Amennyiben a dolgozó keresőképtelen beteg volt, ezt a tényt az erről szóló orvosi igazolással bizonyíthatja munkaadójánál (foglalkoztatójánál). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy keresetveszteségének időtartamára táppénzt igényel. A táppénzigény elbírálásához szükséges biztosítási jogviszony(ok)ra, jövedelmekre vonatkozó adatokat a munkaadó köteles közölni.
A munkaadó köteles a dolgozója keresőképtelensége esetén a felmerülő kiadásokban teherviselőként részt venni, így például betegszabadság idejére távolléti díjat fizetni, majd a továbbiakban az utalt táppénz egyharmadát fedezni.
Betegszabadság
A Munka Törvénykönyve 137. §-a írja elő, hogy a foglalkoztató mikor köteles dolgozójának betegszabadságot adni.
A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A munkavállaló keresőképtelenségét – a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően – a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.
A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot tartalmazó munkaidő-beosztás esetén a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját.
Kinek jár betegszabadság?
Betegszabadságra a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók jogosultak. Úgymint:
– a munkaviszonyban álló személy,
– az egyéni vállalkozó alkalmazottja,
– a társas vállalkozásnál munkaviszonyban álló személy,
– valamint az, aki nyugdíjának folyósítása mellett munkaviszonyt létesít.
Kinek nem jár betegszabadság?
Nem jogosult tehát betegszabadságra:
– a megbízási jogviszonyban,
– vállalkozási jellegű jogviszonyban,
– bedolgozói jogviszonyban,
– társas és egyéni vállalkozóként munkát végző személy.
A betegszabadság nem váltható meg
Ha a munkaviszony év közben szűnik meg, a kifizetett betegszabadságot arányosítani és visszavonni nem lehet, a keresőképtelenség hiányában ki nem vett betegszabadságot megváltani nem lehet.
A betegszabadság arányosítása
Az év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló részére keresőképtelensége kapcsán a belépéstől az év végéig arányosított betegszabadságot kell kiadni azzal, hogy figyelembe kell venni az év során már igénybe vett betegszabadság napjainak számát, tehát a betegszabadság ebben az esetben sem lehet több naptári évenként tizenöt munkanapnál.
Betegszabadság igazolása az új munkahelyen
A munkaviszony megszűnése esetén a következő munkáltatónak igazolni kell az év során már igénybe vett betegszabadság napjainak számát. A betegszabadság igénybe nem vett része a következő évre nem vihető át, később nem igényelhető.
Akár már januárban kimerítheti a dolgozó a tárgyévre vonatkozó betegszabadságát. Amennyiben később megszünteti a munkaviszonyát, nincs mód "időarányos visszakövetelésre", de természetesen már nem illetheti meg betegszabadság tárgyéven belül az újabb foglalkoztatójánál, ha ott is keresőképtelenné válik.
Abban az esetben viszont, ha a betegszabadságra való jogosultságát az előző munkáltatójánál még nem merítette ki, akkor az újabb foglalkoztató is köteles betegszabadságot kiadni a keresőképtelen dolgozó részére maximum a "megmaradt" napok számának megfelelően.
Mikor jár a betegszabadság?
Betegszabadság tehát a munkavállalót akkor illeti meg,
– ha azért keresőképtelen, mert betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni – kivétel az üzemi baleset, illetve a foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség
– ha fekvőbeteg-gyógyintézetben betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt tartózkodik.
Nem jár a betegszabadság
Nem jár betegszabadság a dolgozó részére, ha beteg gyermek ápolása, illetve közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés, járványügyi, állat-egészségügyi zárlat, valamint terhesség vagy szülés (de terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult) miatt keresőképtelen. Ezekben az esetekben a keresőképtelen biztosítottat táppénz az első naptól illeti meg.
Nem járhat betegszabadság a munkaviszony megszűnése után, az csak a jogviszonyban álló dolgozót illetheti meg.
A betegszabadság idejére járó díjazás
A betegszabadság időtartamára a munkavállalót díjazás illeti meg, amely nem lehet kevesebb a távolléti díj 80 százalékánál, tehát lehet 100 százalék is. A betegszabadság időtartamára kifizetett távolléti díj után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, ezért a távolléti díj a rendszeres jövedelem része, tehát a táppénz (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) alapjába is beszámít.
A foglalkoztató táppénz-hozzájárulása
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rögzíti, hogy a foglalkoztató a táppénzkiadáshoz hozzájárul.
A Tbj. 19. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a munkaadó a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg.
A táppénz-hozzájárulást a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatók havonta az elszámolási lapon, a kifizetőhellyel nem rendelkező munkaadók a MEP határozata alapján kötelesek elszámolni, megfizetni.
Amikor nem kell táppénz-hozzájárulást fizetni
Nem kell táppénz-hozzájárulást fizetni a biztosítás megszűnését követően kifizetett, a méltányosságból megállapított táppénz, a baleseti táppénz, a gyermekápolási táppénz és a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság hiányában folyósított táppénz, valamint a közegészségügyi, járványügyi, állat-egészségügyi zárlat miatt megállapított táppénz esetében.
Táppénz 15 nap elteltével
Táppénz a naptári évben csak akkor jár, ha a betegszabadságra jogosult személy a részére járó betegszabadságot teljes mértékben kimerítette.
Az a dolgozó, aki az év utolsó napján (december 31-én) betegszabadságra jogosult és tovább keresőképtelen, akkor a következő évben is először betegszabadságra válik jogosulttá január 1-jétől, s csak a 15 nap kimerítése után kaphat táppénzt.
Meddig jogosult táppénzre az igénylő?
Az igénylő keresőképtelensége esetén legfeljebb egy évig jogosult táppénzre az előzmények figyelembevételével, ha legalább ennek megfelelő időtartamú folyamatos biztosítási idővel rendelkezik. (Passzív jogon viszont, az előbbi feltételek fennállása esetén is csak legfeljebb 90 napig lehet részére táppénzt folyósítani, mint ahogy azt az ez évi 5. számunkban részletesen kifejtettük, példákkal is illusztráltuk.)
A táppénzjogosultságot befolyásoló tényezők
– Keresőképtelenség időtartama,
– folyamatos biztosítási idő,
– táppénzes előzmény.
Keresőképtelenség időtartama
A keresőképtelenség orvosi kérdés, megállapításával, ellenőrzésével májusi számunkban részletesen foglalkoztunk.
Előfordulhat, hogy a dolgozó külföldön eltöltött szabadsága idején, vagy kiküldetése során válik keresőképtelenné. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának napjától hazánkban is közvetlenül alkalmazandóvá vált a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjáról szóló 1408/71/EGK rendelet, amely előírja – többek között -, hogy az egyik tagállam jogszabályai szerint bekövetkezett keresőképtelenséget a biztosítás szerinti tagállamban is keresőképtelenségként kell figyelembe venni.
Keresőképtelenség igazolása EGT-tagállamokban
Amennyiben a magyar biztosított egy másik EGT-tagállamban való tartózkodása alatt kórházi ellátásban vagy járóbeteg-ellátásban részesül és keresőképtelen, akkor az erről szóló értesítést az E 113 és az E 115 jelű formanyomtatványokon küldi meg a tartózkodás helye szerinti biztosító az illetékes magyar megyei egészségbiztosítási pénztár részére. Az értesítést a MEP megküldi a biztosítottnak további felhasználás céljából.
Amennyiben a biztosított külföldön keresőképessé válik, ezt a tényt a külföldi biztosító az E 118 jelű nyomtatványon közli. Ha a biztosított hazatérésekor már nem keresőképtelen, dönt arról, hogy a külföldi biztosító által kiállított és a MEP által továbbított E 113 és/vagy E 115, illetve az E 118-as nyomtatvány benyújtásával a keresőképtelenség teljes időtartamára, vagy csak egy részére igényel táppénzt. Ilyen esetben a külföldi biztosító által kiállított E 115 jelű nyomtatványt úgy kell tekinteni, mintha az a 102/1995 (VIII. 25) Korm. rendelet alapján kiadott "Orvosi igazolás keresőképtelen (terhességi) állományba vételről" című igazolás lenne.
Ugyanígy, az E 118 jelű nyomtatványt a keresőképtelenség végét igazolónak kell tekinteni. Az E 113 jelű nyomtatvány kórházi ellátás esetén adandó ki, és tartalmilag megfelel az "Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézményben történő gyógykezelésről" című okmánynak.
Ha a biztosított a külföldön kezdődött keresőképtelenségével hazatérte után járóbeteg-ellátást vesz igénybe, akkor a magyar orvos a magyar szabályok szerint jelentkezése napjától veszi keresőképtelen állományba, és jegyzi be a keresőképtelenekről vezetett Orvosi Naplóba.
Folyamatos biztosítási idő
A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 naptári napnál hosszabb megszakítás nincs.
A folyamatos biztosítási időt a keresőképtelenség, nem pedig a táppénzre való jogosultság első napjához igazodóan kell megállapítani, számításánál a biztosításban töltött idők minden naptári napját figyelembe kell venni.
A folyamatos biztosítási idő számításánál nem számít megszakításnak a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. Ezek az ellátási időtartamok azonban a két jogviszonyt összeköthetik, jogfenntartó idők.
Példák a folyamatos biztosítási idő számítására
Fennálló munkaviszony 2000. január 1-jétől 2004. február 29-ig "A" munkáltatónál. Fennálló munkaviszony 2004. április 1-jétől jelenleg is "B" munkáltatónál.
Tekintve, hogy a két jogviszony között több mint 30 nap telt el (március 31 napos), a folyamatos biztosítási idő kezdete: 2004. 04. 01.
Az előző példát kiegészítve; ha a munkavállaló táppénzben részesült passzív jogon 2004. március 1-jétől március 7-ig, ezen időtartam jogfenntartó időnek számít, a két jogviszonyt összeköti, mivel csak 24 nap "kieső" ideje van.
"A" foglalkoztatónál fennálló munkaviszony 2002. április 1-jétől 2003. október 31-ig, "B" foglalkoztatónál fennálló munkaviszony 2003. december 1-jétől jelenleg is.
A két jogviszony között csak 30 nap telt el, így összeszámíthatóak a folyamatos biztosítási idejének számításánál.
2002. április 1-jétől 2003. október 31-ig 579 nap
2003. december 1-jétől 2004. április 30-ig 152 nap
összesen: 731 nap (2004 szökőév).
Tehát a dolgozó 2004. április 30-val szerzi meg a kétéves folyamatos biztosítási időt. (2003. november hónapot nem lehet beszámítani, akkor nem volt biztosított.)
Táppénz egy évnél rövidebb biztosítási idő esetén
Aki a keresőképtelenségét megelőzően egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt a rövidebb biztosításának alapján, csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.
Erre példa:
2004. március 1-jétől biztosított személy 2004. április 5-én keresőképtelenné vált. Táppénzre a betegszabadsága – 13 munkanap – lejártát követően 2004. április 22-től számított 35 napon át lehet jogosult, mivel összesen 35 nap folyamatos biztosítási idővel rendelkezett a keresőképtelensége első napjáig.
Táppénz folyamatos biztosítási időre tekintet nélkül
Folyamatos biztosításának időtartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki
– tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
– iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.
Megszakítás nélkül akkor áll fenn a biztosítás, ha abban a szabadnap, a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével egy nap kiesés – megszakítás – sincs.
Táppénzelőzmény
Táppénzes előzményen a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül folyósított táppénz időtartamát értjük.
Amennyiben a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénzfolyósítás időtartamába be kell számítani.
Nem táppénzes előzmény
Nem számít táppénzes előzménynek, ha a biztosított
– az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,
– a beteg gyermek ápolása,
– közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt részesült táppénzben.
A baleseti táppénz folyósításának időtartama csak baleseti táppénznél lehet előzmény!
A táppénzes előzményt minden esetben a keresőképtelenné válás első napját megelőzően kell megállapítani.
Az előzmény számításánál a táppénzfolyósítás teljes időtartamát, annak minden naptári napját figyelembe kell venni.
Példa a táppénzes előzmény számítására
A 2002. január 1-jétől biztosított személy 2003. június 16-tól 2003. július 31-ig keresőképtelen volt. 2004. április 1-jén ismét keresőképtelenné vált.
Figyelemmel arra, hogy 2003. június 16-tól 2003. július 4-ig betegszabadságban részesül, táppénzelőzményként csak a 2003. július 5-től július 31-ig terjedő időre folyósított – 27 naptári nap – táppénz vehető számításba.
Ennek megfelelően 2004. április 1-jén bekövetkezett keresőképtelenségekor – betegszabadsága lejártát követően – a dolgozó 365-27 = 338 nap táppénzre lehet jogosult.
Előzmény egy évnél rövidebb biztosítási idő esetén
Amennyiben a folyamatos biztosítási idő tartama egy évnél rövidebb, a táppénzre jogosultság időtartamának a megállapításánál előzményként csak a folyamatos biztosítási ideje alatti táppénzfolyósítás időtartamát lehet figyelembe venni.
Példa:
A 2002. január 1-jétől 2003. július 31-ig biztosított személy 2003. január 2-től 2003. június 30-ig keresőképtelen volt, részére táppénzt folyósítottak. 2003. október 1-jén újabb biztosítási jogviszonyt létesített, amelyben 2004. február 2-án keresőképtelenné vált.
Tekintettel arra, hogy a folyamatos biztosítási idő tartama egy évnél rövidebb, a 2003. évi táppénzfolyósítás az előzmény számításánál nem vehető figyelembe. A biztosított a betegszabadsága lejártát követően 124 napig lesz jogosult táppénzre a folyamatos biztosítási idejének megfelelően.
Adatszolgáltatási kötelezettség
Mindezen adatokat a táppénzigény elbírálásához közölni kell, illetőleg szükség esetén be kell szerezni.
Az adatszolgáltatás "Adatlap"-on történik, ha a foglalkoztatónál működik kifizetőhely, ha nem működik, akkor Foglalkoztatói igazoláson, amelyhez szükség esetén csatolni kell az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" című nyomtatványt és a Jövedelemigazolást is.
Példák betegszabadságraA munkaviszonyban álló dolgozó keresőképtelen beteg volt 2004. 03. 08-tól 03. 21-ig, majd 06. 07-től 06. 30-ig. Betegszabadságra járó távolléti díjban részesült 2004. 03. 08-tól 03. 21-ig (10/4 nap), majd 06. 07-től 06. 11-ig (5/0 nap), táppénzét június 12-től 30-ig terjedő időtartamra lehetett folyósítani az egyéb feltételek fennállása esetén. A dolgozó munkaviszonya 2004. május 16-án megszűnt "A" foglalkoztatónál, ahol keresőképtelen volt 2004. március 8-tól március 21-ig, mely időtartamra betegszabadság miatt 80 százalékos mértékű távolléti díjban részesült. A munkaadónak igazolnia kell a dolgozó részére kilépésekor, hogy 2004-ben már 10/4 napra, azaz 10 munkanapra betegszabadságot igénybe vett. "B" foglalkoztatónál munkaviszonyt létesített 2004. május 17-én, ahol betegsége miatt keresőképtelen lett 2004. június 7-től június 30-ig. A "B" foglalkoztatónál időarányosan 9 munkanapra illetné meg betegszabadság (15:366x229 = 9), de csak 5 munkanapra jogosult, mivel "A" munkaadónál már 10 munkanapra betegszabadságot kapott, így táppénzre június 12-től lehet jogosult. A szerződéses munkaviszonyban álló dolgozó 2004-ben először június 28-án vált keresőképtelenné betegsége miatt, a szerződése június 30-án lejárt. Betegszabadságra június 28-tól június 30-ig volt jogosult, ezért táppénz július 1-jétől járhat részére az egyéb feltételek fennállása esetén. Természetesen ebben az esetben a kifizetett táppénz egyharmada nem terheli a volt munkaadót. |
IgazolványMit kell tudni az "SZTK Kiskönyv" "jogutódjáról", az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványról? A biztosítási jogviszony létrejöttekor követendő eljárás A munkaadó köteles a biztosítási jogviszony létrejöttekor az igazolványt elkérni, mely nyomtatványt a biztosított köteles a foglalkoztatónak átadni. A foglalkoztató köteles az átvett igazolványba három napon belül bejegyezni a biztosítási jogviszony kezdetét, és az igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felkérni, hogy az igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be, kivéve ha a biztosítás kezdetétől számított két éven belül nem állt (pl. pályakezdő) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Ez utóbbiról írásban kell nyilatkoznia. A nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Eljárás több jogviszony egyidejű fennállásakor A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Ha betelt az igazolvány... Ha az igazolvány betelt, új igazolványt kell kiállítani, és ahhoz csatolni kell a visszamenőleg két éven belüli biztosítási időket tartalmazó igazolványokat. Teendő a jogviszony megszűnésekor A munkaadó a biztosítási jogviszony megszűnésekor az igazolványba a megszűnést bejegyzi, és az igazolványt a biztosítottnak az utolsó munkában töltött napon átadja, aki az átvételt igazolja. Az igazolvány kiadása előtt fontos áttekinteni a bejegyzett adatokat: például a biztosítás szünetelését, mely(ek) befolyásolhatják a későbbi táppénzjogosultság időtartamát, mértékét, összegét. Ha a munkaadó adatszolgáltatási kötelezettségének mulasztása miatt túlfizetés keletkezik, köteles a mulasztásából eredő kárt – túlfizetést – megtéríteni. Ha a biztosítás megszüntetését követően a biztosított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj iránti igényt nyújt be, a korábban átvett igazolványt le kell adni a folyósító szervnek. A folyósító szerv a pénzellátás folyósításának befejezésekor az igazolványba bejegyzi a passzív jogon folyósított ellátás időtartamát, és azt három munkanapon belül visszaadja (visszaküldi) a biztosítottnak. Amennyiben a volt munkaadónál kifizetőhely működött, a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az előbbiekben említett adatokon kívül az igazolványon fel kell jegyezni a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj időtartamát. Ha a biztosított a jogviszony megszűnése évében saját, legalább 180 napi jövedelme alapján táppénzben részesült, az igazolványra fel kell jegyezni a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet. Ugyanis, ha még ebben az évben a biztosított újra táppénzt igényel – és biztosítási ideje folyamatos -, a már korábban megállapított táppénzalap figyelembevételével részesülhet továbbra is táppénzben |
