×

Jogszabályfigyelő

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 89. számában (2005. július 15.)

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

Moratórium a feketemunkára

Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvényt módosító 2005. évi LI. törvény az adómoratóriumot ismét meghoszszabbítja egy évvel. A Magyar Közlöny 81. számában található jogszabály kimondja, hogy az adóellenőrzés során megállapított színlelt szerződéssel (szürkemunka) vagy szerződéskötés nélküli foglalkoztatás (feketemunka) miatt meg lehet állapítani az adó- és járulékkötelezettséget, de végrehajtani nem lehet. Ennek az a feltétele – és ebben található a módosítás -, hogy 2006. június 30-áig terjed az az átmeneti időszak, amely alatt a munkáltató korrigálhatja a munkajogi hibát, és a munkavállalót biztosítottként bejelentheti, illetve erről értesítheti az adóhatóságot. Nem kell tiszta jogi helyzetet teremteni olyan jogviszonyok esetében, amelyek a fenti időpontig megszűntek.

Azoknál a munkaadóknál, amelyeknél 2006. július 1-jét követően kerül sor adóellenőrzésre, és az ellenőrzés bejelentési, nyilvántartási, bevallási, befizetési szabálysértést nem állapít meg, a 2006. július 1-jét megelőző időszakot visszamenőleg nem lehet vizsgálni.

A törvény csak az adóellenőrzés vonatkozásában tartalmaz megállapításokat. A szürke- és feketemunka megállapításakor a munkaügyi és szabálysértési bírságok kiszabhatók a munkáltatókkal szemben, csak az adójogi következmények alól mentesítik őket a fenti szabályok.

A törvény 2005. június 25-én lépett hatályba. Ugyanakkor információink szerint lehetséges, hogy az új szabályozást szinte azonnal el is törlik, figyelemmel arra, hogy ezt a törvényt képviselők nyújtották be az Országgyűléshez, és ez a szabályozás a Kormány támogatását nem élvezte. Erre azonban csak ismételt törvényi rendelkezéssel kerülhet sor, melyről – elfogadása esetén – lapunkban szintén beszámolunk.

Változások a vállalkozói járulék szabályaiban

2005. május 10-étől hatályos az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény, mely – többek között – módosította a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben 2005. január 1-jétől bevezetett vállalkozói járulék szabályait.

A 4 százalékos vállalkozói járulék megfizetése alól – melyet az egyéni és társas vállalkozók kötelesek fizetni – bizonyos esetekben kivételképpen mentesülni lehet. Ilyen például a heti 36 órás munkaviszony melletti vállalkozás, illetve a nyugdíjjogosultság. Ez a kör most kiegészül az oktatási intézmény nappali tagozatán történő tanulmányokat folytató vállalkozóval. Egy értelmezési szabályt is tartalmaz a törvény, mivel előírja, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

További változás, hogy a törvény rendezi azt a helyzetet, ha valaki egyszerre egyéni és társas vállalkozó is. Ebben az esetben a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Amenynyiben valaki több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásában kell megfizetnie, amelyben társadalombiztosításijárulék-fizetésre kötelezett.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot forintban fizeti meg, vallja be. Atársas vállalkozás a tárgyévet követő év január 31-éig, a tagsági jogviszony év közben történő megszűnése esetén a tagsági jogviszony megszűnésekor elektronikus úton vagy mágneses adathordozón adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az adóévre levont, megfizetett vállalkozói járulékról, megjelölve a társas vállalkozó nevét, adóazonosító jelét, a járulékalapot, a járulékfizetés időtartamát, a befizetett vállalkozói járulék teljes összegét, ebből az érintett vállalkozóra vonatkozó összeget.

A vállalkozói járulék bevallásának, befizetésének ellenőrzése az állami adóhatóság feladata. Az állami adóhatóság a befizetett járulékot átutalja a Munkaerő-piaci Alap javára. A munkaadói és munkavállalói járulék befizetésének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Felnőttképzési foglalkoztatási támogatások

A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretének felhasználásáról szóló 8/2003. (VII. 4.) FMM rendeletet a Magyar Közlöny 73. számában kihirdetett 7/2005. (VI. 1.) FMM rendelet módosította. A szabályozás június 4-én lépett hatályba. A jogszabály bevezet néhány új támogatási típust.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett számára egyedi döntéssel támogatás nyújtható a nála végrehajtott, 500 főt meghaladó létszámleépítéssel érintett munkavállaló elhelyezkedését elősegítő vagy munkahelyének megtartását célzó képzés díjának részben vagy egészben történő megtérítésére. Az utóbbi célú támogatáshoz az szükséges, hogy a hozzájárulásra kötelezett egy évi továbbfoglalkoztatást vállaljon.

Támogathatók a regionális képző központok is a felnőttképzési feladataik ellátásához, valamint technikai feltételeinek fejlesztéséhez. Ugyanezen célokra a Nemzeti Felnőttképzési Intézet is támogatásban részesülhet.

A támogatásokról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt, az Országos Felnőttképzési Tanács véleményének figyelembevételével.

A rendelet a támogatásokra kiírt pályázatok eljárási szabályait is pontosítja. Az új 19/A § felhatalmazást ad a Nemzeti Felnőttképzési Intézetnek, hogy az adott program teljes körű végrehajtását a miniszter döntése és utasítása alapján ellássa.

Lapzártánkkor még nem hirdették ki a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény legutóbb elfogadott módosítását, amely szerint támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki Magyarországon letelepedési engedéllyel, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgáraként tartózkodási engedélylyel rendelkezik. A szomszédos államokban élő magyarok támogatási lehetőségeit is szabályozza. (Az október 1-jétől hatályos változásokat augusztusi számunkban részletesen ismertetjük.)

Rendezett munkaügyi kapcsolatok

A 1056/2005. (V. 31.) Korm. határozat (Magyar Közlöny 72. szám) a rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumainak az állami támogatások odaítélése során történő figyelembevételéből adódó feladatokról szól. 2006. január 1-jén kell hatályba lépnie az erről szóló jogszabálynak, mely meghatározza, melyek a rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumai, ezt követően valamennyi állami támogatásról szóló jogszabály ezeket fogja megjelölni a támogatás odaítélésének egyik feltételeként. Így a pályázók munkáltatói minőségének vizsgálatára is sor kerül a jövőben.

Országos Képzési Jegyzék

A Magyar Közlöny 69. száma tartalmazza az Országos Képzési Jegyzékről szóló, 37/2003. (XII. 27.) OM rendeletet módosító 14/2005. (V. 26.), szintén az oktatási miniszter által kiadott jogszabályt. Arendelet értelmezi a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben található "második és további szakképesítés" fogalmát. A közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontja szerint második és további szakképesítés minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő – államilag elismert – szakképesítés birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek; nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető szakképesítés. Ennek kapcsán a rendelet új szabálya kimondja, hogy a nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon történő ellátását biztosító képzésben megszerezhető szakképesítésnek kell tekinteni azt a szakképesítést, melynek megszerzéséhez jogszabály szakmai előképzettséget ír elő.

A rendelet kiegészül néhány új, állam által elismert szakképesítéssel is, mint pl. az adóigazgatási szakügyintéző, értékpapír-piaci szakértő, ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő, költségvetési gazdálkodási szakügyintéző.

65 éves közalkalmazottak és köztisztviselők

A Magyar Közlöny 75. számában található a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról meghozott 2005. évi XL. törvény. A szabályozás lényege, hogy visszaállítja a 2004. december 31-ei állapotot, vagyis eltörli azt a szabályozást, amely 65 éves korban törvény erejénél fogva – felmentési idő nélkül – megszüntette volna a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszonyt. A korhatár a köztisztviselők esetében ismét 70 év, a közalkalmazottaknál pedig megszűnik az életkori korlátozás. A törvény június 12-étől hatályos.

Munkanélküli helyett álláskereső

Lapzártánkkor kihirdetésre vár a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény legújabb módosítása. Ennek értelmében egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egy évi időtartamra állapítható meg támogatás. A munkavállaló e munkaviszonya megszűnését, illetve megszüntetését követő két éven belüli ismételt, bármely munkaadónál történő foglalkoztatásához abban az esetben nyújtható támogatás, ha a dolgozó közhasznú munkára közvetítés időpontjában nem jogosult álláskeresési járadékra (munkanélküli járadékra), vállalkozói járadékra.

A módosítás a munkanélküli kifejezést az álláskereső titulussal váltja fel. A munkanélküli-ellátás helyett álláskeresők támogatásáról, munkanélküli-járadék helyett pedig álláskeresési járadékról beszélhetünk a jövőben. (A novembertől hatályos újdonságokkal következő számunkban részletesen foglalkozunk.)

Prémiumévek

Október 1-jétől változik a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény. A lapzártánkkor még ki nem hirdetett jogszabály bizonyos körben kiterjeszti a programot valamennyi, költségvetési fenntartási körbe nem tartozó munkavállalóra és munkáltatójukra. (A módosítással következő számunkban részletesen foglalkozunk.)

Ellenőrzés az építőiparban

Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, nemrég elfogadott törvénytől azt várják, hogy hatásaként csökkenjen a munkavállalók kiszolgáltatottsága, erősödjön az építés pénzügyi morálja, az eddiginél kedvezőbb helyzetbe kerüljenek a korrekt, megbízható cégek. A július 15-étől hatályos, lapzártánkkor kihirdetésre váró jogszabályt következő számunkban részletesen ismertetjük.)

START-kártya

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény – lapzártánkkor kihirdetésre váró módosítása szerint pályakezdő fiatalnak minősül a huszonötödik életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét – be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkező személy. (Az októbertől hatályos változásokkal augusztusi számunkban részletesen foglalkozunk.)

Felmondási tilalom

A munkáltató ezentúl nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a korábban szabályozott okokon túl a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság idején sem. A Munka Törvénykönyvének módosítása a Magyar Közlöny 86-os számában jelent meg.

AM-könyv-változások augusztus elsejétől

Az 1997. évi LXXIV. törvény augusztus 1-jén több ponton módosul. (Az augusztusig érvényes szabályokról lapunk 29. oldalán olvashatnak.)

AM-könyvvel foglalkoztatható külföldiek

A módosítás alapján alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel foglalkoztatható az a külföldi,

– akinek magyarországi munkavállalásához az Flt. szerint nem kell engedély,

– aki magyar állampolgár Magyarországon együtt élő házastársa, magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt.

A felsoroltakon kívül külföldi csak mezőgazdasági idénymunkát végezhet AM-könyvvel (egy évben legfeljebb hatvan napot.)

Tilalom

A munkáltatónál alkalmi foglalkoztatásnak nem minősülő munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló az ugyanazon munkáltatónál fennálló munkaviszonya szerinti munkakörébe tartozó feladatok ellátására alkalmi munkavállalói könyvvel nem foglalkoztatható.

Időbeli korlátozás

Több, de legalább három természetes személy munkáltatónál vagy kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltató esetében a munkáltató tevékenységi köréhez közvetlenül kapcsolódó alkalmi foglalkoztatás esetében a munkavállaló összesen kettőszáz napot tölthet alkalmi munkavállalásnak minősülő munkaviszonyban. A természetes személy munkáltató, illetve a vele egy háztartásban élő hozzátartozója egy munkáltatónak minősül. Nem tekinthető természetes személy munkáltatónak az egyéni vállalkozó a vállalkozása tevékenységi köréhez kapcsolódó foglalkoztatással összefüggésben.

Ha a munkavállalót más munkáltató is foglalkoztatja alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében, ennek időtartama egy éven belül nem haladhatja meg az említett mértéket.

Az AM-könyv kiállítása, kitöltése

Az AM könyvet a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére. A Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező munkavállaló részére azonban az AM könyv kiállítása

– a foglalkoztatás helye szerinti munkaügyi központ székhelye szerinti kirendeltség,

– a Pest Megyei Munkaügyi Központ illetékességi területén a váci kirendeltség,

– a fővárosban a Fővárosi Munkaügyi Központ VIII. kerületi kirendeltsége

illetékességébe tartozik.

A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor – naponként – az AM könyvben a munkáltató neve és székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani, és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie.

Igazolás, bevallás

Az alkalmi munkavállaló a tb-ellátásokra jogosultságát az AM-könyvbe beragasztott közteherjeggyel igazolja.

A bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a munkabér mindenkori legkisebb öszszegének (minimálbér) éves összege, és az Szja-tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, Szja-tv. szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.

 

Közteherjegyek augusztus 1-jétől

Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai:

Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap)

A közteherjegy értéke (Ft/nap)

1.

1800-2399

400

2400

2.

2400-2999

700

3200

3.

3000-3599

900

4000

4.

3600-4600

1100

4800

Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai, ha a munkáltató – külön jogszabályban foglaltak szerint – a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személyt foglalkoztat (ez 2006. január 1-jétől megszűnik):

Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap)

A közteherjegy értéke (Ft/nap)

Az ellátási alap (Ft/nap)

1.

1200-1599

200

1370

2.

1600-2099

400

1830

3.

2100-2599

500

2460

4.

2600-3099

600

3300

5.

3100-4000

800

4140

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem