×

Támogatás az álláskeresőknek

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 78. számában (2004. augusztus 15.)
Meglehetősen vegyesek az álláskeresést ösztönző juttatás elmúlt évi tapasztalatai – állítják munkaügyi szakemberek. Míg a munkanélküliek egyes rétegeinél bevált e támogatási eszköz, addig a munkaadók sok esetben zaklatásnak érzik az álláskeresés tényéről szóló igazolások kiadását. Kedvezőtlen továbbá, hogy a munkaügyi központok adminisztrációs terhei megugrottak. A gyakorlat ugyanakkor azt is bebizonyította, hogy az állástalanok elhelyezkedése sokkal inkább a helyi munkaerőpiac helyzetén, mint az új ösztönzőeszköz alkalmazásán múlik.

A kormány 2003. július 1-jétől vezette be az úgynevezett álláskeresést ösztönző támogatást, mely kedvezményt azok vehetik igénybe, akik legalább 180 napig kapták a munkanélküli-járadékot, és – a leendő munkahely felkutatása céljából – rendszeresen együttműködtek a munkaügyi kirendeltséggel. A juttatás összege a legkisebb öregségi nyugdíj 85 százaléka, az idén 19 720 forint. A 45 év alattiak 180 napig, az ennél idősebbek 270 napig kaphatják a juttatást. Az új ösztönző célja, hogy mindazok, akik a munkanélküli-járadék időszaka alatt nem tudnak elhelyezkedni, ezt követően is érdekeltek legyenek az álláskeresésben.

Személyes erőfeszítés

Bár a Foglalkoztatási Szolgálat is elismeri, hogy az elhelyezkedés főként az egyes régiók munkaerő-piaci helyzetétől függ, az önálló erőfeszítés is fontos tényező. Vitathatatlan azonban: nem könnyű elhelyezkedni az olyan térségekben, ahol magas a munkanélküliek aránya és kevés az üres álláshely. Így például Borsod megyében, ahol az idén májusban közel 52 ezer állástalant tartottak nyilván, vagy Szabolcs megyében, ahol több mint 36 ezren nem tudtak elhelyezkedni. Ugyanakkor az előbbi megyében csaknem 2 ezer, az utóbbiban pedig mintegy 1200 bejelentett – nem támogatott – üres álláshelyet regisztráltak.

Szakemberek szerint a szisztematikus álláskeresés időszaka alatt a munkanélküli számos tapasztalatot szerez: egyfelől megismerkedik a térség munkaadóival, másfelől áttekinti a munkaerőpiac általános viszonyait. Ugyanakkor a vállalkozásokkal való találkozásokat összegezve mindenki reálisan fel tudja mérni esélyeit, át tudja gondolni az esetleges képzés, átképzés szükségességét.

Az országos összesítés azt mutatja – de néhány megyében konkrét esetek is alátámasztják -, hogy a munkaadók, főleg a kisebb cégek, sok esetben értetlenül fogadják az állást kereső munkanélküli érdeklődését, és zaklatásnak érzik az erről szóló írásos igazolás kiadását. Ilyen esetek előfordultak például Borsodban és Vasban, azonban Szabolcsban és Győr-Moson-Sopron megyében nem volt jellemző e munkaadói magatartás.

Igazolás a munkáltatótól

A borsodi munkaügyi központ illetékese szerint a munkaadói nehézkesség arra vezethető vissza, hogy az illető nem jelentette be az üres álláshelyet, s éppen ezért nem szívesen igazolta a keresés tényét sem. Hasonló tapasztalatokat szereztek Vas megyében is. A munkanélküli és a munkaügyi központ között meglévő emelt szintű együttműködésnek ugyanis része, hogy előbbinek igazolnia kell az álláskeresés tényét. A munkaügyi központ illetékesei egyébként számos megyében a szóbeli beszámolót is elfogadják, mert – mint mondják – többéves tapasztalatuk birtokában meg tudják állapítani, hogy az álláskeresésről szóló beszámoló valóságos-e.

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy aki a juttatás lejárta előtt állást talál, a fennmaradó időszakra járó összeg 50 százalékát megkapja. Ez ugyanis ösztönzőleg hat az elhelyezkedésre, hiszen a "maradék" pénz esetenként néhány tízezer forint pluszjövedelmet jelent. A megkérdezett megyékben azonban ilyesmire még nem volt példa, aminek az lehet az oka, hogy a konstrukció bevezetése óta még viszonylag rövid idő telt el – vélik a munkaügyi szakemberek.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei munkaügyi központ illetékese elmondta: az elmúlt egy évről még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen e konstrukció – egyelőre – magában hordoz minden "gyermekbetegséget". A megyében – ahol eddig 1305-en éltek e lehetőséggel, és 314-en tudtak elhelyezkedni a támogatási időszak alatt – havonta legalább egy céget fel kell keresniük a munkanélkülieknek az emelt szintű megállapodás keretében, s ezt írásban kell igazolniuk. Ám a kezdeti tapasztalatok után már a telefonos érdeklődést is elfogadják.

Teljesített kötelezettségek

A munkaügyi központ – megkönnyítendő a munkát kereső helyzetét – készített egy formanyomtatványt, amit csak alá kell íratni a cégnél, s így az igazolás megoldott. E téren a megyében egyelőre nem volt negatív visszajelzés. Ugyanakkor a meglehetősen bonyolult adminisztrációval kapcsolatban – ami az új támogatási eszközzel együtt jár – Szabolcsban úgy vélik, ez része a személyre szabott szolgáltatásnak. Ugyanúgy, mint a havi értékelés, ami gondoskodás és segítség is egyben.

A foglalkoztatási szempontból szintén nehéz helyzetben lévő Borsod megyében az elmúlt hónapokban azt tapasztalták – mondta el a megyei munkaügyi központ illetékese -, hogy az állástalanok komolyan veszik az együttműködést, s fontosnak tartják, hogy önálló lépéseket tegyenek saját boldogulásuk érdekében. Egy év alatt – 2003 és 2004 júliusa között – a 32 255 munkanélküli-járadékos közül 1404-en vették igénybe e támogatási formát.

Bár az érintettek jellemzően teljesítették a munkaügyi központtal szemben vállalt kötelezettségeiket, azonban az elhelyezkedésük főként az adott térség foglalkoztatási helyzetétől függött. E szempontból a legkedvezőbb pozícióban a nagyobb városok – Miskolc, Kazincbarcika, Tiszaújváros – voltak. Ugyanakkor például Szikszó, Gönc, Encs környékén a rosszabb foglalkoztatási kilátások miatt eleve kevesebben vélték úgy, hogy érdemes e konstrukciót igénybe venniük.

Felkészítő tréningek

Vas megyében a mintegy 3500 munkanélküli-járadékos közül 554-en éltek az új támogatási forma lehetőségével – számot be a tényekről a munkaügyi központ munkatársa. Az érdeklődők többsége az idősebb generáció képviselője, illetve főként nők. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy e juttatás ideje alatt az állástalan időszakos munkát vállalt alkalmi munkavállalói könyvvel. Ezen napokra természetesen nem járt a juttatás, ám ezt követően ismét jogosulttá vált az érintett.

A foglalkoztatási szempontból kedvező helyzetben lévő Győr-Moson-Sopron megyében – ahol az idén májusban 9 ezer volt az állástalanok száma – a juttatás igénylői számára háromnapos tréninget szerveztek az álláskeresési technikák oktatására. E lehetőség népszerű volt az érintettek körében, amit jelez, hogy 80 százalékos volt a részvétel.

A támogatásban részesülőktől elvárták, hogy havonta 1-2 céget felkeressenek személyesen vagy telefonon, illetve elküldjék önéletrajzukat a munkáltatókhoz. Az elmúlt időszak legfőbb tanulsága, hogy a motivált, képzett ügyfelek komoly energiákat fordítottak az álláskeresésre, míg egy másik csoport elsősorban a kirendeltségekhez benyújtott munkaerőigény alapján, illetve a közvetítők segítségével próbált munkát találni.

Bár e juttatás új lehetőséget jelent, ennek ellenére Győr-Moson-Sopronban lényeges áttörés nem tapasztalható a munkanélküliek elhelyezkedése tekintetében. Mint ahogyan az sem volt gyakori, hogy az érintetteknek már az álláskeresési juttatás megállapításának hónapjában sikerült volna elhelyezkedniük.

Megemelték a szabolcsi foglalkoztatási alap keretét

A diplomás fiatalok elhelyezkedését elősegítő program finanszírozásához 150 millió forinttal megemelték Szabolcs-Szatmár-Bereg megye decentralizált foglalkoztatási alapját az első negyedévben – közölte Gál Sándor, a térségi munkaügyi központ igazgatója júliusban a régió munkaügyi tanácsának nyíregyházi ülésén. A pluszpénzből száz felsőfokú tanulmányokat végzett pályakezdő helyezkedhetett el a Nyírségben, miután átképezték őket területfejlesztési menedzserré, s a különböző szervezeteknél, önkormányzatoknál és vállalkozásoknál segítik az Európai Unió támogatásával tervezett beruházások megvalósítását.

A nyírségi munkanélküliek elhelyezkedését támogató alap idei keretének összege eredetileg 3,553 milliárd forint volt, ami a 150 milliós emeléssel több mint 3,7 milliárd forintra nőtt. A keretből az első negyedévben 1,006 milliárd forintot használtak fel, 200 millió forinttal többet a múlt év hasonló időszakában elköltöttnél.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem