×

Magánnyugdíjpénztárak

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 74. számában (2004. április 15.)
Cikkünkben sorra vesszük a tavaly év végén született, magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos változásokat.

Az Országgyűlés által 2003-ban elfogadott törvénymódosítások több területen érintik a magán-nyugdíjpénztári és önkéntes pénztári szabályokat is. Módosultak az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.), valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) rendelkezései. Emellett a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény), valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) változásai is érintik a pénztári szabályrendszert. Az szja-törvény és a Tbj. módosítása a pénztári be- és kifizetésekkel kapcsolatos adókedvezményeket, valamint a magán-nyugdíjpénztári befizetések eljárási szabályait érintik.

A magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiszámítási és adózási szabályai

A tagdíj mértéke

Az Országgyűlés még 2002-ben döntött a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértékének emeléséről. Az akkor elfogadott szabályozás szerint a tagdíj mértéke a korábbi 6 százalékról 2003-ban a járulékköteles jövedelem (tagdíjalap) 7 százalékára növekedett, 2004-ben pedig már eléri a 8 százalékot. A magán-nyugdíjpénztári tagok tehát – 2004. évben változatlanul – a százalékos egyéni nyugdíjjárulékból 8 százalékot a magánnyugdíjpénztárba, járulékköteles jövedelmük további 0,5 százalékát pedig a Nyugdíj-biztosítási Alapba fizetik be.

A tagdíj továbbra is kizárólag a foglalkoztatottat terheli, a jövedelem 18 százalékát kitevő foglalkoztatói nyugdíj-biztosítási járulékot pedig továbbra is teljes egészében a Nyugdíj-biztosítási Alapba kell fizetni. Azok, akik magán-nyugdíjpénztárba nem léptek be, az egyéni nyugdíjjárulék teljes összegét, tehát a járulékköteles jövedelmük 8,5 százalékát a Nyugdíj-biztosítási Alapba fizetik be. Mint az a leírtakból is következik, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj nem többletteher. Ez a kötelezettség a kötelező egyéni nyugdíjjárulék meghatározott részének magánnyugdíjpénztárba történő befizetését jelenti.

Tagdíj-kiegészítés

Továbbra is lehetősége van a foglalkoztatottnak arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a tagdíjalap 10 százalékáig kiegészítse. A tagdíjmérték 8 százalékra emelkedése miatt azonban 2004-től a kiegészítés a tagdíjalap legfeljebb 2 százalékát teheti ki az előző évi 3 százalékkal szemben. A foglalkoztatónak továbbra is lehetősége van, hogy az említett kiegészítés fizetését átvállalja. Fontos szabály azonban, hogy ezt csak minden munkavállalóra azonos feltételekkel teheti meg.

Változások a magán-nyugdíjpénztári tagdíj adókedvezményében

Kötelező foglalkoztatói befizetések

2004-től megszűnt a foglalkoztatottak kötelező befizetései után járó adókedvezmény. Ez érinti a 8,5 százalékos (pénztártagok esetében 0,5 százalékos) egyéni nyugdíjjárulék és a 8 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíj kedvezményét is. Az idei évtől tehát e befizetések 25 százaléka már nem vonható le a számított adó összegéből, csak abban az esetben, ha a pénztártag azt tagdíjfizetésre kötött megállapodás alapján fizeti be.

Kedvezmény a kiegészítő tagdíjbefizetés után

Változatlanul érvényesíthető azonban kedvezmény a pénztártag (saját maga) által fizetett, legfeljebb 2 százalékos kiegészítő tagdíjbefizetés után: a számított adóból a befizetett összeg 30 százaléka vonható le. A munkáltató által térített kiegészítést az adóalapba nem kell beszámítani, így utána adókedvezmény természetesen nem érvényesíthető.

A tagdíj alapja

A tagdíj alapját képező jövedelem továbbra is megegyezik az egyéni nyugdíj-biztosítási járulék alapjával. Ezért a tagdíjalap felső határának változása igazodik a nyugdíjjárulék-plafon növekedéséhez. Az idei évben annak a jövedelemnek a felső határa, amely után egyéni nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) kell fizetni, a tervezett bruttó átlagkereset háromszorosára növekedett. (Emlékeztetőül: 2003-ban a két és félszerese volt.)

A tagdíjalap felső határa

A tagdíjalap felső határának napi összege is ennek megfelelően emelkedik 2004-ben: az előző évi 10 700 forint helyett 14 500 forint lett a napi tagdíjplafon. Ez havonta mintegy 435 ezer, éves szinten pedig 5 millió 307 ezer forintos összeget jelent. Az e feletti éves jövedelem után tagdíjat nem kell (és nem is lehet) fizetni.

 

A magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetés önellenőrzése

2004-től változott a tagdíjtúlfizetés önellenőrzésével kapcsolatos eljárási szabály. Az új szabályt abban az esetben kell alkalmazni, ha a pénztártag nem nyilatkozott arról, hogy elérte a járulékfizetési felső határt (mert a nyilatkozat időpontjában ez még nem állt fenn). Ekkor a tagdíjfizetés helyesbítése – tehát a túlfizetett összeg visszaigénylése – nem a foglalkoztató, hanem a pénztártag feladata.

A Tbj. végrehajtási rendelete az idei évtől előírja azt is, hogy a PSZÁF által kiadott nyomtatványoknak részletes előírást kell tartalmazniuk a kitöltéshez, valamint módszertani útmutatót a tagdíjtúlfizetés elszámolásához.

A tagdíj bevallása és befizetése

Elektronikus bevallás

A Tbj. és a végrehajtási rendeletének módosítása megváltoztatja az elektronikus tagdíjbevallásra vonatkozó rendelkezéseket. A tavalyi év végéig hatályos szabályozás szerint a tagdíjbevallás elektronikus úton történő teljesítésének követelményét az ún. minősített (fokozott biztonságú) elektronikus aláíráshoz és időbélyegzőhöz kötötte. A magánnyugdíjpénztáraknak az elektronikus bevallás fogadásának feltételeit 2003. december 31-éig kellett volna kialakítaniuk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF, illetve Felügyelet) által rendelkezésre bocsátott szoftver segítségével.

Az elektronikus bevallás fogadásának feltételei 2003 végéig azonban nem voltak megteremthetőek, így az erre vonatkozó szabályok 2004. évtől jelentősen módosultak. Az új törvényi szabályozás egyértelművé teszi, hogy a bevallás elektronikusan csak minősített elektronikus aláírás és időbélyegző esetén teljesíthető, az ún. fokozott biztonságú szint esetén viszont nem.

Határidők

Változott az elektronikus bevallás fogadási feltételeinek megteremtésére vonatkozó határidő is. Az új szabály szerint ez ahhoz a naphoz kötődik, amikor először helyeznek forgalomba valamely minősített hitelesítésszolgáltatónál egy, a Hírközlési Felügyelet által nyilvántartásba vett, úgynevezett biztonságosaláírás-létrehozó eszközt. A magánnyugdíjpénztáraknak legkésőbb az e napot követő 180 napon belül kell kialakítaniuk az elektronikus bevallás fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának feltételeit.

A korábbiakhoz képest pontosabban határozza meg a jogalkotó az elektronikus bevallással kapcsolatos határidőket is. Eszerint – az érvényes elektronikus aláírás mellett – az érvényes időbélyegzés időpontja nem lehet későbbi a bevallási határnap 24. órájánál. A bevallás vagy önellenőrzés fogadásáról a magánnyugdíjpénztárnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a foglalkoztatót. Ha a pénztár a bevallás érvénytelenségét állapítja meg, ezt öt napon belül kell közölnie.

Alkalmazható programok

A rendelet rögzíti azt is, hogy az elektronikus bevallás fogadására és teljesítésére a jövőben nemcsak a PSZÁF által közzétett szoftver használható. Alkalmazható más szoftver is, akkor, ha az a PSZÁF által meghatározott követelményeknek eleget tesz, és megfelelő tanúsítványokkal rendelkezik.

Eljárás képviselővel

A Tbj. végrehajtási rendelete 2004. január 1-jétől rendelkezik arról, hogy a tagdíjbevallást akkor is el kell készíteni és be kell nyújtani, ha a bevallási időszakban tagdíjfizetési kötelezettség nem keletkezett. Az idei évtől lehetőség van azonban arra is, hogy a tagdíjbevallás, illetve az önellenőrzés elkészítése során a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó helyett azok képviselője járjon el. A képviseletre vonatkozóan az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ában foglalt előírásokat kell alkalmazni.

Ellenjegyzés

Az idei évtől a Tbj. azt is rögzíti, hogy a tagdíjbevallást a foglalkoztató adószakértője, adótanácsadója, könyvelője, illetve az e feladatot ellátó gazdasági társaság ellenjegyezheti. Ennek formája papíralapon történő bevallás esetén az aláírás, elektronikus bevallás esetén pedig az elektronikus aláírás.

Eljárás mulasztás esetén

Ugyancsak módosulnak a magánnyugdíjpénztár kötelezettségei akkor, ha a foglalkoztató tagdíjbevallási vagy -befizetési kötelezettségének elmulasztása miatt az illetékes APEH-kirendeltséghez fordul. Ebben az esetben a pénztárnak a megkereséshez csatolnia kell a megfelelő okiratát, továbbá a foglalkoztatóval történt egyeztetéseket rögzítő okiratot is.

A magán-nyugdíjpénztári tagság keletkezése

2004-ben több ponton megváltoztak a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítésének lehetőségére és kötelezettségére vonatkozó szabályok. A magán-nyugdíjpénztári belépéssel összefüggő foglalkoztatói feladatok azonban nem módosulnak. A belépéssel kapcsolatos főbb változásokat a következőkben ismertetjük.

Megszűnik az önkéntes belépés és visszalépés lehetősége

2004-ben a 42 év alatti pályakezdőknek továbbra is kötelező a valamely magán-nyugdíjpénztárba történő belépés. (Pályakezdőnek az minősül, aki először létesít biztosítási jogviszonyt, vagy aki nappali tagozatos tanulmányait követően válik biztosítottá – utóbbi esetben akkor is, ha korábban már volt biztosított.)

Ettől eltekintve a magán-nyugdíjpénztári belépés egyéb esetei megszűnnek. 2004-ben tehát már nem létesíthetnek magán-nyugdíjpénztári jogviszonyt önkéntes alapon a 30 év alatti személyek, de azok sem, akik a magánnyugdíjpénztárból korábban visszaléptek a társadalombiztosítási rendszerbe. Az önkéntes belépés lehetősége csak igen szűk körben maradt meg: ha egy olyan – korábban pénztártag – személy rokkantsági nyugellátása szűnik meg, aki kizárólag a társadalombiztosítási rendszerből kap nyugdíjat. Ez esetben ez a személy ismét választhatja önkéntesen a pénztártagságot.

Visszalépési korlát

Végérvényesen megszűnik annak lehetősége, hogy egy pénztártag saját döntése szerint visszalépjen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, és egyéni számlájának egyenlegét a Nyugdíj-biztosítási Alapba utaltassa. (Ezt már 2003-ban is csak igen szűk kör tehette csak meg.) Visszalépésre ezután csak annak van lehetősége, aki rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. Az elhunyt pénztártag özvegyének – amennyiben ő volt a kedvezményezett – is van lehetősége kérni az egyéni számlán felhalmozott összeg átutalását a Nyugdíj-biztosítási Alapba. Ez esetben magasabb mértékű özvegyi nyugellátásra szerez jogosultságot.

 

Egyházi személyek tagdíjbevallása

Az egyházaknak az idei évtől lehetőségük van arra, hogy az egyházi személyek magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallását évente egy alkalommal teljesítsék.

Ha az eddig kötelezően előírt negyedéves bevallás helyett valamely egyház ezt a megoldást választja, ezt a szándékát előzetesen, a tárgyév február 15. napjáig kell az illetékes magánnyugdíjpénztár részére bejelentenie. Ez esetben a tagdíjbevallást a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell teljesíteni.

Ha a tagdíjfizetési kötelezettség év közben szűnik meg, a bevallást a megszűnés negyedévét követő hónap 12. napjáig kell benyújtani.

Az egyszerűsített bevallásnak a tagdíjfizetéssel érintett pénztártag nevét, az egyházi szolgálat időtartamát, a taj-számot, valamint a járulékalap, a tagdíj és a tagdíj-kiegészítés összegét kell tartalmaznia.

Az évenkénti egyszeri bevallás lehetősége nem érinti a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítését. Az egyházaknak a tagdíj befizetését továbbra is negyedévente kell az illetékes magánnyugdíjpénztár részére teljesíteniük.

A pénztártag rokkantsága esetén követendő eljárás

Ha egy magán-nyugdíjpénztári tag rokkantsági nyugellátásra szerez jogosultságot (munkaképességének legalább 67 százalékos elvesztése miatt), továbbra is két lehetőség közül választhat. Megteheti, hogy a társadalombiztosítás által folyósított rokkantsági nyugellátás mellett a felhalmozása alapján megállapított magán-nyugdíjpénztári ellátást is igénybe veszi. Megteheti viszont azt is, hogy egyéni számlakövetelését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átutaltatja. Így a biztosított egyharmadával magasabb társadalombiztosítási ellátásban részesül ahhoz képest, mint amit pénztártagsága esetén kaphatna.

Visszalépési határidő

2004-től a visszautalást megelőző visszalépésre vonatkozó eljárási szabályok változtak meg. A törvény rögzíti, hogy a visszalépés határideje megegyezik a társadalombiztosítási nyugdíjigény első fokon történő elbírálásának fellebbezési határidejével.

Tájékoztatás kérelemre

Ugyancsak új szabály, hogy – amennyiben ezt a pénztártag kéri – a magánnyugdíjpénztárnak a visszalépéssel kapcsolatos döntés előtt tájékoztatást kell adni az egyéni számlán felhalmozott összeg alapján várható járadékösszegről.

Megállapodás magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére

2004-től a pénztártagok tagdíjfizetési megállapodására vonatkozóan új törvényi szabályok léptek hatályba. Ezek biztosítják, hogy a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási szervvel, valamint a pénztárral kötött járulék-, illetve tagdíjfizetési megállapodásai egymással összhangban legyenek.

Az új szabályok értelmében az a pénztártag, aki a társadalombiztosítási járulék fizetésére megállapodást kötött, ezt köteles a magánnyugdíjpénztárnak bemutatni a tagdíjfizetési megállapodás kezdeményezése esetén. Ha a társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás hatályát veszti, arról a tag köteles a pénztárat is haladéktalanul értesíteni. Ilyen esetben a tagdíjfizetésre kötött megállapodás is megszűnik.

A pénztártag egyéni számlájának "öröklése"

Úgyszintén módosultak az idei évtől a magán-nyugdíjpénztári tag halálakor az egyéni számlájához való hozzáférésre vonatkozó szabályok. Ki kell emelni, hogy a szabályváltozások arra az esetre vonatkoznak, ha a pénztártag még a nyugdíjszolgáltatás igénybevétele előtt, a felhalmozási időszakban hal meg. Ez esetben a fő szabály – a kedvezményezett, illetve annak hiányában a törvényes örököse három választási lehetősége (a megtakarítás felvétele, saját pénztári egyéni számlára utalása, illetve a társadalombiztosítási rendszerbe viszszautalása) – változatlan maradt. Módosultak azonban az eljárási szabályok.

Egyéni számla és hagyaték

A megváltozott törvényi szabályozás értelmében egyértelművé vált, hogy az egyéni számla nem része a hagyatéknak. Illeték tehát a jövőben sem terheli annak "öröklését".

Kedvezményezett jelölése

A törvény az idei évtől pontosan meghatározza a kedvezményezett jelölésére vonatkozó eljárást is. Így szabályozza többek között azt, hogy a kedvezményezett jelölése annak időpontjára visszamenőleg (de természetesen a pénztár jóváhagyása után) válik hatályossá. Kimondja, hogy a pénztártag a kedvezményezett jelölésére vonatkozó döntését bármikor visszavonhatja, és ez esetben új kedvezményezette(ke)t is jelölhet.

A megtakarítás felosztása

Ha egy adott pénztár tagja kedvezményezettet nem jelöl, illetve törvényes örököse nincs, halála esetén a megtakarítását a pénztár többi tagjának egyéni számlái között kell felosztani.

Ellátásban részesülő pénztártag halála

Nem változnak a már ellátásban részesülő pénztártag halála esetén követendő szabályok. Ezen időszakban a kedvezményezett (örökös) már csak akkor kaphat a pénztártag halála után ellátást, ha a tag ezt biztosító életjáradék-típust választott.

A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások adózási szabályai

A magán-nyugdíjpénztári kifizetéseket érintően 2004-re – ellentétben a kötelező befizetés adókedvezményének megszűnésével – alapvetően kedvező változásokat fogadott el az Országgyűlés. Ezek alkalmazása azonban még igen szűk körű, mivel a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások nagyobb tömegű megállapítása és kifizetése várhatóan csak 9-10 év múlva indul meg. Addig ugyanis jellemzően csak egyösszegű haláleseti kifizetéseket folyósítanak.

A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások adómentessége

Az idei évtől azok a magán-nyugdíjpénztári kifizetések, amelyeket az Mpt. szolgáltatásnak minősít (idetartozik a pénztártag részére kifizetett járadékszolgáltatás és egyösszegű kifizetés), nyugdíjnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy az szja-törvény szerint az idei évtől e kifizetések olyan bevételek, amelyeket a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni, azaz e szolgáltatások adómentesek. Az említett kifizetések eddig adóköteles jövedelemnek számítottak, azzal, hogy utánuk adókedvezményt lehetett igénybe venni. (Ennek mértéke a kifizetés összegére számított, a mindenkori legmagasabb adókulccsal kalkulált adó összegének fele volt, legfeljebb azonban a fizetendő adó.)

Mentesség a bevallási kötelezettség alól

Amennyiben a magán-nyugdíjpénztári tag a pénztári szolgáltatáson kívül nem rendelkezik más jövedelemmel (vagy csak olyannal, amely után bevallási kötelezettsége nincs), adóbevallást sem kell készítenie. Természetesen a pénztárnak mint kifizetőnek a szolgáltatás után adóelőleget nem kell levonnia, mivel az adómentes.

Egyösszegű, haláleseti kifizetés

Ugyancsak kedvezően változott a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatásnak nem minősülő, a kedvezményezett részére kifizetett egyösszegű, haláleseti kifizetés összegének adózása. E kifizetés ugyan – amellett, hogy illetékmentes – továbbra is adóköteles jövedelemnek tekintendő, de a korábbi évekkel ellentétben utána adókedvezményt lehet igénybe venni. A 2004. évi kifizetések esetén már érvényesíthető adókedvezmény mértéke megegyezik a szolgáltatások korábbi kedvezményével. A fizetendő adóból tehát – legfeljebb annak mértékéig – levonható az egyösszegű kifizetés legmagasabb adókulccsal számított adójának fele.

Adóelőleg-levonás

Lehetőség van arra, hogy a pénztár az egyösszegű haláleseti kifizetés folyósításakor adóelőleget ne vonjon le. Ennek feltétele azonban az, hogy a kedvezményezett nyilatkozzon a pénztár felé arról, hogy a kifizetéssel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége az adott évben nem keletkezik. Ha a kedvezményezett ilyen nyilatkozatot nem tesz, a pénztárnak adóelőleget kell levonnia a kifizetés után. Ennek mértéke az egyösszegű kifizetés és a legalacsonyabb adókulcs felének szorzata.

A kedvezményezett adómentessége

A kedvezményezettnek továbbra is van arra lehetősége, hogy az elhunyt pénztártag egyéni számláján lévő összeghez adómentesen juthasson hozzá. 2004. évben sem terheli ugyanis adó az elhunyt pénztártag követelésének átutalását a kedvezményezett saját magán-nyugdíjpénztári számlájára. Természetesen akkor sem kell a kedvezményezettnek adót fizetnie, ha a számlakövetelést – a magasabb összegű társadalombiztosítási hozzátartozói ellátás érdekében – felvétel helyett a társadalombiztosítási rendszerbe utaltatja.

Garanciarendszer

Ki kell emelni az eddig nem említett változások közül a garanciarendszerre vonatkozó új előírást. Eszerint a 2004. évtől a pénztárak a meglévő, a követelés "befagyása" ellen védő garanciarendszer mellett azt kiegészítő, illetve megfelelő ellátási szintet biztosító új garanciarendszert is létrehozhatnak.

Pénztárak átalakulása

Fontos változás, hogy az idei évtől a törvény nem csak magánnyugdíjpénztárak vagy önkéntes pénztárak egyesülését és szétválását engedi meg. 2004-től lehetőség van magánnyugdíjpénztárak és önkéntes pénztárak egyesülésére is. Ez esetben az egyesült intézmény magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes pénztárként működik tovább. Ugyancsak lehetséges ilyen típusú vegyes pénztár szétválása önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra.

Könyvvizsgálói névjegyzék

Az idei évtől az Mpt. rögzíti azt, hogy egy könyvvizsgáló társaság milyen feltételekkel kerülhet be a pénztári minősítésű könyvvizsgáló társaságok névjegyzékébe. Ez azért fontos, mert csak ezen névjegyzékben szereplő könyvvizsgálók, vagy könyvvizsgáló társaságok láthatnak el a pénztár részére könyvvizsgálói feladatokat. A névjegyzékbe való felvételhez a társaságnak két feltételnek kell megfelelnie. Egyrészt szerepelnie kell a Magyar Könnyvvizsgálói Kamara névjegyzékében, másrészt pedig foglalkoztatnia kell pénztári minősítésű könyvvizsgáló személyt. Ez utóbbi feltételnek a társaság munkaviszony vagy tagsági jogviszony létesítésével is megfelelhet.

A magánnyugdíjpénztárak állami felügyelete

2004-től több ponton megváltozott a PSZÁF magánnyugdíjpénztárak ellenőrzésére vonatkozó hatásköre. Az eddig követett gyakorlathoz igazodó változás része, hogy a Felügyelet a továbbra is legalább kétévenként megtartandó átfogó ellenőrzés mellett bármikor végezhet ún. cél-, illetve témavizsgálatot. (Egy adott probléma, illetve több pénztárnál felmerülő probléma feltárása érdekében.)

A törvény az idei évtől rögzíti az ellenőrzési eljárással kapcsolatos főbb határidőket is. Az ellenőrzés időtartamát a Felügyelet elnöke határozza meg, de az hat hónapnál nem lehet hosszabb. Az ellenőrzést követően a megállapításokat 60 napon belül kell írásban rögzíteni, erre a pénztár 15 napon belül tehet írásban észrevételeket. A PSZÁF felügyeleti tevékenysége továbbra is kiterjed a pénztárak mellett a pénztári szolgáltatókra is.

Az idei évtől a törvény tartalmazza azt is, hogy a hozzá érkezett bejelentéseket nem a Felügyeletnek kell kivizsgálnia, hanem azt az érintett intézménynek (pénztárnak, illetve szolgáltatónak) kell továbbítania. A pénztárnak (szolgáltatónak) ezt követően 30 napon belül a bejelentést ki kell vizsgálnia, és arról a Felügyeletet is tájékoztatnia kell.

A pénztárak 2004. évi gazdálkodásiszabály-változásai közül ki kell emelni a felügyeleti díj csökkentését, amely mérsékelheti a pénztárak költségeit. A magánnyugdíjpénztáraknak ugyanis az eddigi öt ezrelék helyett ezután csak a tagdíjbevétel két és fél ezrelékét kell befizetniük a PSZÁF részére felügyeleti díj címén

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem