Közterhek és versenyképességi esélyek

Gazdasági program az IPOSZ-tól

Gazdasági programjavaslatot dolgozott ki a 2006 és 2010 közötti időszakra a kis- és középvállalkozások (kkv), ezen belül is különösen a családi és mikrocégek problémáinak megoldására az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ). Az érdekképviselet azt javasolja a kormánynak, hogy az eddigieknél hangsúlyosabban foglalkozzon a kisebb vállalkozásokkal, mivel azok teszik ki az összes vállalkozás 96 százalékát és foglalkoztatják a munkavállalók 65 százalékát. E kör fejlesztése nélkül a munkahelyteremtés sem képzelhető el – érvelt Kassai Róbert, az IPOSZ alelnöke.

A költségvetési realitásokat figyelembe véve nem kérünk több pénzt, csak azt, hogy a források jól hasznosuljanak és jól működjön a gazdaság - hangsúlyozta Kassai. A programtervezet szerint a vállalkozásfejlesztési politika egyik legnagyobb problémája, hogy nem tesz különbséget a kkv-szektoron belül, s egy kalap alá veszi a tízmilliós nagyságrendű bevételeket elérő családi és mikrovállalkozásokat és az akár milliárdos éves árbevételt produkáló középvállalatokat, holott igényeiket és lehetőségeiket nem lehet összehasonlítani. Az IPOSZ szerint a kkv-körnek szóló pályázatokat éppen ezért tovább kellene szűkíteni a családi és mikrovállalkozások nagyságrendjére.

Az IPOSZ szerint a tőkeszegény családi és mikrovállalkozások a hitelhez jutás tekintetében is komoly hátrányban vannak a nagyokkal szemben. A probléma megoldására nem elég az állami kamattámogatás, hanem garanciavállalásra is szükség volna. Az érdekképviselet azt is javasolja a kormánynak, hogy a számos kisebb vállalkozást csődbe juttató körbetartozás visszaszorítása érdekében keményen büntesse meg azokat a cégeket, amelyek tudnának időben fizetni, csak éppen valamilyen okból nem akarnak. Az IPOSZ szerint az uniós csatlakozás miatt felduzzadt bürokráciát is ideje lenne leépíteni, mivel az is a kicsiket sújtja a legjobban. Az uniós jogszabályok átvétele és az uniós pályázatok kiírása kapcsán ugyanis sokszor kiderült, hogy a magyar állam túlbuzgóságával bonyolítja a helyzetet, s olyan brüsszeli előírásokra hivatkozik, amelyek voltaképpen csak ajánlások.

Elégedetlen kamarák

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szerint a jövő évi adójogszabályok ismeretében a vállalkozások versenyhelyzete nem javul jövőre, jó esetben változatlan marad. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a 2005 októberében végzett szokásos konjunktúrafelmérésének eredményeiből is az derül ki, hogy a vállalkozói szféra nem elégedett versenyhelyzetével, üzleti környezetével. A kamara éppen ezért szükségesnek tartja, hogy a feltételek javítása érdekében a kormány érezhetően mérsékelje az élőmunka terheit, dolgozzon ki 4-5 éves programot a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok költségviselő szerkezetének átalakítására.

Az MKIK által megkérdezett 1291 cég az üzleti kalkuláció szempontjából kedvezőtlennek tartja az adórendszer gyakori változtatását. Általában nem tartják vállalkozásbarátnak a versenyszféra munkáltatóit érintő jogszabályokat és adminisztratív megoldásokat, többségük szerint ezek egyáltalán nem, illetve alig segítik elő a vállalkozások fejlődését. Sem egyértelműnek, sem kiszámíthatónak nem tartják a vállalkozásokra vonatkozó jogszabályokat, mivel a hatóságok képviselőinek tetszőleges értelmezése egyszerre növeli feleslegesen az üzleti élet bizonytalanságát és a korrupciót. Emellett a vállalatvezetők közel 30 százaléka szerint az oktatási rendszer kínálta képzések nem felelnek meg a munkaerő-piaci igényeknek. Éppen ezért a legsürgetőbb feladatok közé sorolják a szakképzés továbbfejlesztését.

Az MKIK azt is kéri a kormánytól, hogy haladéktalanul készítse elő, 2006-ban pedig következetesen hajtsa végre az államháztartás reformját. A kamara szerint szolgáltató államra van szükség, amely takarékosan és teljesítményelven működik. Ehhez a kormány vizsgálja felül a közigazgatási és hatósági feladatokat, elvégzésük módját, a különböző engedélyeket, előírásokat. A fölöslegessé váló tevékenységeket szüntesse meg, s azokat a feladatokat, amelyek ellátása hatékonyabban garantálható a kamarai intézményhálózaton keresztül, adja át a gazdasági kamaráknak.

Vita a minimálbér körül

A munkáltatók véleménye – a bértárgyalások menetében – az volt, hogy a bérköltségük jelentős növekedésével járna, ha a kormány jövőre valóban bevezetné a háromszintű minimálbér rendszerét, amelyben a középfokú és a felsőfokú végzettségűeknek az általános minimálbérnél nagyobb garantált minimumkeresetet kellene kapniuk. Erről és a legkisebb bér konkrét mértékeiről ezért nehezen sikerült megállapodniuk a szociális partnereknek az OÉT ülésein. Abértárgyalások éppen azért döcögtek, mert a munkaadói oldal a várt adócsökkentés elmaradása miatt nagyon szűk mozgásteret látott a maga számára a legkisebb munkabér emelésére.

Rolek Ferenc szerint legfeljebb a gazdasági növekedéssel megegyező mértékben, vagyis négy százalék körül kellene emelkednie a legkisebb bérnek, a kormány által jövőre tervezett 63 ezer forint ugyanakkor ennél több mint kétszer nagyobb emelést jelentene. Semmi sem indokolja, hogy a tervezett kétszázalékos infláció többszörösével emelkedjen jövőre a legkisebb kereset – hangsúlyozta az MGYOSZ alelnöke. A háromelemű minimálbér bevezetése esetén viszont már kétszámjegyű növekedési átlaggal kellene számolni, amit a munkaadók teljesen elfogadhatatlannak tartanak. Rolek szerint az ilyen fajta bérminimumoknak csupán ágazati szinten van értelmük, hiszen ott igazodni lehet az iparági sajátosságokhoz, a szereplők teljesítőképességéhez.

A minimálbérrel kapcsolatban a kormány nemcsak a munkaadóknál, hanem még a szakszervezeteknél is ellenérzéseket váltott ki, mivel a Munka Törvénykönyvének (Mt.) – parlament előtt lévő – módosítása részben ki akarja venni a kezükből a legkisebb bérről való döntést. A javaslat értelmében ugyanis évről évre automatikusan emelkedne a legkisebb bér, és nem lehetne kevesebb az egy aktív keresőből álló háztartás - közterhekkel megnövelt – létminimumánál.

A szociális partnerek ugyanakkor megállapodhatnának ennél nagyobb összegben is, csak kisebben nem. Az OÉT november 11-ei ülésén azonban a Kormány képviselői már hajlandónak mutatkoztak a törvényjavaslat kifogásolt passzusának visszavonására, miután a munkaadók azzal fenyegetőztek, hogy megvétózzák a bérmegállapodást. A háromelemű minimálbérhez azonban továbbra is ragaszkodik a kormányzat.

Elengedett járulékok

Minden eddiginél nagyobb járulékkedvezményt ígért november közepén a kormány: jövő januártól a kis- és középvállalkozásoknak egy évig elengedik az öszszes fizetendő járulékot, ha munkanélkülit vesznek fel.

A járulékkedvezmények terén kifejezetten kísérletező kedvű a kormány. Az idén januárban előbb ötvenszázalékos kedvezményt vezetett be a pályakezdő, az ötven feletti, a gyesről és a gyedről visszatérő állástalanokat foglalkoztató cégek számára, majd októbertől bevezették a Start programot. "Ha kiderül, hogy még ez sem elég ösztönző, akkor megyünk tovább" – szögezte le Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint ugyanis olyan intézkedésekre van szükség, amelyek megmozgatják a munkaerőpiacot. S persze olyanokra, amelyek rávezetik a vállalkozásokat, hogy megéri fehéren foglalkoztatni, kivált hogy az erősödő munkaügyi ellenőrzéssel nagyobb lesz a lebukás veszélye.

A járulékok alól januártól a 250 fő alatti cégek, Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai miniszter szerint, potenciálisan 340 ezer társas vállalkozás, félmillió egyéni vállalkozó és hatvanezer nonprofit szervezet mentesülhet. Persze aligha veszi majd igénybe a kedvezményt minden vállalkozás, ahogy az sem valószínű, hogy a nyilvántartott munkanélküliek egész tábora hadra fogható lenne. A tervezett lépés azonban várhatóan már azoknak a vállalkozásoknak is felkelti majd az érdeklődését, amelyeket az eddigi kedvezmények "hidegen" hagyták. A munkaadók ugyanis a 29 százalékos társadalombiztosítási terhek mellett a 3 százalékos munkáltatói járulékot és az 1950 forintos egészségügyi hozzájárulást is megspórolhatják. Akedvezmény a minimálbér 130 százalékáig terjedhet, ami 28 ezer forintos tehercsökkenést jelent havonta.

A feltétel csak annyi, hogy három hónapja regisztrált munkanélkülit kell alkalmazni, és az illetőt egy évig tovább kell foglalkoztatni. Ráadásul ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy be sem kell fizetni a járulékokat, míg az eddigi kedvezményeknél utólag kapták vissza pénzüket a cégek. A tervek szerint a papírmunka is minimális lesz, a munkaügyi központ kiállít majd egy igazolást, amellyel a vállalkozások az APEH-nek bizonyíthatják, hogy nem kell fizetniük.