Pályakezdő diplomások

A felsőfokú végzettség megszerzését természetesen a jövőben is ösztönözni kell – állítják oktatási és munkaügyi szakértők. Arra azonban nagyobb hangsúlyt kell helyezni, hogy az arra illetékesek idejekorán feltérképezzék: milyen végzettségű szakemberekre tart igényt a piac, rövid és hosszú távon miként változik a gazdaság szerkezete.

Egészségtelen arányok

Magyar Bálint oktatási miniszter nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy diplomás munkanélküliség mindenütt létezik a világon, ahol nagy létszámban zajlik felsőfokú oktatás. Gondot okoz azonban, hogy bizonyos szakokon túlképzés tapasztalható, míg más területeken kevés a szakember.

Látszik tehát, hogy a felsőoktatásban részt vevők eloszlása nem megfelelő. Az állam feladata, hogy a belső arányokon változtasson. Az mindenesetre örvendetes, hogy míg korábban egy adott korosztály diákjainak csupán 5-8 százaléka szerzett diplomát, most ez az arány 35-40 százalék. A változást jól érzékelteti, hogy 2000-ben a mintegy 26 ezer pályakezdő közül 1600 rendelkezett felsőfokú végzettséggel, tavaly azonban ez a szám 3400-ra emelkedett. Nyilván ennek is betudható, hogy a végzősök a korábbiakhoz képest nehezebben találnak munkahelyet.

A legfrissebb felmérések szerint ugyanakkor általában is nő a regisztrált állástalan diplomások száma. Míg 2001-ben 134 nap alatt sikerült egy felsőfokú végzettségű szakembernek elhelyezkednie, 2003-ban már 168 nap kellett hozzá. A tavalyi volt a fordulat éve, ugyanis ekkor ugrott meg a regisztrált diplomás állástalanok száma a munkaügyi központokban. Az állástalan végzősök aránya Budapesten 2003-ban már meghaladta a 11 százalékot, ami 5 százalékponttal több, mint 1998-ban. Vidéken 6 százalék körüli a diplomások munkanélküliségi rátája.

Nem ritka, hogy számos középfokú végzettséghez kötött pozíciót diplomások töltenek be csak azért, hogy munkához jussanak. Másfelől viszont az is elmondható, hogy a 40 év feletti diplomások elhelyezkedési esélyei azért romlottak, mert szakmai ismereteik elavultak, nyelvtudásuk, számítástechnikai ismereteik hiányosak. A jelentős multinacionális cégek az elmúlt években már a 35 év felettieket sem szívesen alkalmazták, de ez a fajta merev hozzáállás napjainkra némileg oldódott.

Hátrányban a főiskolások

Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal információs főosztályának vezetője elmondta: a legfrissebb felmérések szerint a regisztrált munkanélküliek száma csekély mértékben emelkedett az elmúlt esztendőben. Ezen belül azonban a főiskolát, illetve egyetemet végzett állástalanok száma jelentősebb arányban nőtt. Tavaly januárban 8293 főiskolát és 3140 egyetemet végzett munkanélkülit tartottak nyilván, miközben az idén áprilisban az előzőek száma már 10323-ra, az utóbbiaké 3826-ra emelkedett. A tendencia egyértelműen az, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen köztük az állástalanok aránya 20 százalékkal haladja meg a tavalyi esztendő hasonló időszakát.

Ugyanakkor a regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma is állandóan nő: 2003 januárjában 1600 főiskolai és 771 egyetemi végzettségű állástalan fiatalt tartottak nyilván, de a számuk az idei év áprilisára 2074-re, illetve 819-re emelkedett. A felmérésekből kiderül, hogy bizonyos felsőfokú végzettséghez kötött szakmákban az átlagosnál magasabb a munkanélküliség. A diplomás állástalanok 30-35 százaléka tanító, tanár, 23 százaléka mérnök, 18 százaléka pedig agrárvégzettségű szakember. De a túlkínálat a felkapott szakmákban – például kommunikációs és marketingszakember, jogász, közgazdász – is jelentkezik már.

Csányi Lászlóné, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) oktatási szakértője utalt rá: az érdekképviselet már korábban jelezte, hogy gondok lehetnek a felsőfokú képzésben részt vevők elhelyezkedésekor, mivel a túlképzés jelei már évekkel ezelőtt megmutatkoztak bizonyos szakterületeken. Arra azonban senkitől nem kaptak felkérést, hogy a trendeket illetően konkrét vizsgálatokat folytassanak.

Értékvesztő szakmák

A szövetség ugyanakkor folyamatosan kapta a jelzéseket a munkaadóktól, hogy milyen anomáliák érzékelhetők a diplomások – s ezen belül is a pályakezdők – elhelyezkedésével kapcsolatban. Az oktatási szakértő szerint komoly probléma, hogy a képzések során nem veszik figyelembe kellőképpen a gazdaságban végbemenő változásokat, a piac igényeit. Figyelmen kívül hagyják például azt a tényt, hogy a vállalatoknak mintegy 95 százaléka 10 embernél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, így e munkahelyeken a vezetőn kívül alig van szükség felsőfokú végzettségű szakemberre. A multinacionális cégeknél a vállalat típusától is függ, hogy mekkora a felsőfokú végzettségűek iránti kereslet. Vannak olyan munkáltatók, amelyek megtartó erővel bírnak. Közéjük tartoznak például a gyógyszergyártó társaságok, lévén kutatással, fejlesztéssel is foglalkoznak, tehát szükségük van a jól képzett szakértőgárdára.

Csányi Lászlóné emlékeztetett rá, hogy nem minden területen problematikus a diplomások elhelyezkedése. Például a gépészmérnöki szakmában vagy jó néhány orvosi szakterületen hiány érzékelhető. A legújabb jelenség az informatikusi végzettség értékvesztése, mivel a piac lassan telítődik.

A szakmunkásképzésben viszont szintén kusza viszonyok uralkodnak, ugyanis nem tudható pontosan és konkrétan, hogy mely szakmák iránt lesz kereslet, s melyek iránt csökken a munkáltatók érdeklődése. Számos ágazatban pedig – például a kereskedelemben – megfigyelhető, hogy az alkalmazottakkal szemben mind komolyabb követelményeket támasztanak. Érettségi nélkül szinte lehetetlen álláshoz jutni, de a nyelvtudást is elvárják jó néhány helyen.

Szintén nem elhanyagolható gondot okoz, hogy a felsőoktatásban – de már a középfokú iskolákban is – még mindig az elméleti képzés van túlsúlyban a gyakorlati képzéssel szemben. Ez is azt jelzi, hogy az iskolák nem fordítanak kellő figyelmet a piac igényeire. A munkaadók folyamatosan jelzik e problémákat, de a képzés rendszere ez idáig nem volt képes a gyors és rugalmas reagálásra. E téren előrelépés várható akkor, amikor az Európai Unió gyakorlatának megfelelően a felsőoktatásban bevezetik a kétszintű oktatást 2006-tól.

Az oktatásügyi szakértő szerint használható nyelvtudás nélkül egyre nehezebb álláshoz jutni. Ez pedig nemcsak a diplomásokra vonatkozik, hanem a szakmunkásokra is, hiszen mind többen dolgoznak külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál, ahol a mindennapi érintkezésben immár elengedhetetlen az idegen nyelv használata.

Az oklevél csak "belépő"

Arról egyelőre sem a Foglalkoztatási Hivatalnak, sem az MGYOSZ-nak nincsenek adatai, hogy hány felsőfokú végzettségű fiatal szándékozik munkát vállalni külföldön, ha Magyarországon nem találja meg számításait. A jól képzett szakembereket mindenesetre szívesen látják az európai államok, főleg azokban a szakmákban, amelyek esetében az adott országban hiány van. Anglia például közölte, hogy az EU új tagországaiból örömmel fogadja az egészségügyben dolgozó diplomás szakembereket, mivel a szigetországban aránylag kevés az orvos és a magasan képzett ápolónő. A magyar doktorok közül néhányan máris jelezték, hogy külföldön vállalnának munkát.

Kelemen Éva, a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Munkaügyi Központ osztályvezetője elmondta: a regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma a megyében idén májusban 4834 volt, amely az összes regisztrálthoz viszonyítva 9,3 százalékos arányt jelent. Ezen belül a főiskolai és egyetemi diplomával rendelkezők száma 261.

A felsőoktatásban – az utóbbi években – végbemenő nagyarányú létszámbővítés miatt, illetve a képzési szerkezet átalakítása következtében egyre bővült a munkát kereső diplomás fiatalok köre. Közülük mind többen jelentkeznek a megye kirendeltségein – az adott év nyári és őszi időszakában, a diploma megszerzését követően – az elhelyezkedési lehetőségek iránt érdeklődve. Az esélyeket nagyban befolyásolja, hogy a jelentkezők a megye mely térségében keresnek munkát. A legtöbben a miskolci, kazincbarcikai és szerencsi régióban próbálnak elhelyezkedni.

A friss diplomásoknak mára mind gyakrabban kell szembesülniük azzal, hogy néhány szakmát kivéve szinte valamennyi területen túlkínálat uralkodik. Egy-egy állás elnyerése szempontjából a munkáltatók csupán belépőnek tekintik a felsőfokú végzettséget. A foglalkoztatók többsége a papíron szerzett tudásnál többre értékeli a megfelelő gondolkodásmódot, a gyakorlatorientált hozzáállást, illetve a hasonló területen szerzett munkatapasztalatot. Mindezek ellenére azonban nem vitatható, hogy diplomával könnyebb elhelyezkedni, mint nélküle.

Helyben maradni

Az elhelyezkedési esélyek mindenesetre összefüggésben állnak a végzett szakiránnyal, a helyi munkaerőpiac szezonális ingadozásaival, továbbá azzal, hogy a pályakezdő hajlandó-e a szakképzettségétől eltérő munkát is elvállalni. Ez utóbbira ugyanis Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nemegyszer akadt példa a helyi lehetőségek szűkössége miatt, s előfordult, hogy a diplomás fiatal fizikai munkára kényszerült. Az ilyen ritka és szélsőséges esetektől eltekintve azonban a pályakezdő végzősök általában arra törekednek, hogy saját szakmájukban helyezkedjenek el. A többség a saját megyéjében szeretne dolgozni: akik külföldre kívánkoznak, többnyire nagy tudású, agilis és mobil szakemberek, s legalább egy idegen nyelvet – leginkább az angolt – viszonylag magas szinten elsajátították.

Kelemen Éva utalt rá, hogy a frissen végzettek közül sokan nem regisztráltatják magukat a kirendeltségeken. Akik mégis megteszik ezt, főleg pedagógus, közgazdász, jogász, bölcsész, illetve műszaki diplomával rendelkeznek. Közülük is talán legkedvezőtlenebb a pedagógusok helyzete annak ellenére, hogy ők a társaikhoz képest könnyebben jutnak határozott idejű munkaszerződéshez, mivel szülés miatt helyettesíthetik a távol lévőket.

Ugyanakkor térségtől függően relatíve élénk kereslet tapasztalható a villamosmérnöki, gépészmérnöki, építészmérnöki, informatikus, nyelvtanár végzettségűek iránt, kiváltképp, ha az eredeti képzettség nyelvtudással párosul. Ritkább az igény az olyan, különféle speciális szakképzettségek iránt, mint például a minőségbiztosítási, a környezetvédelmi, a logisztikai, a mezőgazdasági, a kertészeti, a borászati.

A megyében maradó diplomás pályakezdők többsége a közszférában, illetve az ipar különböző területein szeretne álláshoz jutni. A munkáltatók körében azonban csak bizonyos korlátokon belül van igény a frissen végzettekre. Az önkormányzatoknál a szűkös anyagi lehetőségek jelentenek korlátot, noha az óvodák, az iskolák viszonylag állandó, stabil és rendszeres munkaerőigényt bejelentő foglalkoztatóknak számítanak. Ezek óvónői, nevelői, illetve egyéb szociális jellegű munkaköröket kínálnak a fiataloknak.

Kereseti lehetőségek

A közszférában a pályakezdők fizetése a bértábla szerint alakul, a versenyszférában azonban a minimálbér és a kollektív szerződés jelenti a kiindulási alapot. Szakmánként és térségenként természetesen nagyobb eltérések is előfordulhatnak. Íme, néhány konkrét példa a havi bruttó fizetésre: az óvónő kezdő bére 100-110 ezer forint, a középiskolai tanáré 120-170 ezer, a mezőgazdasági mérnök 130-150 ezer, míg egy most végzett közgazdász 200-220 ezer forintra számíthat.

Borsod megyében, az utóbbi években igen kedvező fogadtatásra találtak a diplomás pályakezdőket megcélzó munkaerő-piaci programok, amelyek mind a munkáltató, mind a munkanélküliek figyelmét felkeltették. Tavaly az úgynevezett "Pályakezdő diplomások tranzitfoglalkoztatási programja" révén 40, az idén a "Diplomás pályakezdőkkel az Unióba" című programon 30 személy foglalkoztatására nyílt, illetve nyílik lehetőség. Ugyanakkor a munkaügyi központ folyamatosan szervez különféle oktatásokat, tréningeket abból a célból, hogy a fiatal pályakezdők munkaerő-piaci esélyei javuljanak. A programok közé tartozik egyebek mellett a pályaválasztási és munkavállalási tanácsadás, a különféle álláskeresési technikák oktatása, nyelvi vagy egyéb tanfolyamok, képzések szervezése.

Burány Sándor munkaügyi miniszter nemrég jelentette be, hogy a Munkaerő-piaci Alap támogatásával, országos szinten összesen száz diplomás fiatalt sikerült bevonni két év alatt, 2005-ig a közigazgatási munkára felkészítő gyakorlati képzésbe. Az egyéves, elsősorban az uniós ügyekkel összefüggő feladatokra felkészítő képzés ideje alatt a pályakezdő fiatalok havonta bruttó 120-160 ezer forintos juttatásban részesülnek. Az első tapasztalatok alapján elmondható, hogy a pályakezdők 75-80 százaléka végleges állásajánlatot kap a minisztériumoktól, intézményektől. A kedvező tapasztalatok alapján a szaktárca az idén ismét meghirdette a pályázatot. Egyes régiókban, például Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében, külön programokkal is segítik az okleveles pályakezdőket.

Karrierépítés, egyéni fejlődés

A diplomás fiatalok bérezésével kapcsolatban általános tapasztalat, hogy munkahelyük megválasztásakor számukra nem elsősorban a javadalmazás mértéke jelenti a legfőbb szempontot.

A Hay Group Menedzsment Tanácsadó Kft. által készített felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek többsége inkább a kihívást jelentő, érdekes munkakört, a továbbtanulási, fejlődési lehetőségeket és a jó munkahelyi légkört tekinti elsődlegesnek.

A férfiak számára emellett nagyon fontos a rugalmas munkavégzés és a főnök személye, a nők pedig a vállalati kultúrának tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. A kezdő fizetések szakterülettől, a cég földrajzi elhelyezkedésétől, nagyságától függően változnak.