×

Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 95. számában (2006. január 15.)
Hazánkban a társadalombiztosítás kötelező. Aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, az – akaratától függetlenül – biztosítottá válik, illetve aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban alkalmaz valakit, annak viselnie kell a foglalkoztatók számára előírt valamennyi terhet. Ennek érdekében tekintjük át a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat.

Bármelyik oldalról (akár a munkavállaló szemszögéből, aki biztosítása révén a társadalombiztosítás ellátásaira szerezhet jogosultságot, akár a foglalkoztatóéból, aki számára ez megannyi kötelezettséget jelent) is közelítjük meg ezeket a jogviszonyokat, a biztosítási kötelezettség a társadalombiztosítás kulcsfogalma. Éppen ezért fontos, hogy munkaadóként biztos ismeretekkel rendelkezzünk a biztosítási kötelezettség elbírálásához.

Munkaviszonyban állók

A munkaviszonyban álló dolgozóra – e körbe értve a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a különböző szolgálati törvények hatálya alá tartozókat, illetve a hivatásos nevelőszülőket, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatottat (függetlenül a munkaidőtől és a díjazás mértékétől) a jogviszony tartama alatt – kiterjed a biztosítás.

Amennyiben a munkavállaló díjazása nem éri el a minimálbér összegét, akkor a szerzett szolgálati ideje arányosan csökken.

Szövetkezeti tagok

A szövetkezet tagjára csak akkor terjed ki a biztosítás, ha a tag a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végez. Kivételt képeznek az iskolai szövetkezetek nappali tagozaton tanuló, hallgató tagjai, akikre ebben az esetben sem terjed ki a biztosítás.

Tanulószerződéssel rendelkezők

A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló – a képzési idő tartama alatt – szintén biztosított.

Itt tehát olyan fiatalokról van szó, akik valamely szakképző iskola diákjai, és megállapodást - a szakképzési törvényben foglaltaknak megfelelő tanulószerződést – kötnek gyakorlati képzésük érdekében egy gazdálkodó szervezettel vagy egyéni vállalkozóval. Ezt a szerződést tehát a tanuló kezdeményezi, az illetékes kamara pedig jóváhagyólag tudomásul veszi.

Amennyiben a megállapodás az iskola és a gazdálkodó szerv között jön létre, vagy a szerződés nem felel meg az említett törvény kritériumainak, akkor e jogviszonyról nem beszélhetünk.

Munkanélküli-ellátásban részesülők

A munkanélküli-ellátásban (az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben és a vállalkozói járadékban) részesülő személy az ellátás folyósításának tartama alatt biztosított.

A biztosítás kiterjed továbbá arra a munkanélkülire – az ellátások igénybevételének a tartamára -, akinek a munkanélküli-járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyed vagy gyes igénybevétele miatt szüneteltetik.

Egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozóra is kiterjed a biztosítás, ha nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak.

Az egyéni vállalkozót akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha

1. saját jogú nyugdíjas, tehát

- öregségi nyugdíjban (korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban), vagy

- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban (a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben, növelt összegű öregségi munkaképtelenségi járadékban) részesül,

- a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam (a továbbiakban: EGT-tagállam) jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül;

2. özvegyi nyugdíjban részesül, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte.

Egyéni vállalkozónak minősül, és a biztosítása fennáll

- a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személynek, amíg a vállalkozói igazolványa a birtokában van, vagy a foglalkozástól eltiltó határozat jogerőre emelkedik. Egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse – amennyiben folytatja a vállalkozást – a vállalkozó elhalálozását követő napjától minősül egyéni vállalkozónak,

- a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemélynek, az engedély átvételéről annak visszaadásáig, illetve a foglalkozástól eltiltó határozat jogerőre emelkedéséig,

- az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogásznak ügyvéd esetében a kamarai tagság tartama alatt, míg az európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,

- egyéni szabadalmi ügyvivőnek a kamarai tagság tartama alatt,

- a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyzőnek a szolgálat kezdete napjától megszűnése napjáig,

- a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtónak a szolgálat kezdete napjától megszűnése napjáig.

Társas vállalkozók

A társas vállalkozó szintén akkor biztosított, ha nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak.

A gazdasági társaság tagja társas vállalkozónak tekintendő, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban teszi. Betéti társaságnál ez a bel- és kültagra egyaránt érvényesül azzal, hogy az üzletvezetésre jogosult beltag e tevékenységét csak társas vállalkozóként láthatja el. Más megközelítésben: az üzletvezető személyes közreműködési kötelezettsége mindig vélelmezhető, így mindig társas vállalkozónak minősül.

A közkereseti társaság üzletvezetőjének társadalombiztosítási jogállása megegyezik a bt. üzletvezetőjével.

A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője – a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény előírásainak megfelelően – csak munkaviszonyban, illetve megbízásos jogviszonyban láthatja el a teendőit. Ezzel ellentétben, ha a tag ügyvezető meghatározó tulajdoni részesedéssel (50 százalékot meghaladó) rendelkezik, akkor csak társas vállalkozóként lehet ügyvezető.

Szabadalmi ügyvivő társaság, illetve szabadalmi ügyvivői iroda tagja akkor tekintendő társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik. Itt tehát a személyes közreműködés módjának megválasztására nincs lehetőség, az csak társas vállalkozóként lehetséges.

Az ügyvédi iroda, az oktatói munkaközösség, a gépjárművezető-képző munkaközösség, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda tagja a tagsági jogviszonya alapján tekintendő társas vállalkozónak.

A gazdasági társaságok esetében már az előtársasági működés ideje alatt is fennáll a biztosítási kötelezettség.

Egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok

Az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, tehát 57 000 x 0,3 = 17 100 forintot, illetve naptári napokra ennek harmincadrészét, tehát napi 570 forintot.

A biztosítási kötelezettség elbírálása – mindig a kifizetés időpontjában – tehát egyszerű osztással történik: a járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a jogviszony tartamának hónapjaival (ha a kifizetésre havi rendszerességgel kerül sor), illetve napjaival.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok fontos szabálya azt mondja ki, ha ugyanannál a munkáltatónál tárgyhónapon belül több egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelmeket a biztosítási kötelezettség elbírálása szempontjából össze kell vonni.

E rendelkezés azt hivatott kizárni, hogy több jogcímre elosztva a kifizetéseket, kikerülhető legyen a biztosítási kötelezettség.

Megbízási jogviszony

A megbízás a Polgári Törvénykönyv által szabályozott (274-283. §) cél elérésére vagy ügy ellátására létrehozott jogviszony.

A megbízásos jogviszonyt a vállalkozási jogviszonytól az eredménykötelem, míg a munkaviszonytól a megbízó utasítási jogának (a munkavégzés helyét, idejét és módját illetően) hiánya különbözteti meg.

A jogviszony tartama

A megbízási szerződés keltétől a teljesítésig vagy a kifizetésig eltelt időszak. Ezt a viták elkerülése érdekében célszerű a megbízási szerződésben rögzíteni.

A járulék alapját képező jövedelem megállapítása

A megbízási díj önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, tehát a jövedelem megállapítása a következők szerint történik:

a) megbízási díj – 10 százalék költséghányad = jövedelem,

b) megbízási díj – a megbízott nyilatkozata szerint költség (max. 50 százalék) = jövedelem.

Vállalkozási jellegű jogviszony

E jogviszony - melyet csak a társadalombiztosítási jogszabályok ismernek – nem más, mint az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel kötött vállalkozási jogviszony. Tehát itt a Ptk. szerinti vállalkozási jogviszony jön létre, de a vállalkozó egyébként nem minősül egyéni vállalkozónak.

A vállalkozási jellegű jogviszonyban munkát végző személy biztosítási kötelezettségét a megbízással azonos módon kell elbírálni.

Felhasználási szerződésből eredő jogviszony

Amennyiben (szerzői jogi védelem hatálya alá tartozó tevékenységért) felhasználási szerződés alapján – a jogok felhasználásnak az ellenértéke mellett – a személyes munkavégzésre tekintettel is történik kifizetés, akkor az érintett biztosítási kötelezettségét, ez utóbbi díjazást alapul véve, a megbízás szabályai szerint kell elbírálni.

Bedolgozói jogviszony

A bedolgozói jogviszony a munkaviszony speciális fajtája, szellemi és fizikai munkára egyaránt létesíthető, ha a teljesítmény valamilyen mennyiségi és minőségi mutatóval mérhető. A tevékenységhez a foglalkoztató biztosítja az alapanyagot, míg a munkavállaló a saját eszközeivel a saját lakhelyén – közvetlen munkáltatói irányítás nélkül – végzi a munkát.

A bedolgozói jogviszonyra vonatkozó részletes szabályokat a 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet állapítja meg.

Bedolgozói jogviszony létesítése

A bedolgozói jogviszony munkaszerződéssel – határozott vagy határozatlan időre - létesíthető.

A járulékalapot képező jövedelem megállapítása

A bedolgozó bevétele (amely nem önálló tevékenységből származik) két részből áll össze: munkabérből (melyet teljesítménye révén ér el) + rezsi költségtérítésből (ami a munkaszerződés alapján kerül megállapításra).

Ebből a jövedelem kétféle módon határozható meg:

- tételes költségelszámolás esetén a jövedelem = (munkabér + rezsi költségtérítés) - tényleges költségek (max. a költségtérítés erejéig),

- a tételes költségelszámolás mellőzése esetén: jövedelem = (munkabér + rezsi költségtérítés) - a munkabérrész 30 százaléka (max. a költségtérítés erejéig).

Segítő családtag biztosítási jogviszonya

Segítő családtagja a bt. és a kkt. természetes személy tagjának és az egyéni vállalkozónak lehet.

Segítő családtagként csak olyan közeli hozzátartozót (Ptk. 685. §) lehet alkalmazni, aki saját jogán nem öregségi nyugdíjas, ha pedig özvegyi nyugdíjas, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el, és a vállalkozás tevékenységében nem munkaviszonyban, személyesen, díjazás ellenében közreműködik.

Járulékalapot képező jövedelem

Nem önálló tevékenység, így a díjazása teljes egészében járulékalapot képez.

Választott tisztségviselő biztosítási jogviszonya

Választott tisztségviselőnek kell tekinteni az alapítvány, társadalmi szervezet, társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselőjét, továbbá az MRP szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíj-pénztárak választott tisztségviselőit és a helyi (települési) önkormányzatok választott képviselőit, a társadalmi megbízatású polgármestert.

Jogviszony tartama

A választástól a kifizetésig, illetve egyik kifizetéstől a következő kifizetésig eltelt időszak.

Járulékalapot képező jövedelem

A járulékalapot képező jövedelem a tiszteletdíj egésze.

Egyházi személy és szerzetesrend tagjának biztosítási jogviszonya

Az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, illetve szerzetesrend tagjára szintén kiterjed a biztosítás. Hogy kik tartoznak ebbe a körbe, azt az adott egyház belső szabályzata dönti el.

Biztosítási kötelezettség külföldi illetőségű személytől szerzett jövedelem után

2005. szeptember 1-jétől biztosítási kötelezettség terheli azt a természetes személyt, aki valamely foglalkoztatóhoz fűződő, előzőekben említett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem