×

Hiányzik a szakképzett munkaerő

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 75. számában (2004. május 15.)
Szakmai körökben általános vélemény, hogy ha a gazdaság bővül, a foglalkoztatáspolitikának gyorsabb ütemben kell gondoskodnia kellő számú és megfelelő képzettségű munkavállalóról. A Központi Statisztikai Hivatal jelenlegi 6,1 százalékos munkanélküliségi mutatója mintegy 250 ezer állástalant takar, akiket – elvileg – rövid időn belül "felszívhatna" a gazdaság, ha e folyamatot nem gátolná számos tényező. A probléma forrása, hogy a kínálat és a kereslet – szakmai-képzettségi és regionális tekintetben – nincs összhangban.

Az állami munkaügyi szolgálat tartósan 80-90 ezer bejelentett üres állást tart nyilván, ezek betöltése azonban gondot okoz. Jelentősen eltér ugyanis a munkaerőpiacon lévő foglalkoztatottak, valamint az iskolákból újonnan kikerülők képzettsége a vállalatok igényeitől. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a munkanélküliek között igen sok a tartósan állástalan.

Szerkezeti átrendeződés

Székely Judit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára tisztában van a munkaerőkereslet és -kínálat ellentmondásaival, ezeket azonban nem sorolná a tömeges leépítések és gyárbezárások okai közé.

A jelenség számos tényezővel magyarázható. Az államtitkár közülük az ország egyes régióiban végbemenő gyors szerkezetváltást említi, és utal arra, hogy néhány ágazatot – főleg a mezőgazdaságban – érzékenyen érintenek az uniós csatlakozás követelményei. Mindennek ellenére úgy véli, a bejelentési kötelezettség alá eső csoportos elbocsátások nem kiugróan magasak, és a problémák az energiák kellő összpontosításával kezelhetők. Bizonyság erre Fejér vagy Vas megye.

A tömeges leépítéseket a minisztérium megkülönböztetett figyelemmel kíséri; a megyei munkaügyi központokkal közösen speciális programokat dolgoztak ki. A gyors közbeavatkozásoknak köszönhetően komoly eredmény, hogy az elbocsátottak több mint kétharmada eddig szinte azonnal, vagy nagyon rövid időn belül új munkahelyre talált, de legalábbis nem vált állástalanná.

A leépítések azonban a mérlegnek csak az egyik serpenyőjét képezik, a másikban ott vannak az új munkahelyek. A KSH adatai az utóbbi hónapokban a foglalkoztatottak számának növekedéséről tanúskodnak, és nincs semmi ok kétségbe vonni ezen adatokat. Az is jól látható, hogy az új foglalkoztatottak a versenyszférában jelennek meg, míg a közigazgatásban – ez közismert – éppen ellenkező a tendencia.

Állami közreműködés

Új munkahelyek jönnek tehát létre, jelentős állami közreműködéssel, és a jelek szerint a cégek munkáskézre is találnak, ha nem is zökkenőmentesen. Nem szabadna tehát egyenlőségjelet tenni a tömeges elbocsátások és a munkanélküliek száma közé. Egy-egy üzem bezárásától függetlenül is gond azonban a képzetlenek, az átképzésre, új szakma elsajátítására nehezen vállalkozó idősebbek, a naponkénti utazást nem vállalók elhelyezkedése. A regisztrált munkanélküliek esélyeit több, úgynevezett aktív eszközzel tudják javítani a munkaügyi központok.

Vannak olyan régiói az országnak, ahol a globális munkaerőhiány okoz gondokat. Komárom-Esztergom megyébe például az utóbbi időben cégek sora települt be, és elsősorban szakmunkásokra tartanak igényt. A hagyományos és felfutó iparágakban egyaránt régi gond a szakmunkáshiány, s ez országosan és itt is érzékelhető. Érdemi előrelépésről azonban nem beszélhetünk. Munkaügyi felmérések szerint a hazai munkaadókra nem jellemző, hogy külföldieket kívánnának foglalkoztatni, de egyes speciális, tartósan hiányszakmákban ez a megoldás sem zárható ki.

A szaktárca kezdeményezésére egy olyan összehangolt foglalkoztatásösztönzési csomag készül, amelybe a tárcák sora, elsősorban a pénzügyi és a gazdasági tárca kapcsolódik be. A munkaerőpiac eddigieknél teljesebb megismerése mellett a legfontosabb, hogy a szakmai okokból elhelyezkedni nehezen tudó tartós állástalanok és inaktívak számára is lehetővé tegyék a képzést. Az Európai Unióban is fontos cél a munkavállalók alkalmassá tétele arra, hogy foglalkoztathatókká váljanak. A munkaerő-piaci igények megismerésére különben az állami foglalkoztatási szolgálat tavaly szeptemberben minden eddiginél átfogóbb felmérést végzett, amelynek a tapasztalatait ezekben a hetekben összegzik a szakemberek.

Csomor Gábor, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető igazgatója szerint egy ideje megsokasodtak a gyárbezárások, leépítések, és megritkultak a 90-es évekre jellemző ipartelepítések is.

Az igazgató a jelenség egyik legfőbb okát a versenyszféra megváltozott munkaerő-keresletében látja. Eltolódtak az igények a minőség irányába, és a kínálat nem igazodott ehhez. Míg korábban a külföldi tőkét elsősorban az olcsó segéd- és betanítottmunkás-tömeg vonzotta hazánkba, legújabban már a kvalifikált dolgozókat keresik, más szóval átrétegződött a befektetői kör. Aki megfelel az új követelményeknek: biztosnak mondható a munkahelye, aki viszont nem tudja felvenni a versenyt, könnyen kilátástalan helyzetbe kerülhet.

Az igazgató szerint a munkaerő-piaci gondok nagy része a szakképzés számlájára írható. A hazai iskolarendszer képez ugyan szakembereket, gyakran magas színvonalon, egészében mégsem a kor, a piac elvárásainak megfelelően. Nem vagy nem eléggé figyel például a betelepülni szándékozó multinacionális cégek igényeire. Az iskolák kínálata bizonyos szakmákban a szükségesnél szélesebb, más területeken tartósan elégtelen. A VOSZ-nál ezzel a problémával rendre összetalálkoznak.

Képzési anomáliák

Nemcsak "általában" igaz az, hogy jelentős külföldi befektetők azért kerülik el Magyarországot, mert hiányzik a kvalifikált munkaerő. A szövetség kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak egyik legfontosabb funkciója a közvetítői szerep a vállalatok, vállalkozók, szövetségek között. Különösen jó a kapcsolatuk például a belga szervezetekkel.

A belgák tavaly, tavalyelőtt készek lettek volna Magyarországra – a gépgyártás, pontosabban a híradástechnika területén – üzemeket telepíteni, akár közös vállalatok formájában is. Esetleg az élelmiszer-feldolgozási ágazat is érdekelte volna őket, ha biztosítottnak látják a megfelelő számú szakembert. Szondáztak egyes régiókban: kellett volna némely szakmákban kétszáz szakember, húsz sem jelentkezett.

A szakképzés hiányosságai tehát gátolják a gazdasági fejlődést, ily módon tartósítják a feszültségeket, lassítják az állástalanság mérséklését, a foglalkoztatottság bővülését. Áthidaló megoldás lehet, ha a vállalatok a rendelkezésükre álló munkaerőhöz igazítják termelésüket, terveiket és fejlesztésüket; kérdés azonban, hogy ez az út hova vezet.

Sokkoló elbocsátások

Míg Fejér megyét a rendszerváltást követő években iparának újravirágzása miatt Magyarország Szilícium-völgyének is nevezték, az utóbbi egy-másfél évben a gyárbezárások, a tömeges elbocsátások miatt került a figyelem középpontjába. 2002 októberében az amerikai óriásvállalat, az IBM bejelentése indította el a lavinát, és okozott már-már robbanást. A cég közölte, megválik 3700 emberétől, bezárja magyarországi üzemét. Az első pillanatban megoldhatatlannak látszó munkaerő-problémát azonban gyakorlatilag sikerült kezelni.

Ebben Zimmermann József, a megyei munkaügyi központ igazgatója szerint döntő szerepet játszottak azok a tényezők, amelyek miatt a rendszerváltozást követő ipari összeomlást is átvészelte Fejér megye. Jellemző, hogy az 1990 decemberében regisztrált 884 munkanélkülivel szemben 1993 decemberére 28 ezerre ugrott fel az állástalanok száma. A megyét azonban mindig is erős ipara jellemezte, és ezen a bázison megjelentek a nemzetközi vállalatok. A két elsőt, a Fordot és a Philipset a többi követte, és rövid időn belül több mint 100 cég telepedett le, elsősorban Székesfehérváron és környékén. Később felzárkózott Mór és térsége is, és a munkanélküliek száma az ezredfordulóra körülbelül a felére mérséklődött.

Az igazgató szerint e változás során az volt a szerencse, hogy a nagyvállalatok elsősorban betanított munkásokat alkalmaztak. Mindamellett ezek az emberek a vas- és fémiparban, a műszaki területen, a híradástechnikában voltak járatosak, s a befektetőknek éppen rájuk volt szükségük. A Philips a volt Videotonból azonnal felvehette az embereket, nem kellett átképeznie – de még betanítania sem nagyon – őket.

Ugorva az időben: nem közismert, hogy az IBM 2000-ben még 7500 dolgozót foglalkoztatott, időközben ennyiről fogyasztotta le 2002-ig alkalmazottainak számát. Bejelentése mégis mindenkit meglepett, hiszen ilyen mértékű leépítés az utóbbi tíz évben Magyarországon nem fordult elő.

A képzettség érték

A 3700 ember – kétharmada betanított munkás – közül csak 1700 állt az IBM-mel munkaviszonyban, 2000-en kölcsönzőcégek alkalmazottjaiként dolgoztak ott. Sorsukról cégeik gondoskodtak. Valószínűleg kiközvetítették őket máshová, a leépítések időszakában ugyanis az állástalanok száma éppen csökkenőben, ennek megfelelően a kereslet növekvőben volt Fejér megyében.

A térségben mintegy 140-150 ezer foglalkoztatott található. Zimmermann József szerint ez elég nagy piac ahhoz, hogy képes legyen – és képes is volt – felszívni az elbocsátottak többségét. Ebben persze jelentős szerepe volt annak is, hogy a munkaügyi központ az IBM-ben gyakorlatilag a bejelentés másnapján kihelyezett irodát nyitott, illetve a központ munkatársai intenzív állásfelderítésbe kezdtek. A dolgozók elhelyezkedésében az is segített, hogy a központnál az idő tájt "normál rend szerint" 2500 bejelentett üres állást tartottak nyilván.

Volt tehát miből válogatni, és az alkalmi börze egészében eredménnyel járt. A felmondások kézbesítésének kezdetétől számított alig több mint egy hónap alatt az állások nagy része gazdára talált, az összes kínálat körülbelül 1100-ra fogyatkozott. A regisztrált munkanélküliek száma a 2002. decemberi 12 500-ról 2003. március végére 15 500-ra emelkedett, majd az év végig folyamatosan csökkent, és decemberben 13 000 körül megállapodott. Az állástalanok mintegy 40 százaléka rendelkezett legfeljebb általános iskolai végzettséggel. A nyilvántartásokban ekkor 1500 üres állás szerepelt.

Mára lényegében visszaállt a szokásos állapot: a tavalyinál remélhetőleg békésebb körülmények között folytatódik tovább a munkaerő-kínálat és -kereslet ellentmondásainak feloldása. A feladat azonban a korábbinál nehezebb, mert a munkahelyek mindinkább magasabb képzettségű szakemberekre számítanak. Az idén januárban például az állásoknak csak egyharmada szólt betanított munkásoknak, és az üres munkahelyek 13 százalékára kerestek segédmunkást Fejér megyében.

Felkészítő tréningek

A Tesco Global Áruházak Rt. jelenleg országszerte 33 hipermarketet üzemeltet, és az északnyugati régióban további 27 kisboltja van. Alkalmazottainak száma meghaladja a 15 000-ret. Hipermarketjeikben nagyságtól függően 200-600-an szolgálják ki a vásárlókat, méghozzá nemzetközi színvonalon. Igazán szakmai körökben sem értik, hogy a multinacionális cég honnan és miként tud ilyen tekintélyes számú eladót, pénztárost, árufeltöltőt, raktárost előteremteni, amikor reprezentatív felmérések a kielégítetlen munkaerő-keresletről szólva rendre a kereskedelmet említik.

Dobák András humánpolitikai igazgató nem talál ebben semmi rendkívülit. Időben indulnak, már egy-egy újabb áruház építésének megkezdésekor megkeresik a helyi munkaügyi központot, hirdetéseket tesznek közzé, és még az építés befejezése előtt megnyitják az úgynevezett felvételi irodát. Itt munkatársaik várják elsősorban a szakképzetteket, de a szakképzetleneket is felveszik, és még a nyitás előtt megtanítják nekik a legszükségesebb ismereteket.

Vannak természetesen olyan területek, ahol a törvényi előírásokból nem engedhetnek, pékséget például szakképzett pék nélkül nem nyithatnak meg, zárva azonban eddig még egy üzlet sem maradt. Az új alkalmazottak nagy többsége a munkaügyi központok révén kerül a Tescóhoz, de sokan jönnek hozzájuk az állástalanok vagy az inaktívak közül is.

Dobák András kifejtette: évről évre több ezer, az idén várhatóan 3000 új munkahelyet teremtenek. Ami a szakképzést illeti, arra tapasztalataik szerint ráférne a megújulás. Az iskolák például ABC-eladókat képeznek, a hipermarketek azonban korszerűbb felkészültségű fiatalokat igényelnek. Sorra jönnek az elektronikus pénztárosok is, miközben a korszerű áruházakban számítógép vezérelte vonalkódos pénztárgépekkel, leolvasóterminálokkal kell dolgozniuk. Mindenesetre, a cég új alkalmazottai egyhetes felkészítő tréninggel kezdik tescós pályafutásukat, és később is továbbképzik az arra érdemeseket.

A jó szakember kelendő

Magyar tulajdonú, magas szellemi tőkét hasznosító középvállalat a budapesti 77 Elektronika Kft., amely az orvosi technika és a telefónia területén készít és forgalmaz termékeket. Éves árbevétele megközelíti az 5 és fél milliárd forintot.

Zettwitz Sándor elnök szerint a vállalat fő erőssége a nagyrészt dinamikus fiatalokból álló, 42 munkatársat számláló kutató- és fejlesztőgárda. Máskülönben a vállalatnál 250-en dolgoznak, mérnökök, műszerészek, betanított munkások. Munkaerőgondok gyakorlatilag nincsenek, eddig még mindig sikerült megtalálni és – némi nehézségek árán – megtartani a kellően felkészült munkatársakat. A jó szakemberek ugyanis mindenütt kapósak. A kft.-nél arra törekszenek, hogy közülük törzsgárdát alakítsanak ki, és a törekvés nem is eredménytelen. Alkalmazottaik több mint fele 5, 10, 15 éve dolgozik itt, és az elnök szerint a jó légkör, a megfelelő bér és a létbiztonság a megtartó- és vonzerő.

Zettwitz Sándor tudja, hogy Magyarországon nem szokás törzsgárdát emlegetni, de nem egészen érti, hogy miért. Egy adott munka fogásainak mesteri ismerete ugyanis mindenhol értéket jelent. Nem véletlen, hogy például Japánban mindent elkövetnek a munkáltatók, hogy generációk kötődjenek a munkahelyekhez. Ez a kft., lévén csak 18 éves, magáról ezt még nem mondhatja el, törekvése azonban ez.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem