Kérdéses, hogy bővül-e a foglalkoztatás
Hosszú évek mulasztásait nem lehet azonnal pótolni
Hosszú évek mulasztásait nem lehet egy csapásra pótolni, de lépések sorozatával meg kell indítani azokat a változásokat, amelyek érdekeltséget és esélyt teremtenek a munkavégzésre; a passzív segélyezés helyett az aktív álláskereséshez nyújtanak támogatást, érvényt szereznek a munkaügyi szabályoknak, s bezárják az adómegkerülés kapuit. Így összegezte véleményét a száz lépés program munka világát érintő elemeiről a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.
Csizmár Gábor fontosnak tartja a munkaügyi ellátási rendszer álláskeresési támogatássá alakítását. A munkájukat elvesztőknek az új ellátással és a foglalkoztatási szolgálat hatékony segítségével nagyobb esélyük lesz arra, hogy állást találjanak. A mielőbbi elhelyezkedést segíti, hogy az álláskeresési támogatás folyósításának feltétele a szoros együttműködés a munkaügyi szervezettel, amihez utóbbi a jelenleginél szélesebb körű szolgáltatást nyújt.
Várhatóan jelentősen javítja a fiatalok elhelyezkedési esélyeit a START program, amelynek lényege, hogy az első munkahelyére belépő fiatalt alkalmazó munkáltató két évig – 90 ezer forintos fizetésig – a korábbi 50 százalékos járulékkedvezménynél lényegesen nagyobb kedvezményt kap majd. Az első évben a munkáltatónak 15 százalékos, a másodikban 25 százalékos járulékfizetési kötelezettsége lesz. A kedvezmény a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségűeknél kétszereséig vehető igénybe. Így 90 ezer forintos munkabér után a munkáltató járulékfizetési kötelezettsége havonta csupán 13 500 forint, míg nem pályakezdő foglalkoztatása esetén ez az összeg 32 100 forint. Ez egy évben már 223 ezer forint megtakarítást jelent a munkaadónak. Ugyancsak jelentős lépés az Alkalmi Munkavállalói Könyv intézményének továbbfejlesztése, a kékmunka bevezetése. Az intézkedés azt célozza, hogy a jelenleginél is jobban ösztönözzön a foglalkoztatás bejelentésére, ugyanakkor ne kényszerítsen arra, hogy aki így dolgozik, munkanélküliként regisztráltassa magát. Aki viszont háztartásvezetésre, kerti munkára, gyermekfelügyeletre alkalmaz valakit, az általa megvásárolt közteherjegy után adókedvezményre lesz jogosult: az érték 75 százalékát leírhatja személyi jövedelemadójából. Csizmár Gábor elmondta: javaslatot dolgoznak ki az alkalmi munkák közvetítésére annak érdekében, hogy a kékmunka valóban elfogadottá váljék, s követhető legyen.
A miniszter fontosnak tartja a felnőttképzési rendszer átalakítását, amelynek célja, hogy az állami költségvetés, valamint a Munkaerő-piaci Alap terhére adható felnőttképzési támogatások alapvetően a munkáltatók igényeihez igazodjanak. Ennek jegyében módosítják a szaktárca felnőttképzési intézményi hálózatát képező, úgynevezett regionális képzőközpontok finanszírozási és feladatrendszerét.
A Munka Törvénykönyvének tervezett, rövid távú módosítását azzal a szándékkal vetette fel a kormány, hogy egyensúlyt teremtsen a munkavállalók biztonsághoz való joga és a munkáltatók rugalmas foglalkoztatáshoz fűződő érdeke között. A törvénynek meg kell teremtenie annak garanciáját, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget a tisztességesen végzett munka után.
Jelentős, bár a munka világának nem minden szereplője számára kedvező lépésre is elszánta magát a kormány, amikor lépéseket tett a munkaügyi ellenőrzés szigorítására. A szaktárca vezetőjének határozott álláspontja, hogy a közpénzekből adott támogatásokat, a közmegrendeléseket csak a jogkövető, rendezett munkaügyi kapcsolatokkal bíró munkáltatók kaphassák meg. Ahhoz ugyanis, hogy teljesíthető legyen az adók és a járulékok csökkentésére vonatkozó jogos igény, azoknak is részt kell vállalniuk a közteherviselésből, akik ezt most jogtalan versenyelőnyhöz jutva megspórolják. A miniszter úgy véli, a feketemunkát – a büntetésen túl – az érdekeltség javításával is vissza lehet szorítani. A kormányzati előterjesztés ez utóbbit szolgálja.
A bérterhek mérséklése nem halogatható
Ma még nem lehet tudni a száz lépés program jó néhány intézkedéséről, azonban a fekete- és szürkefoglalkoztatás kifehérítésére irányuló konkrét lépések várhatóan érzékelhető eredményeket hoznak. Ennek ellenére a munkaadói oldal nem tartja indokoltnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény tervezett módosítását – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Álláspontja szerint nincs szükség jelentősebb módosításokra, s nem értenek egyet a büntetési tételek előterjesztésben szereplő, jelentős megemelésével.
Rolek Ferenc a foglalkoztatás bővülése céljából a legfontosabb lépésnek a bérekre rakódó és ahhoz kapcsolódó járulékok és adóterhek jelentős csökkentését sürgeti, mert – mint hangsúlyozta – ez az egyik legfőbb akadálya annak, hogy növekedjék a legális munkavégzés aránya a magyar gazdaságban. Jelenleg azonban nem látható rövid távon olyan konkrét elképzelés, amely segítené a feketefoglalkoztatás kifehérítését. A munkaadók azt is kifogásolják, hogy az állami támogatásokat, illetve a közbeszerzési eljárásokat rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz kívánja kötni a kabinet, jóllehet ez utóbbit a munkáltatói szervezetek is alapelvnek tekintik. Ez a rendelettervezet azonban nem orvosolja azt a problémát, hogy miközben egy közbeszerzési pályázaton külföldi vállalatok is részt vehetnek, az előterjesztés csak a hazai pályázókat említi. Ha a törvényt a parlament a mostani formájában fogadja el, ez akadályozná a versenysemlegesség elvét.
Kérdésünkre, hogy a Start vagy a prémiumévek program milyen hatással lehet majd a foglalkoztatás bővülésére, az alelnök úgy reagált: az előbbi kismértékben segítheti a pályakezdő fiatalok munkához jutását, a prémium program azonban várhatóan nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ugyancsak kétségesnek mondta a kékmunka bevezetésének hatását, azt, hogy a munkáltatók tömegei jelentik be alkalmazottaikat.
Az adórendszer bejelentett változtatásával kapcsolatban Rolek Ferenc elmondta: a munkáltatóknak háromféle adóval van problémájuk. Az egyik a magas áfakulcs, a másik a munkabérhez kapcsolódó adók, járulékok, a harmadik a helyi iparűzési adó. Az áfa jelentős csökkentésével nemzetközileg is versenysemleges pozícióba kerülhetünk. A bérekre rakódó terhek mérséklésében az alelnök bátrabb lépéseket szorgalmaz. A helyi iparűzési adó sorsa ma még nem világos. Rolek problémának tartja, hogy az illetékesek nem vették figyelembe, miszerint – nagy valószínűséggel – ez az adófajta nem felel meg az uniós irányelveknek.
A változások jó irányba mutatnak
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) jó irányba megtett lépésnek tartja a miniszterelnök által meghirdetett száz lépés program munka világát érintő intézkedéseit, a foglalkoztatás bővülését eredményező hatását tekintve azonban szkeptikus – mondta a szövetség alelnöke. Pataky Péter szerint miközben a munkanélküli-ellátó rendszer változása vagy a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segítő Start program jó eszköz, a jelenleginél aktívabb gazdaságpolitika nélkül mindez nem lesz elegendő újabb munkahelyek létesítésére.
A szakszervezetek évek óta szorgalmazzák, hogy a munkaügyi ellátás is biztosítási elven működjön. A rendszer azonban azért nem érvényesíti ezt, mert a munkanélküli-ellátás összege nagyon messze van a tényleges keresetektől. Az álláskereső támogatás bevezetése fontos szemléletbeli változást tükröz, mert nem a passzív ellátásra, hanem aktivitásra épül. Fontos azonban, hogy ennek jegyében a foglalkoztatási intézmény- és eszközrendszer is hatékonyabban "dolgozzon", kutassa fel az álláslehetőségeket, s munkahelyek létesítését ösztönözze.
A szakszervezetek egyetértenek minden olyan intézkedéssel, amely határozott, kemény fellépést jelent a feketefoglalkoztatás ellen. De emellett az összes egyéb szabálytalanság – mint a munkabér visszatartása, a munkaidőre vagy a szabadságra vonatkozó szabályok be nem tartása – ellen is fel kell lépni a törvény szigorával.
A mostani az első kormány, amely meghallotta a szakszervezetek évek óta hangoztatott óhaját a többelemes minimálbérről – emlékeztetett az érdekvédő, utalva arra, hogy a kormányfő a szakképzetlenek legkisebb bére mellett a középfokú végzettséghez és a diplomához kötött minimálbér bevezetését jelentette be. Pataky ugyanakkor alapkérdésnek tekinti, hogy a legkisebb bérről az OÉT-ben szülessen meg az egyezség. Az MSZOSZ azt szeretné elérni, hogy az alapminimálbér érje el az átlagkereset 60 százalékát. A jövőre tervezett mérték ezt nem éri el.
Az adórendszer tervezett változtatásával kapcsolatban kedvezőnek tartják, hogy a kormány visszalépett az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésétől. Az viszont fontos, hogy a legfelső áfakulcs ötszázalékos csökkenését a munkavállalók érzékeljék. Az MSZOSZ továbbra is ellenzi az önkéntes nyugdíjpénztári adókedvezmény megvonását, s elutasítja a természetbeni juttatások korlátozására vonatkozó javaslatot.
