Az adócsomag nyertesei a vállalkozások

A kormány adócsomagjának nyertesei az állampolgárok mellett a vállalkozások - vélekedik Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Az adóváltozások egyik legfontosabb pozitívuma, hogy öt évre előre lehet tudni, hogy melyik adónem mikor és hogyan változik.

A kormány részben az adókon, részben a járulékokon keresztül akarja ösztönözni a jelenleg nagyon alacsony foglalkoztatási szint növekedését. Először is az áfacsökkentésből a vállalkozások is profitálnak, hiszen annak hatására 160 milliárd forint marad a lakosság zsebében, amely várhatóan többletkeresletet eredményez majd. Amunkaadók által nagyon sérelmezett tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) az idén november elsejétől 1950 forintra csökkent, majd 2006 novemberében megszűnik. Ez 2006-ban 60-70 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a vállalkozások számára.

Bár az iparűzési adó 2008-tól szűnik meg, jövőre az eddigi ötven százaléka helyett száz százalékát lehet majd leírni a társaságiadó-alapból. Sőt 2007-re már kétszáz százalék lesz leírható, ami azt jelenti, hogy a befizetett iparűzési adó 32 százalékát visszakapják a cégek. A mikro- és a kisvállalkozások helyzetét könnyíti meg, hogy csak tízszázalékos társasági adót kell fizetniük, amelynek feltétele, hogy a minimálbér másfélszerese után fizessék be a járulékokat.

A munkaadók évek óta szorgalmazzák az élőmunka közterheinek mérséklését, ezen kívánságuk teljesítése az eho megszüntetése után a társadalombiztosítási terhek csökkentésével folytatódik. A 29 százalékos tb-járulékok 2007-ben három százalékponttal csökkennek, ami 160 milliárd forinttal szűkíti a vállalkozások közterheit. 2009-re már 24 százalékra csökken a járulékteher, amely további 110 milliárdot hagy a vállalkozásoknál.

Emellett a kormány járulékkedvezményekkel is ösztönzi a foglalkoztatás bővülését. Október elsejétől a Start-program keretében a pályakezdőket alkalmazó cégeknek az első évben csak 15, a második évben pedig 25 százalékos járulékterhet kell fizetniük az általános 33,5 helyett. A nemrég meghirdetett újabb munkaügyi lépések keretében ugyanakkor január elsejétől a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak egy évig nem kell semmilyen járulékot fizetniük az új dolgozó után, ha létszámukat regisztrált munkanélküli felvételével bővítik. Amunkaadók nemcsak a 29 százalékos társadalombiztosítási terheket, a háromszázalékos munkáltatói járulékot és az egészségügyi hozzájárulást is megspórolhatják.

A bérköltséggel kapcsolatban fontos lépés, hogy a személyi jövedelemadó felső kulcsának csökkentése önmagában bruttó keresetnövekedést jelent a munkavállalók számára.

Bár a munkaadók nem örülnek a gazdasági növekedést meghaladó mértékű jövő évi minimálbér-emelkedésnek és a szakmunkások 2006 júliusától kötelezővé váló garantált bérminimumának, meg kell érteniük, hogy a jelentős kedvezményekért cserébe, amelyeket az állam ad számukra, nekik is kell némi "áldozatot" vállalniuk.

Molnár Albert szerint az adóváltozások és a béremelkedés mérlege még így is a vállalkozásoknak kedvez. Az ötéves adócsomag 500 milliárd forint tehercsökkenést eredményez, amelyből még a kormány eredeti minimálbér-terveinek megvalósulása esetén is több mint 300 milliárd maradt volna a vállalkozások zsebében - hangsúlyozza az államtitkár. Pedig az OÉT-en végül ennél a munkaadók számára kedvezőbb béralku született.

Jövőre sem mérséklődnek az élőmunka közterhei

Jövőre a legjobb esetben nem romlik a vállalkozások versenyképessége, de javulásra nem lehet számítani - hangsúlyozza Dávid Ferenc, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) főtitkára. A jövő évi adójogszabályok kialakításakor ugyanis többnyire figyelmen kívül hagyták a vállalkozói szféra igényeit, s leginkább a lakosságnak kedveztek. A vállalkozásokat nem érte váratlanul ez a hangsúlyeltolódás, de annak mértéke igen, hiszen a kormányzat még a gesztusok szintjén sem próbált meg tekintettel lenni a versenyképességi szempontokra.

A politikai célú adócsökkentésre a legjobb példa az általános forgalmi adó (áfa) mérséklése, amelyre a vállalkozások szerint is szükség volt, csak nem azonnal ötszázalékos mértékben, hanem lassabban, fokozatosan. Az áfacsökkentés miatt 160 milliárd forint esik ki a költségvetésből. Ha e hatalmas forrásnak csak a felét a vállalkozások terheinek lefaragására fordították volna, az máris érezhetően javította volna a vállalkozói szféra versenyképességét.

A legfőbb probléma az, hogy érdemben jövőre sem mérséklődnek az élőmunka - uniós szinten is - igen magas közterhei. A kormány a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) idei csökkentésével és 2006. novemberi megszüntetésével a jövő évre nézve elintézettnek véli ezt a problémát. Igazság szerint e téren a kormány megszegte a szavát, hiszen az OÉT-en született, még Medgyessy Péter által aláírt megállapodás értelmében már az idén januárban csökkennie kellett volna ennek a tehernek.

Az idén nyáron megváltozott a természetbeni juttatások adózásának módja, ami kedvezőtlenül érinti a vállalkozásokat. A kormány ígérete ellenére nem csökkennek a cégek adminisztrációs terhei, miközben a munkaügyi bírság felső határa húszmillió forintra emelkedik. Emellett a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvényjavaslat is komoly nehézségeket vetít előre.

Az már csak hab a tortán, hogy ebben a helyzetben a minimálbér jövőre kilenc százalékkal, vagyis a gazdasági növekedést jóval meghaladó mértékben nő az ideihez képest. Ennek ellenére a munkaadóknak arról a felvetéséről, hogy a Munkaerő-piaci Alapból esetleg kompenzálni kellene a minimálbér-emelés terheit azokban az ágazatokban, ahol ez gondot jelenthet, hallani sem akart a kormány. A középfokú végzettséget igénylő munkakörök garantált bérminimumával kapcsolatban ugyanakkor értelmes kompromisszum született, hiszen a kollektív megállapodásokban a foglalkoztatók alacsonyabb kereseteket is elérhetnek, a szakszervezetek viszont a foglalkoztatás biztonságát erősíthetik.

A bérek emelkedése nem rontja a versenyképességet

A munkavállalók képviselőinek az a kiindulópontja, hogy az alacsony bérszint nem lehet versenyképességi tényező a magyar gazdaság számára - mondja Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Az OÉT-ben megszületett bérmegállapodás egyébként sem feszíti túl a húrt, hiszen a körülbelül 3,5 százalékos reálbér-növekedést eredményező bruttó 4-5 százalékos átlagbér-emelési ajánlat teljesen összhangban van a gazdaság teljesítményének várható növekedésével.

A keresetek szempontjából egyébként figyelembe kell venni az elmúlt tizenöt évet is, amikor a munkások teljesítményét nem fizették meg a cégek, s ezáltal jutottak versenyelőnyhöz. Időközben a magyar gazdaság termelékenysége elérte az Unió átlagának hatvan százalékát, ám a bérek ennek ellenére az uniós szint negyven százalékát sem érik el. Így még mindig mintegy húszszázaléknyi versenyképességi tartalék van, aminek a szakszervezetek természetesen nem örülnek túlságosan.

Az MSZOSZ elnöke szerint az viszont még kérdéses, hogy a minimálbér emelése milyen problémákat okoz a legkisebb bérre érzékeny ágazatokban: jellemzően a könnyűiparban, a kereskedelemben és vendéglátásban, illetve a mezőgazdaságban. Ezekben a szektorokban előfordulhat, hogy a minimálbér emelése és a garantált szakmunkásbér-minimum miatt összetorlódnak a keresetek, mert nem marad pénz a differenciálásra. E probléma megoldása érdekében az OÉT-ben megállapodás született arról is, hogy az ágazati kollektív szerződésekben a szakmunkás-minimumbértől lefelé is el lehet térni a mindenkori minimálbér erejéig.

Az adóváltozások is hozzájárulhatnak a foglalkoztatás ösztönzéséhez, hiszen a vállalkozások számos kedvezményt kapnak - vélekedik Wittich Tamás. Az év elejétől például az ötven év feletti munkavállalók és a gyesről visszatérők foglalkoztatóinak nyújt a kormány ötvenszázalékos járulékkedvezményt, októbertől pedig a Start-kártyás pályakezdők alkalmazásának közterhei csökkentek. Ezenfelül a kormány nemrég bejelentette, hogy egy évre elengedi az összes munkáltatói járulékot azoknak a cégeknek, amelyek regisztrált munkanélkülit vesznek fel. Utóbbi kedvezmény azért nagyon fontos, mert éppen az a mikro-, kis- és középvállalkozói réteg veheti igénybe, amely a munkavállalók hetven százalékát foglalkoztatja. Az viszont tény, hogy ezektől az intézkedésektől sem várható átütő siker a foglalkoztatás terén.