Fogalommeghatározások

Munkabaleset

Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a (sérült) munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Amunkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi vagy a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Bányászati munkabaleset

Bányászati munkabaleset az a munkabaleset, amely a bányászati tevékenység során bármely munkáltatónál következett be.

Súlyos munkabaleset, bányászati munkabaleset

Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely

- a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;

- valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;

- orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;

- súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);

- beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

Foglalkozási megbetegedés

Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny vagy idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló egészségkárosodás,

- amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

- amely a munkavállaló az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Halálos foglalkozási megbetegedés

Halálos foglalkozási megbetegedés az olyan, halálhoz vezető megbetegedés, amelynél a halál oka a foglalkozási megbetegedés vagy annak szövődménye.

Munkabiztonsági szaktevékenység

Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta.

Munkabalesetekkel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek

A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A fentiek szerinti kötelezettségeket munkabaleset esetén általában a munkáltató, foglalkozási megbetegedés esetén pedig a NMR.-ben meghatározott szerv (személy) teljesíti. A foglalkozási megbetegedések kivizsgálásának az R.-ben meghatározottaktól eltérő, speciális szabályait - többek között a bejelentésre, kivizsgálásra és nyilvántartás vezetésre kötelezettek felsorolását - írásunk külön részében ismertetjük.

Adatrögzítési kötelezettség

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a munkáltatónak rögzítenie kell a sérült (megbetegedett)

- nevét (ideértve a születési nevet is),

- anyja nevét,

- társadalombiztosítási azonosító jelét (taj-számát),

- születési helyét és időpontját,

- nemét,

- állampolgárságát, valamint

- lakóhelyét (lakcímét).

Munkabalesetek kivizsgálása

A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és ennek eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. Emellett az olyan munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, amely nem eredményez munkaképtelenséget, és e vizsgálat következtetéseit is nyilvántartásba kell venni. A munkabaleset (és a foglalkozási megbetegedés) kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére.

A vizsgálat megállapításait a R. 3. számú mellékletben foglaltak szerint olyan részletesen kell rögzíteni (például tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás teljes körű tisztázására is. A vizsgálat dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni, és fontos, hogy ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni.

A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait - mint arra az előzőekben már utaltunk - a R. 3. számú melléklete foglalja össze. A melléklet lényegében gyakorlati útmutató a kivizsgálásban részt vevők számára.

Tényfeltárás

A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, amelyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában.

Helyszíni szemle

A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell.

Információszerzés

A munkabalesetről információval rendelkező személyeket - ha szükséges, jegyzőkönyvileg - meg kell hallgatni. Eszemélyek lehetnek:

- a sérült,

- a balesetet okozó személy,

- a szemtanúk,

- a sérült munkatársa,

- a sérült közvetlen vezetője.

Megállapítási kötelezettség

A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani

- a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (például üzemzavar, műszaki hiba stb.) fellépését;

- az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését;

- a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel). A környezeti tényezők a következők: mechanikai tényezők, kémiai tényezők (ezen belül: gázok, gőzök, por), elektromos tényezők, zaj és rezgés, sugárzás (ezen belül: világítási tényezők), meteorológiai tényezők, klímatényezők, hőmérséklet hatásai, élőlény hatásai, egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások;

- a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét,

- a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit;

- a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társaik baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát;

- az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét; a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával;

- hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset;

- az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkabalesetek vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek mind a baleset okainak megállapítására, mind pedig a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.

Bejelentés

A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a baleseti helyszín szerint illetékes felügyeletnek (azaz az illetékes területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségnek) azonnal bejelenteni.

Súlyos munkabaleset bejelentése

A súlyos munkabalesetet - a bányászati munkabaleset kivételével - a munkáltatónak - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének. (A bányászati munkabalesetet pedig a bányatörvényben és végrehajtási jogszabályaiban előírtak szerint kell bejelenteni.)

Nyilvántartásba vétel

A munkáltató minden munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul nyilvántartásba (munkabaleseti nyilvántartás) venni.

A munkabaleseti nyilvántartás tartalma

A munkabaleseti nyilvántartás - az előzőekben, az adatrögzítési kötelezettség kapcsán felsorolt személyi adatokon túlmenően - tartalmazza

- a munkabaleset - minden évben 1-es sorszámmal kezdődő - számát;

- a sérült munkakörét;

- a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását;

- a sérült ellátására tett intézkedést, illetve

- azt a tényt, hogy a sérült folytatta-e a munkáját, avagy sem.

A nyilvántartás vezetésének módja

A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell.

Jegyzőkönyv

A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a 4. számú melléklet szerinti "munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Lényeges, hogy a jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön kell kiállítani.

A jegyzőkönyv címzettjei

A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet

- a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának;

- a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének;

- külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetéről a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve az MBH - munkáltató székhelye szerint illetékes - területi szervének;

- a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).

Kivizsgálásra, bejelentésre, nyilvántartásra kötelezett munkáltatók

Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely/aki a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.

Tanuló, hallgató gyakorlati képzése

Abban az esetben, ha a tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri a munkabaleset, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől a rendelkezéstől azonban az intézmény és a foglalkoztató megállapodással eltérhet.

Értesítési kötelezettség

A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni.

Kirendelés, kiküldetés

Belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés) esetén a munkabaleset kivizsgálásával, bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért - a kirendelő (kiküldő) munkáltató értesítése mellett - a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.

Egyéb, munkabalesetekkel kapcsolatos kötelezettségek

A baleset bejelentése

A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni a balesetet.

Minősítési kötelezettség, értesítés a jogorvoslat lehetőségéről

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell. (Ha a sérült, illetve halála esetén hozzátartozója a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséghez, bányászati munkabaleset esetén az illetékes bányakapitánysághoz fordulhat.)

Munkavédelmi képviselő részvétele

A munkavállalók érdekét védi az a rendelkezés, miszerint a munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.

Kötelezettségek kiküldetés alatt bekövetkezett baleset esetén

Ha a magyarországi székhelyű munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalóját külföldi kiküldetés (külszolgálat) során éri munkabaleset, akkor a munkáltató köteles a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott rendben -amelyet írásunk előbbi részében már ismertettünk - a bejelentési és nyilvántartási kötelezettséget teljesíteni.

Mentesülés

A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató az Mtv.-ben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Ez a rendelkezés a 3 éves munkajogi elévülési idővel áll összhangban.

A foglalkozási megbetegedések kivizsgálásának speciális szabályai

A foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) a munkáltató székhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete (városi intézet) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, a munkáltatónak, valamint a munkavédelmi képviselőnek a bevonásával vizsgálja ki. Amunkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a foglalkozási eredetet a városi intézet a rendelkezésre álló dokumentumok alapján saját hatáskörben bírálja el.

Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálására a városi intézet az előző bekezdésben foglaltakon túl bevonja a megyei intézetet, valamint növényvédő szer vagy termelésnövelő anyag okozta megbetegedés esetében a fővárosi, megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomást; állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetében az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomást; a bányászatban észlelt megbetegedés esetében a területileg illetékes bányakapitányságot, továbbá egyéb esetekben az illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget.

A vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon -különösen bonyolult esetekben 60 napon - belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.

Vizsgálati lap

A kivizsgálás vezetője a vizsgálati lapot hét példányban állítja ki. A vizsgálati lap egy-egy példányát a munkáltató, a munkavállaló (halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozó), a városi intézet és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa kapja meg. Egy példányt taj-számmal ellátva és a bejelentőlappal együtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére kell megküldeni. Két példányt a megyei (fővárosi) intézet kap meg, amiből egyet megőriz, egyet pedig a bejelentőlappal együtt az OKK-OMFI (Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet) részére továbbít.

Jegyzőkönyv

A foglalkozási megbetegedés, illetve a fokozott expozíció körülményeinek vizsgálatáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát valamennyi résztvevőnek át kell adni.

Értesítés, tájékoztatás

Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről.

Az OKK-OMFI a bejelentés szakmai megalapozottsága esetén, annak elfogadásáról 30 napon belül tájékoztatja a megyei (fővárosi) intézetet. A megyei (fővárosi) intézet nyomtatványon (NMR. 6. számú melléklete) értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárt (kirendeltséget).