×

Hírvilág

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. szeptember 13.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 79. számában (2004. szeptember 13.)

Megalakult a GSZT

Augusztus végén megalakult a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), amely széles körű társadalmi részvétellel vitatja meg a hosszabb távú nemzeti, stratégiai kérdéseket. Az alakuló ülésen többen sürgették, hogy mielőbb törvényi felhatalmazás, illetve a 2005-ös költségvetésben szereplő finanszírozási összeg garantálja a fórum függetlenségét, szakmailag színvonalas tevékenységét. Az intézményben a társadalom különféle szektorai mondhatják el véleményüket az egész nemzet előtt álló, a hosszabb távú fejlődést meghatározó kérdésekről. A GSZT résztvevői köre az országos szakszervezetekből, az országos munkaadói érdekképviseletekből, a kamarákból, a befektetői szféra, a civil szervezetek és a tudomány képviselőiből áll. A célok szerint a GSZT a mindenkori kormánytól független, pártpolitizálástól mentes fórum kíván lenni.

Munkanélküliség – számokban

Az idén május-júliusban a munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 5,7 százalékkal – tudatta augusztusban a Központi Statisztikai Hivatal. E periódust tekintve a foglalkoztatottak száma 3,894 millió volt, megegyezett az április-júniusi adattal, de enyhén csökkent a 2003 azonos időszakában regisztrált 3,927 millió főhöz képest. Május-júliusban átlagosan 244 ezer fő volt állás nélkül a nemzetközi szabványoknak megfelelő definíció szerint. A 244 ezer munkanélküli 45,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A tartósan munkanélküliek aránya 3,5 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában volt. A vizsgált időszakban a 15-74 éves népesség munkaerő-piaci jelenléte 53,6 százalékos volt. A 15-64 éves népesség aktivitása 60,2 százalék, a munkaképes korúaké 63,7 százalék volt.

Népszerű az AM-könyv

A munkáltatók egyre nagyobb arányban foglalkoztatják legálisan az alkalmi munkásokat: az év első 5 hónapjában már 62 499 alkalmi munkavállalói (AM) könyvet váltottak ki országszerte, miközben tavaly, az egész évben ez a szám 80 724 volt. A közterhek befizetésére májusig csaknem 232 millió forint értékben vásároltak bélyegeket, 2003-ban ez a szám – az egész évre vonatkozóan – 490 millió forint volt. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás egyik fő célja, hogy – a rövidebb időtartamú, alkalomszerű munkát is munkaviszonyként elismerve – jogosultságot teremtsen a társadalombiztosításra, valamint a munkanélküliek járadékára.

Gazdasági szervezetek

Az idén, a második negyedévben több mint 17 ezerrel, 930 ezerre nőtt a működő gazdasági szervezetek száma – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A félév végén mintegy 400 ezer társas és több mint 440 ezer egyéni vállalkozás működött az országban. A társas vállalkozások 47, az egyéniek pedig 53 százalékot képviseltek a működő vállalkozásokon belül. A második negyedév végén a vállalkozások 39 százaléka a közép-magyarországi régióban, 11,7 százaléka az észak-alföldi, 11,4 százaléka a dél-alföldi régióban működött. A társas vállalkozásokat tekintve 50,5 százalékuk a közép-magyarországi régióban tevékenykedik, míg a többi térség részesedése 7,2-9,6 százalék. Az egyéni vállalkozások területi eloszlása kiegyenlítettebb: Közép-Magyarország 28,8 százalékos részesedését a többi 10,1-13,7 százalékkal követi.

Korszerűsödik a foglalkoztatási szolgálat

Néhány éven belül korszerűen felszerelt, egységes elvek alapján berendezett, ügyfélbarát munkaügyi kirendeltségek fogadják az állástalanokat az egész országban. A több mint 170 kirendeltség közül PHARE-támogatással 20 már az idén átalakul. A 4,9 millió euró (1,25 milliárd forint) költségvetésű programhoz 1,9 millió euróval járul hozzá a közösség, és 3 millió eurónyi forinttal a magyar Munkaerő-piaci Alap. A ráfordításból bútorokat, számítógépes eszközöket és programokat vásárolnak, illetve a külföldi technológiai eljárás és módszertani fejlesztések díját fizetik ki. Az új hazai modell kialakításánál elsősorban svéd és dán módszereket vesznek alapul. A múlt évben a munkáltatók – részben a munkaerő-piaci szervezet aktív álláskereső tevékenysége révén – mintegy 452 ezer álláslehetőséget jelentettek be a munkaügyi kirendeltségekhez. A kiközvetített munkanélküliek száma 2003-ban elérte az 1 milliót. A munkanélküliek alkalmazásával együtt járó közvetítések száma 200 827 volt.

Munkahelyteremtő támogatás

Az idei munkahelyteremtő beruházások központi támogatása révén ez idáig több mint 600 új álláshelyet hoztak létre országszerte – tudatta augusztusban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM). A tárca legfrissebb adatai szerint a támogatásban részesült pályázókkal a munkaügyi központok a szerződéseket már megkötötték. A vállalkozások túlnyomó többsége beruházását megkezdte, sőt akadnak, amelyek a pályázatban megjelölt programot már be is fejezték. Az idén meghirdetett munkahelyteremtő beruházásokat segítő központi programban kiemelt hangsúlyt fordítottak a hátrányos helyzetű térségekben megvalósítandó beruházások támogatásának ösztönzésére és minél több új álláshely kialakítására. A rendelkezésre álló 2 milliárd forintos keretösszegből 104 pályázó jutott támogatáshoz. A pályázók nagyobb része hátrányos helyzetű térségekben, munkanélküliek alkalmazásával valósítja meg beruházását.

Uniós foglalkoztatási program

Nyírlugoson, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településén augusztusban kezdetét vette az Európai Unió által meghirdetett, "Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen" elnevezésű foglalkoztatási program. A projekt keretében ötven tartósan munkanélküli piaci reintegrációja kezdődött meg. A 336 400 eurós költségből – pályázat alapján – Brüsszel 88,84 százalékot, 298 857 eurót fizet, a további 37 543 eurót a programban részt vevő szervezetek, a nyírlugosi önkormányzat, a helyhatóság közhasznú társasága, valamint a térségi munkaügyi központ téríti meg. A programban részt vevő 50 állástalan – akik közül harmincöten roma származásúak – mezőgazdasági munkás, erdőművelő és parkgondozó szakképzést kap 8 és fél hónapos elméleti, illetve foglalkoztatással egybekötött gyakorlati oktatás keretében.

Vállalati honlapok

Mintegy 38 ezer vállalat – a legalább egy főt foglalkoztató hazai cégek 30 százaléka – jelenik meg a világhálón saját honlappal – áll a BellResearch vállalati internetes alkalmazásokról szóló jelentésében. A weblapok elterjedtsége a vállalatok méretével párhuzamosan nő: míg az arányukat tekintve domináns mikrovállalkozásoknak csupán 23 százaléka, illetve a kisvállalatoknak alig több mint fele (52 százalék) található meg az interneten, addig a középvállalatok 60, s a nagyvállalatok 68 százaléka üzemeltet céges honlapot. Ezek nagyjából fele a budapesti székhelyű vállalatokhoz tartozik. A BellResearch elemzői megállapították: a magyar vállalati weboldalakon a cég- és termékismertetők tekinthetőek általánosnak, partner- és referencialistát például már csak minden második honlapon, terméktámogatást vagy dokumentációt pedig az oldalak negyedrészén találni. Aktuális tartalmakat, a céggel kapcsolatos friss híreket a vállalatok alig több mint harmada tesz fel honlapjára (jellemzően inkább a 250 fő feletti szervezetek), az újdonságokról tájékoztató elektronikus hírlevelek ügyfélkapcsolatot ápoló lehetőségeit pedig csak a cégek 10 százaléka aknázza ki. A webhelyek fele kizárólag magyarul érhető el.

Képzőhelyek ellenőrzése

A fővárosban a vizsgálat alá vont gazdálkodó szervezetek 98 százaléka megfelelt a jogszabályban meghatározott gyakorlati képzési feltételeknek – állapítja meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) összefoglalója a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésének tapasztalatairól. A 2003/2004. évi tanévben 402 gazdálkodó szervezethez tartozó 639 gyakorlati képzőhelyet ellenőriztek a fővárosban, ahol 906 oktató 5420 tanuló képzésével foglalkozott. Közülük 1824 tanulóval a szervezetek tanulószerződéses jogviszonyban álltak. Tanulószerződés-kötési szándékkal a gazdálkodó szervezetek 64 százaléka rendelkezett, közülük azonban 8 tanulóhiány miatt nem tudott ilyen jogviszonyt létesíteni. A gazdálkodó szervezetek 29 százaléka, azaz 117 cég mereven elzárkózott a tanulószerződés megkötésétől, viszont a vállalkozások 59 százaléka részletes információt kért a tanulószerződésről, illetve megkötésének folyamatáról, feltételeiről. A kamara szerint várhatóan a legtöbb új tanulószerződést a 2004/2005-ös tanévben a kozmetikus, a szakács, a fodrász, a ruházati kereskedő, a karosszérialakatos, a fogtechnikus, illetve az autószerelő szakmákban kötik. A tanulói juttatások vizsgálatakor megállapították, hogy a tanulószerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezetek szinte teljes egészében biztosítják az abban meghatározott havi tanulói juttatást.

Nemzeti Minőségi Díj

A minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek elismerésére meghirdették a 2004. évi Nemzeti Minőségi Díj pályázatot – közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A pályázatokat a Nemzeti Minőségi Díj Bizottság bírálja el, a javaslatot a gazdasági és közlekedési miniszter terjeszti döntésre a miniszterelnök elé. Az idei kiírás szerint négy – a kis-, a közepes és a nagyméretű termelő, illetve a szolgáltató – kategóriában ítélhető oda a díj. Az elismeréseket decemberben adják át a nyerteseknek.

Álláskeresési juttatás

Havonta átlagosan csaknem 14 ezer munkanélküli veszi igénybe az egy éve bevezetett támogatási formát, az álláskeresést ösztönző juttatást, amely számottevően megkönnyíti az elhelyezkedést. A támogatásra az a munkanélküli jogosult, akinek legalább fél évre állapították meg a munkanélküli-járadékát, s ennek folyósítási idejét kimerítette. Feltétel az is, hogy az érintett elhelyezkedése érdekében vállalja a munkaügyi kirendeltséggel az érdemi együttműködést, s maga is aktívan részt vegyen az álláskeresésben. A juttatás folyósításának időtartama fél év, a 45. életévüket betöltöttek esetében háromnegyed év, jelenlegi összege 19 720 forint, az öregségi nyugdíjminimum 85 százaléka. A Munkaerő-piaci Alap az első fél évben 2,3 milliárd forintot fordított a juttatás finanszírozására. A legtöbben Budapesten és Bács-Kiskun megyében vették igénybe a szolgáltatást, havonta ezerkétszázan, illetve ezren. A legkevesebben Komárom-Esztergom és Baranya megyében igényelték a támogatást, ötszázan, illetve hétszázan.

Hátrányos helyzetűek segítése

Nyolcszáz hátrányos helyzetű állástalan képzését és munkába állását segíti Nógrád megyében egy, szeptemberben kezdődő, 941,4 millió forintos program, amelyet az Európai Szociális Alapból finanszíroznak. A projekt célja, hogy az abban részt vevők az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el, illetve olyan piacképes szakképesítést szerezzenek, amellyel munkát tudnak vállalni. A 2004 szeptemberétől 2006. december 31-éig tartó programba elsősorban a szakképzetleneket vagy az elavult szakképesítéssel rendelkezőket, a romákat, a fogyatékkal élőket, illetve a gyermeküket egyedül nevelő munkanélkülieket vonják be. Az első lépcső a képességek és az igények felmérése, valamint a tanulásra, a munkára való felkészítés személyre szabott szolgáltatásokkal. A képzést a bértámogatási konstrukció követi: a résztvevők elhelyezkedéséhez 80-100 százalékos keresettámogatást ad a munkaügyi központ 8-12 hónap közötti időtartamra. Emellett a programba bevont állástalanok útiköltség-térítést kapnak, amelynek mértéke a képzés idejére 90, a munkába állás után pedig 100 százalékos.

Európai állásbörze

Jövőre az összes betöltetlen európai álláshelyet nyilvánosságra kell hozni a közösség számítógépes, az interneten is elérhető EURES hálózatán, ami csaknem félmilliós álláskínálatot jelent majd – tudatta augusztusban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. Az Európai Unió állásközvetítő rendszere, az EURES augusztus elején mintegy 22 ezer üres álláshelyet tartalmazott. Az érdeklődők már magyarul is olvashatják az uniós ajánlatokat. A legtöbb állást Anglia kínálja, ahol csaknem 16 ezer munkahely vár betöltésre. Írországban és Ausztriában ezer körüli munkavállalót várnak. A munkaügyi tárca tájékoztatása szerint a legnagyobb kereslet a szakácsok, a pincérek, a programozók, az orvosok, az eladók, a konyhai kisegítők, illetve a recepciósok iránt mutatkozik. Az EURES a munkáltatóknak is kínál böngésznivalót: a munkavállalók önéletrajzi adatbázisában augusztus elején csaknem 79 ezer álláskereső szerepelt, közöttük kétezer volt a magyar. Az EURES nyitóoldala valamennyi tagállam hivatalos nyelvén olvasható, ám a részletes adatbázisok tartalma többnyire már csak angolul, németül és franciául érhető el. Ezek azok az információk, amelyek az élet- és munkakörülményekre, az egyes országok munkaerő-piaci helyzetére vagy éppen az üres álláshelyekre vonatkoznak.

Megőrzött álláshelyek

A vállalkozások eddig 692 millió forintot fordítottak munkahelymegőrzésre a munkaügyi központokon keresztül megpályázható egymilliárd forintos keretből, s ezzel 3875 álláshelyet sikerült megtartani. Központi segítséget azok a munkáltatók kaphatnak, amelyek átmeneti likviditási gondokkal küszködnek. Ez idáig Nógrád, Zala, Hajdú-Bihar, Borsod, Békés és Heves megyének jutott támogatás. Az ágazatokat tekintve a legnagyobb segítséget a mezőgazdasági és az élelmiszer-feldolgozó üzemek kapták. E területen 19 cég jutott csaknem 227 millió forinthoz, ezzel 1300 ember munkalehetőségét sikerült megteremteni. Az üveggyártó cégek összesen csaknem 180 millió forintra pályáztak sikerrel, mely forrással 772 munkahelyet sikerült megmenteni országszerte. A textilipari ágazat 120 millió forinthoz jutott, 707 álláshelyet fenntartva hoszszú távon. A fém- és gépgyártásban érdekelt cégek 73 milliós segítségben részesültek; a pénz 400 munkahely megőrzését szolgálja.

Szerényen nőtt a reálkereset

Az idei év első hat hónapjában a reálkereset 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tudatta augusztusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A versenyszférában tevékenykedők átlagosan bruttó 134 100 forintot kerestek, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 93 600, a szellemiek 214 400 forintot. A legjobban fizető gazdasági ág – 316 300 forintos bruttó átlagkeresettel – a pénzügyi tevékenység volt. A legkevesebbet, átlagosan 76 228 forintot a textil-, a bőr- és cipőgyártásban foglalkoztatottak, valamint a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók – 90574 forint – kerestek.

APEH-ellenőrzések

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) ellenőrei az első fél évben országszerte 695 esetben büntettek az üzlet bezárásával. E szankciót az esetek felénél a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve 147 esetben igazolatlan eredetű áru forgalmazása és 193 ügyben a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt rendelték el a revizorok. A tevékenység felfüggesztését a fél év során összesen 141 esetben rendelte el a hatóság. Az okok között 128 alkalommal a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása áll, 13-szor pedig igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt rendelte el a tevékenység felfüggesztését az adóhatóság. Az első fél év során a kiszabott mulasztási bírságok összege megközelítette a 400 millió forintot, ami átlagosan 47 ezer forint kiszabását jelenti esetenként.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. szeptember 13.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem