×

Ágazati bértarifa

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 91. számában (2005. szeptember 15.)
Napjainkban formálódik és várhatóan a jövő év január elsején lép érvénybe az építőipari ágazati kollektív szerződés a hozzá kapcsolódó bértarifa-táblázattal. Ezzel a sütőipar, a villamosenergia-ipar és néhány más szakterület után e szektorban is megteremtődik egy olyan eszközrendszer, amely – a munkavállalók, valamint a munkaadók várakozásai szerint – hozzájárul az egyenlő piaci feltételekhez. Kereteit a szakágazati párbeszédbizottság jelöli ki, azonban a folyamatnak lendületet adott a kormányzat törekvése a feketemunka kifehérítésére.

Az új rendszer a tisztességes verseny alapja lehet

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tavaszi közgyűlésének is az ágazati kollektív szerződés, illetve a bértarifa volt az egyik fő témája. Megalkotásukat a munkaadói érdekképviselet régóta szorgalmazza; kezdeményezéseiknek évtizedes múltja van. A mértékadó szakszervezetekkel már 1995 októberében állásfoglalásban rögzítették a feketemunka elleni együttes fellépés szükségességét, s konkrét javaslatokat is összeállítottak a kormányzatnak. Abból a felismerésből indultak ki, hogy az erősödő és nem mindig etikus eszközökkel zajló piaci versenyben az egyenlő esélyt csak egyenlő feltételekkel lehet szavatolni. A partnerek a részletek tisztázására 1996-ban egyeztetéseket folytattak, majd a kemény szakértői tárgyalások után egyfajta megállapodástervezetet vetettek papírra, s később bértarifa-táblázatot is elkészítettek. A próbálkozások sora azonban – véleményük szerint – a kormányzati közöny miatt "hamvába holt"; a tárgyalások végül teljesen abbamaradtak.

Piaci keresetek

Az ügy az érdekegyeztetés új formájának megteremtését követően mozdult el a holtpontról: az építőipari ágazati párbeszédbizottság rövid távú programjába iktatta a megállapodások kidolgozását. Csorvásy József, a bizottság munkavállalói oldalát képviselő társelnöke, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének elnöke szerint eredményes munka kezdődött, ami oda vezetett, hogy az idén májusban nyolc építőipari szakmai szervezet megállapodást írt alá, amit a kormányzat nevében a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter is ellenjegyzett. Adokumentumban tizennyolc pontban foglalták össze a tennivalókat, és végrehajtási határidőket is megjelöltek.

Pallay Tibor, az ÉVOSZ alelnöke, a BETONÚT Szolgáltató és Építő Rt. ügyvezető igazgatója szerint különösen értékesnek ítélhető a dokumentumon szereplő kormányzati szintű aláírás, mert bár a munkaadói és munkavállalói oldal megegyezése az alapvető, de az önmagában mégis csak egy kétoldalú megállapodás. Miniszteri jog és lehetőség viszont a kollektív szerződés egész ágazatra történő kiterjesztése, illetve kötelezővé tétele minden építőipari vállalkozásra, ez a kezdeményezés tehát így éri el igazi célját.

Ágazati kollektív szerződés nélkül nem létezik ágazati bértarifa sem – hangoztatja a szakember -, és ez kompromiszszumok eredménye. A tarifarendszer a kialakult piaci fizetéseket figyelembe véve határozza meg a különböző foglalkozási csoportonként kötelezően fizetendő legkisebb összegeket. Felső határát nem jelöli meg, azt a munkáltatókra bízza. Fontos ezt tisztázni, mert sok a félreértés, és emiatt az új rendszert elég sokan fogadják fenntartásokkal.

Nőhetnek a bérköltségek

Gyakran hallani például, hogy a bértarifa a munkáltatók gazdasági érdekei ellen hat, mert kötelezően megemeli az általuk adandó béreket, s növeli a költségeiket.

Csakhogy a cégek a jó ácsokat eddig sem az 57 ezer forintos minimálbérért és nem is havi 80 ezer forintért foglalkoztatták, legfeljebb – megtakarítandó a járulékos költségeket – papíron szerepeltettek ekkora összegeket. A tényleges, a munkavállalóknak fizetendő javadalmak a tarifarendszer miatt várhatóan a jövőben sem fognak lényegesen emelkedni, kétségtelen viszont, hogy a szürkegazdaság kifehéredése révén a járulékokkal megnőhetnek a bérköltségek.

A szilárd pénzügyi alapokon nyugvó nagy építőipari cégeket kevésbé érintik a szigorítások, körükben eddig sem volt jellemző a szürke- vagy a feketefoglalkoztatás. Más a helyzet egyes kis- és középvállalkozásokkal. Igazi piaci verseny viszont mindaddig nem lesz, amíg eltérő feltételekkel működnek a vállalkozók, s a becsületesen fizetők bérköltségei jóval magasabbak a zsebbe fizetőkénél.

Azoknak a kisebb szervezeteknek sem kell azonban törvényszerűen tönkremenniük, amelyeknek a legjobb szándék ellenére is gondot jelent a tarifa szerinti bérek megfizetése. Nyilvánvalóan némiképp megemelik az építési áraikat az országos kiterjesztés következtében; ezzel számolni kell.

Közös érdek

Általános vélemény az építőiparban, s Pallay Tibor is így látja: képtelenség, hogy ma Magyarországon 93 ezer vállalkozás próbál megélni a piacon, szemben például Ausztriával, ahol 8 ezret tartanak nyilván. És a tetejébe mindössze 30 mondhatja el magáról, hogy kétszázötven főnél több munkavállalót foglalkoztat.

Ennyi kis építő szervezetet a gazdaság a jövőben szinte bizonyosan nem tud eltartani, a remélt gazdasági fellendülés ellenére sem. Nehézségeik nem kizárólag a bérköltségek miatt lesznek, bár vitathatatlan, hogy ez sem elhanyagolható, viszont az integrálódásuk irányába hat. Számosan már ma is a nagyobb cégek árnyékában dolgoznak, és a folyamat felgyorsulása várható.

Példaként az ügyvezető igazgató saját társaságát említi meg. A zömmel autópálya-építéssel foglalkozó Betonút Rt. sem szívesen alkalmaz alvállalkozóként úgynevezett "egy teherautós" cégeket. Ott, ahol naponta mintegy négyszáz gépjármű hozza-viszi a kitermelt földet, a különböző anyagokat, költséges és szinte megoldhatatlan adminisztrációval járna a sok kicsi szervezet foglalkoztatása. De a magasépítők sem igen kötnek szerződést egyetlen vízvezeték-szerelővel, legalább tíz-tizenöt fős kisvállalkozások kellenek ahhoz, hogy rájuk lehessen bízni egy-egy komolyabb épület munkálatait.

Az ÉVOSZ-ban úgy vélik: az ágazati kollektív szerződés és a bértarifarendszer egyaránt szolgálja a munkaadók és a munkavállalók érdekeit. Átlátható viszonyok teremtődnek, a munkabiztonság hosszabb távra szavatolható. Mindkét oldal számára megnyugtató az érdekképviseletek működésének, a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseknek a rögzítése, a munkakörök, a munkaidő, a pihenőidő vagy a béren kívüli juttatások "szakmaspecifikus" értelmezése. A megállapodások révén rendezni lehet olyan problémákat is, amelyeket a Munka Törvénykönyve módosításai rendre képtelenek megoldani, ilyen például az idénymunkarend, amely az építőipar régi, neuralgikus kérdése.

Igény a szakmunkásokra

Pallay Tibor el tudja képzelni, hogy egy-egy szakterület, vállalkozás kiéleződő gazdasági, pénzügyi gondjai miatt a munkavállalók a munkahelyek megtartása érdekében átmenetileg lemondanak a bértarifa kínálta előnyökről, de Magyarországon az elkövetkező tíz-tizenöt évben az építőipar várhatóan nem a "döglődő" iparágak közé fog tartozni. Ha csak a fele valósul meg annak, amit például a második Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmaz, már az is jelentős – a jelenleginek akár többszörösét kitevő – építőipari keresletet kelt.

Az ágazati párbeszédbizottságban felmérték a szakmunkásképzés helyzetét, és kiderült például, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításához 2010 körül mintegy 200 ezer új szakmunkásra lesz szükség. Nem várható tehát, hogy túlkínálat áll majd elő a szakmunkások piacán, és az lenyomja a béreket. Az ellenkezőjére készülhetnek fel.

Ezzel együtt az ágazati kollektív szerződés és a bértarifa nem csodaszer, de mivel az utóbbi tizenöt évben vajmi keveset lehetett elérni az építőipari munkapiaci viszonyok rendezésében, a megállapodás akár mérföldkő is lehet. A folyamatok kifehérítése azonban csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha a többi meghatározó ágazatban is születik hasonló megegyezés.

Mindenesetre az üdvözlendő, hogy van ágazati kollektív szerződés és bértarifarendszer a sütőiparban, a villamosenergia-iparban, hogy az építőanyag-iparosok is megtették az első lépéseket s a bútoriparosok is dolgoznak egyfajta megállapodástervezeten, illetve megtörténik a megállapodás szentesítése és országos kiterjesztése az építőiparban. Hasonló lépéseket kellene azonban tenni másutt is, például a gépiparban vagy a híradás-technikai szektorban.

Felső határ nélkül

Szakmai körökben jó példaként a sütőipari szakágazati kollektív szerződést és a hozzá mellékletként csatolt, a minimális alapbéreket tartalmazó tarifatáblázatot emlegetik. Joggal. Az országban elsőként hozták létre és a kezdetektől kedvezőek a tapasztalatok.

Sóki Gyula, a Sütőipari Dolgozók Szakszervezetének tiszteletbeli elnöke "alapítóként" hitelesíti a szerződést, azonban nem kevésbé elkötelezettje az ügynek a mai elnök, Dékán Jenő sem. Emlékeztetnek rá, hogy az első megállapodást még 1991-ben 37 sütőipari vállalat gazdasági és szakszervezeti vezetője írta alá. Arra később adódott mód, hogy tagjaik nevében munkavállalói és munkaadói szervezetek kössék meg a szerződést, s még később, 1995-ben, hogy érvényét miniszteri rendelet terjessze ki az egész ágazatra.

Azzal a kezdetektől mindenki egyetértett, hogy valamiképpen rendet kellene teremteni a sütőiparban, hogy a pékségek megközelítően azonos eséllyel vehessenek részt a piaci versenyben, a hogyanról azonban megoszlottak a vélemények. Még frissen éltek ugyanis az emlékezetben a korábbi évtizedek központi bérrendszerei, amelyek sem a munkavállalóknak, sem a vállalatoknak nem voltak jók.

Az egyik szabályozás szerint például -a bérpolitika kialakítása során – a vállalati vezetők nem léphettek át meghatározott bérszínvonalat, de ha mégis meg szerették volna egy jó pék munkáját fizetni, kiskapuk keresésére, "vattaemberek" felvételére kényszerültek. Egy másik szabályozásnál a "bértömeg" kötötte meg a vezetők kezét. Ezzel szemben az ágazati bértarifarendszer egyik nagy erénye, hogy felfelé nyitott.

A sütőiparban szerencsére viszonylag jól sikerült "leverni a karókat", többé-kevésbé reálisan meghatározni a munkaköröket, illetve egy vezető sütő szakmunkás, betanított sütőmunkás, lisztes, ládázó, dagasztó vagy kemencemunkás tevékenységének minimálbérét. Azután már évről évre ennek "karbantartására" kellett figyelni. A tarifáknak ugyanis – figyelmeztetnek a szakszervezeti vezetők – követniük kell az inflációt, a piaci változásokat, és figyelembe kell venniük az Országos Érdekegyeztető Tanács keresetekre vonatkozó ajánlásait is.

Zsebből zsebbe

A pékek azonban a munkakörök és a minimálbérek meghatározásánál továbbléptek, ugyanis kötelezően megállapították, hogy adott technológiai feltételeknél, illetve a kisvállalkozásoknál a foglalkoztatottakat milyen bértarifába kell besorolni. A pótlékok körében is megpróbáltak rendet teremteni. Egészében egy olyan rendszert állítottak fel, amelyet ha minden vállalkozó vagy vállalat betartana, a termékek árában megközelítően azonos mértékben jelennének meg a reális bérköltségek, és ebből a szempontból azonos feltételekkel vehetnének részt a pékségek a piacon.

A szakszervezetnél tisztában vannak azzal, hogy léteznek pékségek, ahol bértarifa ide vagy oda, a főnökök zsebből zsebbe fizetnek alkalmazottaiknak. Ez végső soron a munkavállalók kárára történik, és az extraprofit nem az innovációt, illetve a termékek minőségének javítását szolgálja. Kétségtelen, hogy többen a költségek leszorításának ezzel a módjával a kenyér, a zsemle árát próbálják kordában tartani, versenyben maradni a piacon, csakhogy ezzel hátrányba hozzák becsületes társaikat.

Bár az ágazati kollektív szerződés kiterjesztése hosszú küzdelem eredménye, a sütőiparosok minden céljukat mégsem érték el vele – és ezzel teljes mértékben egyetért Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára is. Akiterjesztés ugyanis a miniszteri rendelet szerint csak azokra a vállalkozásokra terjed ki, amelyek főtevékenységként végzik munkájukat, de például a gabonás cégeknél vagy a kereskedelmi láncok keretében működő pékségekre nem. Márpedig ezzel csorbát szenved a piaci versenyegyenlőség elve, hiszen ezek és különösen a kereskedelmi láncok munka- és bérezési feltételei nem azonosak az önálló sütőipari üzemekével. Költségeik között is nagy az eltérés, a nagy mennyiség miatt olcsóbban tudják például beszerezni a lisztet, és aránytalanul olcsóbban tudják kínálni a termékeiket.

A munkavállalói és a munkaadói érdekképviselet vezetői nem vitatják, hogy az egyenlőtlen versenyfeltételeket a piacgazdaságban mindenekelőtt az érdekeltség megteremtésével lehetne felszámolni, de meggyőződésük szerint ehhez a megfelelő jogszabályi keretek nélkülözhetetlenek. Az ágazati kollektív szerződés és a bértarifa országos kiterjesztésére vonatkozó törvényi bekezdéseket például úgy kellene átalakítani, hogy azok ne a fő-, hanem magára a tevékenységre vonatkozzanak. Skandináviában, Franciaországban megtették ezt, miért ne lehetne ezt a gyakorlatot követni? Ehhez persze azt is lehetővé kellene tenni, hogy indokolt esetben a nagy munkahelyeken ne csak egy, hanem akár több kollektív szerződés is megköttethessék.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem