×

A versenyképesség-javítás esélyei

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 8.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 77. számában (2004. július 8.)
Magyarország európai uniós csatlakozásának mindenekelőtt a munkaerő-igényes ágazatok lehetnek a nyertesei, hiszen a hazai bérek még mindig hozzávetőlegesen egyötödét teszik ki az uniós átlagnak. A turizmus, a szolgáltatás és az építőipar egyértelműen haszonélvezője lehet a bővítésnek, miképpen a feldolgozóiparról is elmondható, hogy már most nemzetközi színvonalon produkál. A kormány szerint a hazai ágazatok versenyképességét alapvetően meghatározza, hogy az elkövetkező időszakban képesek-e fejlesztésekre, termékszerkezetük megújítására, illetve a korszerű üzleti tudás megszerzésére. Ezzel egyetértve a munkaadói érdekképviseletek azt az álláspontot képviselik, hogy kiemelten kell kezelni a foglalkoztatottak számának és arányának növelését, illetve a szakképzés megújítását. A munkavállalói érdekvédők viszont úgy látják: a versenyképességnek nem lehet kizárólagos forrása az uniós bérekhez viszonyított alacsony hazai kereset.

Az építőipar, a szolgáltatás és a turizmus jól járhat a bővítéssel

Az európai uniós csatlakozás során az a kérdés, hogy hazánk miként tud alkalmazkodni az uniós környezethez. Nyilvánvaló előnyt jelent a határok könynyebb átjárhatósága és a tranzakciós költségek csökkenése. Ugyanakkor számolni kell a szigorúbb előírásokkal, így a környezetvédelmi, egészségügyi-biztonsági, fogyasztóvédelmi, termékmegfelelési és szakképzési követelményekkel is – elemezte lapunknak Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára.

Magyarország tagállammá válása főként a munkaerő-igényes ágazatok számára eredményez potenciális versenyelőnyt. Nálunk ugyanis a munkaerő ára továbbra is hozzávetőlegesen egyötöde az uniós átlagnak. A hazánkhoz közel eső régiók közül néhánnyal – így Észak-Olaszországgal, Ausztriával és Dél-Németországgal – összevetve még nagyobb a különbség: ott hétszer-nyolcszor akkora bért fizetnek dolgozóiknak a munkaadók. Erősebb versenypozícióba kerülnek az exportorientált közepes méretű vállalkozások, továbbá azok, amelyek az előbb felsorolt régiókkal határosak. A helyettes államtitkár egyetért azokkal, akik szerint a feldolgozóipar számára is szélesre tárultak a kapuk, ez azonban nagy kihívás a számukra. Kizárólag akkor lehetnek ugyanis sikeresek, ha termékkínálatukat az igényekhez igazítják, s elsajátítják a szükséges számviteli ismereteket, megváltoztatják marketingstratégiájukat, s beruházásokat valósítanak meg.

Hazánk uniós integrációjának egyik fő nyertese lehet a turizmus is. Kis odafigyeléssel vonzó célponttá válhat Magyarország.

Minden esély megvan arra is, hogy a szolgáltatóipar is jelentős hasznot húz majd a csatlakozásból. Gérnyi Gábor ezen belül is kiemelte a környezetvédelmi és a pénzügyi szolgáltatások körét, ami iránt bizonyosan fokozódik a kereslet.

Meg kell említeni a sikerre ítélt ágazatok között a közlekedést is, s azon belül a szállítmányozással és a logisztikával foglalkozó cégeket. E vállalkozásoknak azonban ügyelniük kell arra, hogy eszközállományukat megújítsák. A szállítás és szállítmányozás területén tevékenykedők számára hihetetlen előny adódik abból, hogy az eddigi nemzetközi fuvarok a jövőben már nem számítanak annak, így ezzel tetemes összeget takaríthatnak meg a kis- és középvállalkozások. Fokozódik az ágazat versenyelőnye a közlekedés területén végrehajtott fejlesztések, beruházások révén is.

Amennyiben óvatosan és ügyesen alkalmazkodik az új körülményekhez, kiemelten sikeres lehet az építőipar is. E területen a belső fejlődés önmagában is indukál növekedési lehetőségeket, amit tovább szélesít az európai uniós csatlakozáshoz és a közösségi forrásokhoz kapcsolódó fejlesztések sora is. Ráadásul kiemelkedően sok megrendelés várható az iparból és a szolgáltatási szektorból is a következő két-három esztendőben. Mindenesetre az ágazat hazai képviselőinek gyorsnak kell lenniük, mert Németország és más államok recesszióval küszködő építőipari vállalkozásai várva várják a pillanatot, amikor a csatlakozó országokban az élénkülő kereslet számukra potenciális munkalehetőséget jelent. Igaz, konkurensekre, a csatlakozásban piacot remélő határon túli cégekre más ágazatok esetében is lehet számítani. Az építőipar területén várható boom ebben a szektorban még élesebbé teheti a versenyt, nehezítve a hazai cégek életét.

Kulcskérdés a képzés és a foglalkoztatás

Magyarország számára ma és a jövőben egyaránt elsőrendű a versenyképesség megerősítése – jelentette ki Hörömpöly László. A Magyar Iparszövetség elnöke hozzátette: a hazai gazdaság átlagos teljesítménye az uniós szintnek hozzávetőlegesen 40-60 százaléka. Természetesen szakmánként eltérő, hogy milyen mértékű az elmaradás:

Ahhoz, hogy a következő tíz évben érdemi előrelépés történjen, a képzéstől a foglalkoztatásig számos területen kell javítani a hatékonyságot. Kiemelten kell kezelni a foglalkoztatottak számának és arányának növelését. Amennyiben ugyanis 1 százalékkal sikerül csökkenteni a munkanélküliséget, ez azonnal jelentős mértékben megmutatkozik a bruttó hazai termékben (GDP). Egyenes arányosság áll fenn tehát a foglalkoztatottság bővítése és a GDP mutatószáma között, éppen ezért a magyar gazdaság csak akkor lehet hosszú távon versenyképes, ha gondot fordítunk arra, hogy minél magasabb legyen a foglalkoztatási ráta.

A versenyképesség záloga az oktatás és a képzés is, s ezen belül különösen kényes kérdés a szakképzés. Ezt mindenképp javítani kell, a gyakorlatorientáltságra törekedve.

Az elnök szerint örvendetesen erősödik a gazdaság is. Azonban egyértelmű, hogy a választási ígéretek, pontosabban azok részleges vagy teljes teljesítése időről időre felemészti a gazdasági tartalékok jelentős részét. Ez pedig javarészt kampánycélokat szolgál, és semmiféle gazdasági racionalitás nem támasztja alá. A választások után két évvel, a ciklus közepén kimutatható, hogy javul az export, nő az ipari termelés és a GDP is. Emellett teljesítette a kormány a bérezéssel kapcsolatos ígéreteket, ami jelentős kiadásokat okozott a költségvetésnek. Mára azonban egyre inkább magára talál szinte valamennyi ágazat. Félő ugyanakkor, hogy két év múlva újra az előző választásokhoz hasonló helyzet alakul ki, s a magyar gazdaság versenyképességét ismételten veszélybe sodorhatják majd a túlzott pénzügyi terheket jelentő ígéretek.

Hörömpöly László követendőnek nevezte az ír példát, ahol nagy hangsúlyt helyeztek a képzésre, illetve arra, hogy miként lehet minél több pénzt elnyerni a közösségi támogatásokból, s azok segítségével javítani a versenyképességet. Hazánkban e téren 10-20 évre mindenképpen szükség van ahhoz, hogy be tudjuk hozni a lemaradást. Sok múlik azonban azon, hogy mennyire lesz jó a gazdaság teljesítőképessége, s hogy sikerül-e 2010-ben bevezetni az eurót.

Nagy a lemaradás a bérekben

Az ország és a magyar vállalatok versenyképességét rendkívül sok tényező befolyásolja – hangsúlyozta a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke. Hódi Zoltán elmondta: egy ágazat, illetve az abban működő vállalkozás versenyképessége nagyban függ attól, hogy milyen megrendelésekre lehet számítani, illetve lehet-e válogatni a kínálkozó lehetőségek között.

Lényeges az is, hogy milyen adók, járulékok, illetve illetékek terhelik a cégeket. Sokan úgy vélekednek, hogy Magyarországon ezek a többletköltségek magasak, s ez bizonyos szempontból így is van – fejtette ki Hódi Zoltán. Az egészségügyi hozzájárulás például komoly teher, a társasági adó azonban nem különösen magas. Az iparűzési adó túlzott mértéke viszont rontja a cégek versenyképességét, s emiatt csökkenteni kellene azt. Persze ez is kétélű fegyver, hiszen nyilvánvaló, hogy a beszedett adók valamilyen célt szolgálnak, azok mérséklése tehát valamilyen szolgáltatást veszélyeztethet. Ha például az iparűzési adó egy részéről lemondanak az önkormányzatok, akkor a településeknek szűkebb mozgástere lesz arra, hogy kedvezményeket nyújtsanak a területükön letelepedni kívánó vállalkozásoknak. Hasonlóképpen nem feltétlenül jó ötlet az sem, ha hazánk versenyképességét a társadalombiztosítási járulékok mértékének csökkentésével igyekeznek javítani – vélekedett az alelnök. Csak akkor lehet alacsonyabban megszabni a fizetési kötelezettség mértékét, ha azzal legalább ugyanazt a szolgáltatási minőséget lehet biztosítani, mint a jelenlegi körülmények között.

A dolgozók keresete hazánkban még egyáltalán nem versenyképes. Szembetűnő, hogy míg az egy főre jutó GDP hazánkban az uniós átlag 50-51 százaléka, addig a bérek tekintetében jóval nagyobb az eltérés: a magyar bérek vásárlóerő-paritáson számítva is alig 40-45 százalékát teszik ki a közösségi átlagnak. A lemaradás "ledolgozásának" feltétele, hogy a magyar gazdaság növekedése hosszú időn keresztül meghaladja az uniós átlagot, a keresetek emelkedése pedig párhuzamosan történjék a termelékenység növekedésével és az infláció csökkenésével. Hódi Zoltán szerint előbb-utóbb a versenytársak is szóvá teszik, hogy a magyar munkaadók előnyben vannak a Tizenötökkel szemben, hiszen hazánkban alacsonyabb bért kell fizetniük. Ezt mutatja az is, hogy az iparban és a versenyszférában az elmúlt tíz évben a termelékenységnövekedés üteme 70 százalékkal meghaladta a bérnövekedés dinamizmusát.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 8.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem