Önkormányzati szint

A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető fórumban egyeztet. A Kjt. értelmében az önkormányzat döntése előtt az érintett szakszervezetekkel véleményezteti a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét.

Munkahelyi közszolgálati érdekegyeztetés

A Ktv. alapján a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, valamint a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv választott tisztségviselője vesz részt.

A közigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét a köztisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozásról.

A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv tájékoztatást kérhet

- az egyes tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében;

- a közszolgálati jogszabályok végrehajtásáról;

- a helyi megállapodások betartásáról, a részmunkaidős és határozott idős foglalkoztatásról.

A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv javaslatot tehet

- a közigazgatási szerv részére a köztisztviselőket érintő intézkedésekre;

- a köztisztviselőket érintő helyi szabályozás egységes értelmezésére; valamint

- a köztisztviselőket érintő helyi szabályozási tárgykörökre.

A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete

A foglalkoztatási törvény meghatározza a foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezetét, amely a következő szervekből áll:

- Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT),

- Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT), valamint

- a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok.

A MAT a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből álló testület, amely a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos jogokat, illetőleg kötelezettségeket az e törvényben foglaltak szerint gyakorolja, illetőleg teljesíti.

Az OÉT a munkájában részt vevő országos munkaadói és munkavállalói szövetségek útján jelöli ki a MAT munkaadói, továbbá munkavállalói képviselőit, és javaslatot tesz a visszahívásukra.

A Munkaerő-piaci Alappal a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelkezik, azonban rendelkezési jogát a MAT-tal megosztva gyakorolja.

A MAT véleményezi

- a kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelvének tervezetét,

- a munkanélküli-ellátásokra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerő-piaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket,

- a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyedi döntéseinek tervezetét.

Az OÉT évente beszámoltatja a MAT-ot.

Megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok

A megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási és a munkaerő-piaci képzési érdekegyeztetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testületként megyei (fővárosi) munkaügyi tanács működik. A munkaügyi tanács megbízatása négy évre szól.

Munkavédelmi érdekegyeztetés

A munkáltatók és a munkavállalók képviselői, valamint a kormány intézményes érdekegyeztetését szolgálja az OÉT Munkavédelmi Bizottsága. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetést a saját ügyrend szerint működő - az európai szociális konzultáció rendszeréhez igazodó - tripartit bizottság látja el.

A munkavédelmi bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében

- jogosult tárgyalni és állást foglalni valamennyi, a tagjai által előterjesztett kérdésről, valamint előzetesen véleményezni a munkavédelmi tárgyú jogszabályok és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat (jelentéseket) és az időszakos programokat;

- részt vesz a munkavédelem országos programjának kialakításában és felülvizsgálatában;

- ajánlásokat fogad el a munkavédelemre vonatkozó szabályokban rögzítetteket meghaladó munkavédelmi követelményekről;

- a törvény által meghatározott keretben javaslatot tesz a felügyeletek által kiszabott pénzbírságok pályázat útján történő felhasználására, továbbá saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti a munkavédelmi információs rendszer működését.

A munkahelyi érdekérvényesítés lehetőségét jelenti a munkavédelmi képviselet, illetve a munkahelyi munkavédelmi bizottság intézménye, melyről korábbi számunkban részletesen volt szó.