A határozat érdekes jogi okfejtéseket tartalmaz, konklúziója pedig, hogy 2006. március 31-i határidővel felhívja az Országgyűlést az OÉT jogállásának törvényben történő rögzítésére.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) alakuló ülését 2002. július 26-án tartotta, ekkor a kormány és a szociális partnerek által kötött, az érdekegyeztetés megújításáról szóló megállapodásban került sor annak kimondására, hogy a korábbi Országos Munkaügyi Tanácsot e szervezet váltja fel. E megállapodásban a felek rögzítették, hogy a háromoldalú tárgyalások legátfogóbb fóruma az OÉT, amelynek "hatáskörébe tartozik a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskör, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló adójárulék és költségvetési témakörök, jogszabálytervezetek megvitatását is".

Az OÉT számára - az érdekegyeztetésen túl - a jogszabályok közhatalmi jellegű jogosítványokat is megfogalmaznak. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ilyen - közvetett - közhatalmi jogosultság az Flt.-ben a Munkaerő-paci Alap Irányító Testületébe (MAT) történő tagjelölés. A MAT-ot a törvény ugyanis felruházza az alábbi jogokkal: a MAT és a miniszter együttdöntési joga érvényesül a Munkaerő-piaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról, az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulásról, a munkaerő-piaci képzési programok Munkaerő-piaci Alapból történő hazai finanszírozásáról, foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatásáról stb. Ezenkívül az OÉT-nek a MAT beszámoltatására adott felhatalmazása is közhatalmi jogosítvány,

Az Alkotmánybíróság elvi éllel kifejtette, hogy demokratikus jogállamban a társadalom különböző csoportjai érdekeinek megjelenítése, azok hatékony képviselete, a társadalmi párbeszéd csatornái kiépítettsége különös jelentőségű. Az érdekvédelmi célú szervezkedés szabadsága alapján létrehozott szervezeteknek a közhatalmat gyakorló szervek döntései meghozatalába való bevonása a széles körű egyeztetésen alapuló döntéshozatali mechanizmus megteremtésének alapja. A közhatalmi hatáskörök gyakorlására azonban csak a jogalanyok számára megismerhető és kiszámítható szabályok alapján és korlátok között kerülhet sor.

Az AB megállapította, hogy az országos foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztetés közhatalmat gyakorló "szervezetét", az OÉT-et a törvény nem hozta létre, s működésének alapvető szabályait sem határozta meg. Ehiány következtében sérül a jogállamiság alapvető követelménye, konkrétan az a követelmény, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtsék ki a tevékenységüket. A szabályozás hiányosságai folytán nem kiszámítható a MAT és a munkaügyi tanácsok közhatalmi hatásköröket is gyakorló szervezeteinek a működése sem, mivel megalakulásuk a jog által kellően nem szabályozott, tisztázatlan jogállású, összetételű és működésű "szervezet", illetve annak a jog által meg nem határozott "tagjai" döntésének függvénye.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság felszólította a jogalkotót, hogy pótolja alkotmányellenes mulasztását.