×

Nyilvántartás, adatszolgáltatás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 81. számában (2004. november 15.)
Az egészségbiztosítási, a nyugdíj-biztosítási és a magánnyugdíjrendszer működése érdekében létrehozott egységes nyilvántartás tartalmazza a befizetések beszedéséhez és az ellátások megállapításához szükséges adatokat. Alábbi cikkünk ezek rendszerét tekinti át.

Egységes társadalombiztosítási nyilvántartás

A törvényben meghatározott nyilvántartás tartalmazza a munkaadók és a biztosítottak által az 1997. évi LXXX. törvényben előírt kötelezettségeik teljesítésével szolgáltatott adatokat, amelyekből megállapítható a biztosított javára megfizetett, illetőleg a tőle levont járulék alapja, összege, a biztosítási jogviszony időtartama, valamint a biztosítottat megillető ellátások megállapításához szükséges adat.

Az adatokat az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és azok igazgatási szervei, a PSZÁF, valamint a magánnyugdíjpénztárak kezelik, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek megfelelően.

Az igazgatási szervek által nyilvántartott adatok

Az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik:

– személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja),

– családi állapot, állampolgárság,

– lakóhely (tartózkodási hely),

– foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

– a rokkantság fokára, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,

– jövedelemre vonatkozó adatok,

– társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: taj-szám).

Adatszolgáltatás csak törvényi felhatalmazással

Az igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján – a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölése mellett -, jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak adatot.

Bíróságok, ügyészségek adatszolgáltatási igénye

A bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén – a taj-szám kivételével – jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére.

Adatokat kérhetnek még például:

– a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi ellenőrzés céljából, a Foglalkoztatási Hivatal Munkaügyi Nyilvántartó Központja az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése és szükség esetén pontosítása érdekében, továbbá

– az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladataik ellátása érdekében.

Adatvédelem

A törvényben nem szabályozott esetben adatok továbbításának csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

A társadalombiztosítási nyilvántartásba az érintett betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.

Az igazgatási szervek, továbbá a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztató, illetőleg egyéb szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amelyek az adatvédelmi követelmények teljesülését szolgálják.

15 napon belül

A munkaadó, valamint a foglalkoztatónak nem minősülő (foglalkoztatottat nem alkalmazó) egyéni vállalkozó köteles a társadalombiztosítás céljainak megfelelő, jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és ezekről adatszolgáltatás teljesítésére. Az igazgatási szervek felhívására, megkeresésére az adatszolgáltatást 15 napon belül kell teljesíteni.

A nyilvántartásra és adatszolgáltatásra kötelezett szerv (szervezet), illetőleg természetes személy, amely (aki) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 1. §-ának (1) bekezdése alapján bejegyzésre nem kötelezett, vagy nem tartozik az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény hatálya alá, a megalakulásától (létrejöttétől) számított 15 napon belül köteles a székhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási igazgatási szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni:

– a nevét (elnevezését), rövid cégnevét,

– címét, székhelyét, telephelyét,

– megalakulása, létrejötte napját, alapító okirata keltét,

– a képviseletre jogosultak nevét, lakóhelyét,

– jogelődjének nevét,

– az általa foglalkoztatottak számát,

– adóazonosító számát, bankszámlaszámát.

A foglalkoztatónak minősülő természetes személy a lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási igazgatási szervhez köteles bejelenteni nevét, címét és az általa foglalkoztatottak számát, a foglalkoztatás kezdetét követő 15 napon belül.

A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni, az adatváltozást 15 napon belül kell jelenteni.

Nyilvántartás egészségbiztosítási ellátásokhoz

A foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók és egyéb szervek az egészségbiztosítás pénzbeli és baleseti ellátásainak megállapításához szükséges nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezhetők. A foglalkoztatók és egyéb szervek nem kezelhetnek egészségügyi adatot. A nyilvántartások vezetése, illetve az adatszolgáltatás az egészségbiztosítási igazgatási szervek által meghatározott esetben és módon mágneses adathordozón (mágneslemez, mágnesszalag stb.) is teljesíthető.

Az egészségbiztosítási szerv felhívására a társadalombiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

Bejelentés a MEP-hez

A foglalkoztatónak kötelessége az illetékes egészségbiztosítási szervhez bejelentést tenni a személyi adatok és a taj-szám megjelölésével az általa foglalkoztatott biztosítási jogviszonyának kezdetéről, megszűnéséről, a biztosítás szünetelésének időtartamáról. A feladatot a "Bejelentés a biztosítottakról" című nyomtatványon kell teljesíteni.

Bejelentés mágneses adathordozón

A bejelentés a MEP által rendelkezésre bocsátott program használatával mágneses adathordozón is teljesíthető. A mágneses lemezhez csatolni kell az adathordozó papíralapú, kinyomtatott, aláírással, bélyegzővel hitelesített példányát is, amelynek másodpéldányán a MEP a bejelentés átvételét igazolja.

A bejelentés tartalma

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentésnek tartalmazni kell, hogy a biztosított pénztártag-e. Ebben az esetben meg kell jelölni a pénztár nevét és azonosítóját.

A bejelentés határideje

A bejelentést az illetékes MEP-hez a biztosítás kezdetét, megszűnését, a szünetelés kezdetét, befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő hónap 12. napjáig kell benyújtani.

Az OEP főigazgatója, illetőleg a MEP igazgatója meghatározott bejelentés teljesítésének határidejét meghosszabbíthatja, legfeljebb a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig.

A nyilvántartás elmulasztásának következménye

A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni, és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint megállapítható mulasztási bírság – a nyilvántartásba nem vett személyenként – terheli.

Kötelezően nyilvántartott adatok

A munkaadó a biztosítottakról – az egyéni vállalkozó a biztosítással összefüggő adatairól – köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza:

– a biztosított nevét és személyi adatait,

– társadalombiztosítási azonosító jelét,

– a magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot,

– a foglalkoztató adatait,

– a biztosítási időre és a szolgálati időre vonatkozó adatokat,

– a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét, továbbá a biztosított után fizetett tételes összegű egészségügyi hozzájárulást.

A nyilvántartott adatok bejelentése

A nyilvántartást a foglalkoztató minden év végén lezárja, archiválja, és arról a tárgyévet követő év április 30. napjáig az igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít.

"Kölcsönadott" dolgozó nyilvántartása

A Munka Törvénykönyve harmadik részének XI. fejezete alapján foglalkoztatott munkavállalót a kölcsönbeadó köteles nyilvántartásba venni.

Ha megszűnik a munkaadó

A nyilvántartás adatairól a foglalkoztató megszűnésekor 30 napon belül, illetőleg – ha a biztosított vagy halála esetén hozzátartozója nyugdíjigényt terjesztett elő – soron kívül köteles teljesíteni az előírt adatszolgáltatást.

Igazolás a biztosított részére

A foglalkoztató a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról levont járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről, a jövedelemigazoláshoz csatoltan. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

Az adatszolgáltatás módja

Az igazgatási szerv a foglalkoztatók rendelkezésére bocsátja a nyilvántartás vezetéséhez szükséges számítógépes programot és informatikai utasítást. Azon foglalkoztatók részére pedig, akik nem számítógépen vezetik a nyilvántartást, az igazgatási szerv kormányrendeletben meghatározott módon a szükséges nyomtatványokat közzéteszi.

Az adatok megőrzése

A nyilvántartás elektronikus vagy optikai adathordozón is megőrizhető, ha az alkalmazott módszer biztosítja a nyilvántartás összes adatainak késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetőleg kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

Adatszolgáltatás a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz

A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíj-biztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

A munkaadó és egyéb szerv köteles a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére legalább évenkénti rendszerességgel közölni (átadni) a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges szolgálatiidő-, kereseti (jövedelmi) és egyéb adatokat.

Határidő

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a foglalkoztató és egyéb szerv, valamint az egyéni vállalkozó a Nyugdíj-biztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapon (NYENYI) a tárgyévet követő év április 30. napjáig teljesíti.

A bejelentések közvetlenül az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél vagy posta útján teljesíthetők. A nyilvántartások vezetésére, az adatszolgáltatásra, a törvényben előírt bejelentés teljesítésére, az igény érvényesítésére az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság számítógépes program használatát írhatja elő, illetőleg nyomtatványt rendszeresíthet.

Mentesülés a nyilvántartás alól

Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság az előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség, továbbá rendszeresített nyomtatvány használata alól mentesítést adhat. Az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a bejelentés módjára és a határidőkre egyes foglalkoztatókkal és egyéb szervekkel eltérő megállapodást köthet.

Nem kell nyilvántartó lapot kiállítani a saját jogú nyugdíjas – ide nem értve a rögzített nyugdíjjal rendelkező – foglalkoztatottról.

Adatszolgáltatás jogviszony megszűnése után

A biztosítás megszűnését követően táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személyről az ellátást megállapító és folyósító egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató, a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága, illetve a központosított illetmény-számfejtési szervek állítják ki a nyilvántartó lapot, ha az ellátást megállapították és folyósították.

Adatszolgáltatás nem kifizetőhely esetén

A társadalombiztosítási (családtámogatási) kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztató köteles a nyilvántartó lapon feltüntetni a megyei egészségbiztosítási pénztár, kirendeltség, illetve a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága által közölt adatok alapján a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, összegét és az abból levont nyugdíjjárulék összegét.

A NYENYI kezelése

A nyilvántartó lapot az adatszolgáltatásra kötelezettnek a tárgyév december 31. napjával minden biztosítottra vonatkozóan le kell zárni, és azt a biztosítottak születési dátuma szerint kell jegyzékbe rendezni.

A jegyzék adatai

A nyilvántartó lapokról két példányban kell a jegyzéket elkészíteni. A jegyzék az alábbi adatokat tartalmazza:

– sorszám,

– biztosított neve,

– biztosított anyja neve,

– születési dátum,

– taj-szám.

A jegyzéket a munkáltató cégszerű aláírással záradékolja.

A nyilvántartó lap soron kívüli lezárása

A nyilvántartó lapot soron kívül le kell zárni, és a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni, ha

– a biztosított a nyugdíj (a megváltozott munkaképességűeket megillető rendszeres pénzellátás) megállapítására igényt terjeszt elő,

– a biztosított jogán hozzátartozói, baleseti hozzátartozói igényt terjesztenek elő,

– a nyugdíjigényt elbíráló szerv azt kéri.

Ha a nyilvántartó lap kiállítására kötelezett foglalkoztató jogutód nélkül szűnik meg, az adatszolgáltatást a megszűnésig teljesíteni kell.

Bírság a nem megfelelő nyilvántartásért

Az igazgatási szervek szakellenőrzései a nyilvántartást, adatszolgáltatást vizsgálják. Mulasztás esetén, továbbá téves adatszolgáltatáskor – felelősség megállapítása során – bírságolási jogukkal élhetnek.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem