A munkáltatók kétkedve fogadják a munkaerő-piaci prognózisok szakavatott összeállítását célzó terveket. Egyelőre kevesen bíznak abban, hogy a néhány héten vagy hónapon belül bekövetkező munkaerő-piaci helyzet előrevetítése érdemben hozzájárulhatna a vállalkozások jövőjének megtervezéséhez. A legtöbben úgy látják: legalábbis bizonytalan, hogy mennyire tudják a gyakorlatban hasznosítani az elméleti szakemberek által felállított prognózisokat. A pesszimistábbak szerint még az is megkérdőjelezhető, hogy egyáltalán lehetséges a gazdasági racionalitásnak megfelelő előrejelzések elkészítése.

Piaci információk

Pedig úgy tűnik fel, a szándék megvan. A munkaügyi kormányzat az eddiginél nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a munkaerőpiac jövőjét feltérképező anyagok kidolgozására. A dokumentumok - magától értetődően - elsősorban a kereslet és a kínálat fő számait foglalják össze, de kiolvasható belőlük az is, hogy térségenként hogyan oszlik meg a rendelkezésre álló munkaerő, illetve hol, milyen szakemberekre tartanak igényt a munkáltatók.

Az előző 10-12 évben nem készültek érdemi előrejelzések, így nem is lehetett azokra alapozni a mikroszintű tervezés során - tájékoztatott a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Rolek Ferenc elmondta: a cégvezetők - részletes és megbízható előrejelzés hiányában - elsősorban a piaci információkra hagyatkoztak. Munkájuk során azokat az ismereteket használták fel, amelyekről környezetükből értesültek. Vagyis azon munkapiaci tények mérlegelésével döntöttek az alkalmazottak számáról, amikről éppen tudomást szereztek. Így tehát meghatározó volt a vállalat jövője szempontjából, hogy a vezetők milyen információk birtokába jutottak mindennapi munkájuk során és kapcsolataik révén.

A vállalati szféra jelenleg semmilyen előrejelzésre nem tud támaszkodni, pusztán saját tapasztalatai a mérvadóak. Az alelnök szerint egyébként legalább egy-két évnek el kell telnie addig, amíg olyan munkaerő-piaci prognózisokat dolgoznak ki, amelyek valóban segítik a cégek, illetve cégvezetők munkáját.

Hiányzó tanulmányok

Szép számmal akadnak olyanok, akik nemigen bíznak abban, hogy a korrekt előrejelzések megszülethetnek. Amenynyiben a munkapiaci prognózisok összeállítása során az eddig alkalmazott adatokat és eljárásokat veszik figyelembe, akkor meglehetősen elnagyolt lesz a végeredmény - hívta fel a figyelmet az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Szűcs György szerint ugyanis nincsenek olyan hatástanulmányok, amelyekre építhetnének a munka során, mint ahogy a prognózisok "gyártói" sem alapozhatnak a kereskedelem, a mezőgazdaság és az ipar által jelzett tendenciákra. Ezek a szektorok ugyanis nemigen tudatnak előre semmit, vagy ha mégis megteszik, azok sokkal inkább a szándékolt beruházásokat, mintsem azok foglalkoztatáspolitikai hatásait vetítik előre.

Ennél is inkább megkérdőjelezi a prognózis valósághűségét az, hogy a statisztikai felmérések eddig ismert gyakorlata során nem számolnak azokkal a munkáltatókkal, amelyek esetén a foglalkoztatotti létszám nem ér el egy bizonyos szintet. Kiesnek a látókörből a 10-nél kevesebb dolgozóval tevékenykedő cégek - magyarázta Szűcs György, hozzátéve: félő, hogy még ennél is roszszabb a helyzet, s a 10 és 20 fős vállalkozások sem jelennek meg a statisztikák jó részében. Így pedig a foglalkoztatók döntő többsége kimarad a nyilvántartásból, ami alapjaiban tesz értelmetlenné bármilyen előrejelzést. Ez esetben ugyanis a prognózis zsákbamacska, s az általa megrajzolt jövőkép is csak vágyálmokat tükröz, és alig köthető a valós munkaerő-piaci tendenciákhoz.

Az IPOSZ elnöke úgy látja, a kormányzati gazdaságpolitika lényeges eleme, hogy mind több külföldi nagybefektetőt csalogasson Magyarországra. - Nem vagyok azonban meggyőződve arról, hogy ez a helyes irány, hiszen e vállalkozások kevéssé pozitívan befolyásolják a munkaerő-piaci trendet - tette hozzá Szűcs György. A nagyobb beruházással létesített üzemekben ugyanis a lehető legtöbb munkafolyamat gépesített, nincs szükség sok dolgozóra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az eddig 1600-1800 embert foglalkoztató esztergomi autógyár legújabb, 100 millió forintos beruházásának eredményeképp alig 450-500 munkással gyarapodik majd a foglalkoztatottak száma. Szembetűnő aránytalanság, hogy miközben a termelés megkétszereződik, a dolgozók létszáma alig egynegyedével bővül majd. A Suzuki példája csupán egy a sok közül, ám jól mutatja, hogy a nagyvállalatok hazai letelepítésétől nem várható jelentős foglalkoztatásbővítés.

Képzési tervek

Kétségtelen, hogy a nagy külföldi cégek hazai megjelenése a beruházás ösztönzése szempontjából sikerként könyvelhető el, foglalkoztatáspolitikai szempontból azonban nem számottevő a hatásuk. Ráadásul a későbbiekben - versenyképességük javítása érdekében, új berendezések üzembe helyezésével - létszámot csökkenthetnek e cégek. Mindez pedig nehezen olvasható ki egy olyan prognózisból, amely sokkal inkább a beruházások várható számát és nagyságát vizsgálja, s csak alig veszi tekintetbe ezek foglalkoztatási hatását. Így nem látható egyértelműen, hogy adott beruházás a későbbiekben milyen munkaerő-piaci változásokat eredményez.

Az IPOSZ elnöke hangsúlyozta: a prognózisok elkészítésekor semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagyni a bruttó hazai termék (GDP) 50 százalékát előállító, illetve a foglalkoztatottak 67 százalékának munkát adó kis- és közepes vállalkozásokat. Megkerülhetetlen ugyanis az a szektor, amelynek tagjai egyenként ugyan szerény hatással vannak a foglalkoztatás alakulására, összességében viszont jelentős számú munkavállalót alkalmaznak.

A prognózisok elkészítése a szakemberek szerint önmagában jó cél. Pontosabban - hívják fel a figyelmet - rég megszületett gondolat újjáélesztése ez. Ám hiába minden előrejelzés, ha a foglalkoztatás bővítésének terve nem kapcsolódik össze a felnőttképzéssel vagy az átképzéssel. A munkaerőpiac ugyanis csak akkor fejlődhet jó irányba, ha az állástalanok, illetve a veszélyeztetett munkahelyeken dolgozók átképzése is napirenden van. Ha sikerül egy álláshelyet megőrizni, illetve gazdaságossá tenni, annak kedvező hatása van a munkaerőpiacra. Ez pedig nem tervezhető semmiféle prognózis keretében.

Akár külföldről is

Szakértők megkérdőjelezik a munkaerő-piaci prognózisok szerepét a vállalatok foglalkoztatáspolitikai terveinek kidolgozásakor. Egy cég ugyanis nem azért bővít létszámot, mert a prognózisban ez vagy az szerepel, hanem azért, mert az érdeke azt kívánja. Ha egy vállalat vezetése elhatározza, hogy bővíti termelését, akkor szükségszerűen növeli a foglalkoztatottak számát, függetlenül a munkaerőpiac általános tendenciáitól. Uniós szakértők szerint egyébként 500 ezer új munkahelyet kell létesíteni Magyarországon a következő néhány esztendőben.

Nem elsősorban a nagyvállalkozások tudják hasznosítani a munkaerő-piaci prognózisok eredményeit foglalkoztatáspolitikai stratégiájuk megtervezésekor, sokkal inkább a mikrovállalkozások, illetve az önfoglalkoztatók. Annál is inkább, mert arányuk igen magas, hozzávetőlegesen 20-30 százalék - értékelte az egyik nagyvállalat vezetője. A szakember úgy látja, a nagyobb cégek számára kevésbé fontos az előrejelzés, ugyanis gond nélkül felvesznek egy-két vagy akár több tíz dolgozót is, ha úgy kívánja cégük érdeke. S lépéseiket nem elsősorban a várható munkaerő-piaci helyzet, sokkal inkább terveik motiválják. A nagyobb cégek ténykedésére, alkalmazotti szerkezetére viszont jelentős hatással van a külső migráció. Egyrészt azért, mert Magyarországon léteznek hiányszakmák, s az ezekben meghirdetett álláshelyeket is be kell tölteni - ha máshonnan nem, akkor a határon túlról. Másrészt nem elhanyagolható azon külföldről - a szomszédos országokból - érkező munkavállalók száma sem, akik az alacsonyabb vállalkozási díjért is hajlandóak elvégezni a munkát.

A vállalati vezető úgy véli, a munkaerőpiacon deregulációra van szükség. Olyan szabályok kellenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkaadók szabadon kiválasszák a számukra legmegfelelőbb dolgozót. A lényeg az, hogy minél szélesebb körben tudják keresgélni az ideális alkalmazottat, minél nagyobb legyen a kínálat. Egy cég a foglalkoztatottak kiválasztásakor több szempontot mérlegel: egyrészt, hogy megfelelő szakmai képesítéssel és tapasztalattal rendelkező munkatársat találjon, másrészt: lehetőség szerint csökkenjenek a foglalkoztatás többletköltségei.

Szakképzési fórum

Egy nemrégiben elkészített felmérés tanúsága szerint az egyéni vállalkozók 80 százaléka szívesen végezne fix munkát, különösen abban az esetben, ha azzal párhuzamosan vezethetné a vállalkozását is. Ebből pedig az következik, hogy ez a réteg bármikor alkalmazottá válik, ha úgy hozza a sors. Hasonlóképpen az alkalmazottként ténykedők egy része is bármikor vállalkozóvá válhat. Ez szintén kétségessé teheti a munkaerő-piaci prognózis megbízhatóságát, hiszen rövid időn belül fordulhat a kocka, s a korábbitól lényegesen eltérő körülmények alakulhatnak ki.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara külön fórum létrehozását kezdeményezte a munkaerőhiány és -utánpótlás minőségi és mennyiségi problémáinak megoldása érdekében. Ennek keretében rendezték meg a szakképzési fórumot, amelynek során a kamara legfrissebb, 3-6-10 éves munkaerő-piaci előrejelzését elemezték.

A felmérés elkészítésében a kamarán kívül az Oktatási Minisztérium és a gazdasági tárca is szerepet kapott. Az 1999-ben megszületett gondolat kiindulópontja az volt, hogy előrejelzést adnak a szakképzett dolgozók iránti igényekről. A kutatás lényege a rendszeresség, az, hogy időről időre - 2-3 évente - megismételik az adatfelvételt, s ebből levonva a következtetéseket összefoglalják a foglalkoztatás várható tendenciáit. A dokumentumban külön összegzik a különféle szellemi és fizikai szakképzettségű munkaerő iránti kereslet várható változásait. A rendszeresen elkészített prognózis deklarált célja, hogy tájékoztassa az alapképzés, valamint a felnőttképzés szakmai szerkezetének alakítóit a várható igényekről.