×

Késleltetett nyugdíjazás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 89. számában (2005. július 15.)
Felmérések szerint az elmúlt években világszerte megváltozott a nyugdíjba vonulás szemlélete, s a felsővezetők közül sokan igyekeznek késleltetni visszavonulásukat az üzleti élettől. Magyarországon vegyes a kép, a multinacionális cégeknél nincs lehetőség a "hosszabbításra", míg a kis- és középvállalkozásoknál előfordul, hogy a vezetők nyugdíjazásuk után is pozícióban maradnak.

Sok ember számára jelent nehéz időszakot, amikor közel kerül az időskor, s ezzel a nyugdíjba vonulás lehetősége. Ez főleg azoknak okozhat álmatlan éjszakákat, akik úgy érzik, hogy szellemi és fizikai frissességük az évtizedek múlásával sem kopott meg, s a hatvanas éveikbe lépve is felveszik a versenyt a fiatalokkal. Ők azok, akik a nyugdíjkorhatár betöltése után is szívesen maradnának a cég élén. A döntés azonban nem mindig az egyén kezében van, hiszen nem mindegy, hogy valaki alkalmazottként vagy tulajdonosként látja el a menedzseri teendőket.

Zavartalan átmenet

"A multinacionális vállalatoknál nem szokás, hogy a vezetők a nyugdíjkorhatár betöltése után is a cég élén maradnának, ez ügyben a döntést nem ők hozzák meg" – szögezi le dr. Ekler Zsigmond, a Dr. Ekler és Társai Munkatárs Fejlesztési Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Atársaság megbízói a multinacionális termelő vállalatok köréből kerülnek ki, s e cégeknél tervszerű utánpótlás-nevelés, karrierépítés folyik. E tevékenységnek része az is, hogy igyekeznek házon belül "kitermelni" azt a helyettest, aki a nyugdíjba vonuló vezetőtől átveszi majd a stafétabotot.

Gyakori, hogy a nyugdíjba vonuló vezető mellett egy-két évig már ott dolgozik az a fiatalabb munkatárs, aki majd a menedzser örökébe lép. Ez garantálhatja a vállalat számára a nyugodt és zavartalan átmenetet. A nyugdíjkorhatárt elért vezető sorsát nem befolyásolja, hogy milyen eredményeket produkált a vállalatnál, siker esetén is bekövetkezik a váltás. Ugyanakkor arra is van példa, hogy a vezetőt korkedvezményes nyugdíjba küldik, illetve a nemzetközi cégeknél az is szokás, hogy a nyugalmazott vezetőt a későbbiekben – rész- vagy teljes munkaidőben – tanácsadóként foglalkoztatják.

Arra a kérdésre, hogy jónak tartja-e a multinacionális vállalatoknál alkalmazott gyakorlatot, dr. Ekler Zsigmond határozott igennel felelt. Szerinte a több évtizedes munka után mindenkire ráfér a megérdemelt pihenés; általában szükségmegoldásnak tekinthető, ha a vezető nyugdíjasként is irányítja a céget.

A hazai tulajdonú cégek körében korántsem olyan egyértelmű a helyzet, mint a nemzetközi társaságoknál. Ezt támasztotta alá Hadi László, a Job Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatójának véleménye is, aki elmondta: találkozott olyan céggel is, ahol a felső vezetők átlagéletkora meghaladta a hatvan évet. Ez nem zavarta a tulajdonost, mivel a cég eredményei kedvezőek voltak. S bár a társaság vezetője hangoztatta, hogy keresi az utódját, ez azonban meglehetősen lassan haladt. Emberileg érthető, hogy sokan nehezen tudnak megválni a posztjuktól, s az esetek többségében nem csak az anyagiak miatt van ez így – tette hozzá az ügyvezető.

Anyagi érdekeltség

Az idős vezetők mellett szólhat az évtizedek alatt felhalmozott tudás, tapasztalat, rutin, bölcsesség. Másfelől viszont hatvanon felül általában nehezebb megújulni, lanyhul a dinamizmus, s a technológiai újdonságok iránti fogékonyság is mérséklődhet, ami egy idő után káros lehet a vállalatnak. Ha egy cégnél a fiatal szakemberek úgy látják, hogy a felsővezetők "mozdíthatatlanok", s nincs lehetőségük az előrelépésre, akkor elhagyhatják a céget, ám a későbbiekben ennek is káros következményei lehetnek. Jó megoldásnak tűnik, ha egy cég a jó szakembereitől azok nyugdíjba vonulása után sem válik meg, s tanácsadóként foglalkoztatja őket.

Fazekas Zsolt, a Hill International Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, Nyugat-Európában számos vállalat élén áll olyan vezető, aki a hatvanas-hetvenes éveiben jár. Magyarországon ennek kevésbé vannak hagyományai, de elképzelhető, hogy néhány évtized múlva ez a tendencia hozzánk is elér. A rendszerváltozást követően csökkent a magyar vállalatvezetők átlagéletkora, kérdés azonban, hogy milyen változások mennek végbe a magyar gazdaságban, mire ők is elérik a nyugdíjkorhatárt. A cégek többsége törekszik arra, hogy házon belül kinevelje a vezetők utódait, ugyanakkor a gazdálkodási környezetben, illetve a cég piaci helyzetében is történhetnek drasztikus változások, s ilyenkor felborulhatnak az utánpótlás-nevelési tervek is. Ilyenkor előfordulhat, hogy sürgősen kívülről kell hozni vezetőt. Ekkor juthatnak szerephez a fejvadász cégek, amelyek segítséget jelenthetnek a kiválasztásban.

Kollár Márton, a Jászberényi Aprítógépgyár humánigazgatója kiemelte: a tb-törvény változása is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar vezetők is igyekeznek késleltetni visszavonulásukat. Jelenleg ugyanis a jogszabályok lehetővé teszik, hogy ha valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor nyugdíjellátásra jogosult, de ha munkaviszonyát is megtartja, akkor havonta kézhez kaphatja a nyugdíját és a munkabérét is. Ez jövedelemnövekedést jelent, s így a vezetők is elgondolkoznak azon, hogy érdemes még néhány évet "ráhúzni". Az igazgató szerint a vezetők jó része ezt afféle "jutalomjátéknak" tekinti, s úgy véli, hogy aki több évtizedet töltött el egy cégnél, annak jár ez a lehetőség.

Természetesen ehhez az is kell, hogy a munkáltató, a tulajdonos is partner legyen. A magyar cégeknél nem fordítanak annyi energiát, figyelmet a karrierépítésre, a tehetséggondozásra, mint a külföldi tulajdonúaknál, ezért sokszor a tulajdonosnak is jól jön – megfelelő utánpótlás híján -, ha egy vezető a maradás mellett dönt. Pótolhatatlan ember nincs, de vannak olyan esetek, amikor nem könnyű az utód megtalálása. Ezért lenne fontos, hogy a cégeknél minden közép- és felsővezetői munkakörre karriertervet készítsenek. Kollár Márton úgy véli, nem kevés időnek kell eltelnie, amíg ez a magyar vállalatoknál is általános lesz. Szerinte semmiképpen sem jó, ha a vezető a nyugdíjkorhatár elérése után két-három évnél hosszabb időt tölt el a cég élén.

Aktív kisvállalkozók

Speciális helyzetben vannak az egyéni vállalkozók, családi vállalkozást vezetők, hiszen ők maguk dönthetnek arról, meddig maradnak cégük élén. Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke elmondta: a kisvállalkozók addig vezetik társaságukat – a nyugdíjba menetel után is -, amíg azt az egészségük lehetővé teszi.

Ennek több oka is van. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a kis cégeknek sok problémával kell megküzdeniük, s ilyenkor szükség van a rutinos szakemberek gyakorlatára, tapasztalatára. Gyakorta gondot okoz, hogy a leszármazottak nem akarják átvenni a cég vezetését, s családon belül nincs kinek átadni a stafétabotot. Érthető módon ilyenkor a tulajdonos nem szívesen adja el a cégét. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az anyagi megfontolásokat sem. Sok esetben a kisvállalkozó csak a minimálbér után fizet tb-járulékot, ezért alacsony nyugdíjra számíthat, s ez is a folytatásra ösztönzi.

Kassai Róbert kiemelte: ma már az átlagéletkor meghosszabbodott, és sokan még 65-70 évesen is megőrzik szellemi és fizikai erejüket, s nem okoz nekik problémát a cégvezetés feladatainak ellátása.

Ahány ház, annyi szokás, nincs általános szabály arra, hogy egy vezető mikor vonuljon vissza. Ha valaki nyugdíjas lesz, az sem jelenti azonban végérvényesen az út végét, hiszen arra is akad példa, hogy valaki – kisebb pihenő után – új dologba fog, s éppen a hatodik ikszen túl alapít önálló vállalkozást. A kis cégeknél hiányzik a HR-stratégia

A magyarországi cégek körében általában csak a nagyobbak stratégiájában kap kiemelt szerepet a karrierépítés, a tehetségmenedzselés, illetve az utánpótlás-nevelés. A napi gondokkal küszködő kis- és középvállalkozások jó része nem rendelkezik tervszerű HR-stratégiával, s főállású humán szakembert sem foglalkoztatnak. Ez utóbbiaknál a vállalati vezetők utánpótlásáról is egy személyben a tulajdonos vagy a cégvezető dönt. Sok helyütt pénzügyi lehetőség sincs arra, hogy áldozzanak a képzésre, a továbbképzésre, s anyagilag és erkölcsileg is motiválják azokat az embereket, akiknek hosszú távon is számítanak a munkájukra.

A kisebb vállalatok azért sem fordítanak nagyobb hangsúlyt a vezetői utánpótlás kinevelésére, mert előfordul, hogy a potenciális jelöltek – egy jobb állás megajánlásakor – továbbállnak, s nem várják meg, amíg a jelenlegi helyükön "tűzközelbe" kerülhetnek. Ilykor a megüresedett vezetői helyekre hirdetés útján vagy fejvadász cég segítségével keresnek szakembereket.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem