×

Távol az uniós álombérektől

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 8.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 77. számában (2004. július 8.)
A munkaadók és a munkavállalók képviselői, valamint a gazdaságkutatók egybehangzó véleménye szerint a következő néhány évben nincs esély arra, hogy a magyar átlagkeresetek elérjék vagy akár megközelítsék az uniós béreket. A felzárkózás akár negyedszázadot is igénybe vehet, hiszen a hazai vállalatok termelékenysége és hatékonysága ugyancsak elmarad az uniós szinttől. Ugyanakkor a szakértők szerint nem kell attól tartani, hogy a hazai "gyenge" bérek miatt a magyarok többsége külföldön keres majd munkát.

A május elsejei uniós csatlakozás jelentős változásokat hozhat a magyar társadalom életében. Az előnyök azonban korántsem érzékelhetők majd rövid távon és minden területen; s ez vonatkozik a bérezésre is. A keresetek felzárkóztatása kiemelt téma a munka világában: az erre irányuló kormányzati program kidolgozását régóta sürgetik a szakszervezetek.

Gazdasági különbségek

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy az elmúlt három esztendőben erőteljes bérfelzárkózás kezdődött el; a reálbérek évente mintegy tíz százalékkal nőttek. A kilencvenes évek második felében a keresetek emelkedése lassúbb volt. Ugyanakkor a javadalmakat jó néhány szakmában egyéb bérjellegű juttatások – amelyek egy részét a múlt rendszerből sikerült "átmenteni" – is növelik.

A kedvező folyamatok ellenére a magyar és az uniós átlagbérek között mégis nagy a szakadék, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük a nyugat- és a kelet-közép-európai régió között kialakult társadalmi, gazdasági különbségeket. Az igazgató nyomatékosította: a bérfelzárkózás nem képzelhető el gazdasági felzárkózás nélkül. A termelékenység és a hatékonyság javítása, illetve a gazdaság bővülése nélkül nem engedhető meg jelentős bérkiáramlás, hiszen ez negatív hatással lenne Magyarország versenyképességére, ami viszont foglalkoztatási problémákhoz vezethetne.

Tény az is, hogy az elmúlt években az EU-hoz csatlakozott országok szintén különböző mértékű gazdasági növekedést produkáltak. Kiemelkedő például Írország teljesítménye, ahol tízszázalékos bővülést könyvelhettek el, míg például Görögország, Portugália és Spanyolország az elmúlt öt-hat évben egy-két százalékpontos javulást regisztrálhatott.

A bérfelzárkózás tekintetében Magyarországon is kulcskérdés lehet, hogy a gazdasági növekedés milyen mértékű lesz a következő években. Hegedűs Miklós úgy látja: ha a bővülés tartósan eléri az évi négy százalékot – s közben az EU-ban ez az érték 2-4 százalék között mozog -, akkor az itteni átlagbérek huszonöt év múlva elérhetik az uniós keresetek 85-90 százalékát. Mindez azt jelzi, hogy lassú és hosszú bérfelzárkózási folyamatra kell felkészülni. Ezt egyfelől tudomásul kell venniük a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt, másfelől fel kell készülniük arra, hogy a következő években még hangsúlyosabb szerepe lehet az érdekegyeztetésnek.

Foglalkoztatási költségek

A Hay Group Menedzsment évről évre készít jövedelemszint-felmérést a vállalatok körében. Vizsgálták azt is, hogy az uniós csatlakozás miként befolyásolja a bérek alakulását. Megállapításuk szerint a csatlakozást követően is – hasonlóan a korábbiakhoz – elsősorban a gazdaság állapota határozza meg a kereseteket, a tagság tényéből következően ugyanis – önmagában – nem számíthatunk jelentős emelkedésre.

Visszatekintve a görögök, a portugálok és a spanyolok tapasztalataira, egyértelműen látható, hogy az EU-tagság elnyerése jótékonyan hatott a gazdasági folyamatokra, s az élénkülés elvezetett a bérek növekedéséhez. Az előrejelzések szerint az infláció mértéke és a GDP bővülési üteme jelentősen nem fog változni Magyarországon. Mivel azonban a hazai gazdaság növekedése dinamikusabb az uniós átlagnál, ezért arra lehet számítani, hogy a bérkülönbségek is mérséklődnek.

A Hay Group vizsgálata szerint a multinacionális cégek hazánkban alkalmazott munkavállalóinak foglalkoztatási költségei az anyaországbelieknek körülbelül harminc százalékát teszik ki, ugyanakkor a termelékenység a külföldi szint 50-60 százalékát éri el. A nemzetközi vállalatok vélhetően csak akkor fogják jelentősen emelni a kereseteket reálértéken, ha a termelékenységi mutatók jelentősen javulnak. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy mindig lesznek olyan országok, amelyek bérszínvonala Magyarországénál alacsonyabb, amivel elcsábítják a multinacionális vállalatok alacsony képzettségű munkaerőt igénylő termelőtevékenységét. Ezért – hangsúlyozza a Hay Group felmérése – Magyarországon nagyobb figyelmet kell fordítani a tudásalapú termelésre, amely javítja a gazdaság termelékenységét, s megteremti a további fejlődés lehetőségét.

Ágazati különbségek

A bérek alakulását politikai döntések is befolyásolhatják, mint ez látható volt az elmúlt években a minimálbér megemelése, valamint a közszférában történt keresetrendezés során. Mivel azonban a szakszervezetek aktivitása hazánkban sem erősebb, mint más európai országokban, így különlegesen nagy kényszerítőerőt ez sem jelent a bérkorrekciók során.

Az egyes ágazatok között jelentős bérkülönbségek tapasztalhatók. A kereskedelem például hagyományosan a rosszul fizető szakmák közé tartozik; a magyarországi fizetési ranglista alján helyezkedik el. Ezt erősítette meg Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke is. Hozzátette: ezen a multinacionális láncok megjelenése sem változtatott, hiszen az ott dolgozók jövedelme is alacsony. Ezért nem állja meg a helyét az a vélekedés, miszerint az ágazatban csak a kisvállalkozóknál foglalkoztatottak keresnek keveset. Ellenben a tapasztalatok azt jelzik, hogy a magasabb minimálbér miatt teret hódított a részmunkaidős foglalkoztatás, ami szintén rontotta a kereskedelmi átlagbéreket.

Az alacsony bérek ellenére a kereskedelemben mégis munkaerő-kínálat van. Ennek oka, hogy az egyik legkönnyebben elsajátítható szakmáról van szó; nemcsak az eladói, de a boltvezetői képesítés is viszonylag rövid időn belül megszerezhető. Antalffy Gábor úgy véli: a magyar kereskedelmi dolgozók bérét először az országos átlaghoz kellene felzárkóztatni, s csak azt követően lehetne megcélozni az uniós bérek megközelítését.

Némiképp kedvezőbb a helyzet a vendéglátás területén, hiszen a pincér vagy a szakács munkája már kvalifikáltabb tevékenységnek számít. Talán nem véletlen, hogy e szakma képviselői közül sokan vállalnak munkát Ausztriában, Németországban. Antalffy Gábor elmondása szerint külhonban kedvező fogadtatásra találnak, hiszen a helybelieknél kevesebbet kell nekik fizetni, ugyanakkor jó munkaerőnek számítanak. Mégsem kell attól tartani, hogy elvándorlásuk zavarokat okoz a magyar munkaerőpiacon, hiszen itt még mindig jelentős a túlkínálat. Természetesen a kereskedőknek és a vendéglátósoknak is gondot okozott, hogy az uniós csatlakozást követően jó néhány hatósági előírás megváltozott, amelyek kötelező teljesítése úgymond "elvitte a vállalkozások pénzét". Emiatt is kevesebb forrás jut majd a béremelésre. Az uniós keresetek elérése tehát egyelőre álomnak tűnik.

A vidék rosszabbul fizet

Dr. Peller Katalin, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség főtitkára összehasonlításképpen elmondta, hogy ágazatukban Magyarországon az átlagórabér 2,4 euró, míg Portugáliában 6, Németországban pedig 28 euró. Persze vannak olyan cégek, ahol a dolgozók némelyikének átlagórabére eléri a portugál szintet, azonban csak az állandó túlmunka árán, műszakpótlékokkal együtt.

Hasonlóképpen a magyarországi nyomdák között is vannak bérdifferenciák – mondta a főtitkár. Jellemző, hogy vidéken alacsonyabbak a fizetések, s az is, hogy a multinacionális vállalatoknál jobbak a keresetek, s bőkezűbbek az egyéb szociális juttatások. Örömteli viszont, hogy a magyar nyomdák közül a sikeresebbek ma már mindjobban törekednek arra, hogy e téren is közelítsenek a nemzetközi cégekhez.

A főtitkár szerint a bérfelzárkózást az is befolyásolja, hogy a nyomdák milyen gazdasági körülmények között működnek. Egy-egy jogszabályi változás – például a nyomdák és a kiadók közötti, igaz, azóta visszavont áfarendelkezés – vagy az alapanyagárak drágulása finanszírozási gondot okozhat.

Természetesen az is fontos, a bérfelzárkózást befolyásoló tényező lehet, hogy a következő években milyen elvonások terhelik majd a munkaadókat.

Kollektív szerződések

A főtitkár szerint attól nem kell tartani, hogy a következő években a magyar nyomdászok külföldön keresnek majd munkát, s attól sem, hogy a környező országokból települnek majd ide a szakmunkások. A magyar munkaerő az országhatáron belül sem mobil, ráadásul a külföldi munkavállaláskor gátat jelenthet a megfelelő nyelvtudás hiánya is. Bár a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél e téren jobb a helyzet, ők viszont kedvezőbb kondíciókkal helyezkedhetnek el a multinacionális vállalatok itteni cégeinél, s ezért nem kényszerülnek külhoni munkavállalásra.

Peller Katalin úgy véli, hosszú távon nem tartható, hogy ilyen jelentős különbség legyen a magyarországi és az uniós bérek között. Szerinte néhány éven belül kedvező változást hozhat, hogy Magyarországon is kötelező lesz az ágazati kollektív szerződések megkötése, s az abban foglaltak betartása – a bérre vonatkozóan is -, akárcsak az uniós országokban.

Kollár Márton, a Jászberényi Aprítógépgyár Rt. humánpolitikai igazgatója szerint rövid időn belül nem várható, hogy elérjük az uniós bérszínvonalat. A különbségek mérséklődésére van esély, de a kiegyenlítődés húsz-huszonöt év múlva képzelhető el. A nyugat- és a kelet-közép-európai régió történelmi és gazdasági fejlődése között nagy a differencia, s a különbségek eltüntetéséhez idő kell. Ámbár azt is figyelembe kell venni, hogy nemcsak a most csatlakozó országok, hanem az uniós államok gazdasága is növekedni fog.

A humánpolitikai igazgató nem tart attól, hogy a magyar állampolgárok többsége vándorbotot vesz a kezébe, s a magasabb bér reményében külföldön próbál szerencsét. Természetesen lesznek ilyenek is – elsősorban a fiatalabbak közül -, de a többség Magyarországon keresi boldogulását, kivárva, amíg a még meglévő különbségek mérséklődni fognak. Nyilvánvalóan lesznek olyan területek – például az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy -, ahol a javulás jelei már rövidebb távon érzékelhetők lesznek. Ráadásul, ha a munkavállalók keletre, a még nem csatlakozott országok felé tekintenek, láthatják, hogy nálunk kedvezőbb a helyzet. Kollár Márton szerint a cégeknek törekedniük kell a termelékenység és a hatékonyság javítására, hiszen csak így van esély a keresetek emelésére.

A német Kunert vállalkozás kebelébe tartozik a Halaspack Bt., amely kelet-közép-európai régiós központként is működik a vállalatcsoporton belül. A kiskunhalasi csomagolóanyagokat gyártó cég vezérigazgatója, Bodrogi József elmondta: a nyugat-európai és a magyar bérek között jelentős az eltérés. Igaz viszont az is, hogy a gyárak hatékonysága és termelékenysége között szintén van különbség. A kiskunhalasi cég eddigi és jövőbeni fejlesztései, beruházásai ezért elsősorban a hatékonyságnövelést szolgálják, e nélkül ugyanis a bérek "feltornászása" sem képzelhető el.

Kormányprogramra várva

A szakszervezetek évek óta szorgalmazzák, hogy a kormány készítsen uniós bérfelzárkóztatási programot, s e követelésüknek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) is hangot adtak. Ez ügyben azonban mind ez idáig érdemi lépés nem történt – mondta lapunk érdeklődésére Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője. E témában tehát nem volt tárgyalás a munkaadók és a munkavállalók képviselői között.

A szakértő szerint rövid távon nincs esély arra, hogy a magyarországi átlagbérek megközelítsék az uniós kereseteket, ezt a tényt erősítik az ezzel kapcsolatos borúlátó kormány-, illetve gazdaságkutatói prognózisok is. A bérfelzárkózási esélyeket csökkenti, hogy a 2001-2002-ben tapasztalható kedvező folyamatok az idén megtorpantak, sőt visszaesés volt tapasztalható, mivel a keresetek emelkedése elmaradt a teljesítménynövekedés mértékétől is.

A szakértő szerint a kormány az adók csökkentésével, a béreket terhelő költségek mérséklésével, valamint az inflációt kordában tartó gazdaságpolitikai intézkedésekkel segítheti, hogy a munkavállalók reálbére ne csökkenjen. Hanti Erzsébet úgy véli, mivel a magyar munkapiac még nem szerves része az uniós munkaerőpiacnak, ezért az EU-s átlaghoz képest alacsony hazai bérek nem okoznak zavart az itteni foglalkoztatásban.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 8.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem