×

Mérlegen az OÉT két éve

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 75. számában (2004. május 15.)
A hazai szociális párbeszéd legátfogóbb fórumaként működő Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2002 nyarán alakult újjá. Az azóta eltelt két esztendő munkáját értékelve a kormányzat, illetve a szociális partnerek egyetértettek abban, hogy a megállapodásokban foglaltak jórészt teljesültek. A partnerek kifejezték azon szándékukat, hogy további erőfeszítéseket tesznek együttműködésük továbbfejlesztésére.

Az elmúlt két esztendőben az OÉT 24 ülést tartott, s 71 napirendi pontot tárgyalt meg. E témák megvitatását – a legtöbbször – megelőzték az OÉT különböző, illetékes szakbizottságainak ülései, amelyek a plenáris ülés elé beterjesztett anyagok előkészítését szolgálták.

Közös munkaprogram

Az OÉT közösen elfogadott munkaprogramok alapján dolgozik, amelyek teljesüléséről a Társadalmi Párbeszéd Titkárság félévente beszámolót készít. Noha a megállapodások betartását a kormányzat, illetve a szociális partnerek külön-külön és együtt is figyelemmel kísérik, ennek ellenére felvetődött az ötlet, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése tekintse át, mi lett a sorsuk az eddig létrejött megállapodásoknak. E közös kívánság alapján az OÉT plenáris ülése április 13-án tárgyalta meg az erről szóló előterjesztést.

Az anyag három fő csoportban mutatta be a megállapodásokat. Külön-külön tárgyalta az átfogó, stratégiai jelentőségű, az évi rendszerességgel történő, valamint a konkrét témákhoz, feladatokhoz kapcsolódó egyezségek teljesítésének helyzetét.

A stratégiai jelentőségű megállapodások sorából kiemelkedik az érdekegyeztetés megújításáról szóló 2002. július 26-ai dokumentum. Ebben alapelvként fogalmazódott meg, hogy a kormány az érdekegyeztetés új rendszerét közösen kívánja kialakítani a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel, azaz olyan tárgyalásban érdekeltek, amelyek során figyelembe veszik egymás véleményét, nagy gondot fordítanak a közös álláspontok kialakítására, s törekednek a konfliktusok feltárására és lehetőség szerinti feloldására.

Bizottságok, munkacsoportok

Az OÉT a munka világával kapcsolatos valamennyi kérdéskörrel foglalkozik, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló adó-, járulék- és költségvetési vonzatok, jogszabálytervezetek megvitatását is. Szakfórumként működik a Nemzeti ILO Tanács, az Európai Integrációs Tanács, valamint az újonnan megalakult Ágazati Tanács.

Az OÉT szakbizottságaként funkcionál a bér- és kollektív megállapodások, a gazdasági, a szociális, a munkajogi, a munkaerő-piaci, a munkavédelmi, a szakképzési, az esélyegyenlőségi, valamint az információs és statisztikai bizottság.

Az OÉT-ben kötött megállapodások alapján munkacsoport jött létre az OÉT alapszabálya és ügyrendje előkészítésére, s ugyancsak munkacsoport alakult a munkaügyi ellenőrzés javítására, valamint a munkaadói és a munkavállalói szervezetek részvételével működő két-, három- és többoldalú érdekegyeztető fórumok tevékenységének áttekintésére.

A Nemzeti Fejlesztési Terv készítéséhez, a monitoringhoz kapcsolódó 2002. szeptember 9-ei OÉT-megállapodás alapján megalakult és működik a Nemzeti Fejlesztési Terv Bizottság is. A költségvetési szférában létrejött az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, miközben szektorális szinten tovább működnek az eddig meglévő egyeztető fórumok.

Létrejöttek az ápb-k

A múlt év végére megszerveződtek az ágazati párbeszédbizottságok (ápb). Működésükhöz a kormány – a PHARE-program keretében kötött szerződés értelmében – folyamatosan hozzájárul. A kabinet az ápb-k működésének jogszabályi környezetét – a Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálatáig – a szociális partnerekkel kötendő megállapodás alapján kívánja megteremteni. Ez utóbbiról ugyancsak az OÉT-ben született döntés.

Az OÉT részletes működési rendjének kidolgozása, valamint az érdekegyeztető fórumok egymáshoz való viszonyának meghatározása, illetve megerősítése még hátravan. A kormányoldal még 2002 decemberében elkészítette javaslatát az OÉT alapszabályára, majd a téma megvitatására létrehozott háromoldalú munkacsoport 2003. február 5-ei ülésén ezt áttekintette. A munkavállalói oldal azonban – az egyes kérdésekkel kapcsolatos oldalálláspont hiánya miatt – időt kért, s egyben vállalta, hogy kezdeményezni fogja a munkacsoport ismételt összehívását. Erre azonban ez idáig nem került sor.

Visszatérő témák

Az OÉT számos témát – például a keresetemelésről – éves rendszerességgel vitat meg. A 2003. évi jövedelempolitikával kapcsolatban 2002. november 29-én született meg az OÉT-megállapodás. Ezek szerint a felek a versenyszférában 2003-ra 4,5 százalékos reálbér-növekedést irányozták elő. Ez a mérték számottevően túlteljesült. A versenyszférában 7 százalék feletti, nemzetgazdasági átlagban 9 százalékot meghaladó volt a reálkereset tavalyi emelkedése. A megállapodás szerint 2003-ban a bruttó minimálbér nem változott, viszont nettó összege 10,1 százalékkal, a reálértéke pedig 5,2 százalékkal nőtt.

Az egyes jövedelempolitikai elemekre vonatkozó megállapodás teljesült. Az adómentes étkezési hozzájárulás összege hidegétkezés esetén 2000 forintra, melegétkezés esetén 4000 forintra emelkedett. Az üdülési csekkek támogatott összege a minimálbér értékére nőtt. A gyerekes szülők tanévkezdési támogatását már mindkét szülő igénybe veheti. Nyugdíjba vonuláskor, a természetben adott egyszeri ajándék értékéből 10 ezer forint helyett 15 ezer az adómentes rész.

A 2004. évi jövedelempolitikáról 2003. október 27-én született megállapodás. Ezek szerint az idei évben a vállalkozási szférában az ajánlott bruttó átlagkereset növekedésének mértéke 7-8 százalék, a minimálbér összege havi 53 000 forint. A keresetalakulás megállapodás szerinti mértéke – 6 százalékos éves inflációt feltételezve – lehetővé teszi a reálkeresetek szinten tartását, illetve kismértékű növelését a versenyszférában.

Bővülő kedvezmények

Az ez évi, további jövedelempolitikai megállapodások teljesültek. Az idén már havi 53 000 forintos minimálbér adómentessége fennmaradt. Adómentes a munkáltatói étkezési hozzájárulás, amelynek jogszabályban meghatározott havi összege 3500, illetve 6000 forintra emelkedett. Adómentes a természetbeni juttatásnak minősülő belföldi üdülési szolgáltatás értékéből a minimálbér havi összegét meg nem haladó rész. A munkavállalónak legfeljebb évi három alkalommal adómentesen adható ajándék értéke 5000 forintra, a gyermekes szülők adómentes iskolakezdési juttatása 15 000 forintra nőtt.

A szilárd tüzelőanyag a 15 százalékos kedvezményes áfakulcs alá tartozik. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján nyújtott vissza nem térítendő, legfeljebb 5 évenként adható adómentes támogatás összege 750 000 forintra emelkedett.

A kamatkedvezményből származó jövedelemnél az irányadó kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt összege. A már megkötött munkáltatói kölcsönszerződések tekintetében 2 éves átmenet érvényesül. A táppénz összege nem változott, a passzív jogú táppénzre való jogosultság időtartama azonban 2004 áprilisától 180 napról 90 napra csökkent.

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Munka Törvénykönyvét érintő, az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal egyeztetett jogharmonizációs célú javaslatait.

Uniós irányelvek

A 2003. július 1-jén hatályba lépett módosítás öt uniós irányelvet vett át (munkavállalói jogutódlás, részmunkaidő, határozott idejű foglalkoztatás, tengerészek és úgynevezett utazó munkavállalók munkaideje), és megállapította a kapcsolódó munkaügyi ellenőrzési szabályokat.

Ezenkívül szabályozta a teljesítmény-követelmény objektív mérésének elvét; megszüntette a minimálbér megállapítására vonatkozó egyoldalú kormánydöntés lehetőségét, illetve szabályozta a munkavégzés alapjául szolgáló szerződéstípus megválasztásának és a szerződés minősítésének elveit a színlelt szerződések elleni fellépés érdekében. Bevezette továbbá az ügyelet jogintézményét; az indokolatlan terhességi vizsgálat elvégzésének tilalmát a munkaviszony létesítése előtt, valamint nevesítette az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) intézményét.

A törvény 2004. május elsejei hatálybalépéssel rendelkezik az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalókat érintő tájékoztatás és a velük zajló konzultáció kialakításáról. 2004. január 1-jén hatályba lépett viszont az a módosítás, mely szabályozza a kollektív szerződések regisztrációjának munkajogi alapjait; a téli és a nyári időszámításra való átállással összefüggő munkaidő-beosztást; a részmunkaidőben, a kizárólag szombaton és vasárnap tevékenykedő munkavállalókra vonatkozó szabályokat; valamint – az Alkotmánybíróság határozata alapján – a katonai szolgálat közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként való beszámítását.

Előkészületi munkák

Szakértői bizottság felállításával megkezdődött az Mt. átfogó felülvizsgálatának előkészítése. E feladat az OÉT 2004. első félévi munkatervében, az OÉT munkajogi bizottságának programjában szerepel.

A társadalmi párbeszéd intézményeinek megerősítése céljából – a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének határozatai alapján – évente pályázatokat írnak ki a szociális partnerek részére. Az e célra létrehozott OÉT-munkacsoport előkészítésében megkezdődtek a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának javítását szolgáló egyeztetések.

A társadalombiztosítási alapok felügyeletére vonatkozó törvényjavaslatot az OÉT két alkalommal tűzte napirendre az elmúlt időszakban. A tervezettel kapcsolatban közös álláspont nem alakult ki.

A heti munkaidő fokozatos csökkentése érdekében az OÉT 2003. július 27-én tűzte napirendre a kormányoldal előterjesztését a heti 38 órás törvényes munkaidő bevezetésének előkészítéséről. Konszenzus az előkészítés feladatairól nem alakult ki.

A gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai konzultációk keretében az OÉT megállapodott arról, hogy megfelelő időben napirendre tűzi az egészségügy átfogó reformjáról szóló előterjesztést, illetve a baleset-biztosítási rendszer szakmai koncepcióját; áttekinti az NFT monitoringbizottságok működésének partnerségi tapasztalatait; részt vesz a közép- és hosszú távú feladatok kimunkálásában a munka világát meghatározó gazdaság-, foglalkoztatás-, jövedelem- és adópolitikai kérdésekben. Továbbá tárgyalásokat folytat a rehabilitációs foglalkoztatás érdekeltségi és támogatási rendszerének felülvizsgálatáról, a bel- és külföldi kiküldetés során adómentesen elszámolható költségekről; konzultál az egészségpénztári rendszer hosszú távú fejlesztésének irányáról, és részt vesz a korkedvezményes nyugdíj szabályainak kialakításában.

Tárgyszerű viták

Az országos párbeszédfórum tevékenységét értékelő plenáris OÉT-ülésen Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke megállapította, hogy a beszámoló korrekten foglalta össze az elmúlt két évben kötött megállapodások teljesülését.

Az oldal értékelése szerint e két év kétségkívül a tárgyszerű viták jegyében telt el. E pozitív értékelésen kívül azonban a munkaadói oldal a hiányosságokról is szólt. Ezek – megítélésük szerint – arra vezethetők vissza, hogy jó néhány esetben a problémák megtárgyalása nem volt kellőképpen nyílt, és különösen nem elég érdemi.

A szóvivő öt pontban foglalta össze azokat a konkrét témaköröket, amelyek esetében – az oldal véleménye szerint – gondok mutatkoznak. Ezek szerint a jogalkotási törvénnyel van probléma, nevezetesen: a munkaadók – de a munkavállalók is – az érdekegyeztetés sarkalatos pontjának tartják, hogy a jogalkotási törvényben nevesítve legyenek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő szociális partnerek. Hasonlóképpen fontosnak ítélik azt is, hogy az egyeztetési eljárást ne csak általánosságban, hanem a követendő szabályokat konkretizálva tartalmazza a törvény.

Elvi megállapodások

Megfogalmazódott az a munkáltatói vélemény is, miszerint – a kormány és a szociális partnerek közötti megállapodás értelmében – a területfejlesztési törvény módosításakor vissza kellett volna állítani azt a – néhány évvel ezelőtt működő – rendszert, melynek lényege, hogy a szociális partnerek nem csupán képviselettel, hanem szervezeteiken keresztül is képviselhetik álláspontjukat a területfejlesztési döntéshozatal során. Ez a változtatás azonban nem történt meg.

Úgyszintén elvi megállapodás született arra nézve, hogy a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletébe a szociális partnereket bevonják. Tény, hogy az ezzel kapcsolatos előterjesztés elkészült, de egyelőre nem tartalmazott olyan megoldást, amelyet a szociális partnerek el tudtak volna fogadni.

A munkaadói oldal azt is fontosnak tartja, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkájának elvi irányításában a szociális partnerek is részt kaphassanak.

Végül a munkáltatók szóvivője az utóbbi néhány hónap gazdaságpolitikai és pénzügyi eseményeivel összefüggésben tett észrevételt. A vállalkozások érdek-képviseletei kifogásolták, hogy némely pénzügyi és szabályozási jellegű lépésekkor – mint például a forintárfolyam kialakítása – a pénzügyi és gazdasági kormányzat csak a vállalkozói szféra egyes képviselőivel, de az Országos Érdekegyeztető Tanács oldalaival nem egyeztetett.

Igény a konzultációra

Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke a munkavállalói oldal szóvivőjeként kifejtette: bár a 2002. évi július 26-ai megállapodás alapján a felek immár konzultálnak az adó- és társadalombiztosítási kérdésekről és a minimális bérről, de ez a tartalmát illetően még távolról sem nevezhető ideálisnak. Ez ügyben az elmúlt év nyara jelentette a mélypontot, amikor gyakorlatilag a koalíciós vitákban dőlt el minden gazdaságpolitikai kérdés, anélkül, hogy azokat a szociális partnerekkel megvitatták volna. A munkavállalói oldal határozott kívánsága, hogy a jövőben ez a kormányzati magatartás ne váljon gyakorlattá.

A munkavállalói oldal szerint a 2002. július 26-ai megállapodásból mindeddig nem teljesült:

- A Gazdasági és Szociális Tanács létrehozását célzó passzus, bár a megalakítására kétségtelenül történtek előkészületek, ezt a munkát fel kell gyorsítani.

- A szakfórumok fennmaradtak, illetve létrejöttek, de a közszféra területén működők tevékenysége igen sok kívánnivalót hagy maga után. Szükség lenne rendszeres és érdemi működtetésükre.

- Az ágazati párbeszédbizottságok működésével összefüggő munkákat fel kellene gyorsítani. Ez azonban a szociális partnerek e témakörben végzett munkájára is vonatkozzék.

- Fel kell gyorsítani az OÉT alapszabályának előkészítő munkáit.

A munkavállalók a 2002. november 29-én kötött megállapodást illetően is érzékelnek hiányosságokat. Ezek szerint:

- A bérfelzárkóztatás, a keresetek uniós szinthez való közelítése kétségkívül haladt előre, de a versenyképesség fenntartása szempontjainak dominanciájával.

- A heti kötelező teljes munkaidő csökkentéséről a szakszervezetek előterjesztést készítettek az OÉT Bér- és Kollektív Megállapodások Bizottsága számára, 2006. január 1-jei hatállyal. Az erre vonatkozó tárgyalások eddigi mérsékelt sikere ellenére a munkavállalói érdekképviseletek a továbbiakban is szorgalmazzák a munkaidő mérséklését.

- A társadalombiztosítási igazgatás felügyeletének megállapodás szerinti létrehozását a munkavállalói oldal álláspontja szerint nem lehet technikai problémaként kezelni.

- A munkaadói oldal véleményéhez kapcsolódva, a munkavállalók szerint is tovább kell fejleszteni a teljes munkaügyi ellenőrzési rendszert.

Hosszas viták

Az OÉT munkájának értékelése során a kormányzati oldal nevében Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára kifejtette: a szociális párbeszédnek nem hibája, ha a megállapodások akár hosszú viták után köttetnek meg. Bölcs döntésnek nevezte, miszerint a kabinet a jövőben arra törekszik, hogy a különféle törvénytervezeteket már az előkészítő szakaszban megtárgyalják a szociális partnerekkel. Erre az eljárási módra mindenekelőtt a pénzügyi és a gazdasági tárca figyelmét kell felhívni.

A szociális partnerek észrevételeihez kapcsolódva az államtitkár elmondta, hogy a jogalkotási és a területfejlesztési törvény – egyelőre – nem jutott túl az Országgyűlésben a döntéshozatali szakaszon. Ami pedig a társadalombiztosítási felügyeletet, valamint a munkaügyi ellenőrzést illeti: ha az eddig felvázolt megoldások nem alkalmasak a bevezetésre, akkor új formákat kell keresni. Csizmár Gábor egyben arra kérte a szociális partnereket, hogy e témákról közösen gondolkodjanak. Az államtitkár végezetül jelezte: a Gazdasági és Szociális Tanács – a kormány szándékai szerint – még ebben a félévben létrejön.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem