×

Felnőttképzés: válasz a piaci igényekre

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 91. számában (2005. szeptember 15.)
A statisztikák szerint Magyarországon egymillió munkaképes korú állampolgár mindössze nyolc általános vagy annál is alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Elsősorban ők azok, valamint a munkaerőpiacról távol maradó inaktívak, akik számára sorskérdés, hogy hatékony felnőttképzés működjön Magyarországon. Ugyanakkor erre a képzési formára hárul az a feladat is, hogy a gazdaság változásaihoz rugalmasan igazodó munkaerővel lássa el a piacot, vagy – Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter megfogalmazása szerint – "gyorsreagálású hadtestként" kövesse és szolgálja ki a piac szakmai tudáshoz kapcsolódó, folyamatosan változó igényeit. Ezeknek ugyanis a XXI. században mindinkább az egész életen átívelő tanulással lehet megfelelni.

A tudásbefektetés forrásait bővíteni kell

A gazdasági élet szereplői, a szakmai érdekképviseletek és a kamarák is egyetértenek abban, hogy jelenleg Magyarországon szakadék tátong az államilag támogatott oktatási rendszer által nyújtott képzés, szaktudás, valamint a piac igényei között, vagyis az iskolarendszer nem a megfelelő minőségben és mennyiségben bocsát ki szakembereket. Az oktatási intézményeket a pénzügyi szabályozók nem teszik érdekeltté abban, hogy a gazdaság kihívásainak megfelelő képzéseket szervezzenek, amit súlyosbít, hogy a munkaerőpiac területi vonatkozásban rendkívül merev. Mindez magában hordozza annak a veszélyét, hogy a frissen végzettek nem tudnak elhelyezkedni megszerzett képesítésükkel, ehelyett a munkanélküliek tömegét gyarapítják.

Megszűnő álláshelyek

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint évente mintegy százezer munkahely szűnik meg és mintegy 110 ezer új jön létre, ami már önmagában jelzi, hogy a piac bizonyos tudásbeli és földrajzi mobilitást vár el a munkavállalóktól.

A magyar gazdaságnak a viszonylag jelentős, 6 százalék fölötti munkanélküliségi ráta mellett tartósan szakmunkáshiánnyal kell számolnia. Már jelenleg is 30-35 ezren hiányoznak: a cégek 15 százaléka mondja, hogy bizonyos mesterségekben több mint egy évig is keresnie kell a megfelelő szakembert. Becslések szerint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013-ig szóló időszakának végére már 300 ezer szakmunkás fog hiányozni a munkaerőpiacról. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számításai szerint diplomájuk átvétele után az egyetemisták egyharmada kerül az utcára, mert tudásuk nem hasznosítható a gazdaság számára.

A kamara ezért fontosnak tartaná, hogy a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé váljon. Változtatni szeretnének a szakmai felügyelet rendkívüli elaprózottságán is, hiszen jelenleg 12 minisztérium ellenőrzi a szakmákat. A köz- és felsőoktatás, valamint a szakképzés együttes reformjának szükségességét már az Oktatási Minisztérium is elodázhatatlannak tartja, ehhez azonban fokozatosan teremtődhetnek meg a források, elsősorban a II. NFT keretében. Ebben az időszakban kellene sort keríteni a szakképzés és a felnőttképzés közötti együttműködés kiterjesztésére, a szakmai idegen nyelvű kompetenciák fejlesztésére, illetve az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) módosítására. A tervek szerint sor kerül mintegy 300 szakképzési tárgy digitalizálására is.

Befektetői igények

A felnőttképzés korszerűsítéséről, fejlesztéséről egy évvel ezelőtt már született egy kormányhatározat, amely leszögezi, hogy ezen oktatási ágnak segítenie kell a gazdaság versenyképességének javítását, a munkaadók és a munkavállalók alkalmazkodóképességét. A gazdaság szerkezeti változásai rugalmas felnőttképzési formákat igényelnek.

A kormányhatározat megállapítja, hogy a munkaerő-piaci igényeknek kell befolyásolniuk a felnőttek oktatását, ezért elengedhetetlen, hogy a célok megfogalmazásába, a programok és az intézkedések kidolgozásába bevonják a piac szereplőit, a munkaadókat és munkavállalókat, az érdekképviseleteket, illetve a tudományos élet és az oktatási szakma képviselőit.

A szociális partnerekre nagy szerep hárul a munkahelyi képzéseket segítő megállapodások kidolgozásakor. Például a Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálatakor ki kellene térni a képzési munkaidőalap kérdésére, illetve az ehhez kapcsolódó helyettesítési rend bevezetésére.

A kormány arra számít, hogy a befektetői igényeket figyelembe vevő képzési programok segíteni fogják a beruházások magyarországi letelepedését is, hiszen köztudott, hogy a tőke nagyra becsüli a képzett munkaerőt. Ezért meg akarják teremteni annak a lehetőségét, hogy az állami képzési szolgálathoz bejelentett oktatási igényekre alapozva induljanak speciális kurzusok.

A felnőttképzés rendszerében kiemelt helyet kell kapniuk a munkanélküliek, inaktívak munkaerő-piaci megjelenését, felzárkózását segítő programoknak is. Ugyanakkor a kormányhatározat már azzal is számol, hogy hosszabb távon a rendszer fontos elemévé válik a távoktatás, ezért figyelmet fordít az otthoni tanulás, illetve az informatikai eszközök használatának támogatására.

Anyagi ráfordítás

A szakminisztérium adatai szerint a felnőttképzésre évente 180-200 milliárd forint jut, amelyből mintegy 30 milliárd forint az állami szerepvállalás, a többi a munkáltatók ráfordítása, valamint a pályázaton elnyerhető forrás. A képzésre fordított pénz fontos mutató; az Európai Tanács célja, hogy a munkaerőköltségen belül a képzésbe fektetett beruházás a jelenlegi 2,3 százalékról 20 százalékra emelkedjen. Magyarországon egy 2000. évi adat szerint ez az arány az 1 százalékot sem érte el.

A szakképzésben az intézményi struktúra tekintetében sajátos kettősség tapasztalható, ugyanis részint maguk az államilag támogatott iskolák szerveznek felnőttképzést, részint jelen vannak a profitorientált intézmények. Az iskolák a működési költségeik nagyobbik részét megkapják állami fenntartójuktól, ami nem ösztökéli őket arra, hogy megméressék magukat a piacon, ugyanakkor nem szabadulhatnak meg egyes, nem kívánatos vagy sokba kerülő feladattól. Ez esetenként gátja is annak, hogy gyorsan és rugalmasan válaszolni tudjanak a piaci kihívásokra. Megteszi ezt a vállalkozásban működő oktatási intézmény, amely akkor tud megmaradni a piacon, ha maximálisan figyelembe veszi megrendelője igényeit és törekszik a hatékonyságra.

Az oktatással foglalkozó cégeket olykor az a vád éri, hogy a tanítás színvonala nem éri el a kívánt szintet, azt a nívót, amely a felnőttképzést végző középiskolákat jellemzi. Bizonyára van példa erre is, azonban a felnőttek oktatásában részt vevő akkreditált cégeknek méretüktől függetlenül meg kell felelniük a szakmai normáknak, hivatalosan elfogadott programokkal kell dolgozniuk. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a képzés funkcióját, nevezetesen, hogy ezen oktatási formának nem hivatása az iskolarendszer hibáinak kompenzálása, nem itt kell helyrehozni az általános iskola, a szakmunkásképzés vagy az egyetemi oktatás fogyatékosságait.

Az oktatók többsége megfelel az előírásoknak. Annál is inkább, mivel gyakran nagy átfedés van az állami intézmények gárdájával, az oktatók egy része ugyanis vagy az állami képzésből igazolt át, vagy egyidejűleg mindkét helyen órát ad. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a felnőttképzés a gyermekképzéstől eltérő módszereket igényel, és a profitorientált vállalkozás számára kulcskérdés, hogy a megrendelő által elvárt minőségű képzést nyújtsa. Az oktatóktól nagyfokú kreativitást igényel, hogy a hallgatókat rávegyék a tanulásra; meg kell dolgozniuk azért, hogy a csoport egyetlen tagja se maradjon le az anyaggal vagy morzsolódjon le.

Jelenleg Magyarországon mintegy 5000 regisztrált magánvállalkozás foglalkozik felnőttképzéssel, közülük körülbelül 1100 intézmény tett eleget az akkreditációs követelményeknek. Megfelelésüket folyamatosan ellenőrzi az akkreditációs testület.

Támogatási feltételek

A felnőttképzésre az idén 3 milliárd forint áll rendelkezésre a Munkaerő-piaci Alapban, ezt a pénzt a kormány hatékonyan szeretné felhasználni. Mégpedig oly módon, hogy a közpénzekből annak a vállalkozásnak jusson, amely teljesít bizonyos munkaerő-piaci elvárásokat. Akészülő felnőttképzési stratégia szerint az oktatási vállalkozások a munkáltatókkal kötött szerződések és a tanfolyamot követő foglalkoztatási vállalás alapján indíthatnának képzéseket, csak ebben az esetben kapnának támogatást. Amennyiben pedig a képzés végét követő ellenőrzések során kiderülne, hogy a vállalások nem teljesültek, a későbbiekben meghatározott ideig nem vehetnék igénybe a támogatást, noha a pénzt nem kellene visszafizetniük.

A stratégiának meg kell fogalmaznia az állam szerepvállalását e területen, tekintettel a piaci körülményekre is. Az igények azt jelzik, hogy a terület ellenőrzéséből ki kell vennie a részét az államnak és a piacnak is, arra viszont semmiképp sincs szükség, hogy az állam határozza meg, hogy mely szakmában hányan szerezhetnek képzettséget. Azonban végig kell gondolni, hogy szabad-e állami pénzből olyan kurzusokat finanszírozni, amelyek alanyai a képzés végén biztosan munkanélkülivé válnak. A stratégiát az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése is napirendre tűzi.

Magyarországon jelenleg a lakosságnak mintegy 2-3 százaléka vesz részt felnőttképzésben, ez azonban jóval alatta marad a fejlett nyugati országok adatának, ahol az arány eléri a 20 százalékot is. Az Európai Unióban ez 12 százalék. Acél természetesen az, hogy Magyarországon is mind többen tekintsék életük részének saját maguk képzését. Az államháztartás egyensúlya szempontjából sem mellékes, hogy hányan vannak jelen a munkaerőpiacon, ugyanakkor ez lehet az egyik motorja a magyar gazdaság felzárkózásának, a foglalkoztatotti kör bővítésének, illetve az állástalanság mérséklésének.

Kölcsönös előnyök

A Lifelong Learning, vagyis az egész életen átívelő (másként élethosszig tartó) tanulás célja első ízben az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni értekezletén fogalmazódott meg mint európai prioritás, s az eltelt évek során mit sem veszített jelentőségéből. E képzési mód a tudásalapú gazdaság alapfeltétele, ekképpen nemcsak az egyén, a munkavállaló szempontjából fontos, hanem könynyen kimutatható – s hosszú távon anyagiakban is kifejezhető – előnyökkel bír a munkaadó szempontjából is.

A dolgozók oktatására, továbbképzésére számtalan lehetőség kínálkozik; e kurzusokat – akár kihelyezett formában is – ezerszám kínálják a sajtóban és az interneten is. A képzési irányok száma ugyancsak "végtelen", a nyelvi és – továbbra is népszerű – számítástechnikai oktatástól kezdve az agykontrollig. A kínálatban való eligazodást a különböző minőségbiztosítások, tanúsítások segítik, amelyek meglétéről az iskoláknak elemi érdekük tájékoztatni.

Jóllehet az akkreditáció nem feltétele a felnőttképzési tevékenységnek, illetve a program megvalósításának, azonban az akkreditációs tanúsítvány alapján kedvezményben részesülhetnek a képzésben részt vevő személyek és a képzőintézmények.

Kedvezmény az adózásban

A Nemzeti Felnőttképzési Intézet honlapján szereplő tájékoztató szerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adókedvezményt vehet igénybe a felnőttképzésben részt vevő személy, ha tanulmányait akkreditált intézményben folytatja. Az adót csökkentő tétel a képzőintézmény által kiállított igazolás alapján érvényesíthető, s annak összege a szerződésben megjelölt képzési díj (beleértve a vizsgadíjat is) 30 százalékáig terjedhet, azonban nem haladhatja meg a 60 ezer forintot (1995: CXVII. tv. 36/A §-a).

Az adókedvezményt nem csak a képzésben részt vevő személy, hanem annak közvetlen hozzátartozója is igénybe veheti, ha az igazoláson befizetőként a nevüket feltüntetik. Az igazoláson azonban csak egy személy jelölhető meg befizetőként.

Ha a képzési díjat a képzésben részt vevő személy fizeti meg, és a képzés évében adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik, az adókedvezmény halasztott igénybevétele is választható. Ilyenkor a kedvezmény bármely későbbi, de legkésőbb a képzés befejezését követő ötödik adóévben érvényesíthető, azonban a képzőszerv által kiállított igazoláson fel kell tüntetni a halasztott igénybevételre irányuló szándékot.

Akkreditáció és támogatás

Az akkreditált intézmény felnőttképzési tevékenységéhez az alábbi támogatások nyújthatók:

- felnőttképzési normatív támogatás az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt, valamint a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai oktatásához, ha a képzőintézmény felnőttképzési támogatásról szóló megállapodást kötött a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal [15/2003. (II. 19.) Korm. rendelet];

- a megyei (fővárosi) munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott munkerő-piaci képzésben részt vevő személy tanfolyami költségeinek megtérítése [1991: IV. tv. 14. §-a, valamint a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 1-9. §-ai];

- az intézmény technikai feltételeinek fejlesztéséhez nyújtható támogatás [8/2003. (VII. 4.) FMM rendelet 8. §-a].

Az akkreditált felnőttképzési program tárgyi adómentességet élvez az általános forgalmi adó alól, tehát áfamentes körbe tartozik [1992: LXXIV. tv. 2. számú mellékletének 17. pont a) alpontja]. Aképzőintézmények és a programok akkreditációjával a munkaügyi miniszter által létrehozott Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) foglalkozik. A FAT ellenőrzi az akkreditált intézmények tevékenységét, s dönthet az akkreditáció visszavonásáról is.

A FAT független szakmai testület, legfeljebb 17 tagból áll; a tagokat a munkaügyi miniszter kéri fel kétéves időtartamra. A FAT a munkaügyi, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a gazdasági és közlekedési, az informatikai és hírközlési, az oktatási, valamint az esélyegyenlőségi miniszter által kijelölt személyekből, illetve az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselői, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül felkért személyekből áll. A Nemzeti Felnőttképzési Intézet jelenleg 1130 akkreditált intézményt és 1712 akkreditált programot tart nyilván.

Nyelvtudás a boldoguláshoz

Míg a magyar cégeknél előnyt jelent, ha valaki egy vagy több idegen nyelvet ismer, a nemzetközi társaságoknál alapvető a tárgyalásszintű nyelvtudás, hiszen a vállalati belső kommunikáció, a levelezés és a dokumentáció folyamata is angol vagy német nyelven zajlik. Az ilyen álláshelyekre tehát nincs esélye bekerülni a hazai fiatalok jelentős részének, mivel nem beszélnek kellően magas szinten idegen nyelvet.

A rendelkezésre álló statisztikák (e téren a 2001. évi népszámlálás tekinthető mérvadónak) tanúsága szerint a lakosság 19,2 százaléka állította, hogy anyanyelvén kívül legalább egy másik nyelven képes másokat megérteni és magát megértetni. Az 1960. és az 1980. évi népszámlálások alkalmával a népesség alig egytizede nyilatkozott hasonlóképpen. Az elmúlt évtizedben a más nyelven is beszélők száma és aránya megduplázódott. Az Európai Unió lakosságán belül ez az arány 53 százalék.

A KSH elemzése szerint, míg az 1960. évi népszámláláskor a férfiak 9,1, a nőknek 8,2 százaléka beszélt anyanyelvén kívül más nyelvet, addig 2001-ben a férfiak 18,9, a nőknek pedig 19,5 százaléka tudott idegen nyelven is kommunikálni. Az arányok ilyetén alakulása szorosan összefügg az ugyanezen idő alatt bekövetkezett iskolázottsági szint nők javára történő változásával.

Az 1990. évi adatok szerint a 60 évesek és az ennél idősebbek beszéltek legnagyobb arányban (11,4 százalék) anyanyelvükön kívül legalább egy másik nyelvet. Ugyanez az arány 2001-ben már a 15-39 évesek körében a legmagasabb, – 30,3 százalék -, szemben az 1990. évi 11,2 százalékkal. Ma a 40 éven aluliak körében megközelítőleg háromszorta többen rendelkeznek nyelvismerettel, mint 11 évvel korábban. A fiatalság körében az arányszámok gyors növekedésének elsőrendű oka a kötelező, sok esetben nem egy, hanem két nyelv oktatása, illetve az a tény, hogy az egyetemi és főiskolai diplomák megszerzésének feltétele a nyelvvizsga. A KSH megjegyzi, hogy a népszámlálások során a bevallásokat nem kell okmányokkal igazolni, így nem lehet tudni azt sem, hogy a bevallott anyanyelven kívüli nyelvtudás milyen értékű, és évek múlva mennyi marad meg belőle.

Első helyen az angol

Ugyancsak a 2001. évi népszámlálás adataiból tudható, hogy az érettségivel – mint legmagasabb végzettséggel – rendelkezők 27 százaléka mondta, hogy anyanyelvén kívül tud egy másik nyelvet is. Az egyetemen, főiskolán legalább egy évfolyamot elvégzett, de még oklevelet nem szerzetteknél ez az arány már 71,3 százalék. Ezzel szemben a diplomásoknak csak 56,6 százaléka van ilyen tudás birtokában azért, mert sokan vannak közöttük olyanok, akiknek nem volt kötelező a korábbi években a nyelvvizsga letétele.

A statisztikák szerint minden második vezető, értelmiségi beszél legalább egy idegen nyelven. Az egyéb szellemi foglalkozásúak körében ez az arány még az egyharmadot sem éri el. Az 1990. évi népszámláláskor a vezetők, irányítók negyede sem beszélt anyanyelve mellett egy másik nyelvet. Az arányok ugrásszerű emelkedésének az oka, hogy az elmúlt évtizedben a magyarországi vállalatok nagy száma került külföldi irányítás alá, ahová vezető beosztásba csak olyanok kerülhettek, akik rendelkeztek megfelelő nyelvismerettel. Aszolgáltatási foglalkozásúak ötöde, az ipari, építőipari foglalkozásúak tizede beszél anyanyelve mellett legalább egy másik nyelven.

Az EU-ban – az anyanyelv mellett – az angolt használják legnagyobb arányban (41 százalék). A svédek 81, a hollandok 80, a dánok 78 százaléka ismeri az angolt, szemben az olaszok 39 vagy a spanyolok és a portugálok 36 százalékával. Magyarországon az angol nyelv ismerete – a német után – 9,2 százalékos aránnyal a második helyen áll. A főbb korcsoportok tekintetében a legnagyobb idegennyelv-tudással rendelkező 15-39 éveseknek is csak 18,4 százaléka bírja az angol nyelvet.

A diplomával még nem rendelkező, de a főiskolának, egyetemnek legalább egy évfolyamát már elvégzők – tehát a jövő diplomásainak – 52 százaléka beszél angolul. Négy évvel ezelőtt még csak minden harmadik egyetemi, főiskolai oklevelesről lehetett ezt elmondani. Ez az arány a vezető, értelmiségi foglalkozásúak körében is csak 30,4 százalék.

Hagyományos kötődések

Az uniós tagországok lakossága körében – 19 százalékkal – a második helyen a francia nyelv használata áll. Magyarországon 1960-ban a lakosság nem egész fél százaléka, 2001-ben alig több mint egy százaléka beszélte.

Az Unió tagországaiban a harmadik helyet – a lakosság mintegy 10 százalékos arányával – a német foglalja el. Hollandiában a lakosság 68, Dániában 42, Svédországban 36 százaléka beszéli. Magyarországon ez az arány 9,4 százalékkal az első helyen áll nyelvtudás tekintetében. A 957 ezer, főleg magyar anyanyelvű németül tudó mellett még több mint 33 és fél ezer német anyanyelvű is él az országban. Magyarország a történelmi hagyományaival, gazdasági kapcsolataival erősen kötődik a német nyelvterülethez, ezen belül is a szomszédos Ausztriához.

Az Európai Unióban a negyedik leggyakrabban használt nyelv a spanyol. Ennek hazai ismerete az uniós átlagnak a tizede; a lakosság 0,2 százaléka beszéli. A spanyolnál egy árnyalattal többen birtokolják nálunk az olasz nyelvet (0,6 százalék).

Az 1990. évi népszámláláskor 153 ezren mondták magukról, hogy oroszul is tudnak. Várható lett volna, hogy 2001-re – a négy évtizedes kötelező iskolai oktatás megszűnése után – számuk csökkenni fog. Ez nem következett be, mert a legutóbbi népszámláláskor közel 183 ezren mondták, hogy beszélik az oroszt. Nagy hányaduk a 15-59 évesek köréből kerül ki, közel 40 százalékuk vezető, értelmiségi foglalkozású.

Liberalizáció a nyelvoktatásban

A gazdasági rendszerváltás az oktatási piac liberalizációját is meghozta, s a kihívásokra – tapasztalatok szerint – a legfürgébben a nyelvoktatásra vállalkozók reagáltak. A gazdasági nyitással és Magyarország európai uniós csatlakozási szándékával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a következő évtizedekben nem nélkülözhető majd az idegen nyelv, elsősorban is az angol ismerete. Ezt felismerve gombamód szaporodtak a nyelviskolák, amelyekből jelenleg is a legkülönfélébb méretűek működnek és boldogulnak a piacon, beleértve az egyéni vállalkozóként néhány és a nagy, 200-300 csoportot szervezőket egyaránt.

Az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatók piacát elsősorban azok a cégek, költségvetési és egyéb intézmények teszik ki, amelyek nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Farkas Balázs, a King Nyelvakadémiát egyéni vállalkozóként szervező szakember elmondta: tapasztalatai szerint a cégek mindenekelőtt az idegen nyelvű üzleti társalgás készségszintű elsajátítását várják el a dolgozóktól, elsősorban ezt hajlandók finanszírozni. A tanfolyamot megrendelők 70 százaléka angol nyelvű oktatást kér, a preferált nyelvek rangsora ezt követően a német, olasz, spanyol. Jelenleg felkapott még a francia; érvényesül bizonyos divat is a nyelvoktatásban.

Budapesten mintegy 100 iskolarendszeren kívüli nyelviskola működik, amelyek különféle előnyöket kínálnak a megrendelőknek. Tekintélyük természetesen az akkreditált intézményeknek van; a nagyobb megrendelők komoly minőségi biztosítékokat is elvárnak. Farkas Balázs szerint a magánszemély hallgatók számára viszont nem mellékes, ha a nyelviskola áfamentes számlát tud adni.

Képzett oktatók

A nyelviskolák jellemzően más tanintézményekből toborozzák a tanárokat, gyakori, hogy a pedagógusok több, különféle intézményben adnak órákat: az állami oktatási rendszerből lépnek ki a piacra vagy éppen párhuzamosan végzik a kettőt. Képzett tanárban nincs hiány, a nyelvoktató cégek számára azonban létszükséglet, hogy megválogassák óraadóikat, odafigyeljenek a tanár nyelvtudása mellett pedagógiai alkalmasságára, személyiségére is, hiszen ez a minőségi nyelvtanítás záloga.

A képzés eredményességének mérésénél a nyelvvizsga kézenfekvő visszajelzés, de a cégek egyre inkább a használható, alkalmazható nyelvtudást várják el. A vizsga letétele elsősorban azoknál a cégeknél jelentkezik elvárásként, ahol ez a dolgozó későbbi előmenetelének feltétele. Ugyanakkor Farkas Balázs tapasztalatai szerint a felnőttoktatásban a hallgatók általában kevéssé motiváltak, nagy a lemorzsolódás. Akik számára nem kötelező a tanfolyam, lassanként egyéb elfoglaltságaikra hivatkozva kimaradoznak a kurzusról.

Pedig a munkaadó által támogatott nyelvtanulást érdemes lenne megbecsülniük a dolgozóknak, hiszen ezek az árak már piaciak: 45 perc díja kétezertől tízezer forintig is terjed. A King Nyelvakadémiánál foglalkoztatott tanárok az óradíj 70-80 százalékát kapják meg. Akurzussal kapcsolatos költség a segédanyag, vagyis a könyv és munkafüzet megvásárlása is, ez többnyire a hallgatókat terheli.

Speciális készségek

A hazai nyelvoktatás állapotát megrendelőként a másik oldalról szemlélik azok a cégek, amelyek nem nélkülözhetik a nyelvtudással rendelkező dolgozókat, s ezért erre költeni is hajlandók. Bár alapvetően sajnálatosnak tartják, hogy a felsőoktatásból kikerülő fiatalok nem rendelkeznek olyan nyelvismerettel, amellyel bátran elhelyezkedhetnének egy-egy multinacionális nagyvállalatnál – mondta Terényi Nándor, az Elmű Rt. személyzetfejlesztési osztályvezetője. Különösen rosszak a tapasztalatai a szakmai, például az energetikai nyelvismerettel kapcsolatban.

Az Elmű és testvérvállalata, az Émász Rt. a német RWE konszern tulajdonában van, bizonyos munkakörökben tehát elengedhetetlen a nyelvtudás az anyavállalattal való kapcsolattartáshoz. A két társaságnál a vezetők egyötödének, mintegy 12 személynek és további körülbelül 40 dolgozónak nélkülözhetetlen, hogy legalább angolul, de lehetőleg németül is jól beszéljen.

Terényi Nándor tájékoztatása szerint szerződést kötnek az érintett dolgozókkal, akiknek a kurzusokat követően belső vizsgán kell megfelelniük. Ez a rendszer figyelembe veszi, hogy milyen beosztásban kinek mire van szüksége, tehát társalgási szinten, vagy szakmai ismeretekkel együtt kell-e birtokolnia a nyelvet. Avezetőknek például tárgyalástechnikát, speciális készségeket is el kell sajátítaniuk. Amennyiben ezt nem teljesítik, vissza kell fizetniük a tanfolyam költségeit.

A nyelviskolát pályázat útján választotta ki a cég, ami lehetővé teszi azt is, hogy a versenytárgyaláson megfelelő óradíjat alkudjanak ki. Az idén 3500 forintban sikerült megegyezni, amit Terényi Nándor kedvezőnek tart. Van olyan elgondolás is, hogy nemcsak hazai kurzusok révén, hanem külföldi tanulmányutakkal is gondoskodnak a dolgozók nyelvtudásának karbantartásáról, ebben nagy segítséget adhatnak a konszern külföldi érdekeltségei.

Az RWE a magyarországi cégeinél tavaly 7,5 millió forintot költött dolgozói nyelvoktatására. Az osztályvezető tájékoztatása szerint a szakképzésre összességében mintegy 70 millió forint jut évente, ideértve a szakmai tanfolyamokat, a vezetőképző és készségfejlesztő tréningeket, illetve a szakmunkásképzést.

Fejlesztőprogramok

Az Európai Unió információs hálózata, az Eurydice idén februárban napvilágot látott elemzése szerint a magyarországi nyelvoktatás mindenképpen fejlesztésre szorul. Az elemzés azt állítja, hogy csak Görögország közoktatása nyújt alacsonyabb szintű nyelvismeretet a magyarnál. A honi általános iskolás diákoknak jelenleg csak 26 százaléka tanul angolul, ez pedig előre jelzi a munkáltatók jövőbeni nehézségeit.

Az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara felmérése szerint számszerűen is kimutatható veszteségeket jelent a magyar gazdaságnak, hogy az alap- és középfokú oktatás nem nyújt biztos nyelvismeretet. A munkaadók jelentős időbeli és anyagi veszteségekkel számolhatnak a fordított szövegek korrigálása és az alkalmazottaknak szervezett nyelvtanfolyamok miatt.

Mivel az iskolapadból a legtöbben használható nyelvtudás nélkül kerülnek ki, ezért a munkáltatók gyakorta maguk képzik dolgozóikat. Bár a tanulmány szerint egyre többen beszélnek itthon angolul, a lemaradás az uniós tagállamok zöméhez képest még mindig jelentős.

E hátrány hosszabb távú leküzdését hivatott szolgálni az oktatási kormányzat több lépése, amelyek elsősorban arra irányulnak, hogy a nyelvoktatás ne csak a főiskolákon és az egyetemeken történjen intenzíven, hanem az alap- és a középfokú oktatásban is. Magyar Bálint szakminiszter szerint az idei tanévben várhatóan 25 százalékkal többen, mintegy 15 ezren tanulnak majd nyelvi előkészítő osztályokban, emelt óraszámban idegen nyelveket.

A tavalyi 407 intézménnyel szemben 2005-ben 431 iskola jelezte, hogy nyelvi előkészítő osztályt indít, ahol emelt óraszámban tanulnak a diákok valamilyen idegen nyelvet. A tanulócsoportok számát tekintve közel kilencszázalékos a bővülés, a tavalyi 749-cel szemben 818 indul majd. A tavalyi évhez hasonlóan az ilyen osztályt megszervező középiskolák 57 százaléka gimnázium és 42-43 százaléka szakközépiskola. Az ezen osztályokba járó diákok után 76 ezer forintos normatív támogatást nyújt az oktatási tárca. Ugyanakkor itt működő nemzetközi vállalatok is adhatnak támogatást ehhez a képzéshez.

Tények a szakképzésről

A felnőttképzés a vonatkozó törvény szerint az iskolarendszeren kívüli általános, nyelvi és szakmai oktatás területét öleli fel, amelyről rendezett statisztikai adatokat 2003. január 1-jétől gyűjtenek; az adatokat a képzési helyek szolgáltatják a munkaügyi központoknak.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium honlapján rendelkezésre álló, 2002. évi adatok szerint az iskolarendszeren kívüli képzésben szakképzést megalapozó szakmai alapképzés, az állam által elismert (OKJ) szakképesítést, illetve az állam által el nem ismert szakképesítést adó oktatás, szakmai továbbképzés, megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése, elhelyezkedést, vállalkozást segítő felkészítés, valamit egyéb képzések zajlottak. Ebben az évben több mint 149 ezren vettek részt a felsorolt képzési formákban, többségük, mintegy 125 ezer hallgató, az OKJ-s szakmákat tanulta. A szaktárca ugyanakkor a munkaerő-piaci képzések és a pótlólagos adatközlések alapján úgy becsülte, hogy a valóságban ennél két-két és félszer több lehet a képzések, illetve a képzésben részt vettek száma.

A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) alapján az utóbbi évekre jellemző módon három foglalkoztatási csoport a legnépszerűbb: a gazdasági, a pénzintézeti ügyintéző, a technikus, illetve az ehhez hasonló műszaki tevékenységek, valamint a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások – ezeket választotta a beiratkozottak mintegy fele. A 2002. évben 307-féle szakképesítést lehetett az iskolarendszeren kívül megszerezni.

Jellemző az is, hogy a szakképzésben részt vevők mintegy 40 százaléka legalább középiskolai végzettséghez, fele pedig legalább alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítést adó oktatásban vett részt. A hallgatók több mint 80 százaléka olyan intézményben tanult, amely főtevékenységként végezte az oktatást. Költségvetési szervezet vagy annak intézménye szervezésében tanult a beiratkozottak egyharmada, mintegy kétharmada viszont gazdasági társasági formában működő oktatási intézménynél.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzések átlagos időtartama 2002-ben 382 óra volt, az átlagos díj 99,5 ezer forint, jóllehet a képzés időtartama és a díj tekintetében nagy eltérések vannak szakképesítésenként. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés költségeit viselhetik maguk a résztvevők, arányuk már 2002-ben is elérte a 25 százalékot. A munkaügyi központok is jelentősen, csaknem ekkora arányban veszik ki részüket.

Saját képzés a cégeknél

A munkaügyi tárca egy tanulmányban a gazdasági szervezetek saját munkavállalói számára szervezett képzéseket vizsgálta, s azt a következtetést vonta le, hogy a gazdaság fejlődése közvetlenül kihat a vállalatok hajlandóságára, hogy támogassák dolgozóik részvételét a képzésekben.

A tanulmány a liberalizálódott oktatási piacon mintegy 2500 regisztrált felnőttképző intézménnyel számol, amelyeknek 60 százaléka üzleti célból, gazdasági társaságként vesz részt a szakképzésben. Ezen intézmények között éles versengés bontakozott ki mind áraikat, mind tananyagaikat tekintve, ami reményt ad arra, hogy megvalósulhat a képzés, a piaci igények és a foglalkoztatás egysége.

Sajnálatos módon Magyarország elmarad az Európai Uniótól a szakképzés iránti igény tekintetében, a magyar cégek még nem ismerték fel kellő mértékben, hogy a folyamatos képzés támogatása a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt érdeke. Az oktatás támogatása jellemzőbb a nagyobb vállalatokra, mint a kicsikre, ez igaz az EU-ban és Magyarországon is. A képhez hozzátartozik, hogy nálunk a munkavállalók mintegy 60 százaléka 250 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató gazdasági szervezetben tevékenykedik. Az átlagnál több képzést nyújtanak dolgozóiknak a pénzügyi tevékenységgel foglalkozó, a biztosítással, postai, távközlési tevékenységgel, villamosenergia-, gőz-, gáz- és vízellátással foglalkozó cégek. Ugyanakkor a hazai vállatok többsége – legalábbis elvben -, létszámtól függetlenül fontosnak tartja a továbbképzést. Sajnálatos, hogy egyelőre kevesebb mint 15 százalékuk rendelkezik konkrét képzési koncepcióval.

A cégek a felnőttképzés igénybevétele során egyaránt élnek a hagyományos és az új formákkal is, a tendencia szerint az utóbbi aránya nő. Jellemező, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál inkább fordul a belső képzés felé. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség felhasználását tekintve a cégek létszámnagyságtól függetlenül inkább befizetők, de a nagyok egyre inkább törekednek arra, hogy a felnőttképzési alaprészből felhasználhassanak. A gazdálkodó szervezetek képzéstámogatási kedvét befolyásolja az is, hogy tervezik-e új termék, technológia, szolgáltatás bevezetését. E változások főként a nagyvállalatoknál jönnek szóba. A felmérés arra mutatott rá, hogy jellemzően azok a cégek támogatták dolgozóik képzését, amelyek terveztek efféle változtatásokat.

A képzési szerződés tartalmi elemei

A képzésben részt vevő személyek jogainak és érdekeinek védelmét a jogszabályok kötelező normák előírásával segítik elő. Számos ilyen szabályt tartalmaz a felnőttképzésről szóló törvény azon rendelkezése is, amely a képzésben érintett szereplőket képzési szerződés megkötésére kötelezi. A szerződő felek általában szabadon döntik el megállapodásuk tartalmát, azonban a felnőttképzési szerződés esetére a törvény kötelező tartalmi elemek alkalmazását rendeli el. A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:

- a képzéssel megszerezhető képzettséget vagy kompetenciát;

- a résztvevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját;

- a képzés helyét, időtartamát és ütemezését;

- a képzési díj – ideértve a vizsgadíj – mértékét;

- a szerződésszegés jogkövetkezményeit.

(A kötelező elemeken túlmenően a felek természetesen más kérdésekben is megállapodhatnak.)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem