Járulékkedvezmények, ösztöndíjas foglalkoztatása
A parlament T/12.497 számon tárgyalja a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkavállalók, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvényjavaslatot (megtalálható a www.mkogy.hu honlapon).
A törvényjavaslat azt a viszonylag új, néhány éve tapasztalt jelenséget igyekszik orvosolni, hogy miközben évről évre emelkedik a diplomával munkaerőpiacra lépő fiatalok száma, elhelyezkedésük megnehezült. 1996 óta a pályakezdők – külön kormányrendelet alapján – kiemelt munkaerő-piaci támogatásban részesülhetnek. A felsőfokú végzettségű pályakezdők esetében azonban a szokásos foglalkoztatáspolitikai eszközök mellett speciális megoldások kidolgozása is indokolt. Itt nem csupán a munkavégzés, a megélhetés biztosítása a cél, hanem a dolgozói életpályán való elindulás, a munkatapasztalat-szerzés, a kapcsolatépítés, a munkavállalói készségek elsajátítása.
Másfelől, egyes munkaerő-piaci csoportok, rétegek számára nem a munkatapasztalat hiánya okoz nehézséget az elhelyezkedésben, hanem a munka világából való tartós kiesés. Idetartozik általában a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság leteltét, illetve a hozzátartozó ápolása címén igénybe vett ápolási díj megszűnését követően a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó nők, valamint az ötven év feletti munkanélküliek nagy része. Ők gyakran még akkor is nehezen találnak munkát, ha kurrens a képzettségük, vagy ha az adott térségben munkaerőhiány tapasztalható. E probléma kezelése a törvényjavaslat másik célja.
A törvényjavaslat egyrészt 2005. január 1-jétől társadalombiztosítási járulékkedvezmény bevezetéséről rendelkezik, ami a pályakezdő fiatalok első foglalkoztatóját, a gyermekgondozási segélyről, gyermekgondozási díjról, gyermeknevelési támogatásról, valamint ápolási díjról visszatérők munkáltatóit, valamint az 50 év feletti munkanélkülit foglalkoztató munkaadókat illetné meg. A tervek szerint valamennyi, pályakezdőt foglalkoztató munkaadó – a munkanélküliek nyilvántartásában történő regisztrálás hiányában is – alanyi jogon részesülhet majd a járulékkedvezményben.
Másrészt, új jogintézményként megteremtődik az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének jogi feltételrendszere mind a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál, mind a közszférában. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony olyan önálló, új jogviszonyt jelent, amely szakmai készségek, munkatapasztalat szerzése céljából, egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátását célozza. Nem az általános szabályok szerinti munkaviszonyról, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyról van tehát szó, mivel az ösztöndíjas foglalkoztatott nem egy munkakör ellátására szerződik munkabér fejében, hanem egyéni képzési program alapján, tanulási céllal lát el bizonyos feladatokat. Természetesen ehhez is kapcsolódna a fent említett járulékkedvezmény.
Leépítések a közszférában?
Az Országgyűlés előtt van a Prémium Évek Programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat (T/12490 számon megtalálható a www.mkogy.hu honlapon).
Az előterjesztés deklarált célja, hogy a hatékony közszféra mellett szem előtt tartsa az ott dolgozók méltányos érdekeit is. A közszféra munkaerejét a feladatokhoz szükséges igazítani, a merev keretek helyett rugalmasabb létszámgazdálkodást kell megvalósítani. Ennek másik oldala, hogy el kell ismerni a közszférában eltöltött életpályát, és garantálni kell a közszférában dolgozók, illetve a létszámcsökkentéssel érintettek létbiztonságát, a közszférából való fokozatos, méltányos távozás, valamint a további munkavállalás vagy a nyugdíjrendszerbe való zökkenőmentes átlépés lehetőségét.
A törvényjavaslat két új foglalkoztatáspolitikai eszközt kíván bevezetni: a Prémium Évek Program, továbbá a különleges foglalkoztatási állomány intézményét. APrémium Évek Program az idősebb, nyugdíj előtt álló köztisztviselők, ügykezelők és közalkalmazottak számára nyújtana lehetőséget a közszférából történő kivonulásra olyan módon, hogy legfeljebb 3 évig lehetővé tenné jogviszonyuk fennállását. A különleges foglalkoztatási állomány intézménye pedig a fiatalabb, közszférát elhagyó köztisztviselők és ügykezelők számára kíván elegendő felkészülési időt biztosítani a versenyszférában való munkavállaláshoz, legfeljebb 1 évvel meghosszabbítva a foglalkoztatásukat.
Mindkét esetben választási lehetőség felkínálásáról van szó. Az érintettek dönthetnek úgy is, hogy e lehetőségekkel nem élnek, inkább a felmentéshez kapcsolódó végkielégítést és átlagkeresetet választják. Azok számára, akik esetében a felmentésre a törvény hatálybalépését – 2005. január 1-jét – megelőzően került sor, a törvényjavaslat szintén lehetővé tenné a programba történő átlépésüket, választásuk szerint.
Az adókról, járulékokról szóló törvények módosítása
Az Országgyűlés a 2004. évi CI. törvénnyel módosított számos, az adókról, a járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényt.
Így változott
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
– az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény,
– az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény,
– a fogyasztóiár-kiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény,
– a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény,
– a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény,
– a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény,
– az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény,
– a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény,
– a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
– a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,
– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,
– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,
– az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény,
– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény,
– a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,
– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,
– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,
– a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,
– a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény,
– a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény,
– a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény,
– a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény,
– a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény, valamint
– a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény.
(A változások személyi jövedelemadót érintő részéről a 16-25. oldalon bővebben írunk.)
Környezetvédelmi termékdíj
A jövő évtől részben megváltozik a környezetvédelmi termékdíjról szóló korábbi jogszabály. Kiegészül azok köre, akik a termékdíjköteles termék után környezetvédelmi termékdíjat kötelesek fizetni.
A 2004. évi CIII. törvény szerint a kötelezettől átvállalhatja a termékdíj-fizetési kötelezettséget:
– csomagolás esetében a kötelezett számára a csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó, amennyiben az a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez,
– belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó.
Meghatározott termékek után fennálló termékdíj-fizetési kötelezettség alól mentesség szerezhető, amennyiben a kötelezett, másodlagos kötelezett, hasznosítást koordináló szervezet a hulladékká vált termékdíjköteles terméket – külön jogszabályban meghatározott mennyiségben és módon – hasznosítja, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. A mentesség – a hasznosítást koordináló szervezet kivételével – legfeljebb egy naptári évre szerezhető, és évente megújítható. Hasznosítást koordináló szervezet esetén a mentesség legfeljebb két naptári évre szerezhető, és külön jogszabályban meghatározott eljárásban legfeljebb tíz éven keresztül, alkalmanként kétéves időtartamokra meghosszabbítható. A mentesség feltételeit a kormány rendeletben határozza meg.
2005. január 1-jétől termékdíjat kell fizetni az elektromos és elektronikai berendezések után is. Elektromos és elektronikai berendezés a legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve a villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is.
Néhány termékdíjköteles termék és díjtétele:
– műanyag palack 1,5 literig 10 Ft/db,
-műanyag palack 1,5 liter felett 20 Ft/db,
– műanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig 3 Ft/db,
– műanyag (bevásárló-reklám) táska 3,001-20 liter között 10 Ft/db,
– műanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter felett 25 Ft/db.
Néhány elektromos és elektronikai berendezés termékdíjtétele:
– háztartási nagygépek, kivéve a hűtőberendezés 83 Ft/kg,
– háztartási kisgépek 83 Ft/kg,
– információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék 90 Ft/kg,
– szórakoztatóelektronikai cikkek 100 Ft/kg.
Vállalkozások támogatásával összefüggő adatszolgáltatás
A kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség tartalmáról és határidejéről rendelkezik a 307/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet. A 2005. január 1-jén hatályba lépő jogszabály az elkülönített állami pénzalapot és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelőjét, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, valamint a Közbeszerzések Tanácsának elnökét kötelezi arra, hogy minden év június 30-áig – az előző év adatai alapján – összesített adatokat szolgáltasson a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére a kkv-k részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből.
Jegybanki alapkamat
2004. november 23-ától a jegybanki alapkamat 10 százalék.
