Tudásközpont és pályázatírás

A Strukturális Alap Képző Központ (SAKK) hivatott garantálni, hogy az uniós keretekre pályázók kellő felkészültséggel képessé váljanak a sikeres beadványok összeállítására. A központ feladata tehát a képzés, vagyis az uniós alapokkal, illetve a konkrét pályázatírással kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körű terjesztése. A szakemberek szerint azonban nem merül ki ennyiben a képzőközpont szerepe. Nem elegendő ugyanis csak a közösségi forrásból támogatást remélők felkészítése, gyarapítani kell azok tudását is, akik – legalábbis részben – hazai forrásból, az Európa Terv (régi nevén Nemzeti Fejlesztési Terv) más fejezeteiből kívánják projektjüket finanszírozni.

Akkreditáló szervezet

Tévesen került a köztudatba, miszerint a SAKK maga a képzőintézmény. Ez valójában akkreditáló, pontosabban minőségbiztosító szervezet – hívta fel a figyelmet Dobrev Klára, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnökhelyettese. A SAKK szervezőegység, ha úgy tetszik hálózat, amely arról gondoskodik, hogy országszerte mindenütt megtörténjenek a képzések. Ez tehát egy tudásközpont, amelynek sikerét igazolja az is, hogy az elmúlt fél esztendőben ugrásszerűen megemelkedett azon képzőintézmények száma, amelyek a strukturális alapokhoz kapcsolódó tanfolyamokat szerveznek. Ezek a kezdetekkor még a SAKK segítségével indították a kurzusokat, mára azonban önállóan megállják a helyüket.

A rendszer lényege egyébként a multiplikáció, tehát az, hogy mind szélesebb csoportok jutnak információhoz, mind többen és többen szerezhetik meg a szükséges tudást. A folyamatban fokról fokra visszaszorul az állam szerepe, s így egyre kevesebbeket képez közvetlenül az állam, pontosabban a SAKK, s egyre többen szereznek tudást a már képzett szakemberektől.

A SAKK tehát voltaképpen képzőintézmény-hálózat, magán- és állami intézmények láncolata, amely lehetővé teszi, hogy mindenki a székhelyéhez vagy az irodájához a lehető legközelebbi helyen szerezhesse meg a számára nélkülözhetetlen ismereteket. Azt kell tehát elérni, hogy országszerte felkészült képzőhelyek működjenek, ahol a szükséges tudás átadható az érdeklődőknek. E tekintetben az idén még jelentős az állami szerepvállalás, azonban évről évre, sőt, hónapról hónapra csökken. A cél az, hogy kiépüljön a képzés piaca, jól működjön, s azután az államnak csak akkor kelljen beavatkoznia, ha végképp nem tudják ezt finanszírozni.

Képzett trénerek

Mindennek alapját egyébként az oktatóhálózat adja. A SAKK meghirdette ugyanis a trénerek képzését. Fontos, hogy úgynevezett multiplikátor programokat indítva sokszorozódjon meg a tudás. E projektek keretében egy szűkebb kört képeznek ki annak érdekében, hogy a résztvevők – hazatérve – a megszerzett ismereteket saját civil szervezetükben, régiójukban vagy településükön továbbadják.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) már indított egy hasonló programot, amelynek keretében a kis- és középvállalkozók számára meghirdetett pályázatok révén továbbítják a szükséges ismereteket. A programban 450 embert képeznek ki, elsősorban kamarák, érdek-képviseleti szervezetek, szakértő cégek s helyi vállalkozási központok szakembereit.

Márciusban hasonló tanfolyamon kistérségi szakemberek is részt vettek: a Regionális Fejlesztési Holding 25 szakértőt oktatott, akik később a tervek szerint összesen 3400 helyi szakembert képeznek majd. Májustól több ütemben hasonló felkészítést indít az NFH is, amelynek során négy nap alatt trénerekké képezik ki a jelentkezőket. A 40 ezer forintot befizető, s a feltételeknek megfelelő – például uniós ismeretekkel, képzési tapasztalattal rendelkező – jelentkezők a kurzus végén nemcsak a SAKK oklevelét, hanem egy háromnapos képzés tananyagát is megkapják, amelyre saját tanfolyamukat építhetik a frissen végzett trénerek.

E-learning kurzusok

Az elmúlt másfél évben csaknem 17 ezer ember vett részt az uniós támogatásokkal és az azokhoz kapcsolódó projektek előkészítésével összefüggő képzésben. Rendkívül változatos kurzusok indultak, amelyek jelentős része azt szolgálta, hogy a minisztériumi tisztviselőket, a helyi lebonyolítókat, az informatikai rendszer kezelőit kellőképpen felkészítsék a pályázatírásra, a projektek előkészítésére.

Ennek eredményeképpen hozzávetőlegesen kétezer ember mozog most már otthonosan ebben az "új világban". Ezen túl azonban gondoskodni kell azon intézmények és trénerek felkészítéséről is, akik majd a pályázókat segítik. A tanácsadó irodák mellett számítanak a kistérségi szakemberekre, a falugazdászokra és a regionális fejlesztési ügynökségekre. Nem utolsósorban a kamaráknak is rendelkezniük kell a szükséges információval. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal feladata, hogy tananyaggal, információval, vagy akár előadóval is segítse az oktatóintézményeket. Az elképzelés sikerét igazolja, hogy ez idáig mintegy ezer civil szervezet munkatársa vett részt képzéseken.

Nemcsak a hagyományos tanfolyamokat kínálja a központ, hanem e-learning kurzusokon is okosítják a jelentkezőket. Erre eddig majdnem hétszázan regisztrálták magukat. A cél az, hogy a jövőben valamennyi klasszikus keretek között meghirdetett tanfolyamnak kidolgozzák az internetes változatát is. Tehát mindenféle ismeret megszerezhető lesz anélkül, hogy napokra vagy hetekre az iskolapadba kellene ülniük a tanulóknak. E változat kétségtelen előnye, hogy az internettel rendelkezők számára ingyenes a képzés, ráadásul interaktívan.

Felkészítő kiadványok

A pályázókat egyébként nemcsak tanfolyamokkal, hanem kiadványokkal is segítik. Nagy sikert aratott – nem véletlenül – a pályázati kisokos. Ebben ugyanis a gyakorlati tudnivalókat foglalták össze a potenciális ajánlattevők számára. A 10 ezer példányban kinyomtatott füzeteket el is kapkodták az érdeklődők, ezért ennek újabb kiadásait tervezik.

A hagyományos, tehát "iskolapados" képzések három szinten zajlanak. Az első a legtágabb körnek szól, s főként a pályáztatás folyamatát ismerteti. Ez tehát elsősorban projektmenedzsment ismereteket nyújt. Nincsen azonban mindenkinek szüksége hosszadalmas tanulásra, részletekbe menő információkra ahhoz, hogy sikeresen induljon a strukturális alapok forrásaiért. A "tömegpályázónak" elegendő egy-egy kiadvány elolvasása, illetve az egynapos vagy félnapos szemináriumon való részvétel és egy konzultációs lehetőség ahhoz, hogy összeállíthassa pályázatát.

A második szint azoknak szól, akik már nyertek. Azaz elsősorban azoknak nyújtanak ismereteket, akik már a pályázatírásban otthon vannak, elképzelésük megvalósítása azonban még várat magára. Az elnökhelyettes szerint nem a pályázat megírása az igazán nagy kihívás, mert erre sokan képesek lesznek. Dobrev Klára úgy véli, sokkal komolyabb "lecke", hogy a programot végre is tudják hajtani, s így a forrásokhoz hozzájussanak a nyertesek. Azoknak, akik már idáig eljutottak, a többi között közbeszerzési ismeretekre s egy sor, a lebonyolításhoz kapcsolódó ismeretre lesz szükségük.

A harmadik szint esetében – főként nagyobb önkormányzati, egyetemi projekteknél – elengedhetetlen az ennél mélyebb tudás. A bonyolult, akár többmilliárdos beruházások komoly szakértelmet igényelnek, amihez természetesen a programok is igazodnak.

Képzési alap

Nem kell azonban lemondaniuk az ismeretszerzésről azoknak sem, akik önerőből nem képesek saját képzésük költségeit előteremteni. A központi költségvetésből ugyanis elkülönítettek egy 150 milliós képzési alapot, amelyből hozzávetőlegesen 3000 ember oktatása finanszírozható. A képzések az idők során is alakulnak. Minden tanfolyam végén felméréssel derítenek fényt arra, mennyire elégedettek a résztvevők a hallottakkal, az oktatás módjával. Mindezek alapján úgy látszik: a jövőben az eddigieknél gyakorlatorientáltabb kurzusokra van szükség. Az emberek a konkrét, praktikus ismereteket várják, ezért leginkább a kisebb workshopokban szervezett munkát "díjazzák".

Rövidesen valamennyi önkormányzatnál napirendre kerül a pályáztatás, ezért mind a 3200 helyhatóságnál szakértőkre lesz szükség. A település méretétől függően 1-2 vagy 10-20, egy nagyobb megyei jogú város esetében akár 50 embernek kell értenie ehhez. Nekik töviről hegyire ismerniük kell az egész pályáztatási rendszert, továbbá azt, hogy miként működik az Európa Terv, milyen az uniós támogatások eljárási rendje. Ez számítások szerint mindenképpen több tízezer ember képzését indokolja. Nem kell feltétlenül mindannyiuknak hosszú idejű oktatáson részt venniük, de az alapinformációk tekintetében jártasságot kell szerezniük. E tekintetben egyébként nincs komoly lemaradás, ma már csaknem valamennyi önkormányzatnál van egy-két olyan ember, aki hozzáértőnek mondható, ráadásul sok helyütt tapasztalatot szereztek a PHARE, illetve az ISPA programok kapcsán is. Számukra nem teljesen ismeretlen az uniós támogatási rend, tanulnivaló azonban még akad.

Differenciált kínálat

Legalább ekkora feladat a civil szervezetek felkészítése is, nem beszélve a kis- és középvállalkozásokról, s általában a vállalkozói, illetve az agrárszektorról. Képezni kell még a költségvetési intézmények, kórházak, egyetemek, főiskolák illetékeseit is. Végeredményben ma Magyarországon majdnem mindenütt szükség van a hozzáértő pályázatírókra, függetlenül attól, hogy magánvállalkozásról, költségvetési szervről vagy alapítványról van-e szó. Összességében százezres körről beszélhetünk.

Hozzávetőlegesen 25-30-féle képzés indul – fejtette ki Dobrev Klára – attól függően, hogy a jelentkező milyen témakörben, milyen típusú pályázatra adja be igényét. Nem elegendő tehát az Európa Terv öt operatív programjának megfelelően tervezni a tanfolyamokat, s öt különböző alaptípust kialakítani, sokkal jobban kell differenciálni a kínálatot.

Teljesen más tudást igényel ugyanis mind a pályázat megírása, mind a projektek előkészítése az egyes területeken. A kis- és középvállalkozók esetében már a kiindulópont is eltérő például egy műszaki beruházás kapcsán, egy logisztikai központot esetében vagy egy önkormányzati csatornaépítés megvalósításakor. Gyökeresen különbözik mindettől a szociális szféra pályázati rendje is: így az oktatási és az esélyegyenlőségi programok szintén speciális tudást igényelnek. A képzéseknek tehát sokféléknek kell lenniük, azonban közös az alapjuk.

Testreszabott tudás

Az előző esztendőkben a Tempus Közalapítvány és a SAKK meghirdette például a "Felkészülés a Strukturális Alapok felhasználására" című kurzust, amelynek során 350-en sajátíthatták el a közösségi alapokkal kapcsolatos átfogó ismereteket a közigazgatásban. Hasonló témakörben tanították 2003 decemberében az irányító hatóságok 60 alkalmazottját, s közülük szintén 60 emberrel ismertették meg a projektmenedzsment alapjait.

A jövőben folytatódik a sor, s a többi között a civil szervezetek számára indítanak tanfolyamokat a strukturális alapokról. A 2004 júniusa és szeptembere között zajló kurzusokon ezren ismerhetik meg "testreszabottan" a rájuk vonatkozó információkat. A kohéziós alap támogatási rendszerére felkészítő oktatásra az önkormányzati szféra résztvevőit várják, s hozzávetőlegesen 200-300 ember sajátíthatja el a szükséges ismereteket 2004 szeptemberében. A gazdasági tárca multiplikátor programja is folytatódik ez év szeptemberében, amelyen 1000 hallgató vehet részt elsősorban a gazdasági kamarák, az érdek-képviseleti szervezetek és a szakértő cégek illetékesei közül. A jegyzők számára őszre tervezett tanfolyam címe: Bevezetés az európai uniós támogatások rendszerébe. E képzés során 1200 szakértő szerezhet szaktudást.

A mindenkori képzésekről a SAKK honlapján (www.sakk.hu), illetve a hivatal internetes hozzáférésén keresztül (www.nfh.hu) tájékozódhatnak az érdeklődők. Fontos, hogy ez a későbbiekben a tanfolyamokkal kapcsolatos információk gyűjtőhelyévé váljon, s aki ide "téved", megkapjon minden ismeretet, ami a pályázatírásra és az ahhoz kapcsolódó oktatásokra vonatkozik.