Bár a hazai munkaerőpiac egészen más képet mutat napjainkban, mint évekkel korábban, az álláshelyek megóvása és újabbak létrehozása ma is eminens érdeke a foglalkoztatáspolitikának. Ennek egyik legfőbb záloga, hogy a vállalkozások kellő "hátszelet" kapjanak munkahelyteremtő szándékaik megvalósításához.

Nem vitatható, hogy az egymást követő kormányok - bár más és más prioritások jegyében, de - különböző támogató konstrukciókkal igyekeztek lendületet adni a gazdálkodók kibontakozásához és ezen keresztül a munkahelyteremtéshez. Voltak ügyes és kevésbé ügyes, eredményes és eredménytelen kezdeményezések, ám a várt kibontakozás mégsem következett el. A kísérletek meg-megbicsaklottak, mert az ösztönzésre hivatott struktúrák - az adók és a járulékok, az elvonások és a kedvezmények, a pályázati források mobilizálásának és elosztásának rendszere - legfeljebb egyes elemeikben, de összességében nem szolgálták a vállalkozásfejlesztés céljait. A munkáltatók végső "egyenlege" mindig azt jelezte, hogy amit sikerült megspórolni a vámon, nyomban elveszett a réven. Következésképpen a kis és közepes cégek - amelyek a legtöbb munkavállalót foglalkoztatják - nem tudtak olyan erőre kapni, hogy a szükséges és a lehetséges mértékben bővítsék és védjék az álláshelyeket. Leginkább a bérekre rakódó és az ahhoz kapcsolódó járulékok és adóterhek szorongatják e réteget, nem véletlen, hogy mind ez idáig elsősorban ezek mérséklése állt követeléseik előterében.

A kormány - a munka világát érintő száz lépés programmal - most több fronton is cselekvésre szánta el magát. Egyfelől hadat üzent a feketemunkának, másfelől "klímajavító", azaz a vállalkozói környezetet kedvezően befolyásoló adó- és járulékváltozásokat helyezett kilátásba. Jóllehet az intézkedések egy része - a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértékének csökkentése, az áfa felső kulcsának mérséklése vagy az iparűzési adó megszűnése - csak jövőre, illetve még később várható, de legalább körvonalazódnak azok a keretek, amelyek közt tervezni lehet.

A munkáltatók számára ugyanis - az elviselhető közterhek mellett - a kiszámíthatóság is létérdek. Az adó- és járulékrendszer módosításai során eddig tapasztalt kiszámíthatatlanság s az ebből eredő bizonytalanság riasztóan hatott mind a hazai, mind a külföldi befektetőkre, ugyanakkor rövid távú gondolkodásra késztette a vállalkozásokat. Most talán a túlélés stratégiája helyett a stratégiai tervezés is megkezdődhet. Remények szerint e tervek mind több új munkahely létrehozásáról is szólnak.