A család helyzete a biztosított halála után
Özvegyi nyugdíj
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Az élettárs özvegyi nyugdíjra akkor jogosult, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt. Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési időszak vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban, avagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Ideiglenes özvegyi nyugdíj
Ideiglenes özvegyi nyugdíj fő szabályként egy évig jár annak, akinek a házastársa öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, vagy az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. Az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetében a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj.
Jogosultsági feltételek
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki
– az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte,
– rokkant vagy
– házastársa jogán legalább kettő árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül bekövetkezik.
A nyugdíj mértéke
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, amely a meghaltat öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjasként a halál időpontjában megillette vagy megillette volna.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően járó özvegyi nyugdíj mértéke:
– a jogosultsági feltételekkel rendelkező, de saját jogú nyugellátásban nem részesülő özvegy esetén ötven százaléka,
– a jogosultsági feltételekkel rendelkező és egyidejűleg saját jogú nyugellátásban részesülő özvegy, továbbá azon özvegy esetében, aki házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik, huszonöt százaléka annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjának, amely az elhaltat halála időpontjában megillette vagy megillette volna.
Az ötvenszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett huszonöt százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. Az így megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.
A jogosultság megszűnése
Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha
– az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése előtt házasságot köt,
– az özvegy már nem rokkant,
– már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás.
Árvaellátás
Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeket is -, akinek szülője a haláláig az öregségi, rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
Az ellátás időtartama
Az árvaellátás az elhalt halálának napjától az árva tizenhatodik életévének betöltéséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, de legfeljebb huszonöt éves életkorának betöltéséig jár. Ha az árva a jogosultságának megszűnése előtt megrokkan, a rokkantság tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.
Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki az iskola igazolása szerint betegsége vagy fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, illetve huszonöt évesnél fiatalabb és felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat.
Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár.
Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.
Nem érinti az árvaellátásra való jogosultságot, ha az árva vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják.
Az ellátás mértéke
Az árvaellátás annak a nyugdíjnak a harminc százaléka – de nem lehet kevesebb az e nyugellátásra megállapított minimumnál (amely 2005-ben 21 000 forint) -, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Hatvanszázalékos mértékű árvaellátás jár annak a gyermeknek, akinek mindként szülője meghalt, illetve akinek életben lévő szülője rokkant.
Szülői nyugdíj
Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek gyermeke az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, amennyiben:
– a szülő a gyermekének halálakor már rokkant volt, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és
– a szülőt, e gyermek halálát megelőzően, egy éven át túlnyomó részben eltartotta.
E feltételek megléte mellett szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta. Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor nem volt rokkant, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül megrokkan, és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
A hatvanötödik életévét betöltött szülőt orvosi vizsgálat nélkül is rokkantnak kell tekinteni a jogosultság szempontjából.
A szülői nyugdíj rá vonatkozó rendelkezéseket a nagyszülőre és unokára is megfelelően alkalmazni kell.
A szülői nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével.
Baleseti hozzátartozói ellátások
Hozzátartozói baleseti nyugellátás a hozzátartozónak akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset következtében halt meg. A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóit megilleti a baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem üzemi baleset következtében halt meg. A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás megilleti akkor is, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt hal meg ugyan, de nem az üzemi baleset következtében, amennyiben vélelmezhető, vagy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult.
Hozzátartozói nyugellátásként ideiglenes özvegyi nyugdíj, ennek megszűnése után özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj állapítható meg, azzal az eltéréssel az általánostól, hogy a hozzátartozót a baleseti hozzátartozói nyugdíj a jogszerző szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti. A baleseti rokkantsági nyugdíj önmagában is kedvezőbb, mint az általános szabályok szerint megállapított rokkantsági nyugdíj, ezért a baleseti hozzátartozói ellátások összege is kedvezőbb, mint a nem üzemi baleseten alapulóké.
