Több és látható munkahelyre van szükség
A kormány - mások mellett – az álláskeresési támogatástól, a közmunkaprogramtól és a kisvállalkozások segítésétől várja a foglalkoztatás bővítését – fogalmazott lapunknak Csizmár Gábor munkaügyi miniszter, hozzátéve: ez utóbbi nemcsak hazánk, hanem a fejlettebb uniós országok számára is kihívást jelent. A helyzet kezelésére szolgáló kezdeményezések első jelei már látszanak, hiszen 2002 óta nőtt a foglalkoztatottság. Magyarországon a következő évtizedben az aktivitás javításán keresztül juthatunk el e mutató javításához. Ám több mint tíz év kell ahhoz, hogy megközelítsük a lisszaboni célokat, s csak nagy erőfeszítések árán.
Megkezdődtek azok a változások, amelyek esélyt teremtenek a munkahelyek számának növeléséhez, illetve amelyek a passzív segélyezés helyett inkább az aktív álláskeresésben nyújtanak segítséget. A munkahelyteremtés alapvetően fontos a foglalkoztatás bővítéséhez, de önmagában nem elégséges. A cél, hogy több – és látható – munkahely legyen, vagyis többen jelenjenek meg a munkaerőpiacon. Ennek érdekében szükséges a munkát terhelő adók és járulékok mérséklése és a speciális munkavégzési formákhoz illeszkedő közteher-viselési formák bevezetése. Azokban az ágazatokban, amelyekben leginkább jellemző a feketemunka, újabb szabályok lépnek életbe; erősödik az ellenőrzés és szigorodnak a szankciók is. A foglalkoztatottak számának növelése érdekében álláskeresési támogatássá alakult a munkanélküli-ellátás rendszere, és bővül a gyes melletti munkavégzés lehetősége is.
A közmunkaprogramokkal a többi között a leghátrányosabb helyzetű térségekben élőkön lehet segíteni. Ebben az évben 5,9 milliárd forint pályázati forrás elnyerésére került sor, s várhatóan 11 000 ember dolgozhat majd ily módon. A cél az, hogy olyan időtartamú munkavégzésekre kerüljön sor, hogy ha továbbra sincs elhelyezkedési lehetőség, akkor a – közmunka után – a dolgozó ismét jogot szerezzen munkaügyi ellátásokra. Novembertől újabb közmunkaprogram veszi kezdetét, amely több mint 20 ezer embernek teremt lehetőséget mintegy 7 milliárd forintért. A humánerőforrás-fejlesztési operatív programban szintén jelentős pénzek nyerhetők el a foglalkoztatás bővítésére és felnőttképzésre.
Leginkább a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetben lévő csoportokat, a pályakezdőket, a kisgyermekes szülőket, illetve az 50 éven felülieket kell segíteni abban, hogy kenyérkereső munkához jussanak, s nem szabad megfeledkezni a romákról és a megváltozott munkaképességűekről sem. Azt kell elérni, hogy növekedjék a hátrányos helyzetű álláskeresők iránti igény. E réteg munkába állását a célzott járulékkedvezmények rendszere szolgálhatja. A kormány az október 1-jétől életbe lépő START-program bevezetésével a pályakezdők elhelyezkedését segíti. Hasonlóképpen a kisgyermekes szülőknek is könnyebb visszatérni a munkaerőpiacra – a munkáltatók adó- és járulékkedvezményeket vehetnek igénybe -, és kedvezőbbé válnak a részmunkaidős munkavégzés szabályai is. Emellett az új családtámogatási rendszer is munkavállalásra ösztönöz. Az ötven év felettiek elhelyezkedését szolgáló központi program célja, hogy e korosztály munkába állásának gondjait kezelje.
November 1-jétől álláskeresési járadék, illetve álláskeresési segély állapítható meg. E juttatásokat akkor kaphatja meg az álláskereső, ha intenzíven együttműködik a munkaügyi központtal.
Magyarországon tavaly az aktív munkavállalók csupán 2 százaléka dolgozott távmunkában, míg az uniós átlag 13 százalék. Az e formában rejlő lehetőségeket mindenképpen ki kell használni.
Túlzottak az élőmunka terhei
Egyelőre nem lehet tudni, menynyire lesz eredményes a kormány munkahelyteremtő programja, a közelmúltban életbe lépett intézkedések hatásai ugyanis a későbbiekben jelentkeznek majd – mondta az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) főtitkára. Szűcs György hangsúlyozta: az újítások főként az állampolgárokat segítik az elhelyezkedésben, legyen szó pályakezdőkről, gyesről visszakerülőkről vagy 50 év felettiekről. Az új konstrukciók a munkaadóknak korántsem annyira kedvezőek, hogy rövid idő alatt tömeges foglalkoztatásbővülést eredményeznének. Annál is inkább, mert a munkáltatók 99 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás, amelyek közül sokan nem is ismerik pontosan a változásokat. Már csak ezért is szükség van a szövetség által oly régóta szorgalmazott információs bázisra, hiszen e nélkül nem találnak egymásra a foglalkoztatók és a foglalkoztatottak. A munkahelyteremtést célzó intézkedéscsomag sikere tehát azon is múlik, hogy az érdekképviseletek részt vállaljanak tagjaik tájékoztatásában, felkészítésében. Ehhez állami támogatásra is szükség lenne.
Szűcs György szerint nem kellene mást tennie, mint a külföldi mintákat alkalmazni itthon is. Nemrégiben például egy portugáliai ILO-rendezvényen ismerhették meg a különböző országok küldöttei az ottani szisztémát. Ezek szerint a foglalkoztatásbővítő programok szoros kapcsolatban vannak a képzést segítő intézkedésekkel, s ezekkel összefonódik a vállalkozóvá válást segítő támogatás. Országosan és regionálisan is fejlett tehát az intézményrendszer, amely így több oldalról szolgálhatja az álláshelyek szaporodását.
A főtitkár egy felmérésre hivatkozva elmondta: Magyarországon a munkaadók jó része a nagy adminisztrációs terhek és a pályázatok bonyolultsága miatt nem tart igényt a munkahelyteremtő támogatásokra. A munkáltatók számára a pályázatok terén elsősorban a saját erő és az előfinanszírozás okoz gondot, emiatt sokan akkor sem tudnak indulni azokon, ha szeretnének.
Ezzel együtt elmondható, hogy a munkahelyteremtést célzó kormányzati intézkedések jó irányba mutatnak, a kezdeti lépések jók, áttörés azonban csak akkor várható, ha az élőmunka ma még oly magas terhei mérséklődnek. A leghatékonyabb eszköznek a bértámogatás és a járulékok terheinek csökkentése tekinthető. A munkaadókat mindenekelőtt az készteti új alkalmazottak felvételére, ha kedvezményeket kapnak a munkavállalói jövedelem finanszírozásában. Az ösztönzésben ugyancsak fontos szerepet játszanak az adómentesen nyújtható béren felüli juttatások.
A pályázatok sikere a kiíráson is múlik
Az elmúlt néhány hónapban jó irányú kezdeményezések történtek a munkahelyteremtés érdekében, azonban meg kell várni, hogy ezek kifejtsék hatásukat – vélekedik a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) foglalkoztatáspolitikai szakértője. Pék Zsolt hozzátette: már csak azért is később várhatók eredmények, mert a munkáltatóknak is fel kell készülniük az újítások alkalmazására.
A szakértő szerint a rendszer csak akkor lesz sikeres, ha rugalmasan kezelik azt. Miként az alkalmi munkavállalói könyv esetében is a kezdeti gyengélkedést követő liberalizáció hozta meg a sikert, elképzelhető, hogy a mostani intézkedéseket is át kell majd gondolni a tapasztalatok fényében. A munkahelyteremtés mai gondjai a 90-es évek elejére nyúlnak viszsza, amikor 1,5 millióval csökkent a foglalkoztatottak száma. Aki tehette, az elő- vagy a korkedvezményes nyugdíjat, illetve egyéb az menekülési útvonalakat választotta, ennek következménye, hogy tömegek váltak inaktívakká – magyarázta a szakértő a kormányzat által jelenleg a munkaerő-piaci integráció fő célcsoportjaként megjelölt inaktívak óriási számának eredetét.
Pék Zsolt szerint csak akkor foglalkoztatható minél több regisztrált és regisztrálatlan állástalan, ha a mostaninál jóval nagyobb teret kapnak az atipikus munkavállalási formák. Erre azonban a dolgozóknak és a munkaadóknak egyaránt fel kell készülniük. Az MSZOSZ támogatja az atipikus technikák elterjedését, nem örülnének azonban annak, ha ezek a meglévő munkahelyek átalakítása révén valósulnának meg. Ez esetben ugyanis a foglalkoztatottak száma változatlan maradna. Nyilvánvaló, Magyarországon is csak akkor lehet érdemben bővíteni a foglalkoztatást, ha a nyolcórás állásokkal szemben egyéb alternatíva is megnyílik a dolgozók előtt. Tényleges előrelépés viszont csak akkor lesz, ha a négy órára bejelentett munkavállalóhoz nem az a képzet társul majd, hogy feltehetően teljes állást takarnak vele a fizetési kötelezettségek csökkentése érdekében.
A munkahelyteremtést célzó pályázatok sikere elsősorban a kiíráson múlik – véli Pék Zsolt. Jóllehet, a pályázatokon a legjobbak nyernek, ám nem biztos, hogy a leginkább rászoruló - azaz a munkanélküliségtől leginkább sújtott – településeken, térségekben gyarapodnak a munkahelyek.
