×

Foglalkoztatási esélyek 2005-ben

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 83. számában (2005. január 15.)
Munkahely, munkahely, munkahely – olvashattuk tavaly a kabinet programjában. E célkitűzés alapján az optimista kormányzati prognózis azzal számol, hogy az idén 0,8-1 százalékkal bővülhet a foglalkoztatottak száma, amely 2004-ben stagnált, sőt a legfrissebb statisztikai adatok tanúsága szerint ősszel még csökkent is csaknem 60 ezer fővel. A kabinet elsősorban a 2005-ben bevezetett új foglalkoztatási kedvezményekben, valamint a gazdaság teljesítményét meg nem haladó, idei "realista" bérpolitika hatásában és a versenyképesség megerősödésében bízik. Ám a munkaadók és munkaerő-piaci szakértők szerint sem az adók és a járulékok változásai, sem a makrogazdasági feltételek nem kecsegtetnek a foglalkoztatás érezhető bővülésével.

A kormány az idén a foglalkoztatás 0,8-1 százalékos növelését tűzte ki célul. Elsősorban az adó- és járulékváltozásokkal, vagyis a közterhek mérséklésével, valamint a korábbinál lényegesen szélesebb mértékű járulékkedvezménynyel ösztönözné a munkahelyek számának növelését.

Kedvezmények a visszatéréshez

A kabinet szerint a vállalkozások helyzetét nagyban megkönnyítik például a személyi jövedelemadó rendszerében bekövetkezett változások, hiszen a munkavállalók reálpozíciójának két százalékpontos javulása nyomán a munkaadóknak kisebb bruttó béremelést kell adniuk az idén. Emellett külön törvény rendelkezik arról, hogy a pályakezdő fiatalokat, a gyesről és a gyedről visszatérőket, valamint az ötven év feletti munkavállalókat foglalkoztató cégek kilenc hónapra 50 százalékos tb-járulékkedvezményt kapjanak. Ennek feltétele, hogy a kilenc hónapon túl legalább még három hónapig tovább foglalkoztassák a munkavállalókat. A kedvezmény mértéke azonban legfeljebb a bruttó 90 ezer forintos keresetig terjed, vagyis maximum 13 ezer forintot kaphatnak vissza a vállalkozások.

A költségvetési megszorítások miatt ugyanakkor a munkahelyteremtő támogatások előirányzata az idén alig nő: 2004-ben erre a célra hárommilliárd forintot irányoztak elő a Munkaerő-piaci Alapban, 2005-re csupán 300 millióval többet. Pedig 2002-2003-ban még mintegy 9,5 milliárddal támogatták a vállalkozásokat, amelyek több mint 11 ezer új munkahelyet létesítettek. A tavalyi, megkurtított keretből már csak 104 vállalkozásnak osztottak szét kétmilliárdot, amiből 2200 új munkahely jött létre. Igaz, emellett egymilliárd forintot fordítottak a munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésére.

Munkaadói aggályok

A vállalati szféra képviselői szerint azonban mindez csupán csepp a tengerben, s a foglalkoztatás számottevő bővítésére aligha lesz elegendő. A foglalkoztatottak számát csak a gyorsabb gazdasági növekedés és az élő munkára rakódó közterhek lefaragása növelhetné érzékelhetően – vélekedik Ungvárszki Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) szakértője. Afoglalkoztatás terhei azonban az idén nem csökkennek. Ezen belül is a munkaadóknak az fáj a leginkább, hogy a kormány nem január elsejétől mérsékli az egyösszegű egészségügyi hozzájárulást – ahogy tavaly megállapodott a szociális partnerekkel -, hanem csak novembertől, igaz, akkor 1200 forint helyett 1500-zal. A szakember úgy véli, hogy a foglalkoztatási kedvezmények szerepe csupán marginális lesz. Ungvárszki Ágnes szerint az egyes célcsoportokat érintő 50 százalékos járulékkedvezmény helyett a kormány lényegesen nagyobb mértékben növelhette volna a foglalkoztatást, ha csupán egy százalékponttal, de általánosan csökkentette volna a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékokat.

Képzési anomáliák

A munkaerő-piaci helyzetet nagyban javítaná az is, ha a munkáltatói igényeknek megfelelő szerkezetű és képzettségű munkavállalók állnának rendelkezésre – hangsúlyozza az MGYOSZ szakértője. Az oktatás kínálata és a munkaerőpiac igényei között azonban még mindig szakadék tátong. Már elcsépelt közhely, hogy az ország egyes régióiban s bizonyos ágazatokban krónikus szakmunkáshiány van, miközben más területeken az országos átlagot jóval meghaladó mértékű a munkanélküliség, ráadásul több hanyatlóban lévő szektor évről évre munkahelyek tömegeit veszíti el. Mindeközben nagyon alacsony a munkavállalók földrajzi mobilitása, amit elsősorban a közlekedés és a lakáshoz jutás problémáival magyaráznak a munkaügyi kutatók. Aszakértő véleménye szerint csak döcögve haladnak a munkaerőpiac strukturális problémáinak megoldását célzó kormányzati programok, többek között például a szakképzés-fejlesztési projekt.

Optimizmusra a statisztikai adatok sem adnak okot: 2004-ben mintha befagyott volna a munkaerőpiac, miközben az ipari termelés, a beruházás és a kivitel körülbelül tíz százalékkal emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2004 első tíz hónapjában a foglalkoztatottak száma átlagosan 3 millió 900 ezer fő volt, ami – 39 ezres, azaz 1 százalékos mintavételi hiba mellett – stagnálást jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az utolsó három hónapban 58 ezerrel kevesebben voltak foglalkoztatottak, mint a megelőző év azonos időszakában.

Tavaly augusztus-októberben a nemzetközi összehasonlításban használt, 15-64 évesekre számított foglalkoztatási ráta 56,9 százalék volt, ami 0,1 százalékponttal magasabb, mint a július-szeptemberi időszakban. Az Európai Unió 15 régi tagállamának foglalkoztatási rátája 2003-ban 64,4 százalék volt, a kibővített Unióban pedig 62,9 százalékot tett ki. Vagyis Magyarország nemcsak a régi tagállamok, de az új belépők között is sereghajtónak számít az alacsony foglalkoztatási szintjével.

Növekedésnek indult viszont a Magyarországon évek óta irigylésre méltóan alacsony munkanélküliségi ráta: az állástalanok aránya az augusztus-októberi időszakban 6,1 százalék volt, ami 0,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál, és megegyezik a július-szeptemberivel. Persze az Unió átlagához képest még mindig jól állunk, hiszen az EU-15-ben a munkanélküliségi ráta tavaly szeptemberben 7,9 százalékra rúgott, az EU-25-ben 8,8 százalékot ért el. Ha azonban megnézzük a viszonylag alacsony magyarországi munkanélküliség összetételét, akkor már nincs okunk túlzott büszkeségre.

Kettős tendencia

A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 16,2 százalékra nőtt a vizsgált időszakban, és 3,2 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Így tavaly először haladta meg a fiatalok munkanélkülisége a régi uniós tagállamokét, ahol szeptemberben ennek a korcsoportnak 15,9 százaléka volt állás nélkül, az EU-25-ben pedig 18,2 százalék volt ez az arány. Amagyar munkanélkülieknek ráadásul 45,2 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, 0,8 százalékponttal többen, mint július-szeptemberben. Amunkaügyi kutatók szerint a tartósan munkanélküliek zöme még a 90-es évek elején veszítette el munkáját, s azóta sem sikerült visszakapaszkodnia a munkaerőpiacra. E réteg munkaerő-piaci integrációja a szakemberek szerint szinte lehetetlen.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) értékelése szerint a munkaerőpiacon továbbra is kettős tendencia érvényesül: egyrészt bővül a létszám a versenyszférában, vagyis több munkahely keletkezik, mint amennyi megszűnik, másrészt pedig a közszféra zsugorodik, s a folyamatos létszámcsökkentés érezteti hatását.

Jó és rossz hírként egyaránt felfogható, hogy az iparban 2,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma 2004 első félévéhez képest, miközben a termelés 10,4 százalékkal nőtt. Ez ugyanis a termelékenység nagyfokú javulását jelenti. A feldolgozóiparban 15,2 százalékos volt ez a mutató, ami a gazdaság versenyképessége szempontjából örvendetes. Mindeközben a betöltetlen állások száma az országban tavaly meghaladta a 85 ezret.

Borúlátó elemzések

A 2004. év második felében született konjunktúraelemzések azt jósolták, hogy az idén lassul a magyar gazdaság növekedésének üteme. Az Ecostat elemzése szerint 2004-ben a magyar gazdaság 3,9 százalékkal bővülhet, a kedvezőtlen uniós konjunkturális hatások miatt azonban az idén visszafogottabb dinamika várható. Hasonló előrejelzésekkel rukkolt elő a Kopint-Datorg és a GKI Gazdaságkutató Intézet is.

A foglalkoztatás szempontjából sem számíthatunk túl sok jóra – mondja Ékes Ildikó, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet kutatásvezetője, aki szerint nem látható semmilyen olyan körülmény, amely megalapozná a foglalkoztatás idei 0,8-1 százalékos bővülését. Ékes Ildikó az OFA (foglalkoztatást elősegítő kht.) megbízásából készülő felmérés keretében éppen HR-vezetőket faggat arról, hogy az idén hogyan alakul vállalatuk létszámpolitikája. A kutató szerint a válaszokból egyelőre az derül ki, hogy a cégek inkább stagnáló létszámot vagy éppen leépítést terveznek. A létszámcsökkentés azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkavállalók az utcára kerülnek, hanem gyakran "kiszervezik" őket, és vállalkozóként folytathatják a munkát.

Kedvezőtlen tendenciákra világított rá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézetének (MKIK GVI) 2004. októberi felmérése is, amely szerint a lanyhuló konjunktúra a cégek létszámbővítési szándékaira is rányomja bélyegét. Míg a tavalyi év elején nagyjából ugyanannyi cég tervezett létszámleépítést, mint felvételt, addig októberben már 31 százalékuknak állt szándékában csökkenteni és 15 százalékuknak bővíteni a foglalkoztatottak számát, míg a cégek 54 százaléka nem számolt változással. A létszám növelését leginkább a többségi külföldi tulajdonban lévő cégek tervezik, miközben a magyar tulajdonú vállalatok körében sokkal inkább a foglalkoztatotti kör "zsugorítása" van napirenden. A dolgozók létszámának csökkentését tervezők aránya egyszerre emelkedik a cégek méretének növekedésével: a mikrovállalkozások 8,5, a 10-49 főt foglalkoztatók 18, a közepes foglalkoztatók 27 és a 250 fő felettiek 43 százaléka fontolgat leépítést.

Kutatók segítségét kéri a munkaügyi miniszter

A foglalkoztatáspolitikai intézkedések megalapozása, a szakképzés és a felnőttoktatás szerkezetének átalakítása a mainál nagyobb tudományos hátteret, szélesebb kutatói bázist igényel – mondta Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a Magyar Tudományos Akadémián a foglalkoztatás perspektíváiról tartott konferencián. A szaktárca vezetője szerint ma is készülnek ugyan prognózisok, munkaerő-piaci elemzések, de ezek az információk nem gyakorolnak kellő hatást a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer alakítására. Másfelől pedig hiányos a kormányzati döntések foglalkoztatáspolitikai szempontú hatásainak elemzése, illetve a kutatások elmaradnak az igényektől, nincsenek rendszeresen működő elemző apparátusok.

A minisztériumnak a jelenleginél mélyebb és összetettebb információkra volna szüksége, például az inaktív rétegek munkaerő-piaci integrálása, az oktatás és a gazdaság között érzékelhető szakadék áthidalása, valamint a humán erőforrás fejlesztésére szolgáló források hatékony felhasználása érdekében. Csizmár Gábor szerint a feladat sürgető, hiszen 2006-tól csökken az aktív korú népesség.

 

Termelékenység és munkaerőköltség az EU-ban

A 15 régi tagállamból 2003-ban hat országban úgy sikerült emelni a foglalkoztatást, hogy közben a termelékenység is növekedett. E mutató 2003-ban Írország, Olaszország, Hollandia és Portugália kivételével minden országban javult. A versenyképesség másik fontos összetevője, a foglalkoztatás egy főre jutó havi költsége a 15 régi tagország átlagában 3139 euró volt 2002-ben, a kibővített EU-ban pedig 2754 euró. A régi EU-n belül is nagyok azonban a különbségek: 2002-ben az átlagos munkaerőköltség tekintetében Svédország állt az első helyen 4072 euróval, míg a sereghajtók Spanyolország 1940 euróval, Görögország 1849 euróval és Portugália 1314 euróval.

A magyar havi munkaerőköltség az Európai Unió legmagasabb értékének 19 százalékát tette ki. A csatlakozó országok munkaerőköltsége 1996 és 2002 között csupán valamivel került közelebb a régi uniós tagállamokéhoz. Németországban 8 helyett 5-szörös az alkalmazás költsége a magyarhoz képest. Csehországban, Lengyelországban pedig nagyjából ugyanannyi az alkalmazás összköltsége, mint Magyarországon.

Az EU-ban a nemzetgazdasági ágak közül általában a pénzügyi szektorban a legmagasabb a munkaerőköltség. Ezt követik leggyakrabban második és harmadik helyen felváltva a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás, valamint a bányászat. Az utolsó helyen a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás áll, kivéve két európai uniós tagállamot, Görögországot, valamint Franciaországot, ahol ezek a szektorok valamivel előrébb találhatók.

 

Munkaadók költségnövekedése

A minimálbér 57 000 forintra emelésével a munkáltatók havi összköltsége 5340 forinttal nő a minimálbérért dolgozó alkalmazottak esetében. Az egészségügyi hozzájárulás 2005. novemberi csökkentésével ez havi 1500 forinttal mérséklődhet. A minimálbéren foglalkoztatottak az eddigi 45 845 forint helyett ezentúl 49 305 forintot vihetnek haza, azaz a tavalyinál 3460 forinttal többet. A minimálbér emelése miatti járuléknövekedés újabb terhet ró a munkaadókra. Amennyiben a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma a 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalkozásokban 2005-ben nem éri el az átlagos létszám 5 százalékát, a különbség után éves szinten, az eddigi 117 600 Ft/fő helyett 131 700 forint rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni.

Annak az egyéni vállalkozónak, valamint a társaság személyesen közreműködő tagjának, akinek nincs 36 órát elérő biztosítási jogviszonya, az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalék, de legalább a minimálbért alapul véve havi 2280 forint vállalkozói járulékot kell fizetnie 2005-ben. Ez éves szinten, a vállalkozónak, mint magánszemélynek legalább 27 360 forint költséget jelent.

 

Elhúzódó uniós munkaidővita

Tavaly nem jutott dűlőre az uniós munkaidő szabályozásának módosításával kapcsolatban az EU foglalkoztatási minisztereinek tanácsa. A valamennyi tagország számára nagyon kényes témában 2003 óta húzódik a vita, jóllehet az idén januártól startoló luxemburgi elnökség nagyon szeretné féléves periódusa alatt végre lezárni a munkaidő-dossziét.

A polémia két lényeges pont körül zajlik. Egyfelől az a kérdés, hogy beszámít-e a munkaidőbe az ügyeletben töltött idő. A másik dilemma pedig az, hogy az uniós munkaidő-direktíva által heti 48 órában maximált munkaidőt túl lehessen-e a jövőben lépni bizonyos ágazatokban és szakmákban (ez az úgynevezett opt-out lehetőség). Abrüsszeli tanácskozáson Magyarországot képviselő Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója szerint tavaly decemberre némi előrelépés is történt a témában, mivel a tagállamok között már nincs komoly vita a tekintetben, hogy megoldásként külön kell választani az ügyeleti idő munkával és a nélkül töltött részét. A tervek szerint csak az aktív idő számítana bele a munkaidőbe, vagyis az ügyeletben levő orvos esetében csak az az idő, amíg ellát egy-egy beteget.

Az opt-out ügyében azonban Ladó Mária szerint még komoly viták vannak, mivel a téma szorosan összefügg a versenyképességgel. Egyes tagországok eltörölnék ezt a lehetőséget, mások viszont ragaszkodnak hozzá. (Az Egyesült Királyságban például teljesen általános az opt-out, míg Magyarországon csak a készenléti munkakörökben engedélyezi a törvény.) Csak abban van egyetértés, hogy – tekintettel a szezonális munkavégzésekre – a heti engedélyezett 48 óra kiszámításánál az eddigi négy hónap helyett akár egy teljes év átlagát vegyék alapul.

A főigazgató szerint Magyarország teljesen nyitott ebben a kérdésben. A szakemberek szerint azonban hazánknak arra nagyon figyelnie kell, hogy a velünk együtt csatlakozó országok milyen döntést hoznak az ügyben, mivel versenyhátrányba kerülhetünk, ha a riválisaink szélesebb körben engedik meg a hosszabb munkavégzést. Már most intő jel, hogy a több komoly autóipari beruházást Magyarország (és a többiek) orra elől elhalászó Szlovákiában a munkaügyi törvények szerint 30 százalékkal többet dolgoztathatják a cégek a munkavállalókat. (Atémáról lásd bővebben az 56-57. oldalon lévő írásunkat.)

 

Civilek a foglaLkoztatásért

A nonprofit foglalkoztatás bővítését szorgalmazta és érdekegyeztető fórum létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot civil szervezetekkel Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca vezetője a Budapesten tartott civil foglalkoztatási konferencián, decemberben.

A civil szervezetek a foglalkoztatáspolitika és a munkaügy több területén is eredményesen járulhatnak hozzá a foglalkoztatási célok megvalósításához. Jobb közhangulatot kellene kialakítani a felnőttképzés körül, hiszen az aktív korú munkavállalók közül 900 ezren csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek.

Többet lehetne tenni "civil technikákkal" a hátrányos helyzetű emberekért, hogy növekedjék az esélyük a munkapiacon. Különösen az inaktív, a nem dolgozó és munkát sem kereső emberek "megmozdítása" igényel nagyobb összefogást, hiszen ezen a téren önmagukban elégtelenek a kormány erőfeszítései. Ugyancsak bonyolult feladat a szociális ellátórendszerek és a foglalkoztatási intézményrendszer összehangolása. A munkapiac szereplői – a munkáltatók, szakszervezetek, művelődési házak, szakképző intézmények, civil szervezetek stb. – között integrált együttműködésre van szükség, különösen a kistérségekben.

A szaktárca az eddiginél több segítséget nyújt a civil szervezeteknek, hogy hozzáférjenek az uniós forrásokhoz, illetve képesek legyenek pályázatok elkészítésére és lebonyolítására. Bővíteni szükséges a nonprofit szektor foglalkoztatási kapacitását, hiszen az Európai Unió több tagországában a munkavállalók 7-10 százaléka ebből a szektorból szerzi a munkajövedelmét, míg nálunk csak 2-2,5 százalék ez az arány.

 

Alkalmazásban állók

A 4 fősnél nagyobb szervezetekben alkalmazásban állók száma a szervezet mérete szerint*, 2002, 2003

Létszám- kategória

Működő gazdasági szervezet (dec. 31.)

 

2002

2003

2002

2003

 

száma

%-ban

száma

%-ban

ezer fő

%-ban

ezer fő

%-ban

Mikro

               

5-9 fő

33 318

45,8

36 742

46,2

187,1

8,5

192,3

8,7

Kis

               

10-19 fő

19 179

24,8

19 715

24,8

200,6

9,1

200,0

9,0

20-49 fő

13 257

17,2

13 496

17,0

259,0

11,8

256,0

11,9

Közép

               

50-99 fő

5 361

6,9

5 513

6,9

203,4

9,2

219,7

9,9

100-149 fő

1 523

2,0

1 555

2,0

123,1

5,6

126,1

5,7

150-199 fő

742

1,0

739

0,9

95,3

4,3

97,3

4,4

200-249 fő

413

0,5

424

0,5

70,7

3,2

70,4

3,2

Nagy

               

250-299 fő

272

0,4

256

0,3

57,9

2,6

54,8

2,5

300-499 fő

505

0,7

508

0,6

275,8

12,5

277,7

12,5

500-999 fő

397

0,5

393

0,5

222,8

10,1

226,4

10,2

1000-1999 fő

144

0,2

143

0,2

150,2

6,8

146,7

6,6

2000-4999 fő

57

0,1

54

0,1

144,1

6,5

132,7

6,0

5000 fő felett

27

0,0

20

0,0

212,4

9,6

213,6

9,6

Összesen

77 195

100,0

79 558

100,0

2202,4

100,0

2222,7

100,0

* Ahelyi költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak nélkül; statisztikai állományi létszám

Forrás: Főbb munkaügyi folyamatok 2003. január-december. KSH, 2004

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem