A munkavállalók munkahelyi egyénivédőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeit a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szabályozza. Ezt a jogszabályt kell alkalmaznia minden munkáltatónak, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat. A rendeletet természetesen nemcsak a munkaadóknak, hanem a munkavállalóknak is be kell tartaniuk - ideértve azokat is, akiket közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztatnak.

A rendelet általános érvénnyel kötelezi a munkaadókat arra, hogy egyéni védőeszközzel lássák el a dolgozóikat, amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg. Az egyéni védőeszköz használatának célja, hogy a dolgozót érintő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Erre figyelemmel az egyéni védőeszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy védelmet nyújtson a dolgozók számára mindazokkal a kockázatokkal szemben, amelyekkel a munkavégzés során számolniuk kell. Amunkáltatónak rendszeresen ellenőriznie is kell az egyéni védőeszközök használatát.

A munkáltató kötelezettségei

A védőeszköz biztosítása magában foglalja, hogy az - figyelemmel a védőeszköz elhasználódására - a munkavállaló munkavégzéséhez folyamatosan rendelkezésre álljon. Ugyanez igaz a mentési tervben meghatározott mentési feladatokra és haváriákra rendszeresített készenléti védőeszközcsomagra is. (Ez a csomag tartalmazza mindazokat a védőeszközöket, amelyek használata havária esetén szükségessé válhat.)

A munkáltató - munkahelyenként és munkakörönként - köteles írásban meghatározni:

- a védőeszköz juttatásának rendjét,

- a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is.

A védőeszköz juttatásának rendje

A védőeszköz juttatásának rendje magában foglalja azokat a munkafolyamatokat, technológiákat - ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is -, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése.

A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása során meghatározza a kockázatok jellegét és mértékét. Ugyanígy jár el, ha a fent említett tényezők bármelyike megváltozik.

A védőeszköz-juttatás rendjének biztosítania kell, hogy a dolgozók

- a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá

- a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő

védőeszközt kapjanak, amelyet a munkáltató a védőeszközre meghatározott felhasználási határok (védelmi képesség, fokozat vagy osztály) figyelembevételével választ ki.

A munkáltatónak figyelembe kell vennie a védőeszköz használatának egészségi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátjait.

Munkavédelmi képviselő

A védőeszköz-juttatás rendjének meghatározásába a munkáltatónak be kell vonnia a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot. Az említettek javaslatot tehetnek a védőeszköz kiválasztására.

A munkavédelmi képviselőt tájékoztatni kell a védőeszköz biztosításáról és használatáról. A munkavédelmi képviselő az egyéni védőeszköz biztosításával és használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelő intézkedéseket kezdeményezhet.

A védőeszköz kiválasztása

A megfelelő védőeszköz kiválasztásánál a munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy a védőeszköz

- úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt;

- feleljen meg a munkavégzés körülményeinek;

- megfeleljen az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának;

- a megfelelő igazítás elvégzése után illeszkedjen a viselőjére.

Amennyiben egyszerre több kockázat áll fenn, és emiatt szükség van arra, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben.

Felmérés

A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz típusbizonyítványa, valamint - szükség esetén - szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerinti követelményeknek.

A felmérésnek tartalmaznia kell

- azoknak a kockázatoknak az értékelését, amelyek más eszközökkel nem háríthatók el;

- azoknak a jellemzőknek a meghatározását, amelyekkel a védőeszköznek rendelkeznie kell ahhoz, hogy a kockázatokkal szemben hatékony legyen, beleértve azon kockázat figyelembevételét, amelyet maga a készülék okozhat;

- a beszerezni kívánt védőeszköz védelmi szintjének (képességének) összehasonlítását az előzőekben írt jellemzőkkel.

A vizsgálatot meg kell ismételni, ha a felmérés bármelyik elemét tekintve változás következett be.

A védőeszköz-használat feltételeinek kidolgozása

A védőeszköz használatának feltételeit -különösen viselhetőségének időtartamát - a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, valamint a viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni.

A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára.

Szakértő igénybevétele

A kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához, a védőeszköz-használat szabályainak megállapításához a munkáltatónak szükség esetén szakértőt kell igénybe vennie.

Nyilvántartás

A munkáltatónak naprakészen kell nyilvántartania a kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat. Ezeket az ellenőrzést végző hatóság kérelmére be kell mutatnia.

Karbantartás, tisztítás, csere

A munkáltató felelőssége, hogy a védőeszköz mindig használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. Ehhez szükség szerint karban kell tartani, tisztítani, javítani, illetve cserélni kell a védőeszközöket. A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként kell kezelni.

Tájékoztatás, képzés

A munkáltatónak előzetesen tájékoztatnia kell a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi. Szükség esetén gyakorlati képzéssel gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját.

A munkáltató a védőeszközzel együtt magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást köteles a munkavállaló rendelkezésére bocsátani.

A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét írásban dokumentálni kell, és azt a munkavállalóval alá kell íratni. A dokumentációt - kérelemre - az ellenőrzést végző hatóság részére is be kell mutatni.

A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a védőeszköz használatával kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.

A dolgozó kötelezettségei

A munkavállaló érvényesen nem mondhat le a védőeszköz használatáról. Haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét.

A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben

- a munkavégzés helye változó, és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára,

- a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik.

Az egyéni védőeszközök jegyzéke

A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet egyik melléklete útmutatásul közli az egyéni védőeszközök nem teljes jegyzékét, amelyet az alábbiakban tekintünk át.

A fej védelme

A fej védelmére szolgálnak

- az iparban (bányában, építkezésen, egyéb iparban) használt védősisakok,

- a könnyű fejvédők (sapkák, fejkötők, hajhálók szemárnyékolóval vagy anélkül),

- általában a fejvédők (védősapkák, viharkalapok szövött vagy impregnált anyagból stb.).

Hallásvédelem

A hallásvédelmet biztosítják

- a fültokok, füldugók és hasonló eszközök,

- a hangvédő sisakok,

- az iparban használt sisakokhoz illeszthető fülvédők,

- az alacsony frekvenciás indukált áramköri vevővel ellátott fülvédők,

- a távközlési berendezéssel felszerelt fülvédők.

Szem- és arcvédelem

A dolgozók szemét és arcát védik

- a szemüvegek,

- a búvárszemüvegek,

- a röntgensugár-védőszemüvegek, a lézersugár-védőszemüvegek, az ultraibolya, infravörös, illetve látható sugárzás elleni védőszemüvegek,

- az arcvédő maszkok,

-az ívhegesztő maszkok és sisakok (kézimaszkok, fejre vagy a védősisakra illeszthető maszkok).

A légutak védelme

A légutak védelmére szolgálnak

- a porszűrők, gázszűrők és radioaktívpor-szűrők,

- a légellátóval felszerelt izolációs készülékek,

- a levehető hegesztőmaszkkal ellátott légzőkészülékek,

- a búvárfelszerelések,

- a búváröltözetek.

A kéz és a kar védelme

A kéz és a kar védelmére használhatók

- a védőkesztyűk (mechanikai hatások -szúrás, vágás, vibrálás stb. - ellen, vegyszerek ellen), a villanyszerelő- és a hővédő kesztyűk,

- az egyujjas kesztyűk,

- az ujjvédők,

- a könyökvédők,

- a nehéz munkához való csuklóvédők,

- az ujjatlan kesztyűk.

A lábfej és a lábszár védelme

A lábfej és a lábszár védelmét látják el a különféle

- félcipők, magas szárú cipők, lábszárvédős csizmák, biztonsági csizmák,

- gyorsan kifűzhető vagy kikapcsolható cipők,

- lábujjvédő betéttel kiegészített cipők,

- cipőre felvett hőellenálló talpú csizmák,

- hőellenálló cipők, csizmák vagy felsőcsizmák,

- fűzhető cipők, csizmák vagy felsőcsizmák,

- rezgés ellen védő cipők; csizmák vagy felsőcsizmák,

- antisztatikus cipők, csizmák vagy felsőcsizmák,

- szigetelő cipők, csizmák vagy felsőcsizmák,

- láncfűrésszel dolgozók számára készült védőcsizmák,

- fatalpú cipők,

- térdvédők,

- levehető lábfejvédők,

- lábszárvédők,

- levehető (hőálló, szúrásálló vagy vízálló) talpak,

- eltávolítható bakancsszegek (jég, hó vagy csúszós padozat esetén).

A bőr védelme

A bőr védelmét különféle krémekkel és kenőcsökkel lehet biztosítani.

A törzs és a has védelme

A törzs és a has védelmére szolgálnak

- a mechanikai hatások (szúrás, vágás, olvadt fém kifröccsenése stb.), illetve a vegyszerek ellen védő mellények, kabátok és kötények,

- a fűtött mellények, mentőmellények,

-a röntgensugárzás elleni védőkötények,

- a védőövek.

Az egész test védelme

Az egész test védelmére szolgáló eszközöknek három csoportja van. Az egyik csoportba tartoznak a leesés elleni védőeszközök, a mozgási energia elnyerésére alkalmas fékezőszerkezetek, a testet tartó eszközök (védőövek). A másik csoportba a védőruházat tartozik. Idesorolhatók

- a "biztonsági" munkaruhák (kétrészesek és overallok),

- a mechanikai hatások (szúrás, vágás stb.) ellen használt védőruhák,

- a vegyi anyagok hatása elleni védőruhák,

- az olvadt fém kifröccsenése és infravörös sugárzás elleni védőruhák,

- a hőálló védőöltözések, fűthető ruhák,

- a radioaktív szennyezés elleni védőruhák,

- a porálló védőruhák,

- a gázbiztos védőruhák,

-a fluoreszkáló jelzőruhák, fényvisszaverő ruhák és kiegészítő kellékeik (karszalagok, kesztyűk).

A harmadik csoportot a különféle védőborítások alkotják.

Az egyéni védőeszközt igénylő tevékenységek

A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet másik melléklete felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyeknél a munkáltatónak egyéni védőeszközzel kell ellátnia a dolgozóit. A felsorolás természetesen nem teljes, de útmutatóul szolgálhat. Vízhatlan öltözéket kell biztosítani például az esőben vagy hideg időben végzett szabadtéri munkáknál. Az olyan munkák során, amikor a munkavállalónak tisztán láthatónak kell lennie, fényvisszaverő ruhát kell használni. Biztonsági övekre van szükség

- az állványon végzett munkáknál,

- az előre gyártott elemek szerelésekor,

- a vezetékoszlopon végzett munkáknál.

Biztonsági köteleket kell használni

- a toronydaru fülkéjében,

-a raktározó- és tárolóberendezések magasban mozgó fülkéjében,

- a fúrótorony felső részein,

-az aknában és csatornában végzett munkáknál.

A bőr védelmét igénylő tevékenységek

A bőr védelmét igénylik a következő munkák:

- burkolóanyagok előállítása,

- bőrcserzés,

- építőipari munkák,

- maró, allergizáló, irritáló, a bőrön keresztül felszívódó vegyi anyagokkal végzett munkák.

A fej védelmét igénylő tevékenységek

Védősisakok használatát igényelhetik

- az építkezésen, különösen állványokon, állványok alatt vagy azok közelében és magasban végzett munkák; a zsaluzás vagy annak lebontása, a szerelési és berendezési munkák, állványozási és bontási munkák,

- az acélhidakon, acél épületszerkezeteken, vezetékoszlopokon, tornyokon, hidraulikus acélszerkezeteken,öntőkemencéknél, hengerműben végzett munkák; nagyméretű konténerekkel, nagy csővezetékeken, kazánházakban és erőművekben végzett munkák,

- a tárnákban, árkokban, aknákban és alagutakban végzett munkák,

- a földmunkák és a kőfejtés,

- a föld alatti munkák; kőfejtőkben, külszíni fejtésen, szénkészlet elszállításánál végzett munkák,

- a szegecselőgéppel végzett munkák,

- az öntésnél végzett munkák,

- a lift, emelőgép, daru és szállítószalag mellett végzett munkák.

- az öntőkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerdében, fémműben végzett munkák, a kovácsolás, az ejtőkalapáccsal végzett kovácsolás és öntés,

- az ipari kemencékkel, konténerekkel, gépekkel, silóval, bunkerrel és csövekkel végzett munkák,

- a hajóépítés,

- a vasúti tolatás,

- a vágóhídi munkák.

A lábfej védelmét igénylő tevékenységek

Átfúrásmentes talpú biztonsági cipők lehetnek szükségesek

- a vázszerkezeti, alapozási, közúti munkákhoz, a vázszerkezet bontásához,

- az állványozási munkákhoz,

- a betonnal és előre gyártott elemekkel végzett munkákhoz, beleértve a zsaluzást és annak lebontását is,

- az építési vállalkozó telepén és áruházában végzett munkákhoz,

- a tetőn végzett munkákhoz.

Átfúródásmentes talpú biztonsági cipőkre lehet szükség

- az acélhidakon, acélhíd építésénél, vezetékoszlopon, tornyon, liften, hidraulikus acélszerkezeten, öntőkemencénél, acélműben és hengerműben, nagy konténerekkel, nagy csővezetékeken, darukon, kazánházban és erőművekben végzett munkáknál,

-a kemencék építésénél, fűtő- és szellőztetőberendezéseken, valamint fémek szerelésével végzett munkáknál,

- az öntőkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerműben, fémműben végzett munkák, kovácsolás, ejtőkalapácsolás, melegsajtoló és drótvonó üzemben végzett munkáknál,

- a kőfejtőben és nyílt színi fejtésnél, szénkészlet elszállításánál végzett munkáknál,

- a síküveg és öblösüveg gyártása és feldolgozása során,

-a kerámiaiparban az öntőformákkal végzett munkánál, a kemencék kibélelésénél,

- a formázási munkánál a kerámiaiparban és az építőanyag-iparban,

- a szállítás és raktározás során,

- a fagyasztott hústömbökkel és fagyasztott élelmiszer csomagolásával végzett munkáknál,

- a vasúti tolatásnál.

Sarokkal vagy erősítővel ellátott, átfúródásmentes talpú biztonsági cipők alkalmazhatók a különféle tetőn végzett munkák során.

Szigetelő talpú védőcipőkre lehet szükség a rendkívül magas vagy rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagokkal végzett munkáknál.

Könnyen levethető védőcipőt kell adni a dolgozónak, amikor fennáll a megolvadt anyag áthatolásának veszélye.

A szem és az arc védelmét igénylő tevékenységek

Védőszemüvegeket, arcvédő maszkokat vagy ernyőket kell alkalmazni

- a hegesztési, köszörülési vagy szeparálási munkákhoz,

- a fúráshoz és véséshez,

- a kőfejtés és -feldolgozás során,

- a szegecselőgéppel végzett munkánál,

- a forgácsológépen végzett munkánál, az ejtőkalapácsos kovácsoláshoz,

- a törmelék eltávolításához és aprításához, a csiszolóanyagok szóródásakor,

- a savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkákhoz,

- a folyadéksugárral végzett munkákhoz,

- a megolvadt anyaggal vagy annak közelében végzett munkákhoz,

- a sugárzó hő mellett végzett munkákhoz,

- a lézerrel végzett munkákhoz.

A légutak védelmét igénylő tevékenységek

Légzésvédő készülékkel kell ellátni

- a tartályokban, szűk térben, gázzal működtetett ipari kemencékben (ahol esetleg gáz maradt, és túl kevés az oxigén),

- a nagykohó adagolójánál,

- a gázkonverter és nagykohó gázcsövei közelében,

-a nagykohó csapjai közelében (ahol nehézfém kigőzölgése fordulhat elő)

munkát végző dolgozót.

Ilyen készüléket kell alkalmazni továbbá

- a kemencék bélelésével és öntőkanállal végzett munkáknál, ahol por képződhet,

- a szórással végzett festésnél, amennyiben az elszívás nem megfelelő,

- az aknákban, csatornákban és egyéb föld alatti üregekben végzett, szennyvízzel kapcsolatos munkáknál,

-a hűtőházban végzett munkáknál, amennyiben fennáll a hűtőfolyadék szökésének veszélye.

A hallás védelmét igénylő tevékenységek

Hallásvédőkre van szükség

- a fémprésgépen,

- a pneumatikus fúróval

végzett munka során. Ugyancsak hallásvédővel kell ellátni

- a repülőtéri földi személyzetet,

- a cölöpverést, illetve

- a famegmunkálást és textilipari munkákat végző dolgozókat.

A test, a kar és a kéz védelmét igénylő tevékenységek

Védőruhákra van szükség

- a savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkáknál,

- a forró anyagokkal vagy azok közelében végzett munkáknál, amennyiben a hőhatás érezhető,

- a síküveggyártás termékeivel végzett munkáknál,

- a homokfúvásos munkáknál,

- a hűtőteremben végzett munkáknál.

Tűzálló (lángmentesített) védőruhákat kell használni

- hegesztésnél zárt térben,

- az üveggyártásnál, a kohászatnál.

Átfúródásmentes kötényeket igényelnek

- a kicsontozási és darabolási munkák,

- a kézikéssel végzett munkák, amenynyiben a kés a test irányában is mozog.

Bőrkötényekre lehet szükség a hegesztésnél, a kovácsolásnál, illetve az öntésnél.

Az alkart kell védeni kicsontozásnál és darabolásnál.

Kesztyűkre van szükség

- hegesztésnél,

- a nem gépszerű, éles tárgyakkal való tevékenységnél, amennyiben fennáll a kesztyű befogadásának veszélye,

- a savakkal vagy maró oldatokkal végzett, egyéb védelem nélküli munkáknál.

Fémszálas kesztyűket igényel

- a kicsontozás és darabolás,

- a kézikéssel végzett rendszeres vágási vagy vágóhídi munka,

- a vágógépek késeinek cseréje.

Hatósági ellenőrzés

Az egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályok betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőségek saját hatáskörükben ellenőrzik.

Szervezett munkavégzés Szervezett munkavégzésnek minősül a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében, a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik. Ebből a szempontból szervezett munkavégzésnek kell tekinteni továbbá a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is.

 

Fogalmak Egyéni védőeszköz Egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Egyéni védőeszköznek minősül továbbá az előbb említett eszköz bármely kiegészítése vagy az egyéb segédeszköz, amelynek a feladata, hogy biztosítsa az egyéni védőeszköz céljának elérését. Nem minősül védőeszköznek: - a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak; - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelés; - a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz; - a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés; - a sportfelszerelés és sporteszköz; - az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz; - a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek. Expozíció Expozíció a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényezők mennyiségi meghatározása (az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata).

 

Különösen veszélyes, illetve gyakori kockázatok Az alábbi táblázat a veszély típusait tekinti át az egyéni védőeszköz használatához. Fizikai eredetű veszélyek 1. Mechanikai veszélyek: - leesés magasból; - ütés, vágás, becsapódás, zúzódás; - szúrás, vágás, horzsolás; - rezgés; - elcsúszás, elesés. 2. Hőmérséklet okozta veszélyek: - láng; - kontakt és sugárzó hő; - hideg. 3. Elektromosság okozta veszélyek. 4. Sugárveszély: - nem ionizáló; - ionizáló. 5. Zajártalom. Vegyi eredetű veszélyek 1. Légszennyeződés: - por, rost; - füst; - gőz. 2. Folyadékok: - merülés; - fröccsenés, kilövellés. 3. Gázok, gőzök. Biológiai eredetű veszélyek - a 2-4. csoportba sorolt baktériumok; - a 2-4. csoportba sorolt vírusok; - 2-4. csoportba sorolt gombák; - egyéb biológiai kóroki tényezők