×

Munkaidőnek minősül-e az ügyelet?

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 88. számában (2005. június 15.)
A Veszprémi Munkaügyi Bíróság egy közelmúltban meghozott – még nem jogerős – ítéletében munkaidővé minősítette az ügyeletet. Az ítéleti klasszifikáció nem a hatályos hazai jogszabályokon, hanem az EU irányelvének és az azt részben átíró – luxembourgi székhelyű – Európai Bíróság két ítéletének közvetlen alkalmazásán alapult. Ettől fogva már ketyeg az időzített bomba!

Precedensértékű ítélet

Az ítéletig bízni lehetett abban, hogy a munkaidő szervezésének egyes kérdéseit szabályozó 2003/88/EK irányelv felülvizsgálata és az ügyeleti időt elismerő módosítása előbb fejeződik be, mint hogy Magyarország "belebukik" egy bírósági döntésbe, amely felülírja a magyar jog elsődlegesen pénz- és szakképzettszemélyzet-függő szabályát. Mert utánaszámolt-e bárki is, mibe és mennyivel több orvosba és ápolóba kerül majd az éjszakai ügyelet harmadik műszakként történő eltöltése?! Mindez nem jogi kérdés, sokkal több annál. Abukást egy újabb, a magyar bíróság által kezdeményezett és ún. előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott európai bírósági ítélet következtében képzelhettük el, fantáziánkra azonban rácáfolt a valóság egy hazai elsőfokú ítélet formájában. Nem tisztünk eldönteni, hogy már Veszprémben kellett-e – illetve egyáltalán lehetett-e – a hatályos magyar jog helyett az Európai Bíróság ítéletei alapján határozni. Vagy inkább Luxembourgba kellett volna menni? Dilemmák helyett ismerkedjünk meg az ítélet indokolásának alapvetéseivel.

A bíróság a jog fennállása tekintetében közbenső ítélettel döntött, megalapozottnak találva a felperes keresetét a jogalap tekintetében. Így munkaidőnek minősítette a felperes orvos ügyeleti idejének teljes tartamát. A felperesi keresetlevél tartalma alapján abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy az ügyeletben eltöltött idő munkaidőnek számít-e. Abban az esetben ugyanis, ha az ügyelet teljes időtartama beszámítandó a munkaidőbe, akkor az mind a maximális munkaidő meghatározására, mind a munkaidő-beosztásra kihat, és a Munka Törvénykönyve (Mt.) 147. §-a alapján díjfizetési kötelezettséggel jár.

Európai irányelv – európai ítélet

Az EU Tanácsának 93/104/EK irányelve 2. cikkének 1. pontja szerint munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkaadó rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. A 2. cikk 2. pontja szerint pihenőidő az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek. Az irányelv a minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeket állapítja meg a munkaidő megszervezésére tekintettel. Az Európai Bíróság C-303/98. (Simap) és a C-151/02. sz. (Jaeger) ítéletében kifejtett jogértelmezése szerint pihenőidőn a munkaidő-fogalom ellentétét kell érteni, tekintve hogy a két fogalom kölcsönösen kizárja egymást. Mindkét ítélet tényállásában az orvosok által ellátott ügyeletet az egészségügyi intézményben való fizikai jelenlét jellemzi, ellentétben azzal az esettel, amikor a munkavállalók nincsenek arra kötelezve, hogy az egészségügyi intézményben jelen legyenek, a folyamatos elérhetőségüket kell biztosítani. A bíróság jelen ügyben megállapította, hogy a felperes – az Európai Bíróság C-303/98. és C-151/02. számú ítéletek tényállásaival megegyezően – az egészségügyi intézményben való fizikai jelenléten alapuló ügyeletet teljesített. Az Európai Bíróság C-151/02. sz. ítéletében leszögezte, hogy a munkaidő és a pihenőidő 93/104. irányelv értelmében vett fogalmát nem lehet a különböző tagállami szabályozások előírásainak megfelelően értelmezni, ezek közösségi jogi fogalmak, amelyeket objektív sajátosságuk alapján lehet meghatározni az irányelv rendszerével és céljával összefüggésben, mivel csak egy ilyen független értelmezés biztosíthatja az említett irányelv teljes hatályosulását, valamint a fogalmak egységes alkalmazását valamennyi tagállamban.

A nemzeti és a közösségi jog viszonya

A bíróság az ítélete indokolásában megjegyzi, hogy az irányelvek mint közösségi jogforrások azt a kötelezettséget róják a tagállamokra, hogy az azokban foglalt határidő alatt az irányelv céljának és tartalmának megfelelő belső szabályozást alakítsanak ki. A magyar bíróság szerint az Európai Bíróság által kidolgozott közvetett hatály elve a tagállami bírót arra kötelezi, hogy a belső jogot a közösségi jog tartalmának megfelelően értelmezze – a közösségi jog elsőbbségének elvével párhuzamosan. A harmonizáció teljes elmaradása esetén sem hagyhatók figyelmen kívül az irányelv rendelkezései. A bíróság ezért hivatalból vizsgálta az ügyben, hogy a magyar jogi szabályozás a 93/104. irányelvvel összeegyeztethető-e. A bíróság elvi éllel állapította meg: a közösségi jog a nemzeti joggal szemben elsőbbséget élvez, és a nemzeti bíróság a közösségi joggal ellentétes nemzeti jogszabályt nem alkalmazhatja.

Munkaidő, rendkívüli munkavégzés, ügyeletek

Az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése rendkívüli munkavégzésnek tekinti az ügyelet alatti munkavégzést is. Az Mt. 119. §-ának (6) bekezdése szerint az ügyelet teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető. Az egészségügyi ágazatban a Kjt. szabályai és annak végrehajtási rendeletei alkalmazandók. A 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a előírja az egészségügyi intézmény gyógyító és ezzel összefüggő feladatainak folyamatos ellátása érdekében ügyeleti, készenléti szolgálat szervezését. A 9. § (2) bekezdése szerint ügyeletnek minősül, ha a közalkalmazott rendkívüli munkaidőben – a feladatok folyamatos ellátása érdekében -, ügyeleti díj ellenében, a munkavégzés helyszínén rendelkezésre áll, és elvégzi az ügyeleti feladatokat.

Az ügyeleti szolgálatot a jogszabály a munkavégzés éves átlagos mértéke alapján csendes, illetve minősített ügyeletnek tekinti. A rendelet 12/A §-a tételesen felsorolja, hogy ha az ügyelet alatti munkavégzés tartalmát a munkáltatónál nem mérik, és azt kollektív szerződés nem határozza meg, az egy ügyeletre jutó tényleges munkavégzés időtartamát a munkaidő beosztása és annak korlátozása szempontjából miként kell számítani. Eszerint ügyeletnél hétköznap 16 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 4 óra, heti pihenőnapon (hétvégén), munkaszüneti napon 24 órás ügyeleti szolgálat esetén legalább 6 óra. A jogszabály a tényleges munkavégzést százalékban is meghatározza, így csendes ügyeletnél legalább 12,5 százalékban vehető figyelembe.

A 2004. május 1-jétől hatályba lépett, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény szerint egy héten az egészségügyi tevékenységgel eltöltött időtartam – bizonyos kivételektől eltekintve – 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát, és egy naptári napon a 12 órát, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több vagy többfajta jogviszony keretében kerül sor. A törvényhez fűzött indokolásban a törvényhozó a különböző jogviszonyok alapján végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartamának meghatározására koncentrál. A törvény 12. §-ának (5) bekezdése tartalmazza az ügyelet fogalmát, eszerint az ügyelet az egészségügyi dolgozónak az egészségügyi szolgáltató napi munkaideje szerinti munkaidő befejezésétől a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig, az egészségügyi szolgáltató által meghatározott helyen és időben való rendelkezésre állása, és a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig nem halasztható feladatok ellátása érdekében történő munkavégzése.

Döntés az uniós jog magasabbrendűsége alapján

A fentebb idézett törvényi rendelkezés tartalmazza a "meghatározott helyen és időben való rendelkezésre állás" és a "munkavégzés" fogalmakat a 93/104. EK irányelv 2. cikk 1. pontjával megegyezően. Ellentmondásos azonban az ítélet szerint, hogy ha munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkaadó rendelkezésére áll, akkor a napi munkarend szerinti munkaidő befejezésétől a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig tartó ügyelet miért nem a munkaidő időtartamához tartozik. (Megjegyezzük, az Európai Bíróság két vonatkozó ítélete meghozataláig általában az irányelv munkaidő-definícióját a beosztás szerinti munkaidő tartamára értelmezték, így a munkáltató részére történő rendelkezésre állás is csak a munkaidő keretein belül és nem azon kívül volt minősítő jegye e fogalomnak.)

A 93/104. EK irányelv és az Európai Bíróság C-303/98. és C-151/02. sz. ítéletében kifejtett jogértelmezés szerint az ügyeletet teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni, függetlenül attól a körülménytől, hogy az ügyelet folyamán a munkavállaló nem végez folyamatosan tevékenységet. Következésképpen a 93/104. irányelvvel ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely az ellátott ügyeletnek csak meghatározott részét kompenzálja, vagy lehetővé teszi, hogy a munkaidő akár 30 órás is lehet, amennyiben az ügyelet közvetlenül megelőzi vagy követi a rendes szolgálatot.

Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes által teljesített ügyeletet teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni, és a maximális munkaidő meghatározásánál, illetve a munkaidő beosztásánál is tekintettel kell lenni az ügyelet időtartamára. A teljeskörűség kedvéért: a bíróság a jogalap kérdésében közbenső ítélettel döntött a Pp. 213. §-ának (3) bekezdése alapján.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem