×

Program a szakoktatás megerősítésére

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 89. számában (2005. július 15.)
A szakképzés megerősítésére kidolgozott kormányzati program kedvező fogadtatásra talált az érintettek körében. Bár sok kritika is megfogalmazódott a koncepcióval kapcsolatban, abban egyetértés van, hogy a rendszert haladéktalanul át kell szabni – ésszerűsítve a struktúrát és hatékonyan felhasználva a rendelkezésre álló forrásokat. A kormányzat álláspontja szerint a továbblépés azon is múlik, hogy a vállalkozások mennyire tartják fontosnak a szakképzésben való részvételt. A vállalkozások szakmai érdekképviseletei a munkaadói szervezetek és a kamara viszonyának tisztázását sürgetik, míg a szakszervezetek úgy látják: a szakképzési rendszer átszabása nem történhet "egyszeri csomagban", e kérdést folyamatosan napirenden kell tartani.

A továbblépés a vállalkozásokon is múlik

A szakképzés fejlesztésében az elmúlt 15 évben jelentős eredmények születtek a képzések tartalmát és a fiatalok szaktudását tekintve. Ugyanakkor a rendszer túlságosan elaprózott szerkezetén változtatni kell, és erősíteni szükséges a gazdaság részvételét a gyakorlati oktatásban – hangsúlyozta Jakab János, az Oktatási Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára. Ez utóbbihoz az ösztönzők adottak, a továbblépés tehát azon is múlik, mennyire tartják fontosnak a vállalkozások a szakképzésben való részvételt.

Tény: a rendszer elaprózódott, ma mintegy 1050 intézmény folytat szakképzést, amelyek 75 százaléka önkormányzati tulajdonú. A képzés fejlesztéséhez a források rendelkezésre állnak, de a jelenlegi struktúrában a felhasználásuk nem ésszerű. Ezt többek között a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) létrehozása orvosolhatja. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében első körben 16 ilyen intézmény jön létre. Egy-egy szakképző központ létrehozása 1 milliárd forint körüli összegbe kerül. Nemsokára indul egy újabb pályázat, amely a decentralizált képzési alaprész forrásait felhasználva újabb 7 TISZK indítására irányul a 2007-2008. tanévtől. Az NFT II.-ben pedig létrehozzák azt a hálózatot, amely országosan 50-60 intézményt jelent majd.

Az oktatási kormányzat az elmúlt időszakban számos lépést tett azért, hogy az iskolafenntartókat és a vállalkozókat a gyakorlati képzés ésszerűbb megszervezésére ösztönözze. Mások mellett – tanulószerződés esetén, a szakképzési hozzájárulás terhére – bevezették az átalánydíjas elszámolást. Jelenleg folyik az átalány mértékének felülvizsgálata annak érdekében, hogy a tételes elszámoláshoz közelítsék az átalány mértékét.

Ugyancsak tanulószerződéses viszony esetén a vállalkozó által a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze terhére elszámolható adómentes pénzbeli juttatás mértéke a mindenkori minimálbér arányában a korábbi 30-ról 50 százalékra nőtt. Tanulószerződés esetén bevezették a képzési alaprész terhére elszámolható anyagköltséget, ami évente tanulónként a mindenkori minimálbér 20 százaléka.

Az adótörvényekben 1997 óta szabályozott, tanulónként és havonta elszámolható 6 ezer forintos adóalap-csökkentés mértéke, számolási módja is változott. Tavaly óta az iskolával kötött megállapodás alapján ez a minimálbér 12 százaléka, a tanulószerződéses gyakorlati képzési formában tanulónként és havonta a mindenkori minimálbér 20 százaléka.

A tárca tervezi az előszerződéses tanulószerződés bevezetését is, ami segítené a cégeket és az iskolákat a kapacitások megtervezésében. Differenciálták a gyakorlati oktatás normatíváját is. Az eddig mindkét évben nyújtott, egységes 112 ezer forint gyakorlati normatívának az első évben 140, a befejező szakképzési évfolyamon 60 százalékát kapják az iskolák. Bevezették emellett az új 20 százalékos gyakorlatirész-normatívát, amelyet az iskolafenntartó akkor kap meg, ha a tanuló a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében a gazdálkodó szervezetnél kapja meg.

Az idén szeptembertől kilenc gyakorlatigényes szakképesítésnél emelkedik a képzési idő és folyik az Országos Képzési Jegyzék teljes felülvizsgálata. A szakképzés forrásai az elmúlt években jelentősen emelkedtek: 1996-ban a szakképzési hozzájárulásból 3,5 milliárd forint folyt be, az idén már 23 milliárd. Az NFT-ben 2006-ig további 17,5 milliárd forint szolgálja e terület fejlesztését, az NFT II.-ben pedig a 2007-2013 közötti időszakban 170 milliárd forint. Emellett a következő években is jelentős összegekre lehet számítani a szakképzési hozzájárulásból, amelynek jelenlegi 1,5 százalékos mértékén nem kíván változtatni a kormány.

Tisztázandó a kamara és a munkaadók viszonya

A munkaadói érdekképviseletek szakképzéssel kapcsolatos szerepe, helye és felelőssége nem kellően tisztázott. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) az érdek-képviseleti törvény megalkotásában látja a megoldást, ennek hiányában azonban a szakképzést érintő, más törvények módosításában javasolja a kérdés rendezését – mondta Solti Gábor, az IPOSZ nemzetközi és oktatási igazgatója. Véleménye szerint nem rendezett a gazdasági és iparkamara, valamint a munkaadói szervezetek munkamegosztása. Ennek hiánya különösen élesen jelentkezik a kis- és mikrovállalkozások körében, amelyek többsége nem tagja a kamarának, emiatt érdekeik sem jelenhetnek meg megfelelő súllyal a kamara tevékenységében.

A kamara és a munkaadói szervezetek rendezetlen viszonya megmutatkozik például a vizsgabizottságok összeállításakor. A háromfős grémiumokba jelenleg egy tagot a gazdasági tárca, egyet-egyet pedig a kamara, illetve a felügyeletet ellátó intézmény delegál, így előállhat olyan eset, amikor egy szakmai vizsgán a biztosok között nincs szakember. Elég volna tehát, ha a minisztérium és a közjogi feladatokat ellátó kamara – mint hatóság – csak egy jelöltet állítana, a másik személy jelölésére pedig a munkaadók lennének jogosultak. Az IPOSZ felvetette azt is, hogy ha ez nem lehetséges, bővítsék a vizsgabizottság létszámát ötre.

Az IPOSZ a hároméves szakképzéssel egyetért, azonban nem 16 éves kor felett, mivel ezzel nagyon elhúzódik tanulók kilépése a munkaerőpiacra. Az IPOSZ azt szorgalmazza, hogy a 8. osztály után már legyen lehetőség a konkrét szakmai tanulmányokra és legalább a 9. osztálytól a duális képzésre. Amunkaadói szervezet célszerűnek tarja az OKJ modernizálását, ám az IPOSZ szerint ez a folyamat nem elég átlátható. A tanulószerződések kérdése szintén nem kellően rendezett. Miközben a tanulószerződések intézményrendszere bővül, még mindig sok olyan szakma van, ahol nem éri meg tanulót tartaniuk a vállalkozásoknak. Jelentős lépés lenne, ha az adóalap-csökkentési lehetőség helyett adócsökkentéssel élhetnének azok a cégek, amelyek tanulószerződést kötnek, és az is javítaná az érdekeltséget, ha a fejkvótarendszerből nem szorítanák ki a vállalkozókat. Jelenleg az iskolák abban érdekeltek, hogy minél tovább a tanműhelyeikben tartsák a hallgatóikat, hiszen így hozzájutnak a fejkvótához. A vállalkozások számára hátrányos az is, hogy az oktatással kapcsolatos szerszám- és anyagköltségeket bonyolult bürokratikus eljárással igényelhetik vissza, ráadásul a havi 10 ezer forint sok szakmánál nem fedezi a tényleges költségeket. Solti Gábor szerint nem meglepő, hogy olyan hírek látnak napvilágot, miszerint egyes vállalkozók 100-200 ezer forintot kérnek a tanulótól, ha szerződést kötnek vele. Az IPOSZ úgy véli, nemcsak büntetni kellene ezt a magatartást, hanem megvizsgálni az okait is és orvosolni azokat.

Az iskolabezárások a hiányszakmákat sokasítják

Számos javítanivalót találnak a szakképzés rendszerében a munkavállalói szervezetek is. AMagyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) ugyan most elégedett, hogy javaslataik több pontja helyet kapott a kormány Száz lépés programjában, azonban a piac igényei valószínűleg a későbbiekben is újabb és újabb lépéseket igényelnek. Baskiné Lipka Gabriella, az MSZOSZ szakképzési bizottságának elnöke, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke jelentős lépésnek tekinti, hogy javaslatuk szerint előbbre hozzák a szakmai alapképzés idejét az oktatásban.

Az MSZOSZ problémának tartja azt is, hogy az iskolák felügyeleti szervei – többnyire az önkormányzatok – költséghatékonyságra hivatkozva bezárnak iskolákat, ez azonban olykor hozzájárul a hiányszakmák kialakulásához. Igen jelentős lépés a differenciált normatíva bevezetése, ami lehetővé teszi, hogy az iskolák bizonyos hiányszakmákra 100 százaléknál is magasabb normatívát kapjanak. A túlképzést viszont más szakmákban alacsonyabb normatívával próbálják visszafogni.

Az oktatás színvonalának javítását, illetve a szakoktatói utánpótlást nem szolgálja jól a közoktatási törvény, amikor felsőfokú szakirányú végzettséget és pedagógus végzettséget egyaránt elvár. A magas követelmény ugyanis nem párosul megfelelő bérezéssel. A szakértő elismerően szólt a modulrendszerű szakképzés bevezetéséről; két szakmacsoportban már 2006-ban sor kerül erre.

Az elnök elmondta: a kamara az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján állami feladatokat végez a szakképzés területén, amely azonban bizonyos tevékenységek esetén összeférhetetlenséget vet fel. Ilyen például a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése, amely során a kamara ellenérdekelt lehet, hogy saját tagját megbüntesse, ha hiányosságokat tár fel a tanulóval való foglalkoztatásnál. Baskiné Lipka Gabriella tanulói jelzésekre hivatkozva megemlítette, hogy egyes munkaadók nem adják meg diákjaiknak a törvény által garantált juttatásokat.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem