Összegzés a munkapiacról

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 93. számában (2005. november 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A munkaerőpiacról, aktuális folyamatairól és várható tendenciáiról időről időre összegző elemzések születnek. E tanulmányok célja, hogy a látható jelenségek mögött rejlő ok-okozati összefüggések feltárásával érdemi segítséget nyújtsanak a jövőbeni koncepciók megfogalmazásához. Kicsiben és nagyban egyaránt fontosak, azaz egy-egy szakmai érdekképviselet által készített dokumentum éppúgy tartalmazhat jelentős megállapításokat, mint az országos kitekintésű

Nemrégiben a munkaügyi kormányzat készítette el összefoglalóját a foglalkoztatás helyzetéről. E jelentés - amely a számszerű mutatók mellett tételesen sorra veszi az eddig meghozott foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket - bár nem hat a meglepetés erejével, a jövőre nézvést mégis felvet számos, a munkáltatói szervezetek által régóta „ébren tartott” problémát. Mindenekelőtt azt a kérdést feszegeti, hogy „miért vagyunk kevesen” a munkaerőpiacon, azaz miért állt elő, hogy Magyarországon nem csupán azok vannak kevesen, akiknek munkájuk van, hanem azok is, akik állást keresnek. Szakpolitikai kifejezéssel élve hazai viszonylatban nemcsak a foglalkoztatás alacsony, de az aktivitás is az. Ráadásul az előbbi 57 százalékos aránya különösen szembetűnő akkor, ha hozzátesszük az Unió 63 százalékos átlagát. Mindezek tükrében érthető a jelentés deklarációja, mely szerint el kell érni, hogy évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma.

A száz lépés program munkaügyi intézkedései révén már történt ez irányban „mozgolódás”, de közel sem olyan hatásfokkal, mint azt a jelenlegi problémák súlya megkívánná. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy mondjuk a célzott járulékkedvezmények rendszere valóságos ösztönzést jelent a munkáltatóknak a foglalkoztatás bővítésében, vagy az adórendszer - különösen a következő évekre kitolt - korrekciója ténylegesen, munkahelyteremtésre is ösztökélve mérsékelné a vállalkozások terheit. S valóban, a munkaadók szakmai érdek-képviseletei óvatosak a túlzottan optimista várakozásokkal szemben, miközben elismerik, hogy a kijelölt irány számukra is elfogadható.

Nyitott kérdések azonban szép számban vannak. Egyáltalán nem mindegy például, hogy a gazdaságfejlesztési programokra mekkora forrás jut - jut-e elegendő -, s ezek tartalma megfelel-e a kis- és közepes vállalkozások - mint a legnagyobb foglalkoztatók - igényeinek és sajátos pénzügyi helyzetének. Miként az sem lényegtelen, hogy a speciális vállalkozási és munkavégzési formák - és az ezekhez igazodó közteher-viselési konstrukciók - miként csiszolódnak tovább. A munkaerőpiacon ugyanis csak akkor lesz nagyobb mozgás - akkor lesznek többen -, ha e szegmens minden eleme összhangba kerül.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.