Levonás a munkabérből

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 8.) vegye figyelembe!

A munkáltató nem dönthet önkényesen

Megjelent A Munkaadó Lapja 77. számában (2004. július 8.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Melyek a munkabér védelmének garanciái? Mikor, milyen feltételek mellett vonhat le a munkáltató a munkabérből? A munkáltató milyen szabályok szerint teljesítheti a letiltást, levonást elrendelő határozatokat? Alábbi cikkünkben e kérdéseket válaszoljuk meg.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) egy sor megszorító szabállyal igyekszik védeni a munkabért. Idetartozik az a rendelkezés is, amely szerint a munkabérből csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye levonásnak. E szabálytól érvényesen eltérni nem lehet. E rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is. A munkáltató a levonásért, illetve a tagdíjnak a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

Semmis az a nyilatkozat, amely szerint a munkavállaló hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató a munkabéréből az esetleges károkat kártérítési határozat nélkül levonja.

Általános érvénnyel mondja ki az Mt., hogy a munkáltató a munkavállaló részére adott előlegből eredő követelését a munkabérből levonhatja.

A munkabérből való levonás konkrét eseteként szabályozza a törvény, amikor a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően harminc napon belül munkaviszonyt létesítő vagy a fennálló munkaviszonyában tizennégy napon belül tovább foglalkoztatott munkavállaló részére két hétre járó személyi alapbérét - kérésére - előre ki kell fizetni. Az így kifizetett bért - eltérő megállapodás hiányában - két hónapon belül két részletben lehet levonni. Ha a munkavállaló munkaviszonya előbb megszűnik, a viszsza nem térített bér a dolgozó munkabéréből levonható. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a kiesett időre járó munkabérből csak az a jövedelem vonható le, ami meghaladta a munkavállaló munkaviszony mellett megszerzett jövedelmét.

Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.

A munkabérből való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók.

Végrehajtás a munkabérre

A bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) szerint a bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzügyi intézménynél kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.

Az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya csak akkor vonható végrehajtás alá, ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzügyi intézménynél kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani.

Közvetlen bírósági letiltás

Letiltás végrehajtási lap helyett

A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést. A letiltó végzésben a bíróság arra hívja fel az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt, hogy - a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesíti. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.

Letiltás végrehajtási záradék helyett

Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság - a végrehajtási záradékolás helyett - is közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést. A letiltó végzésben ilyenkor a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést - a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek. A bíróság az ilyen letiltó végzést is a munkáltatónak és a feleknek is megküldi. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki.

Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helybenhagyta a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek. Ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta a végzést, a másodfokú bíróság - a végrehajtási kérelem alapossága esetén - a letiltást a határozatában mondja ki, és azt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak. A munkáltató köteles az említett bírósági felhívás, illetőleg másodfokú határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani.

A letiltás mint kizárólagos lehetőség

Kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

- ezt kívánta a végrehajtást kérő,

- a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

Közvetlen bírósági felhívás

A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. A bíróság a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsát ki, ha az elsőfokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat állapított meg, illetőleg ha az elsőfokú bíróság által megállapított tartásdíj összegét vagy a teljesítésre vonatkozó rendelkezését módosította. (Ez megfelelően irányadó a Legfelsőbb Bíróságra is, ha a tartásdíjat felülvizsgálati kérelem alapján állapította meg, illetőleg módosította.)

Közvetlen bírósági felhívásnak csak akkor van helye, ha azt a jogosult kérte. (A kérelem lehetőségéről a bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni.)

A végrehajtás felfüggesztése

Ha a bíróság a végrehajtást az adós kérelmére függeszti fel, pénzkövetelés végrehajtása esetén a felfüggesztés az adós munkabérének letiltására, valamint az ingó vagyontárgyak és az ingatlan értékeléséről szóló hirdetmény elkészítésére és a vagyontárgyak értékesítésére terjed ki, a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.

A felfüggesztett végrehajtást a felfüggesztést elrendelő bíróság - illetőleg a polgári perrendtartásban vagy más törvényben megállapított más bíróság - intézkedésére lehet tovább folytatni.

Végrehajtói letiltás

Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó letiltja, és ilyen módon lefoglalja az adós munkabérét. (A tartásdíj behajtására irányuló letiltást az említett határnap, illetőleg határidő letelte után 3 napon belül ki kell bocsátani.)

A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett öszszeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően - fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára. A végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek.

A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós - a munkáltató megváltozása esetén - az új munkáltatótól kap.

Ellenőrzés

A végrehajtó a munkáltatónál a helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e. A munkáltató köteles lehetővé tenni, hogy a végrehajtó beléphessen a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére. Ugyancsak engednie kell, hogy a végrehajtó betekinthessen a munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós munkabérére és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba.

A levonás szabályai

A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett összegből általában legfeljebb 33 százalékot, kivételesen legfeljebb 50 százalékot lehet levonni.

A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Levonási sorrend

Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a következő sorrend szerint kell levonni:

- gyermektartásdíj,

- egyéb tartásdíj,

- munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,

- a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

- adó-, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

- egyéb követelés,

- a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.

A levonási sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.

A levonási sorrendben azonos helyen álló több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz. A bíróság ettől eltérően elrendelheti, hogy a levonási sorrendben azonos helyen álló több követelést arányosan kell kielégíteni.

A levonás terjedelme

A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet az alábbi követelések fejében:

- tartásdíj,

- az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés,

- jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.

A levonás terjedelme szempontjából a munkavállalói munkabérhez tartoznak a következő összegek is:

- a munkáltató által a munkavállaló részére a betegszabadságának idejére kifizetett összeg,

- a végkielégítés,

- a jutalom.

A levonás terjedelmére vonatkozó szabály a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó:

- a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,

- a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,

- az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,

- a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,

- bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.

Levonás a nyugdíjból

Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50 százalékáig terjedhet az alábbi követelések fejében:

- gyermektartásdíj,

- jogalap nélkül felvett nyugellátás.

Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.

Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból

A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

- gyermektartásdíj,

- jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból

A gyermekgondozási segélyből és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33 százalékot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében. A családi pótlékból és az iskoláztatási támogatásból legfeljebb 33 százalékot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék, iskoláztatási támogatás és anyasági támogatás fejében.

Levonás egyéb járandóságból

A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő tiszt, zászlós és tiszthelyettes illetményéből csak a tartásdíj címén fennálló követelést lehet levonni. A levonás az illetményt terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmaradó öszszeg 50 százalékáig terjedhet.

A munkanélküli-ellátásból (munkanélküli-járadékból, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

- tartásdíj,

- jogalap nélkül felvett munkanélküli-ellátás.

A fogva tartott adós keresményéből - a köztartozások levonása után és az öregségi nyugdíj összegéhez kapcsolódó mentességre való tekintet nélkül - le kell vonni az adós

- eltartási költségét,

- saját szükségleteire fordítható összeget, és

- a szabadulása idejére tartalékolt öszszeget.

A fennmaradó keresmény legfeljebb 50 százalékát bármely követelés fejében le lehet vonni.

Végrehajtás alól mentes juttatások

A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az említett mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le. Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az említett mentesség szempontjából öszszevontan kell figyelembe venni.

Mentes a végrehajtás alól

- a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,

- az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,

- az anyasági segély,

- a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,

- a megváltozott munkaképességű személyt megillető juttatás (keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés, jövedelemkiegészítés, átmeneti jövedelemkiegészítés, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka),

- a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,

- a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,

- az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,

- a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,

- a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,

- a sorkatonai, illetőleg polgári szolgálatot teljesítő személy illetménye,

- a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő tisztes és honvéd illetménye,

- a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő személy természetbeni ellátásának pénzegyenértéke,

- a fogyatékossági támogatás.

A letiltással kapcsolatos munkáltatói kötelezettség

A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és - a letiltásban foglalt felhívás szerint - kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára.

A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon

- értesítse az adóst a letiltásról,

- intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,

- értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, amint az lehetségessé válik. Mindez irányadó az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is.

A levonást korlátozó rendelkezéseket a munkáltatónak is be kell tartania a letiltás végrehajtása során.

Tartozásigazolás

A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak nincs tartozása.

Ha a munkavállaló újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást a munkavállalótól bekérni és a végrehajtást folytatni.

Készfizető kezesség

A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Itt említjük meg, hogy a bírói gyakorlat szerint, ha a gyermektartásra kötelezett munkavállaló illetményét a bíróság letiltotta, és a munkáltató a letiltásnak nem tett eleget, a munkáltató készfizető kezesi felelőssége folytán a marasztaló határozat előzetesen végrehajthatónak nyilvánítható.

Amennyiben a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

Igényérvényesítés írásbeli felszólítással

A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti.

A jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. (A jutalékelőleg visszakövetelése esetén nem alkalmazható a törvénynek a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszafizetésére vonatkozó szabálya. A jutalékelőleg a hároméves elévülési időben követelhető vissza.) A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.

Ha a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott döntése alapján a munkavállalókat mégsem illeti meg a jogerős ítélettel megállapított és a munkáltató által kifizetett magasabb összegű munkabér, a munkáltató a munkajogi elévülési időn belül követelheti vissza fizetési felszólítással a bíróság által korábban tévesen megítélt munkabér-különbözetet.

A munkabér védelme

A munkabér védelmét szolgálja a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a munkabért a munkavállalónak kell kifizetni, kivéve ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. A munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonásmentes munkabérrész nem ruházható át. Munkaviszonyra vonatkozó szabály a jövőben esedékessé váló munkabérigény átruházását megtilthatja. A munkáltató nem élhet beszámítással a levonásmentes munkabér-követeléssel szemben vagy egyébként, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály tiltja.

A bérfizetés módja

A munkabért - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Utalvány vagy más formában munkabért fizetni tilos. Ez azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja.

Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá. A természetbeni munkabér a pénzben meghatározott munkabér húsz százalékát nem haladhatja meg. Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk.

A bérfizetés ideje

A munkavállaló részére járó munkabért fő szabályként havonta utólag, egy ízben kell elszámolni és kifizetni. (Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni.) A munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása ettől eltérően is rendelkezhet.

Ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Előleget azonban - legalább havonta - ilyen esetben is fizetni kell. Amennyiben ilyen esetben a munkaviszony a kifizetés előtt megszűnt, a munkabért a munkáltató köteles az esedékesség napján a munkavállaló által megadott címre elküldeni. Az elküldés költségei a munkáltatót terhelik.

A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni.

Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén, akkor kérésére munkabérét a bérfizetés előtti utolsó itt töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni.

A munkabért munkaidőben kell kifizetni, kivéve ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően rendelkezik.

Bérfizetés a szabadság előtt

A munkáltató - hacsak a felek ettől eltérően nem állapodnak meg - legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteles kifizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért.

A bérfizetés helye

A munkabért a munkavállaló munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén kell kifizetni. Italboltban vagy más szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Késedelmi kamat

Késedelem idejére a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár. Amennyiben a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg, a munkavállaló járandósága a munkaviszonya jogellenes megszüntetését megállapító bírósági ítélet jogerőre emelkedésével válik esedékessé, és ettől az időponttól nyílik meg a joga a kamat követelésére.

Elszámolás

A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

 

Végrehajtási záradék

A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a Munka Törvénykönyve alapján

- a munkavállalóhoz intézett olyan - keresettel meg nem támadott - írásbeli felszólítását, amely a munkavállaló részére jogalap nélkül kifizetett munkabérnek vagy a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő más tartozásának a megtérítésére irányul,

- a munkavállalót kártérítésre kötelező - jogerős és végrehajtható - határozatát,

- a munkavállalóval a békéltetőeljárás során kötött egyezségét.

Az írásbeli felszólítás, határozat és egyezség akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, illetőleg az nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 8.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden előfizetőnknek válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Kérdésfeltevés csak előfizetőink számára bizosított, kérjük jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával fent, vagy regisztráljon.