×

Megkezdődtek a bérviták

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 93. számában (2005. november 15.)
Mint minden évben, az idén is a bérvitákkal kezdődött az őszi szezon az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). Az sem szokatlan, hogy a szociális partnerek álláspontja egyelőre meglehetősen távol áll egymástól, miközben abban egyetértenek, hogy a tavalyi megállapodást sikerült becsülettel teljesíteni. Az ideiben pedig november végéig kellene egyetértésre jutni, de addig még hosszú az út…

A kormányoldal javaslatánál később, október 7-ei plenáris ülésén tárgyalt először az OÉT a bérmegállapodásról. A kormány a Munka Törvénykönyve (Mt.) módosításának valamenynyi főbb kérdéséről egy időben, már szeptember végén megkezdte volna a vitát a szociális partnerekkel, ám mind a munkaadók, mind a munkavállalók ragaszkodtak ahhoz, hogy a bérügyekről csak a beterjesztett 2006. évi adótörvények ismeretében essék szó. Ez így is történt: az október 7-ei plenáris ülésen először Veres János pénzügyminiszter ismertette az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló, az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatokat, illetve a 2006. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Amunkavállalói oldal szóvivőjeként Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke - bizonyítván a témák összefüggését – bejelentette: a szakszervezeti oldal javaslatot tesz egy négykulcsos személyijövedelemadó-rendszer bevezetésére, amely igazságosabb és egyenletesebb terhelést tenne lehetővé.

Induló álláspontok

A munkavállalók szóvivője azt is világossá tette: a három oldal között egyetértés van abban, hogy 2006-ban minél kisebb bruttó béremeléssel érjenek el minél nagyobb reálbér-növekedést, s az adó-, illetve járulékterhelés az alacsony jövedelműeknél legyen kisebb.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) általános alelnöke szintén azzal érvelt: a foglalkoztatás, a versenyképesség és az adórendszer szorosan összefügg egymással, illetve a bérezéssel. Akkor, amikor a magyar gazdaságban 600-800 ezer ember feketefoglalkoztatásáról lehet tudni, nagy kérdés, hogy ki teszi ezt legálissá, ki veszi fel őket, ha a kis- és középvállalkozói szektor (kkv.) nem tudja a bérüket kigazdálkodni? Atöbbletbevétel viszont többletfoglalkoztatást jelenthet, de ennek feltétele, hogy ne sújtsák agyon a kkv.-szektort se túlzott adó- és járulékterhekkel, se kifizethetetlen bérekkel.

Megállapodási szándék

A bértárgyalások felvezetőjeként Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a tavalyi megállapodás szándékainak teljesítését az idei tények igazolják: a 3,5 százalékos reálbéremelésnél egy kicsivel jobban állunk. Mivel az infláció a vártnál alacsonyabb, a reálbér-növekedés magasabb lehetett (ehhez járul a közszféra 13. havi juttatása, amely módosítja a bázist), de nincs szükség korrekcióra. Wittich Tamás, a munkavállalói oldal szóvivője ehhez hozzátette: a hagyományosan rosszul fizető ágazatokban, főleg a fizikai dolgozóknál ugyanakkor vannak gondok, s ez százezreket érint. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) szövetségi titkára szerint tendenciájában a reálbér növekedése meghaladta a termelékenységét, s ez az idén is előfordulhat.

A munkaügyi tárca vezetője, Csizmár Gábor megerősítette: a kormányoldal a lehetőségek és a szándékok egyeztetésének reményében, megállapodási szándékkal ül le a tárgyalóasztalhoz, és segíteni kíván abban, hogy a munkaadók és a munkavállalók - részben az ágazati párbeszédbizottságokban – meg tudjanak egyezni egymással. A kormány orientálni szeretné a feleket az ágazati bértarifák tekintetében, de nem kíván egyoldalú döntéseket rájuk erőltetni, csupán a véleményét, érveit szeretné tudomásukra hozni.

Elvi megfontolást érdemel az a tény: ha a reálbér növekedése meghaladja a GDP bővülését, nem marad lehetőség a foglalkoztatás szélesítésére. A kormány akár öt évre előre is kész megállapodni – az adó- és járulékpolitikával összhangban – a GDP növekedésével együtt haladó pálya követéséről. A cél az, hogy a GDP bővülése fedezze a reálbér növelését, emellett hagyjon teret a foglalkoztatás bővítésének, vagyis a két utóbbi együttvéve kövesse a GDP bővülését. Más szóval: fontos, hogy a bérek „ne szálljanak el”, növekedésük hosszú távon tervezhető, kiszámítható legyen a hazai és a külföldi befektetők számára is.

A kormány azzal számol, hogy jövőre a GDP 4, a foglalkoztatás 0,5-1, a reálbér ebből következően 3-3,5 százalékkal bővülhet; 2 százalékos inflációval számolva és tekintetbe véve, hogy az adó- és járulékterhek mérséklésének hatása nettó 1,5 százalékos növekedést jelenthet. Mivel a versenyképesség, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővülése és a bérfelzárkóztatás csak együtt értelmezhető, ezért is szeretne a kormány hoszszabb távú megállapodást kötni, akár a minimálbérről is.

Szabályozási korrekció

Ez utóbbi jövő évi összegére a kormány nem tett javaslatot – hiszen ez az OÉT, illetve hagyományosan a munkavállalói oldal tiszte -, ám a szabályozás módját az Mt. módosításával megváltoztatná.

Ennek lényege, hogy a minimálbért a létminimumhoz kötnék úgy, hogy ennek alapjául a KSH által az előző évre (most 2004-re) megállapított, egy aktív keresőből álló háztartásra vonatkozó létminimum-számítás szolgálna. (Ennek összege 2004-ben 53 307 forint volt, tehát az adó- és járulékterhekkel együtt a legkisebb kereset jövőre nem lehetne kevesebb havi 61 700 forintnál.)

A kormány javaslata ennél „gálánsabb”: 63 ezer forint, mégpedig azért, mert az előző években a legkisebb keresetek az átlagbéreknél szerényebb mértékben emelkedtek, és most már indokoltnak látszik a felzárkóztatás, vagyis a most javasolt 8-10 százalékos emelés.

Emellett a kormány még két bérminimum megállapítására tesz javaslatot: a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben az alapminimálbér 110, a felsőfokúnál 120 százaléka lenne a legkisebb garantált bér. Az alsó értékeket a törvény rögzítené (így megállapodás híján is hatályba léphetne, tehát kiszámíthatóságot és garanciát jelentene), míg az e feletti összeg a szociális partnerek megállapodásától függ. Mindez nem zárná ki, hogy bizonyos szektorokban – ahol nagy a bérlemaradás és súlyosak a foglalkoztatási gondok – ágazati megállapodással el lehessen térni a törvényes minimálbértől (példaként a pályakezdő fiatalokkal kapcsolatos szabályozást említette Csizmár Gábor). A cél mindenképpen a legális kifizetés szélesítése.

A munkaügyi tárca vezetője szerint a kormány által javasolt szabályozás nem csorbítaná az OÉT hatáskörét; a megállapodásban foglaltakat a kormány rendeletben köteles kihirdetni, változtatás nélkül. A miniszter hangsúlyozta: a kormány csak javaslatot tesz, és erről már szeptember 27-én tárgyaltak volna, de az OÉT ezt azzal utasította vissza, hogy az érdemi vitát csak az adó- és járuléktörvényekről szóló javaslatok ismeretében tartja lehetségesnek.

Korlátozott jogosítványok

A kormány javaslata már az OÉT plenáris ülése előtt vihart kavart, a két szociális partner a munkabizottságokban és a médiában is felháborodását fejezte ki a kormány „diktátuma” miatt, vagyis azért, hogy a munkaadók és a munkavállalók csak felfelé térhetnének el a központi ajánlattól, ami – egységes véleményük szerint – egyenlő lenne az OÉT nemrég visszakapott önálló döntési jogosultságának korlátozásával. (Figyelemre méltó, hogy ebben mindkét oldal egyetértett.)

A munkavállalók képviseletében Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke kevesellte a kormány ajánlatát, mondván: a dolgozók – bár örömmel fogadják a legkisebb kereset létminimumhoz kötését, amit tíz éve követelnek – nem tartják helyesnek, hogy a létminimum-számítás alapja az előző, 2004-es év legyen. Úgy vélik, hogy ennek bővülését már előre lehetne vetíteni 2006-ra, így a minimálbér alsó szintje jövőre havi 65 ezer, középső szintje 81 250, felső szintje pedig 97 500 forint lehetne. Ez hozzájárulhatna ahhoz is, hogy az uniós tag Magyarország közelebb kerüljön az Európai Szociális Charta előírásához, amely az átlagkeresetek 60 százalékában határozza meg a minimálbért. Ez utóbbi háromszintűvé tétele is a szakszervezetek régi javaslata, és a munkavállalók bíztak benne, hogy ez már 2005-ben ágazati szinten valóra válik, de eddig nem történt meg.

A munkaadói oldal szóvivője, Dávid Ferenc az oldal egységes véleményeként kijelentette: ma is úgy gondolják, hogy amíg az adó- és járulékfeltételek kérdése nincs lezárva, nem érdemes a bérek konkrét mértékéről vitázni. A reálkeresetek növekedésének üteme szerintük nem haladhatja meg a GDP növekedését. A háromszintű minimálbér-szabályozással kapcsolatban a munkaadók úgy vélik, hogy ez egyértelmű beavatkozás lenne a vállalkozások autonómiájába, már-már a hajdani bérszabályozásra emlékeztetne. A kereset a mai viszonyok között piaci kategória, béralku kérdése kell hogy legyen.

Szociális minimálbér?

Tardos János, a soros elnökséget betöltő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke lapunknak elmondta: a munkáltatóknak is érdekük, hogy legyen elegendő jól képzett dolgozójuk, és az alkalmazottak megfelelő piaci bért kapjanak. Azzal azonban nem értenek egyet, hogy a minimálbér 100 százalékban szociális kategória legyen. A bér ugyanis a vállalkozó számára költség, amelynek nagysága megegyezhet ugyan a létminimummal, de szakmailag nem helyes azzal eleve összekötni.

Utalva a VOSZ korábbi különvéleményére, a társelnök úgy vélekedik: ha egy külföldi szakképzett dolgozó bére itthon alacsonyabb lehet, azzal élni kell, miként bizonyos szakmákban azt sem lehet ma már elkerülni, hogy itthon végzettek vállalnak munkát az Unió más országaiban, az ottaninál alacsonyabb fizetésért. A bér nagysága a piacon mindenképpen „kialakul”, ha valakire itthon nagy szükség van, tisztességesen meg fogják fizetni.

Dávid Ferenc is azzal érvelt, hogy – bár lehet kapcsolat a létminimum és a minimálbér között, s az előbbi az utóbbiba „beleférhet” – hiba lenne a minimálbért csak szociális kategóriának tekinteni, mindenféle teljesítménykövetelmény nélkül. A háromelemű konstrukció bevezetése ráadásul azzal a veszéllyel jár, hogy a munkaadókat megfosztja a jól dolgozók ösztönzésének lehetőségétől, sőt, arra késztetheti őket, hogy „leminősítsék”, alsóbb kategóriába sorolják a munkavállalókat, ha csak úgy tudják őket megfizetni. A kicsiket és egyes ágazatokat különösen súlyosan érintené ez a szabályozás, hiszen a mezőgazdasági dolgozók 60, a kereskedelmiek csaknem fele van ma minimálbéren bejelentve. Az alsó bérhatár 8-10 (a szakszervezeti követelés szerint 14) százalékos emelése 3-4-szerese lenne az átlagbérek reálnövekedésének, s ez egyértelműen rontaná mind a versenyképességet, mind a foglalkoztatást.

Tisztázódó álláspontok

A munkaadói oldal tehát egységes abban, hogy nem támogatja sem a minimálbér-létminimum 100 százalékos megfeleltetését, sem azt, hogy törvényben rögzítsék a bérek alsó szintjét úgy, hogy bértárgyalást csak az e feletti mértékekről lehessen folytatni (csorbítva ezzel az OÉT hatáskörét). Hasonlóképpen ellenzik a háromszintű szabályozás bevezetését is.

Csizmár Gábor miniszter nem ismerte el, hogy a kormány korlátozni kívánná a szociális partnerek hatáskörét, ellenkezőleg: szerinte emelné az egyeztetések színvonalát, ha egyetértésre jutnának a bérkérdések „nemzeti minimumában”. Ha ezt törvényben rögzítik, ezzel egyben kiveszik a kormány kezéből a döntést, hiszen a jogszabály a mindenkori kormányt kötelezi annak megtartására.

Az a tény, hogy az Mt. módosításáról szóló javaslat már az Országgyűlés asztalán van, nem jelenti azt, hogy az OÉT-megállapodás után ne lehetne azt – akár képviselői indítványok útján, akár új javaslat beterjesztésével – megváltoztatni – tette hozzá a miniszter. Azt is örömmel nyugtázta, hogy a munkaadók végül is nem zárkóznak el teljes mértékben attól, hogy a minimálbér valamilyen formában kötődjék a létminimumhoz. Azt senki sem várta, hogy az első fordulóban sikerül megállapodni, de legalább tisztázódtak a kiinduló álláspontok.

Míg a munkaadói oldal egységesnek látszott – a részletek kidolgozását a munkabizottságokra hagyva -, addig a munkavállalói oldalon még nincs közös álláspont. Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnökeként bejelentette: elnökségük nem fogadja el, hogy a kormány magához kívánja vonni a minimálbér megállapításának jogát, ezért a munkavállalói oldalon még nincs egységes támogatás a kormány javaslatával kapcsolatban, amely egyébként közel áll a szakszervezetek elképzeléseihez.

Mindez azonban nem akadályozza a további tárgyalásokat, amelyek – komoly bizottsági munka és újabb plenáris ülések után – november 30-ára megállapodással zárulhat. Mindazonáltal az ASZSZ továbbra is tart attól, hogy a kormány ennek meghiúsulása esetén egyedül dönthet. Márpedig – véli Borsik János – a társadalmi hatás szempontjából sem mindegy, hogy egy ilyen fontos megállapodás a felek egyetértésével, vagy a kormány egyedüli döntésével születik meg.

A kkv-k aggályai

A kormány mintha csak a nagyvállalkozók és a szervezett munkásság érdekeit venné figyelembe – fogalmazott Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke -, s újabb adminisztrációs és egyéb terheket ró a kis- és közepes vállalkozókra.

Miközben a kormány azzal számol, hogy a kkv.-szektor felszívja a másutt elbocsátott munkaerőt, ezzel szemben – felméréseik szerint - akár 50 ezer fős elbocsátás is várható. Ez a szektor nem képes kitermelni a tervezett minimálbért, sőt, jó néhány kisvállalkozó – köztük sok diplomás - vállalkozásának felszámolására kényszerül, számukra azonban nincs alternatíva a munkaerőpiacon. A kormányzat azzal tudna segíteni, ha az egyéni vállalkozók számára is lehetővé tenné a minimálbér adójóváírását.

Az OKISZ általános alelnöke, Vadász György arra figyelmeztet: nem szerencsés a foglalkoztatottak összetétele, becslések szerint átlagban csaknem egyharmaduk dolgozik minimálbérért, miközben 600-800 ezer ember a fekete-szürke zónában talál megélhetést. Az ő számukra a kkv.-szektor nem kínálhat igazi megoldást, mert nem képes kitermelni az előírt legkisebb kötelező keresetet, amelynek nagyobb arányú emelése hosszú távon jogos ugyan, de ma nem látszik időszerűnek. Az egyetemeken-főiskolákon túlképzés van, az iskolapadból kikerülők 20 százaléka nem talál a végzettségének megfelelő munkát, és kénytelen nem diplomás munkakörökben elhelyezkedni. A könnyűipar 62 ezer foglalkoztatottjánál még kevésbé elképzelhető a megemelt minimálbér kifizetése, hiszen az ágazat már ma sem versenyképes, jórészt bérmunkából él. Rajtuk csak az segítene, ha sikerülne egyedi szolgáltatásokra átállni, ezáltal versenyképesebbé válni, s csak ekkor tudnának magasabb bért fizetni.

 

Variációk minimálbérre

Általános havi minimálbér (Ft):

61 700

63 000

Középfokú garantált bér (Ft):

67 900

70 000

72 200

Felsőfokú garantált bér (Ft):

74 100

77 000

79 400

Érintett létszám, ezer fő (Ft):

554

580

625

Béremelés összege/év (Ft):

38 Mrd

46 Mrd

61 Mrd

 

vita a sorrendről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) október 28-ai plenáris ülésén arról kellett volna dönteni, mi legyen a tárgyalások menetrendje. Herczog László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) helyettes államtitkára szerint két kiindulási pont lehetséges: a minimálbér (és a garantált bérek) mértéke, illetve a bérmegállapítás szabályozása. A munkavállalók nevében Borsik János, az oldal elnöke az előbbit, Károlyi Miklós, a munkaadói oldal soros elnöke pedig az utóbbit tartotta előbbre sorolandónak. A két szociális partner – miután kijelentették: a munkaadók egységesen elutasítják, a munkavállalói oldal pedig nem támogatja a kormány által javasolt, az OÉT hatáskörét csorbító törvénymódosítási metódust – ezután úgy döntött, hogy külön megbeszélésre ülnek össze. Ennek befejeztével bejelentették: a mindenki számára elfogadható megoldás kidolgozásához további kétoldalú, munkaadói-munkavállalói tárgyalásokra van szükség. Mindkét szociális partner a kölcsönösen elfogadható megoldásra törekszik, ennek érdekében visszatérnek „saját oldalukra”, ott tovább egyeztetnek, és az így kialakított vélemények birtokában folytatják a tárgyalásokat

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem