Járulékkedvezmények

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 92. számában (2005. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A munkaerőpiacon számos olyan szereplő kíván elhelyezkedni, aki valamilyen szempontból hátránnyal indul, legyen az pályakezdő fiatal, hátrányos helyzetű munkavállaló, a gyesről, gyedről visszatérő kismama, vagy az 50 éven felüli dolgozó. Az ilyen munkavállalók elhelyezkedését kívánja a törvényalkotó - a munkáltatók számára nyújtott foglalkoztatási kedvezményekkel - elősegíteni. Támogatásuk előnyös mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára. Az alábbi cikk célja a munkáltatók foglalkoztatási támogatásainak, kedvezményeinek bemutatása.

A 2005. január 1-jén hatályba lépett, a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXXIII. törvény azt a célt tűzte maga elé, hogy a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) 19. §-ában foglalt munkaadóijárulék-fizetési kötelezettséghez képest kedvezményesebb mértékű járulékfizetést írjon elő azon munkáltatók számára, akik a munkaerőpiacon kedvezőtlen pozícióból induló szereplőket foglalkoztatnak.

A pályakezdőket segítő támogatások, kedvezmények

A pályakezdők elhelyezkedése mindig nagy fejtörést jelentett az ezzel a kérdéssel foglalkozók számára, hiszen a frissen az iskolából, egyetemről kikerült pályakezdők nem feltétlenül rendelkeznek az adott munkához szükséges gyakorlati tapasztalattal. A gyakorlati ismeretek hiánya sokszor ahhoz vezet, hogy egy adott pályakezdő nem jut a végzettségének megfelelő munkához. A munka nélküli pályakezdőket a 90-es évek elején munkanélküli-segéllyel próbálták támogatni, azonban a munkanélküli-segély intézménye egyrészről számos visszaélésre adott lehetőséget, másrészről pedig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A munkanélküli-segély eltörlésével a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet egy újfajta intézményt vezetett be, amely a pályakezdők elhelyezkedését segíti elő. A többször módosított rendelet a munkáltatókat ösztönzi arra, hogy pályakezdő fiatalokat alkalmazzanak, és lehetőséget teremtsenek a pályakezdőknek a szakmai ismeretek elsajátítására.

Ki minősül pályakezdőnek?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének k) pontja határozza meg, hogy ki minősül pályakezdő munkanélkülinek. E törvény alapján pályakezdő álláskeresőnek kell tekinteni minden 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, a munkaügyi központ által nyilvántartott álláskeresőt, feltéve ha munkanélküli-járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.

A fentiekben meghatározott életkor betöltését követően akkor folyósíthatók a rendeletben foglalt támogatások, ha a támogatás megállapítására már az életkor betöltését megelőzően sor kerül.

Aki nem minősül pályakezdőnek

Nem minősül pályakezdő munkanélkülinek, aki terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási segélyben részesül, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti.

A kormányrendelet által nyújtott támogatások köre

A rendelet alapján az alábbi támogatások nyújthatók:

- munkatapasztalat-szerzés támogatása,

- foglalkoztatást elősegítő képzés és

- foglalkoztatási támogatás.

Munkatapasztalat-szerzés támogatása

A munkaügyi központ támogatást nyújt annak a munkaadónak, aki szakképzetlen, vagy a munkaügyi központ által meghatározott szakképesítéssel rendelkező pályakezdő munkanélküli munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább napi négyórás munkaidőben és legalább 360 napi időtartamra olyan munkakörben vállalja, amelyben a munkanélküli megfelelő munkatapasztalatot szerezhet. A munkatapasztalat-szerzés támogatására a munka nélküli fiatal a munkaügyi központ általi nyilvántartásba vételt követő 90 nap elteltével szerezhet jogosultságot abban az esetben, ha ez alatt az idő alatt a munkaügyi központtal együttműködött. Munkatapasztalat-szerzés támogatása címen csak az a foglalkoztatás támogatható, amely a munka nélküli fiatal legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő munkakörben történik.

A támogatást a pályakezdő részére járó munkabérnek (illetménynek) 50-100 százalékáig terjedő mértékben kell megállapítani. A támogatás mértéke - a pályakezdő részére járó munkabér (illetmény) 100 százalékában történő megállapítása esetén - havonta nem haladhatja meg szakképzetlen pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér (jelenleg 57 000 forint) másfélszeresét, középfokú szakképzettségű pályakezdő esetében kétszeresét (114 000 forint), felsőfokú képzettségű pályakezdő esetében két és félszeresét (142 500 forint). E támogatásokon kívül a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege is megtéríthető.

Ha az ilyen címen nyújtott támogatás mértéke a pályakezdőnek járó munkabérnél alacsonyabb, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor felső határként a fentiekben említett összegek arányos részét veszik figyelembe.

Ha a munkáltatónak munkatapasztalat-szerzés támogatása címén nyújtott támogatás mértéke meghaladja a 69/2001. EK rendelet 2. cikk 2 pontjában meghatározott mértéket (100 000 eurót), a munkaadó köteles vállalni a pályakezdőnek legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező továbbfoglalkoztatását. Ezt a rendelkezést azonban nem kell alkalmazni a költségvetési szerveknél.

A munkatapasztalat-szerzési támogatás nem nyújtható kirendelés, valamint munkaerő-kölcsönzés esetén.

A foglalkoztatást elősegítő képzés

Foglalkoztatást elősegítő képzésben a munkavállaló részesíthető, tekintettel azonban e cikk céljára, ezt a támogatást a jelen cikkben nem ismertetjük részletesen.

Foglalkoztatási támogatás

Kérelmére foglalkoztatási támogatást kell megállapítani annak a munkáltatónak, aki a szakmunkásképző iskola, szakiskola és speciális szakiskola befejezését követően, a nála legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült pályakezdő foglalkoztatását szakképzettségének megfelelő munkakörben vállalja legalább napi hatórás időtartamban. A támogatás akkor állapítható meg, ha a pályakezdő foglalkoztatása a szakképzettség megszerzését követő kilencven napon belül megkezdődik.

A munkáltató egy évig köteles foglalkoztatni a munkavállalót azzal, hogy 270 nap támogatási (gyakorlati) időtartamnak minősül, míg a fennmaradó kilencven napban támogatást nem folyósítanak (továbbfoglalkoztatási idő). A támogatás mértéke teljes munkaidő esetén az adott munkáltatóra érvényes kötelező legkisebb havi munkabér fele, azaz 28 500 forint. Teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a támogatás mértékét arányosan csökkenteni kell.

A támogatás odaítélése, visszakövetelése

A támogatásokról a munkaügyi központ államigazgatási eljárás során határozattal dönt. A határozat tartalmazza a támogatás megnevezését, a támogatás mértékét, időtartamát, valamint a támogatás nyújtásának és visszakövetelésének feltételeit. Ha a támogatásban részesülő a határozatban és a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, részére a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni. Felróható magatartása esetén a munkáltató köteles az addig kapott támogatást visszafizetni. Az a munkáltató, aki a határozatban és a megállapodásban foglaltakat megszegte, három éven belül - újabb pályakezdő foglalkoztatása esetén - a rendeletben meghatározott támogatásra nem jogosult, de részére a támogatás megállapítható.

Pályakezdő fiatalok támogatása

A jogalkotó társadalombiztosításijárulék-kedvezményt nyújt azon munkáltatók számára, akik lehetőséget teremtenek a pályakezdők szakmai tapasztalatainak megszerzéséhez.

A 2004. évi CXXIII. törvény alapján pályakezdő fiatal minden huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkező személy.

START-kártyára való jogosultság

START-kártyára az a pályakezdő fiatal jogosult, aki a 25. életévét, felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét még nem töltötte be, tanulmányait befejezte vagy tanulmányait megszakította, és első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglakoztatási jogviszonyt. Az utóbbi feltétel megítélése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt.

Csökkentett tb-járulék

A Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 29 százalékos társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 százalékának, második évében 25 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség illeti meg a munkáltatót a pályakezdő fiatal foglalkoztatása esetén. A munkáltató a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó kedvezményt alap- és középfokú végzettséggel rendelkező, vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetén legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (57000 forint) másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.

A kedvezmény több alkalommal is igénybe vehető, feltéve hogy a pályakezdő fiatalra meghatározott életkor eléréséig az érintett különböző állam által elismert tanulmányokat végzett el, képesítést szerzett meg. A kedvezmény többszöri igénybevételének további feltétele, hogy a pályakezdő foglalkoztatására a tanulmányok elvégzését követő egy éven belül kerüljön sor.

A gyesről, gyedről, gyetről visszatérő munkavállalók foglalkoztatásával összefüggő kedvezmények

A Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján a gyesen, gyeden, gyeten lévő munkavállalók védettséget élveznek, munkaviszonyuk nem szüntethető meg a fenti időtartam alatt. A munkavállalót a gyes, gyed, gyet megszűnését követően a munkáltató köteles lenne visszahelyezni eredeti munkakörébe. A munkáltató átszervezése, megszűnése esetén azonban gyakran előfordul, hogy a munkavállaló biztosnak vélt munkaviszonyát megszüntetik, és a munkavállaló többéves szünet után arra kényszerül, hogy új munkahelyet keressen. A megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedés azonban - a sokéves kiesés és adott esetben egy kisgyermek gondozása miatt - korántsem egyszerű, ezért került sor olyan kedvezmények megállapítására, melyek a munkába visszatérő kismamák elhelyezkedését segítik elő.

A munkáltató kedvezménye - feltételekkel

A 2004. évi CXXIII. törvény a munkáltató számára kedvezményt állapít meg olyan, a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy foglalkoztatása esetén, aki foglakoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll, és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére a gyes, gyed, gyet, továbbá ápolási díj folyósításának megszűnését követő első alkalommal kerül sor. Annak érdekében, hogy a munkáltatókat tartós foglakoztatásra ösztönözze, a jogalkotó további feltételeket állapított meg. A kedvezmény igénybevételéhez az is szükséges, hogy a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy legalább kilenc hónapon keresztül történő foglalkoztatására teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órában kerüljön sor, valamint a munkáltató vállalja a munkavállaló legalább három hónapig történő továbbfoglalkoztatását. Amenynyiben a további feltételek a munkavállalónak felróható okból nem valósulnak meg, azaz a munkaviszony a kilenc hónap letelte előtt kerül megszűnésre vagy megszüntetésre, a munkáltatót a foglalkoztatás időtartamára a kedvezmény arányosan illeti meg.

A kedvezmény mértéke

A kedvezmény alapja a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján számított társadalombiztosítási járulék összege, legfeljebb havi 90 000 forint bruttó kereset figyelembevételével. Akedvezmény mértéke a munkaadó által 90 000 forint járulékalapnak megfelelő összeg után fizetendő járulék 50 százaléka. Tekintettel arra, hogy a társadalombiztosítási járulék összege a bruttó bér 29 százaléka, a fenti 90 000 forint összegre, az alapul fekvő szabálynak megfelelően, havonta kedvezményként 13 050 forintra jogosult a munkáltató.

A kedvezmény igénylése

A munkáltató a kedvezmény iránti igényét kilenc hónap megszakítás nélkül történt foglalkoztatást követően egy összegben érvényesítheti. A kedvezmény azonos munkáltató és a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy között újból létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetén három év elteltével vehető ismételten igénybe. Az igénybevétel időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a munkaadó a kedvezmény iránti kérelmét az adóhatósághoz benyújtotta.

Az ötven év feletti munkanélküliek foglalkoztatásával összefüggő támogatások

Figyelemmel arra, hogy az ötven éven felüliek elhelyezkedése - elsősorban a nyugdíjjogosultsághoz szükséges kor elérésének közelsége miatt - számottevő nehézséggel jár, illetőleg tekintettel az ötven év felettiek szakmai és élettapasztalatára, a jogalkotó arra kívánja ösztönözni a munkáltatókat, hogy „ne írják le” ezt a korosztályt, és segítsék elő az ötven év felettiek elhelyezkedését. Bár a szabályozás elég szűkszavú, a munkáltatók az alábbi kedvezményt vehetik igénybe az idősebb korosztály foglalkoztatása esetén.

Az ötven év feletti munkanélküliek foglalkoztatása esetén igénybe vehető munkáltatói kedvezmények szabályozását beépítették az Flt. 18/A § (1) bekezdésébe. Ezen szabály alapján támogatásként a munkaadót terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási járuléknak, munkaadói járuléknak, valamint egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben vagy egészében átvállalható legfeljebb egyévi időtartamra. Az átvállalt összeg ötven év feletti személy esetében nem lehet kevesebb a keresetet terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkáltatót terhelő egészségügyi hozzájárulás átvállalható legmagasabb mértéke összegének 50 százalékánál.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. október 15.) vegye figyelembe!

} Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden előfizetőnknek válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Kérdésfeltevés csak előfizetőink számára bizosított, kérjük jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával fent, vagy regisztráljon.