×

Szerényen bővülhet idén a foglalkoztatás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 83. számában (2005. január 15.)
A kormány a foglalkoztatás 0,8-1 százalékos bővülésére számít 2005-ben, amit a kabinet szakértői szerint az adóterhek csökkenése és az eddigieknél nagyvonalúbb járulékkedvezmények, valamint a gazdasági realitásokhoz igazodó idei bérpolitika alapoznak meg. A vállalkozói szféra véleménye szerint azonban az adók és a járulékok idei változásai alapvetően nem segítik a foglalkoztatási szint növelését, s a munkaadói kedvezmények sem kecsegtetnek áttöréssel ezen a téren. A szakszervezetek látnak reményt arra, hogy akár egy százalékkal is nőhet az idén a foglalkoztatottak száma, ám ebből a szempontból kulcskérdésnek tartják, hogy Magyarország mennyire lesz vonzó a magasabb hozzáadott értéket képviselő befektetők számára.

Új kedvezmények ösztönzik az álláshelyek védelmét

A kormány azt tűzte ki célul, hogy – a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben az Európai Unió felé is vállalt mértékben – 0,8-1 százalékkal növelje évente a foglalkoztatottak számát – hangsúlyozza Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) politikai államtitkára. E célkitűzés figyelembevételét a kormányzati oldal tavaly az országos bértárgyalásokon is hangsúlyozta, s ragaszkodott hozzá, hogy a gazdaság teljesítményét nem meghaladó keresetajánlás fogalmazódjon meg.

Ezt a szempontot – a szociális partnerek egyetértésével – sikerült is érvényesíteni, hiszen a bruttó 6 százalékos átlagbérajánlással az idén 3-4 százalékos reálkereset-emelkedés valósulhat meg.

A gazdasági realitásoknak megfelelő bérpolitikához a kormány a személyijövedelemadó-rendszer változásaival is hozzájárult, hiszen ezek révén a munkavállalók reálpozíciója két százalékponttal javul, vagyis a munkáltatóknak ennek megfelelően kisebb mértékkel kell emelniük a bruttó kereseteket. Ugyanakkor mérséklődnek a foglalkoztatás terhei is, hiszen az idén novembertől fokozatosan csökken a fix egészségügyi hozzájárulás.

A foglalkoztatás bővítését és a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók segítését szolgálják az idén az eddigieknél jóval nagyobb mértékű munkaadói kedvezmények is – mondja Kordás László. A kormány a vállalkozásokat akarja ösztönözni azzal, hogy a Munkaerő-piaci Alap kifizeti a társadalombiztosítási járulékok felét azoknak a munkaadóknak, akik pályakezdőket, gyesről, gyedről visszatérőket, valamint ötven év feletti dolgozókat alkalmaznak. A kedvezmény kilenc hónapra jár, s ehhez három hónap továbbfoglalkoztatást kell vállalni. Emellett az úgynevezett ösztöndíjas foglalkoztatás keretében a kormányzat ugyanekkora mértékű kedvezményt nyújt azon munkáltatóknak, amelyek segítik a fiatalok munkatapasztalathoz jutását. Utóbbi támogatást ráadásul többször is igénybe vehetik a munkavállalók. Kordás László tisztában van azzal, hogy a munkaadók nem várnak földrengető változásokat ezen intézkedésektől, de úgy véli, hogy a 8 milliárd forintnyi kedvezmények már akkor megtérülnek, ha egy kicsit is csökken a pályakezdők magas munkanélkülisége, és a kiszorulók egy részét sikerül visszasegíteni a munkaerőpiacra.

A foglalkoztatás bővítésére a kormány az idén összességében lényegesen több pénzt fordít, mint az előző évben. Átalakul például a megváltozott munkaképességűek munkaadóinak támogatási rendszere, s – több foglalkoztatót bevonva – a tavalyi 41 milliárd forint helyett az idén 55 milliárdot fordít erre a célra a kabinet, ami összesen mintegy 50-60 ezer munkavállalót érint. Szintén a Munkaerő-piaci Alapon belül az idén valamivel több pénz, összesen 50 milliárd forint jut az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre.

A kormányzat azon is dolgozik, hogy a szakképzés kínálata és a munkaerőpiac igénye között nagyobb összhang teremtődjék. A humánerőforrás-fejlesztési program keretében rendelkezésre álló forrásokból az idén létrejönnek az úgynevezett Térségi Integrált Szakképző Központok, amelyek működésével csökkenthetők az ilyen feszültségek. A megfelelő képzettségű munkaerő-kínálat és a munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében a kormányzat az idén is kiemelt szerepet szán a felnőttképzésnek. Erre a célra az idén összességében 27,3 milliárd forint jut a tavalyi 22,1 milliárd után, de emellett ebben az évben több mint tízmilliárd forint uniós forrás is rendelkezésre áll. A munkavállalók különféle képzéseire például az idei 7,1 milliárd forinttal szemben 2005-ben 8 milliárd jut. A szakképzési hozzájárulásból pedig a cégek saját munkavállalóik képzésére ebben az évben 9,4 milliárdot fordíthatnak a tavalyi 6,7 milliárd helyett.

Alapvetően nem változnak a munkapiaci feltételek

Az adók és járulékok változásai az idén alapvetően nem segítik a foglalkoztatás bővülését – állítja Rolek Ferenc, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Etéren áttörést csak az hozhatna, ha csökkennének a vállalkozások adóterhei, s ezáltal javulna a gazdaság versenyképessége. Ehelyett azonban az idén összességében nem változnak a cégek közterhei, vagyis a túladóztatás továbbra is gátolja a gazdasági növekedést. Pozitívum ugyanakkor, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács tavaly a gazdasági realitásoknak megfelelő, bruttó hatszázalékos bérajánlást fogadott el a versenyszféra számára. Az 57 ezer forintra emelkedő minimálbér azonban kicsit magasabb, mint amit a vállalkozási szféra egészségesnek tartott volna.

Az alelnök szerint az idén bevezetett járulékkedvezmények sem kecsegtetnek a foglalkoztatás érezhető bővülésével. A jól hangzó intézkedés önmagában ugyanis nem teremt új munkahelyeket, legfeljebb másként osztja szét a meglévőket. Ám az összes munkaerőköltségnek csupán mintegy 10 százalékát jelentő kedvezmény még arra sem jelent nagy késztetést, hogy a támogatott munkavállalói célcsoportokat részesítsék előnyben a cégek – vélekedik az alelnök. Ennél lényegesen nagyobb kedvezményre volna szükség ahhoz, hogy a pályakezdők, a gyesről, a gyedről visszatérők és az ötven év feletti munkavállalók helyzetét javítani lehessen. Rolek szerint a kormány sokkal többet érhetett volna el azzal, ha kisebb mértékben, de általánosan csökkenti az élőmunkára rakódó adó- és járulékterheket.

Erre már csak azért is nagy szükség lenne, mivel egyre inkább félő, hogy az új uniós tagállamok körében zajló adó- és bérszínvonalversenyben Magyarország lemarad – hangsúlyozza Rolek Ferenc, aki szerint így a vállalkozások nem tudják eléggé kihasználni az uniós csatlakozás által kínált előnyöket. Ugyanakkor a várhatóan 2007-ben csatlakozó Romániával és Bulgáriával egyre komolyabb versenytársként kell számolnia Magyarországnak.

Rolek szerint ilyen körülmények között egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy az idén hány százalékkal növekedhet a foglalkoztatottak száma. Az azonban már most látszik, hogy az egyes munkapiaci szegmensekben uralkodó munkaerőhiány az új beruházási és a bővítési szándékokat egyaránt gátolja. Az ország fejlett gazdasági térségeiben a cégek gyakran csak külföldről tudják kielégíteni munkaerőigényüket, ami csak papíron növeli a hazai foglalkoztatási szintet.

A szakképzés megerősítése új befektetéseket hozhat

Amikor a munkáltatók arra panaszkodnak,

hogy az idén nem kapnak számottevő kedvezményeket, elfelejtik, hogy a személyijövedelemadó-rendszerben bekövetkezett változások révén mintegy százmilliárd forintot spórolhatnak meg – hangsúlyozza Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Az szja-változások hatására ugyanis két százalékponttal javul a munkavállalók jövedelmének reálértéke, vagyis a munkaadóknak kisebb bruttó keresetemelést kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy elérjék ugyanazt a reálbér-növekedést. A szakszervezeti vezető szerint ennek önmagában is kedvező munkahelymegőrző hatása lesz az idén, s kevesebb új álláshely teremtésével is bővíthető a foglalkoztatás.

Wittich Tamás az idén bevezetett foglalkoztatási kedvezményeknek is elsősorban a munkahelymegtartó hatását hangsúlyozza, mivel a vállalkozásokat minden bizonnyal érdekelni fogja az olcsóbb foglalkoztatás lehetősége. A pályakezdőket, a gyesről, a gyedről visszatérőket és az ötven év feletti munkavállalókat alkalmazó cégeknek járó 50 százalékos járulékkedvezmény éppen azokat segíti, akik jelenleg a legnehezebb helyzetben vannak a munkapiacon. Bár áttörést valószínűleg nem hoz ez az intézkedés, de mintegy 0,1-0,2 százalékos bővülést eredményezhet.

A szakszervezetek ennek ellenére abban reménykednek, hogy legalább egy százalékkal nőhet az idén a foglalkoztatottak száma – mondja Wittich Tamás. Ebből a szempontból kulcskérdés, hogy Magyarország az idén miként lesz képes a magasabb hozzáadott értéket képviselő tőkét idevonzani. A befektetők beruházási döntéseinél a munkaerőköltség csupán a hatodik helyen áll a mérlegelt tényezők sorában, ráadásul az országnak amúgy sem az alacsony bérekkel kell versenyeznie. A befektetői döntések első helyén a politikai stabilitás áll, ami Magyarországon régóta adott. Azonban a második legfontosabb tényező, a gazdasági feltételek kiszámíthatósága kapcsán már vannak problémák. Az érdekvédő ezzel kapcsolatban elsősorban a kiszámítható kamat- és árfolyam-politikát hiányolja.

A befektetők számára fontos még az infrastruktúra és a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő, azonban e téren is van bepótolnivaló. Kulcskérdés, hogy az idén sikerül-e végre áttörést elérni a szakképzés terén, hiszen számos térségben nincs elegendő felkészült munkaerő még a néhány száz fős beruházáshoz sem. Wittich Tamás szerint a kormányzat gazdaságpolitikájának az idén e tényezőkre kell koncentrálnia, ha a foglalkoztatás bővülésében áttörést kíván elérni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem