×

Színlelt szerződések ellenőrzése

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 91. számában (2005. szeptember 15.)
Sokáig úgy tűnt, hogy véget ér az a moratórium, amelyet a magánszemélyek foglalkoztatásával összefüggő színlelt szerződések rendbetételére kaptak a munkáltatók. Az Országgyűlés május 30-ai döntése alapján azonban a foglalkoztatási szerződések rendezésére – a korábbiakhoz képest szigorított módon – még egy év biztosan rendelkezésre áll. Cikkünkben a moratórium új szabályait, valamint a színlelt szerződések ellenőrzésével kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük.

Újabb egyéves moratórium

A gazdasági élet szereplői között a leggyakoribb jogi kapcsolat a szerződés. A két- vagy többoldalú, mellérendeltségi alapon létrejött szerződéseknek nemcsak polgári jogi, hanem – többek között – adójogi szempontból is jelentősége van, hiszen az adóhatóságnak – az adózás rendjéről szóló törvény alapelvei között rögzített módon – lehetősége van a szerződéseket valódi tartalmuk szerint minősíteni. Ezzel a jogával az adóhatóság akkor él, ha egy szerződés nem egyértelműen, nem teljesen vagy egyáltalán nem fedi a felek valóságos szándékát.

Színlelt szerződés

A színlelt szerződések adójogi sorsát azok valóságos tartalma határozza meg, ennek minősítése pedig eltérhet a felek általi minősítéstől. Ha az adóhatóság álláspontja szerint a szerződés – a tartalom alapján – nem az, aminek a felek nevezik, akkor ezt az adóhatóságnak határozatban bizonyítékokkal alátámasztva kell indokolni. Az indoklás mellett fel kell tüntetni azt is, hogy a színlelt szerződés milyen más szerződést leplez.

Rendeltetésellenes joggyakorlás

A színlelt szerződések átminősíthetősége mellett az adózás rendjéről szóló törvény egy másik alapelvet is tartalmaz, amely szerint az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Ebből a követelményből következik az, hogy az egyes törvényi rendelkezések adta lehetőségekkel az adózók csak azok céljának, funkciójának megfelelően élhetnek. Fontos, hogy ez a rendelkezés nem tiltja meg általánosságban a legális eszközökre szorítkozó adóminimalizálást.

Rendeltetésellenes joggyakorlásnak az az eset számít, amikor a szerződés vagy más jogügylet létrehozásának célja nem a piacon elérhető gazdasági előny, hanem kizárólag vagy döntően a kölcsönösen vagy egyoldalúan elérhető adómegtakarítás. Ha az ellenőrzés – az eset összes körülményeit figyelembe véve – megállapítja és bizonyítja a nem rendeltetésszerű joggyakorlatot, akkor az adót elsősorban a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó szabályok szerint állapítja meg.

Abban az esetben, ha erre nincs mód, akkor lehetőség van a becslés alkalmazására is. A rendeltetésellenes joggyakorlás során született szerződések nem feltétlenül színlelt vagy leplezett ügyletek, hiszen valódi szerződési akarat is állhat ezek mögött. Ha az ellenőrzés során feltárt bizonyítékok szerint az adóelőny a jogügyletnek csupán az egyik célja, de döntően más gazdasági indokok érvényesülnek benne, akkor nincs helye a nem rendeltetésszerű joggyakorlás – és azok jogkövetkezményeinek – megállapítására.

Leplezett munkaszerződések

Színlelt szerződéseket leggyakrabban a magánszemély foglalkoztatásával kapcsolatos ellenőrzések során talál az APEH. A foglalkoztatók gazdasági okokból a munkabérfizetéshez kötődő egyéb járulékfizetési kötelezettség csökkentése, elkerülése, valamint a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek – pl. felmondási védelemre, rendkívüli munkavégzésre, a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok – kijátszása érdekében az egyébként munkaviszony jellegű foglalkoztatásra megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek. Az ilyen szerződéseket – azok elnevezésétől függetlenül – az adóhatóság az összes körülményre tekintettel ítéli meg, hiszen minden ügy egyedi, ezért egyedi elbírálást is igényel. Az egyes eseteknél külön-külön, egyenként és összességében is értékeli a szerződés valamennyi tartalmi elemét, öszszevetve a tényleges tevékenységgel. Ha például a szerződés, illetve a végzett tevékenység egyik-másik eleme ugyan a munkaszerződés ismérve is lehet, de a szerződés többi eleme munkaszerződés leplezését nem feltételezi – mert egyértelműen vállalkozási, megbízási jogviszonyt tükröz -, akkor azt nem lehet átminősíteni. Ugyanakkor, ha a szerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi határozza meg.

Munkavégzésre kötött szerződéstípusok

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának helyes megválasztásához érdemes – témánk szempontjából – sorra venni ezek legfontosabb jellemzőit.

Munkaszerződés

A munkaviszony olyan foglalkoztatási jogviszony, amely meghatározott munka, feladat elvégzésére jön létre a munkát biztosító munkaadó és a munkát ellátó munkavállaló között. A munkáltatót széles körű utasítási jog illeti meg, amely kiterjed a munkaidő, a munkakör, a munkafeladat meghatározására, valamint a munkavégzés helyének kijelölésére. A munkaadót megilleti a más munkahelyre történő beosztás, az átirányítás joga, kirendelést, kiküldetést rendelhet el, ugyanakkor kötelező a dolgozót munkaeszközzel, védőfelszereléssel ellátnia, valamint – teljes munkaidő esetén – legalább a minimálbér fizetését teljesítenie. A munkaviszonyt alá-fölé rendeltségi viszony jellemzi, azaz a munkavállaló köteles a munkáltató utasítása szerint rendelkezésre állni, rendszeresen, a megjelölt munkaidőben a munkát személyesen elvégezni. Kötelező a munkáltató ügyrendjét betartani, a munkafegyelmet megtartani, legfontosabb jogosultsága a szabadság igénybevétele. A munkaszerződés írásos formához kötött.

Vállalkozási szerződés

A vállalkozási szerződés alapján – amely megköthető szóban, írásban és ráutaló magatartással – a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására köteles, a megrendelőnek pedig a szolgáltatás átvételét követően az eredmény függvényében díjat kell fizetni. Noha a megrendelő az eredmény létrehozásával kapcsolatban utasításokat adhat, azonban utasítási jogköre nem korlátlan, ugyanis a vállalkozó a tevékenységét önállóan, saját munkaeszközeivel saját költségén végzi, amelyet úgy kell megszerveznie, hogy az gazdaságosan és gyorsan befejezhető legyen. A vállalkozói tevékenység elvégzésére alvállalkozót, közreműködőt is igénybe lehet venni.

Megbízási szerződés

A megbízási szerződés alapján a megbízott kötelezettséget vállal a megbízó által rábízott ügy ellátására, ennek érdekében tevékenység kifejtésére. A megbízó a tevékenység végzésével kapcsolatban széles körű utasítási joggal rendelkezik, de a díjat akkor is ki kell fizetnie, ha a várt eredmény elmarad. A megbízottnak a tevékenységét a megbízó érdekének megfelelően kell végeznie, de közöttük nincs a munkaviszonyhoz hasonló alá-fölé rendeltségi viszony. A feladat elvégzésére más személyt csak a megbízó hozzájárulásával vehet igénybe. A megbízási szerződést nem kötelező írásba foglalni, az szóban, illetve ráutaló magatartással is létrejön.

Az adóhatósági ellenőrzés szempontjai

Az adóhatóság az ellenőrzés során először is a szerződéseket veszi górcső alá. Így vizsgálat alá kerül a felek szerződéskötést megelőző tárgyalása: milyen munkát kell végezni, mikor kell kezdeni, hol lesz a munkavégzés helye, ki biztosítja a munkaeszközöket. A szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatok ellenőrzése kiterjed arra, hogy ki jogosult utasítást adni, igénybe vehető-e más személy teljesítése a munkavégzés során vagy sem, mikor kerül sor a díjazásra vagy bérfizetésre. A tényleges munkavégzés vizsgálatakor fontos szempont, hogy ki határozza meg a munkavégzésre fordítandó időt, a munkavégzés napi rendszerességű-e, illetve milyen időtartamban történik. Az egyes szerződéseknél alapvető vizsgálati szempont, hogy a munkát végzőnek jár-e munkaruha, védőruha, egyéb természetbeni juttatás, igénybe vehet-e szabadságot, és egyébként milyen jogok és kötelezettségek illetik, illetve terhelik.

A szerződés minősítése során a teljesítés alábbi jellemzőinek megléte döntő lehet:

- van-e utasítási joga a megrendelőnek a vállalkozó felé,

- a megrendelő meghatározhatja-e a munkavégzés módját, gyakoriságát, helyét, idejét,

- a vállalkozó a megrendelő telephelyén végzi-e a tevékenységet, illetve a kizárólag itt végzett tevékenységgel képes-e teljesíteni szerződéses kötelezettségét,

- a megrendelő biztosítja-e a teljesítéshez szükséges eszközöket, egyáltalán a vállalkozó rendelkezik-e a teljesítéshez szükséges eszközökkel,

- a vállalkozó milyen rendszerességgel végez tevékenységet a megrendelő részére,

- a vállalkozót milyen jogcímen illeti meg díjazás, ez összefüggésben áll-e a tényleges munkavégzéssel,

- a vállalkozó a megrendelő szervezetén belül milyen jogokkal rendelkezik.

Átminősítésre alkalmas szerződések

A munkaidő meghosszabbítására irányul, ezért az APEH átminősíti az olyan vállalkozói szerződést, amelyet a munkáltató az egyéni vállalkozói igazolványnyal rendelkező munkavállalójával ugyanarra a tevékenységre, de munkaidőn kívüli időtartamra köt. Ha a megbízottak ugyanazt a tevékenységet végzik, mint rendes munkaidejükben, és a díjazásuk a teljesítményüktől függ, akkor a jogviszony – elnevezése ellenére – munkaviszonyra utal.

Az egyes szerződéstípusoknál már említett tartalmi elemek értelmezésével dönt az ellenőrzés az átminősítésről, amikor a munkáltató az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyekkel megbízási, vállalkozási szerződést is köt. Amennyiben a szerződés alapján a vállalkozó korlátozva van, mert munkáját személyesen köteles ellátni, és más személy közreműködését nem veheti igénybe, illetve ugyanarra a tevékenységre más megbízónál tevékenységet nem végezhet, akkor ezek az ismérvek munkaviszonyra utalnak. Ha a szerződésben az szerepel, hogy az egyéni vállalkozó gondoskodhat a maga helyettesítéséről, akkor azt kell megállapítani, hogy ez teljesül-e pl. betegség, szabadság esetén. Azt is figyelembe kell venni, hogy a magánszemély az egyéni vállalkozásról szóló törvény alapján folytat-e gazdasági tevékenységet, van-e bejelentett telephelye, illetve önállóan kialakított üzletkörrel rendelkezik-e. Ha nem a saját telephelyén végzi a tevékenységet, akkor a termék előállításának vagy a szolgáltatásnak el kell különülnie a többi munkát végző teljesítményétől. A legtöbb átminősítés az olyan szerződéseknél történik, amikor vezetői munkakör betöltésére megbízási szerződést kötnek egyéni vállalkozóval, illetve gazdasági társasággal, amely kijelöli a munkakört ellátó személyeket. Az ilyen szerződés munkaviszonynak minősül, mert a vezetői munkakör nem egy ügy ellátását jelenti, hanem egy komplex tevékenységi kört, amelyek ellátója egy szervezeti hierarchiában az alatta és felette elhelyezkedőkkel szorosan, folyamatosan együttműködve és alkalmazkodva látja el feladatát, valamint gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Moratórium a munkáltatóknak

A 2005. június 30-áig alkalmazott moratórium a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések színleltté minősítése, illetve a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás miatt visszamenőleg megállapított adóhatósági megállapítások végrehajtásának felfüggesztésére, törlésére vonatkozott. A "tolerancia" ugyan a továbbiakban is tart, azonban csak a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződésekre vonatkozik, a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatással összefüggő adóhatósági megállapításokra az általános szabályokat kell alkalmazni. Tehát a feketefoglalkoztatással kapcsolatos utólagos adóhatósági megállapítások szerint a foglalkoztatót terhelő járulékot és adót – a kiszabott jogkövetkezményekkel együtt – meg kell fizetni, míg a színlelt szerződések átminősítése miatt megállapított járulék és adó megfizettetését – amelybe a jogosulatlanul levont áfa is beletartozik – az adóhatóság megfelelő feltételek megléte mellett nem hajthatja végre.

A végrehajtás felfüggesztésének feltétele, hogy a kötelezett a színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazza, és e szerződés alapján a foglalkoztatottakat biztosítottként [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pont] 2006. június 30-áig nyilvántartásba vegye. A nyilvántartásba vételről a foglalkoztató 2006. július 31-éig a kedvezmény elvesztésének terhével köteles az ellenőrzést végző adóhatóságot – kötetlen formában – értesíteni. Az adóhatóság a bejelentés valóságtartalmát utóellenőrzés keretében vizsgálja meg.

A fizetési kötelezettség végrehajtás alóli törléséhez a feltételeket nem kell teljesítenie a munkáltatónak, ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony a munkaügyi, illetőleg az adóellenőrzéstől függetlenül 2006. június 30-áig megszűnt. A jogviszony megszűnéséről a foglalkoztatónak – a kedvezmény elvesztésének terhe mellett – azonban 2006. július 31-ig az ellenőrzést végző adóhatóságot értesítenie kell. Abejelentési kötelezettség teljesítése alapján az APEH a munkáltató terhére előírt fizetési kötelezettséget törli, ezzel a jogviszonnyal összefüggésben az érintett magánszemélyek terhére sem tehető megállapítás.

A moratórium minden, tehát a 2003. december 31-ét, illetve a 2004. április 30-át követően kezdődő színlelt szerződés szerinti foglalkoztatásra vonatkozik. Ezeket a szerződéseket a korábbi szabályozás kizárta a kedvezményből. Azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél 2006. július 1-jét követően kerül sor adóellenőrzésre, és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartási, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, ott a 2006. július 1-jét megelőző időszakot e tekintetben már nem vizsgálja.

Egyszerűsített közteherviselés

Az adótörvények sorában az Országgyűlés várhatóan az ősszel elfogadja az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvényt. A 2006. január elsejétől életbe lépő jogszabály nagyrészt megoldaná a színlelt-gyanús szerződésekben bővelkedő, újságírói, illetve művészeti tevékenységből élők gondjait, s egyben segítené a foglalkoztatás kifehérítését e területen is. A legutóbbi változat szerint évi 25 millió forintos jövedelemig választhatják a sajtó és a művészeti területek dolgozói az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást. Az, aki eddig az eva szerint adózott, szabadon átléphet jövő év január 1-jétől az ekhóba. Csizmár Gábor, a foglalkoztatási tárca minisztere az érdekelt szervezetekkel való tárgyalás után elmondta, hogy a tárgyalásokon részt vevő kormányzati és érdek-képviseleti szakemberek szerint az ekhót nem kényszer, hanem az előnyök alapján választják majd az érdekeltek. A munkáltatónak az általános 35 százalékos közteher helyett 20 százalékot kell fizetnie, a magánszemélyeknek pedig 44 százalék helyett csupán 15 százalékot. A 15 százalékból 11 százalék a személyi jövedelemadót, 4 százalék a nyugdíjjárulékot, a 20 százalékból 11 százalék az egészségbiztosítási és 9 százalék a nyugdíjjárulékot képviselné. Az ekho a vizsgálódások alapján nem ellentétes az európai uniós elvárásokkal, ugyanis magánszemélyekre vonatkozik, így nem befolyásolja a versenyfeltételeket. A törvénytervezet jelenlegi szövege a kormány álláspontja szerint kiállja az alkotmányosság próbáját is.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem