×

Az adózás rendje

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 74. számában (2004. április 15.)
Az adózók és az adóhatóságok jogait és kötelezettségeit tartalmazó jogszabály több éve tervezett újrakodifikálása 2004-től megvalósult, ennek megfelelően az idei évtől új törvény szabályozza az adózás rendjét.

Az adózás rendjére vonatkozó új törvény (2003. évi XCII. tv.) természetesen nem jelenti azt, hogy minden eddig megismert szabály változott, az új szerkezet és a megváltoztatott szabályok elsősorban a joganyagban való jobb eligazodást, a könnyebb jogalkalmazást célozzák.

Képviseleti szabályok

A képviseletre vonatkozó legfontosabb szabályok nem változtak, a rendelkezések továbbra is a szerint differenciáltak, hogy magánszemélyről vagy más adózóról van-e szó, illetve aszerint, hogy az adózó helyett más személy hatósági eljárásban vagy azon kívüli eljárásban vesz részt. Szerkezeti változás, hogy az említett előírások nem az adóigazgatási eljárás fejezetében, hanem az általános rendelkezések között kaptak helyet.

Képviselők

A törvény elsőként a hatósági eljárásban érvényesülő, speciális szakértelmet igénylő képviselőket sorolja fel (törvényes képviselő, ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértő, adótanácsadó, nem magánszemély esetében jogtanácsos), majd ezt bővíti ki egy olyan személyi körrel, akiknél eljárásuk során nincs szükség mély adózási ismeretekre (magánszemély esetében más nagykorú magánszemély, más adózónál alkalmazott, könyvelő, könyvelőiroda és adótanácsadásra jogosult társaság alkalmazottja).

A meghatalmazás továbbra is egy-egy esetre szóló, illetve állandó meghatalmazás lehet. Mindkét esetben igaz, hogy a megbízás, meghatalmazás visszavonását, felmondását haladéktalanul be kell jelenteni az adóhatósághoz, a képviseleti jog megszűnése ugyanis csak a bejelentéstől hatályos.

Felelősségi szabályok

Ha az adózó állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és ezt bejelenti az adóhatósághoz, akkor a meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a képviselőt terheli. Ha az állandó meghatalmazott könyvviteli szolgáltatást vagy adótanácsadást végző gazdasági társaság alkalmazottja, akkor a mulasztási bírságot a gazdasági társasággal szemben kell megállapítani.

Bejelentési szabályok

Közösségi adószám

Az Unión belüli kereskedelem során – amelybe beleértendő a termékbeszerzés és -értékesítés mellett a szolgáltatásnyújtás és annak igénybevétele is – úgynevezett közösségi adószám használatára van szükség. A közösségi adószámot a 2003. augusztus 1-jét követően alakult gazdasági társaságok bejelentkezésük alkalmával igényelhették, illetve azoknak a már működő vállalkozásoknak, amelyek – áfabevallásuk szerint – uniós tagállamokkal vagy a velünk együtt csatlakozókkal kereskedelmi kapcsolatban álltak, 2003. augusztus 15-éig az APEH hivatalból állapította azt meg. Azok a vállalkozások, amelyek még nem rendelkeznek uniós azonosítóval, de szükségük van rá, a változás bejelentésére vonatkozó szabályok szerint kérhetik azt az állami adóhatóságtól. Az uniós adószámot az adózóknak a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iraton fel kell tüntetniük, de használni csak a csatlakozás időpontjától lehet.

Nem áfaalanyok közösségi adószáma

A közösségi adószámot nemcsak az áfaalanyoknak, hanem – a 2004. május 1-jétől hatályos új áfatörvény szabályai szerint – csak adófizetésre kötelezetteknek is használniuk kell. Idetartozhatnak az új közlekedési eszközt beszerző magánszemélyek, illetőleg azok a jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek, amelyeket kizárólag akkor terhel adófizetési kötelezettség, ha az Unióból beszerzett termékek összesített ellenértéke a 2,5 millió forintot meghaladja, vagy ugyan a beszerzés értéke ennél alacsonyabb, de választásuk alapján az adófizetést belföldön kívánják teljesíteni. Ők szintén a már említett bejelentéssel kérhetik az APEH-tól a közösségi azonosítót.

Nyilvántartásba vétel

Ha a nem magánszemély adózónak adókötelezettsége kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál áll fenn, akkor – az önkormányzati nyilvántartásba vétel érdekében – a szükséges adószámot adózói bejelentésre az APEH állapítja meg. Ebben az esetben az adószám áfakaraktere 0 lesz, adóbevallást pedig az állami adóhatósághoz mindaddig nem kell beadni, amíg a kérelmező adóköteles tevékenységet nem folytat. Utóbb, ha mégis adókötelezettsége keletkezik, akkor – megváltozó áfakarakterrel – ugyanezt az adószámot kell használnia.

11 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetők

Azok a belföldi személyek, akik a társadalombiztosítási jogszabály szerint nem minősülnek biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosultak, de a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét elérő jövedelemmel rendelkeznek, kötelesek havonta a minimálbér 11 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizetni. E kötelezettséget ugyan be kell jelenteni, de bevallást nem kell tenni, az előírást az APEH automatikusan elvégzi. Ahhoz, hogy az előírt, de esetleg meg nem fizetett kötelezettség végrehajtható legyen, új szabály írja elő, hogy az állami adóhatóság az adóév utolsó napját követő 60 napon belül az adózó adófolyószámlájának felülvizsgálata alapján határozattal állapítsa meg az elmulasztott járulékkötelezettséget. A határozat alapján a meg nem fizetett kötelezettség végrehajthatóvá válik.

 

Pénzügyi képviselő

Az uniós csatlakozással összefüggésben egy új típusú képviseleti forma is megjelent az adózásban. Azok a külföldi vállalkozások, amelyek belföldi gazdasági tevékenységükkel összefüggésben nem kötelesek letelepedésre, adókötelezettségüknek pénzügyi képviselő útján tehetnek eleget.

Pénzügyi képviselő az a jogi személy gazdasági társaság lehet, amelynek jegyzett tőkéje az 50 millió forintot eléri, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkezik, továbbá nincs az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. E feltételeknek a képviselet ellátása során folyamatosan meg kell felelni.

A pénzügyi képviselő teljesíti a külföldi vállalkozás adókötelezettségét, és kizárólagos joggal képviseli azt úgy, hogy az adókötelezettség teljesítéséért magával az adózóval egyetemlegesen felel.

A pénzügyi képviselővel és a képviselt külföldi vállalkozással kapcsolatos illetékességi szabályok elválnak egymástól. Ennek megfelelően pénzügyi képviseletet bármelyik adóhatóság illetékességi területéhez tartozó adózó elláthat, azonban a képviselt külföldi vállalkozás kizárólag az APEH Észak-budapesti Igazgatóságához tartozik.

A pénzügyi képviselőnek ide kell 15 napon belül a megbízás elfogadását és a képviselet megszűnését bejelentenie.

A pénzügyi képviselő több külföldi vállalkozást is képviselhet, de a vállalkozások iratait elkülönülten kell nyilvántartania, és minden egyes vállalkozás számára belföldi bankszámlát köteles nyitni.

Adóhatósági adómegállapítás

A személyi jövedelemadó bevallásának egyszerűbbé tétele érdekében – választható módon – új adómegállapítási formát vezetett be a törvény. A magánszemélynek továbbra is lehetősége van a munkáltatóval elszámolni, ha ennek minden törvényi feltétele megvan, vagy bevallási kötelezettségét önadózóként is teljesítheti. A 2004. adóévben szerzett jövedelmek bevallására választhatja azt is, hogy adóját az állami adóhatóság állapítsa meg. A választás feltételeit a személyijövedelemadó-törvény tartalmazza. Fontos, hogy a 2003. adóévre vonatkozó adókötelezettséget (például adóbevallás, határidők, adófizetés, adatszolgáltatás) még a régi szabályok szerint kell teljesíteni.

Bejelentés

Ha a magánszemély az adóhatósági adómegállapítást kéri, akkor ezt január 15-éig be kell jelentenie az illetékes adóhatósághoz. A bejelentéssel egyidejűleg meg kell tennie azokat a nyilatkozatokat, amelyek az adó megállapításához szükségesek. Ilyenek különösen: a családi kedvezménnyel, annak megosztásával, a lakáscélú kedvezmény érvényesítésével és a súlyos fogyatékosok adókedvezményével kapcsolatos adatok, az ingatlan bérbeadásával, a végkielégítéssel összefüggő adatok, valamint minden olyan szükséges adat, amely nem áll az adóhatóság rendelkezésére. A bejelentésben rendelkezni kell az esetleges átvezetési igényről, illetve a visszatérítendő adó átutalásához szükséges adatokról, valamint be kell csatolni az adó 1 + 1 százalékáról szóló nyilatkozatot is.

Új határidők

Az APEH a magánszemély adóját a kifizetői adatszolgáltatások alapján, azok feldolgozása után állapítja meg. Azért, hogy ehhez elegendő idő álljon rendelkezésre, a kifizetői adatszolgáltatás benyújtási határideje január 31. lesz. Az adóhatóságnak a megállapított adót tartalmazó iratot május 15-éig kell postára adnia.

Az adó megállapítása

Az adóhatóság a beérkezett nyilatkozatokat megvizsgálja, az esetleges hiányosságokat a magánszeméllyel pótoltatja. Ha az adózó a hiánypótlásnak nem tesz eleget, vagy az adatszolgáltatásokból kiderül, hogy az adóhatósági adómegállapítást nem kérhette volna, akkor az adókötelezettséget az önadózás szabályai alapján kell teljesítenie.

Észrevétel

Amennyiben a kiküldött adómegállapítás adataiból a magánszemély úgy látja, hogy az nem egyezik saját nyilvántartásával, akkor az adómegállapítás kézhezvételétől számított 8 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételben meg kell jelölni a módosítani kívánt adatokat, és másolatban csatolni kell a módosítást alátámasztó iratokat. Az észrevételt az APEH 15 napon belül elbírálja, és vagy elfogadja a módosítást, vagy értesíti az adózót a módosítás indokolatlanságáról.

Kifogás

Ha a magánszemély nem ért egyet a megállapítással, akkor az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kifogást terjeszthet elő. Ezt követően a tényállást hatósági eljárás keretében tisztázni kell, és az adót határozatban kell megállapítani.

A megállapítás elfogadása

Abban az esetben, ha a magánszemély egyetért az adóhatósági adómegállapítással, nem kell tennie semmit, hallgatása a megállapítás elfogadásának számít.

Fizetési határidők

Az APEH által megállapított adót június 15-éig kell megfizetni, illetve a visszajáró adót eddig az időpontig kell visszatéríteni. Nem lehet kitolni az adófizetést azzal, ha a magánszemély a megállapítással szemben kifogással él. Ilyenkor az eredeti adómegállapítás szerinti adót az eredeti határidőig meg kell fizetni, az adóhatóság is ennek megfelelően téríti vissza azt, majd a határozatban megállapított adókülönbözetet a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell rendezni. Ha az adatszolgáltató módosítja korábbi adatszolgáltatását, és ezért változik az adómegállapítás, akkor erről határozatot kell hozni, az adót a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megfizetni, illetve a visszajáró adót eddig kell kiutalni.

Adózói jogok

Az adózót az adóhatósági adómegállapítással kapcsolatosan is megilleti az észrevételezési jog, ha felismeri, hogy tévedett, vagy utóbb fontos tények merülnek fel. Erre természetesen csak az ellenőrzés megkezdése előtt van lehetőség, az észrevétel a jogkövetkezmények szempontjából önellenőrzésnek számít. Az adóhatósági adómegállapítás során is lehetőség van az esetlegesen túlvont nyugdíjjárulék visszatérítésére. Ezt a magánszemély az adóhatósághoz intézett külön nyilatkozatban kérheti.

 

Adótitok jogszerű átadása

Az adózás rendjéről szóló új törvény továbbra is tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor az adótitok jogszerűen felhasználható.

Az adóhatóságok egymás közötti adatátadása kiegészül a vállalkozási tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, illetőleg változásbejelentése alapján nyilvántartott adatokkal.

A költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője megkeresésre tájékoztatást kaphat az adótitokról, ha erre az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez van szükség.

Új szabály, hogy az adóhatóság negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig adózónként tájékoztatja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, az illetékes megyei földművelésügyi hivatalokat, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt az általuk kiállított igazolás alapján kiutalt támogatás összegéről. Az adatszolgáltatás a támogatások ellenőrzését és nyilvántartását célozza.

A személyi jövedelemadó bevallásának egyéb változásai

Határidő

Az adóhatósági adómegállapítás határidejéhez közelítendő március 20-áról április 20-ára tolódik ki mind a munkáltatói adómegállapítás, mind pedig az önadózóként elkészített bevallás határideje.

Adó-visszatérítés

Megszűnik az adó-visszatérítési szabályok között az eddigiekben a jövedelemadóra vonatkozó megkülönböztetés, amely szerint a kiutalásra előírt határidőt nem a bevallásra előírt határidőtől, hanem a tényleges beérkezés napjától kell számítani. Ez azt jelenti, hogy a viszszajáró adót – függetlenül attól, hogy a bevallást mikor adták be – április 30-ától számított 30 napon belül kell az adóhatóságnak kiutalnia. A módosított szabályokból az is következik, hogy a bevallást nem lehet előbb önellenőrizni, mint a bevallási határidő letelte.

 

Uniós adóügyi együttműködés

Az Európai Közösség tagállamainak adóhatóságai között kialakított együttműködés szabályait a Tanács rendeletében módosította, ezért az adóadat-átadásról és a behajtási jogsegélyről szóló Art.-beli szabályok is változtak. Ennek megfelelően a behajtási jogsegély kiterjed a biztosítási adóra is, bár jelenleg Magyarországon még ilyen címen nem kell adót fizetni. Lehetővé válik, hogy a jogsegély keretében behajtott tartozást és járulékait a megkereső hatóság számlájára a megkereső tagállam fizetőeszközében utalják át. Az átváltáskor az MNB által megállapított eladási árfolyamot kell alkalmazni.

Gépjárműadó kivetése

Új adómegállapítási mód, az adóhatósági kivetés jelenik meg a belföldi rendszámú gépjárművek után fizetendő adóval kapcsolatban. Az eddigi szabályok szerint az adózónak mind az adóhatósághoz, mind a gépjármű-nyilvántartást vezető hatósághoz bejelentést kellett tennie, ha a tulajdonos vagy az üzemben tartó személyében változás következett be. Az új szabályozás ezt a párhuzamosságot – néhány kivételtől eltekintve – megszünteti.

Adókötelezettség megállapítása

Az eddig csak az ellenőrzéshez felhasznált közúti közlekedési nyilvántartás adatai a jövőben az adókötelezettség megállapítását is szolgálják. A nyilvántartó hatóság az adatokat adatszolgáltatási kötelezettség keretében az önkormányzati adóhatóság rendelkezésére bocsátja, amely ez alapján állapítja meg, és határozatban közli a gépjárműadó alanyával a fizetendő adó összegét és a fizetés módját.

Ha a gépjárművet kereskedőnél vásárolják, akkor a kereskedő végzi el az üzembe helyezéssel, nyilvántartásba vétellel és egyben az adóbevallással összefüggő feladatokat. A magánforgalomban beszerzett gépjármű esetén a tulajdonos személyének a forgalmi engedélybe történő bejegyzésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítése az adóbevallási kötelezettség teljesítését is jelenti.

A bejelentendő adatok köre kibővül a gépjármű tulajdonosának, üzemben tartójának adószámával, adóazonosító jelével.

Közvetlen bejelentési kötelezettség

Az új szabályozás szerint az adózónak csak akkor kell közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz bejelentést tennie, ha

– az adófizetési kötelezettsége szünetel,

– olyan gépjármű tulajdonjogát szerzi meg, amelynek korábbi tulajdonosa adómentes volt, illetve

– a tulajdonában álló gépjárművét adómentesség illeti meg.

Ezek bejelentésére továbbra is szükség van, ugyanis a hatósági adatszolgáltatás nem tartalmaz erre vonatkozó információkat.

Az eddig évente egyszer minden gépjárműre kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettség mellett az új szabály a havi, csak a változással érintett gépjárműre vonatkozó adatszolgáltatást is előírja.

Hatáskör, illetékesség

A hatásköri és illetékességi szabályok kiegészültek az ún. eljárási kényszerre vonatkozó rendelkezésekkel. E szerint az adóhatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben eljárni, és amennyiben ezt nem teszi, akkor erre felettes szerve utasítja. Ha az eljárás meghatározott határidőn belül nem fejeződik be, akkor a felettes szerv az ügyet magához vonhatja, ilyenkor az ügyben első fokon jár el. Amennyiben a felettes szerv sem tesz eleget eljárási kötelezettségének, vagy nincs felettes szerv, akkor a bíróság adózói kérelemre nem peres eljárásban kötelezi az adóhatóságot az eljárás lefolytatására.

A régi törvény mellékletéből az illetékességi fejezetbe kerültek át a Kiemelt Adózók Igazgatóságához való tartozás feltételeit meghatározó állandó szabályok, míg az évről évre változó feltételt, az adóteljesítményt a pénzügyminiszter rendeletben határozza majd meg.

 

Részjogerő

Az új Art. bevezette az ún. részjogerő intézményét. A jelenlegi szabályok szerint, ha az adózó bármely okból nyújt be jogorvoslati kérelmet, a teljes megelőző eljárást és a megtámadott határozat egészét felül kell vizsgálni, pedig az adózó gyakran nem a megállapítás egészét, hanem annak csak egy részét vitatja. 2004-től lehetővé vált, hogy a felettes szerv csak a jogszabálysértő részek tekintetében rendeljen el új eljárást, egyebekben a határozatot hagyja helyben. Mivel az egyes adókötelezettségek gyakran összefüggnek egymással, ezért a felettes szervnek a részjogerő megállapításakor minden esetben vizsgálnia kell az ügy körülményeit, azt, hogy lehetőség van-e a részjogerőre, vagy a teljes eljárást szükséges megismételni. Az új eljárást elrendelő határozatban meg kell szabni, hogy mely körülményeket, kötelezettségeket vizsgálhatja az elsőfokú adóhatóság, illetve azt, hogy csak az új eljárásra okot adó körülményeket lehet újra megvizsgálni. Így kizárható, hogy az új eljárásban az adóhatóság a korábbi ellenőrzés során nem vizsgált vagy jogszerűnek ítélt körülmények alapján állapítson meg az adózónál mulasztást.

Adóigazgatási eljárás

Adóigazgatási eljárás alatt eddig az adóhatóságok határozathozatali tevékenységét és a jogorvoslati eljárásokat értettük. Mivel a speciális tényfeltáró tevékenység, az ellenőrzés is hatósági tevékenység, ezért indokolt volt az adóigazgatási eljárást újra tagolni. Az új Art. az ellenőrzést, a hatósági eljárást, illetőleg az adóvégrehajtást az adóigazgatási eljárás fejezetében szabályozza.

Ellenőrzés

Elsősorban az adóhatósági munka hatékonyabbá tétele érdekében az új szabályozás lehetővé teszi a különböző adóhatóságok – APEH, VPOP, jegyző, illetékhivatal – együttes ellenőrzését. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóságok nem egymást váltva, hanem egy időben is tarthatnak ellenőrzést. Ugyancsak a hatékonyságot segíti elő az az új szabály, amelynek alapján az állami adóhatóság ellenőrzésébe bevonhatja a vámhatóságot. Az együttműködés – az Unión belüli határok megszűnése miatt – elsősorban a termékek besorolásának megállapítására, illetve valós értékük meghatározására terjed ki.

Általános megbízólevél

Egyes adókötelezettségek teljesítésére (például nyugtaadási kötelezettség), illetve adatgyűjtésre irányuló (például leltározás) ellenőrzést általános – az ellenőrzött adózó adatait nem tartalmazó – megbízólevéllel rendelkező ellenőr végezhet. Miután az ilyen ellenőrzésre a revizor egyedül nem jogosult, ezért vele együtt egy másik adóhatósági alkalmazottnak is jelen kell lennie. E másik alkalmazottnak nem kell általános megbízólevéllel rendelkeznie, e nélkül is gyakorolhatja ellenőrzési jogait.

Ellenőrzési határidők

Az ellenőrzési határidőket meghatározó szabályok lényegében változatlanok, néhány helyen pontosodtak. A bevallások utólagos ellenőrzésének általános határideje továbbra is 90 nap, ami a "nagy adózók" esetében 120 napra növekszik. "Nagy adózónak" 2004-ben nem a Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartozók, hanem az a 3 ezer adózó számít, akinek adóteljesítménye a pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott értéket eléri. Az új törvény egységesen szabályozza a kiutalás előtti ellenőrzések határidejét, az áfa-visszaigénylés mellett minden költségvetési támogatás és adó-visszaigénylés kiutalásának ellenőrzése esetén a határidő a kiutalásra nyitva álló határidőhöz igazodik.

Iratok ellenőrzése

Az ellenőrzés jellemzően az adózó által rendelkezésre bocsátott iratok, nyilatkozatok alapján folyik. Amennyiben az iratok rendezetlenek, hiányosak, és ezért nem alkalmasak az ellenőrzésre, akkor becsléssel kell megállapítani az adót. Azért, hogy a becslés elkerülhető legyen, az adóhatóság engedélyezi az adózó számára, hogy az iratokat meghatározott határidőn belül ellenőrzésre alkalmassá tegye. Becsléssel akkor folytatódik az ellenőrzés, ha az adózó ezt nem teljesíti.

Az ellenőrzés során az elektronikus adathordozón tárolt adatokat az adóhatóság elektronikus úton is átveheti. Problémát jelenthet azonban, hogy az adatok más számítástechnikai eszközzel csak megfelelő program segítségével olvashatók. Ezért a törvény az információk megjelenítéséhez, olvasásához szükséges programok átadását a jövőben kötelezettségként írja elő.

Az ellenőrzés lefolytatása

Az adózó az ellenőrzés megállapításaira észrevételt tehet, az észrevételezésre nyitva álló határidő 8 napról 15 napra növekszik. Az adózói észrevétel alapján az ellenőrzést az adóhatóság legfeljebb 15 napig folytathatja. A határidő kezdőnapja írásbeli észrevétel alapján a kézhezvételt követő nap, szóban előterjesztett észrevétel esetében pedig a jegyzőkönyvbe vétel napját követő nap. Az észrevétel alapján folytatott ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv, kiegészítő jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Ha a jegyzőkönyvet nem személyesen adják át, hanem postai úton kézbesítik, akkor az ellenőrzés befejezésének napja a postára adás napjával esik egybe.

Áfabecslés

A becslési szabályok az általános forgalmi adóra vonatkozóan szigorodtak. A hatályos szabályozás szerint bizonylatok hiányában az előzetesen levonható áfát abban az esetben lehet becsülni, ha a bizonylatok hiánya elháríthatatlan külső okra vezethető vissza. Külső oknak kizárólag természeti, illetőleg az adózó érdekkörén kívül álló okból bekövetkező katasztrófa számít. Az elháríthatatlanság pedig akkor állapítható meg, ha a technika adott fejlettségi szintjére és a gazdaság teherbíró képességére is figyelemmel objektíve nem áll fenn a védekezés lehetősége. Az adózónak tehát minden lehetséges és célravezető intézkedést meg kell tennie a bizonylatok elvesztésének és megsemmisülésének elhárítására, ha ezt elmulasztja, az elháríthatatlanságra nem hivatkozhat.

Hatósági eljárás

A hatósági eljárásra vonatkozó szabályok néhány ponton módosultak, illetve kiegészültek. Az új törvény tételesen felsorolja, hogy mely eljárásfajták indulnak kérelemre, illetőleg hivatalból. A felsorolás nem kizárólagos, hiszen vannak olyan eljárások, amelyek egyaránt indulhatnak kérelemre és hivatalból is. Főszabályként az adóhatóság az adózó jogait és kötelezettségeit határozatban állapítja meg. Ez alól kivétel a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárás, mert ilyenkor csak akkor kell határozatot hozni, ha az adózó kérelmét az adóhatóság nem teljesíti.

Ellenőrzési határozat

Az eddigiekhez képest változást jelent, hogy az utólagos adómegállapítás során hozott határozatban az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kell kötelezni azzal, hogy a befizetés teljesítésekor figyelembe vehető az adott adónemben fennálló esetleges túlfizetés. Az adózó javára mutatkozó különbözet kiutalásáról akkor lehet a határozatban rendelkezni, ha a javára feltárt különbözet az adófolyószámla egyenlegében túlfizetést eredményez, és az adózónak nincs más, adóhatóság, vámhatóság megkeresésén alapuló egyéb köztartozása.

 

Végrehajtási szabályok változása

A végrehajtási eljárás szabályai csak néhány ponton módosultak az eddigiekhez képest. Miután 2005-ben már az adóhatóság is megállapíthatja a magánszemély adóját, ezért a végrehajtható okiratok köre kibővült az adómegállapítást tartalmazó okirattal.

Az új Art. pontosítja, hogy ha az adóvégrehajtó vagy az adóhatóság által megbízott bírósági végrehajtó törvénysértő módon intézkedik, akkor mulasztása ellen az adózás rendje szerint lehet jogorvoslattal élni. Ez azt jelenti például, hogyha az önkormányzat bírósági végrehajtót bíz meg, akkor intézkedéseinek felülvizsgálata a megyei közigazgatási hivatal és nem a helyi bíróság hatáskörébe tartozik.

Általánossá válik az a szabály, hogy amennyiben a végrehajtás során érvényesített összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, akkor az eljáró adóhatóság a bevételt a különböző tartozások arányában számolja el és utalja át a megkereső adóhatóságoknak. Eddig ez csak a megkereső vámhatóság esetében volt igaz. Az adók módjára behajtandó köztartozások esetén az eljáró adóhatóság hatásköre csupán a végrehajtási cselekményekre terjed ki, nincs lehetősége arra, hogy a köztartozásra fizetési könnyítést engedélyezzen, a tartozást mérsékelje, vagy behajthatatlanság címén törölje. Ezért, amennyiben a tartozás behajthatatlanságát tapasztalja, haladéktalanul értesítenie kell a megkereső szervet a végrehajtás sikertelenségéről.

Jogviszonyok minősítése

Az új Art. is alapelvként rögzíti, hogy a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt az adóeljárásban valódi tartalmuk szerint kell minősíteni, az adókövetkezményeket is ennek megfelelően kell levonni. Garanciális szabály, hogy az adóhatóság a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.

Feltételes adómegállapítás

Feltételes adómegállapításra a korábbi szabályozás szerint csak konkrét szerződés, illetve jogügylet vonatkozásában van lehetőség. Az új rendelkezés ezt a lehetőséget kiterjesztette a szerződéstípusra, illetve a szerződéscsomag-típusra is.

Eljárási díj

Növekszik az eljárás díja, így az érintett szerződés ügyleti értékének 1 százalékát, legalább 250 ezer forint helyett 300 ezer forintot, legfeljebb 5 millió forint helyett 7 millió forintot kell fizetni. A szerződéstípusra, szerződéscsomag-típusra vonatkozó kérelem esetén a díj 10 millió forint. A befizetett díj 75 százalékát vissza kell téríteni abban az esetben, ha az adó feltételes megállapítására nincs lehetőség. A visszautalásról a Pénzügyminisztériumnak a kérelem elutasításával egyidejűleg kell intézkednie.

Jogorvoslat

A jogorvoslat lehetővé teszi, hogy az adózó a határozat megállapításaival szemben fellebbezéssel éljen. Az utólagos adómegállapítás esetén a fellebbezésre nyitva álló határidő 15 napról 30 napra növekedett.

Bírósági felülvizsgálat

Az adóhatósági határozatok közül a jogerős másodfokú érdemi határozatok támadhatók meg bíróság előtt. Ez alól kivétel a méltányossági jogkörben hozott fizetési halasztásról és részletfizetésről szóló határozat. A kivételek sora bővült, 2004-től idetartozik a végrehajtási kifogás, az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelme, illetve az adó feltételes megállapítása tárgyában hozott határozat is.

Elévülés

Az új törvény az adó megállapításához, valamint a költségvetési támogatás igényléséhez való jog mellett a túlfizetés visszaigényléséhez való jogot is elévültnek tekinti, ha a visszaigénylési jog keletkezésének éve utolsó napjától számított 5 év eltelt. Fontos, hogy csak a viszszaigényléshez való jog évül el, maga a túlfizetés az adott adónemben később keletkező kötelezettségbe betudható.

Adóvégrehajtáshoz való jog korlátozása

A hatályos szabályok szerint az adómegállapításhoz való jog és a végrehajtáshoz való jog elévülése nem esik egybe, a végrehajtáshoz való jog tovább érvényesíthető. Ez hátrányos lehet abban az esetben, ha egy adott kötelezettségről az adómegállapításhoz való jog elévülése után derül ki, hogy jogszabálysértő volt. Ilyenkor a sérelem már nem orvosolható, ugyanakkor – mivel a végrehajtáshoz való jog nem évült el – az adóhatóság a tartozást köteles végrehajtani. A szabály módosítása ilyen esetben lehetővé teszi a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jog korlátozását, illetve megszüntetését.

Jogkövetkezmények

Szerkezetileg új helyre, az adóigazgatási eljárást követő fejezetbe kerültek az adókötelezettség megsértése esetén alkalmazható szankciók szabályai.

Késedelmi pótlék

Az adóhatóság a gyakorlatban az adó késedelmes megfizetése esetén kiszabható késedelmi pótlékot az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltének napjáig számította fel, bár a törvény csak a kezdő időpontot határozta meg. 2004-től a módosítás az adóhatósági gyakorlatot lényegében beépítette a törvény szövegébe.

Adóbírság

Az adóbírságot az adózót terhelő adókülönbözetnek azon része után lehetett megállapítani, amelyet az eredeti esedékességkor nem fizettek meg. Ha az adózó adófolyószámláján az esedékességkor az utóbb megállapított adókülönbözetnek megfelelő túlfizetés volt, akkor azt adóbírságalap hiányában nem lehetett szankcionálni. Igaz volt ez abban az esetben is, ha a túlfizetés csak az esedékesség napján volt a számlán, ezt követően az adózó azt visszaigényelte vagy átvezettette. Ezt a szabályt szigorította az új Art., amikor kimondta, hogy az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

Mulasztási bírság

A mulasztási bírsággal sújtható magatartások további két esettel egészültek ki. Mivel az adóhatósági adómegállapítás az adatszolgáltatás pontos teljesítésén alapul, ezért az új törvény szigorítja az e kötelezettséggel kapcsolatos mulasztást. Az adómegállapításhoz kötődő adatszolgáltatás nem teljesítését, illetve késedelmes, hibás, valótlan adattartalmú vagy hiányos teljesítését 300 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság. Igen szigorú, 2 millió forintig terjedő bírság a szankciója annak, ha az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő, pénzügyminiszteri rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét szegi meg.

2004-től valamennyi, az üzletlezárásra okot adó adózói magatartás – nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása – esetén lehetőség van általános tételű mulasztási bírság kiszabására is.

Intézkedések

Egységesednek és egyben szigorodnak is az üzlet, műhely lezárására vonatkozó szabályok. Az adóhatóság a számla-, nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztásakor, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, valamint az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén pedig már első alkalommal az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja. A jogsértések ismételt előfordulása esetén a lezárás időtartama 30, minden további alkalommal 60 nyitvatartási nap. Nem beszélhetünk ismételt előfordulásról azonban akkor, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között már 3 év eltelt.

 

Elektronikus adóbevallás, adatszolgáltatás

2004. február 1-jétől a pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott adóteljesítménnyel rendelkező 3 ezer adózónak elektronikus úton kell teljesítenie az adóbevallási és az adatszolgáltatási kötelezettségét. Az így kijelölt adózóknak és a Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartozó adózóknak az APEH biztosítja az elektronikus aláíráshoz szükséges csipkártyát. Az új törvény 2005-től lehetővé teszi az elektronikus adóbevallást és adatszolgáltatást azok számára is, akik ezt a módszert választják.

Áfabevallás

Az egyes adóbevallások gyakoriságára vonatkozó szabályok közül az áfára vonatkozó feltételeket 2004. január 1-jétől az áfatörvény helyett az új adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.

Éves bevallás

Az áfabevallás gyakoriságát megszabó feltételek az éves bevallásra vonatkozóan változtak. Évente egyszer az az adózó adhat áfabevallást, akinek a tárgyévet megelőző évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített, vagy időarányosan éves szintre átszámított összege előjeltől függetlenül nem haladta meg a 250 ezer forintot.

A fenti feltételek mellett sem lehet éves bevalló az, aki közösségi adószámmal rendelkezik, az ilyen adózónak negyedévente kell bevallási kötelezettségét teljesítenie.

A 250 ezer forint elszámolandó adót kimutató adózó 2004-től nem választhatja a negyedéves bevallást, gyakorítást az általános szabályok mellett adóhatósági engedély alapján kérhet.

A havi és negyedéves áfabevallás, valamint az évközi áttérési kötelezettség feltételrendszere nem változik.

Adatszolgáltatás

A személyi jövedelemadó adóhatósági adómegállapításával függnek össze a kifizetői adatszolgáltatásra vonatkozó 2005-től alkalmazandó változó szabályok. A kifizetőnek a 2004. évi jövedelmekről szóló adatszolgáltatását január 31-éig kell elkészítenie, és azt elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell benyújtania. Kifizetőnek számít, és ezt a határidőt kell betartania a magánszemély jövedelemadóját meg nem állapító munkáltatónak is. A magánszemély jövedelemadóját megállapító munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége viszont kitolódik, az adatszolgáltatást május 20-áig kell elkészíteni, de ezt is csak elektronikus úton vagy gépi adathordozón lehet benyújtani. A kifizetőknek, munkáltatóknak papír alapú adatszolgáltatásra nem lesz lehetőségük.

Adatszolgáltatás az új közlekedési eszköz értékesítéséről

Az új közlekedési eszköz beszerzésének adóztatására az Unióban sajátos szabályok érvényesülnek. A beszerző félnek – függetlenül attól, hogy alanya-e az áfának vagy sem – meg kell fizetnie az áfát, erről bevallást is kell készítenie, míg az eladó adómentességet élvez. Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében az új közlekedési eszköz értékesítését üzletszerűen végző adózónak az értékesítés napját követő 15. napig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatósághoz. Az adatszolgáltatás kiterjed a vevő magánszemély azonosító adataira, valamint a közlekedési eszköz azonosító adataira is.

Összesítő jelentés

Az Unió előírásai szerint az Európai Közösség tagállamain belüli kereskedelemről az áfabevallás mellett legalább negyedévente úgynevezett összesítő jelentést is készíteni kell. Ennek adatait – amelyeket elsősorban ellenőrzési célokra használnak fel – a negyedévet követő negyedév végéig minden tagállamnak fel kell dolgoznia, és erről egymásnak adatokat kell szolgáltatni. Az uniós kötelezettség teljesítése érdekében az összesítő jelentés elkészítésének szabályait az új Art. tartalmazza. E szerint a közösségi adószámmal rendelkező adózónak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a negyedévet követő hó 20. napjáig kell elkészítenie és benyújtania az összesítő jelentést. A negyedévesáfa-bevalló negyedéves bevallásához, a haviadó-bevalló a negyedév utolsó hónapjára vonatkozó áfabevallásához, a havi kétszeri bevalló pedig a negyedév utolsó 15 napjáról beadott áfabevallásához kapcsolja az összesítő jelentést. Nyilatkozni az Unión belüli termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, termékbeszerzésről és igénybe vett szolgáltatásról eladói és vevői minőségben is kell. A nyomtatványon fel kell tüntetni az eladó, illetve a vevő nevét, közösségi adószámát és az ügylet áfa nélkül számított, forintban kifejezett ellenértékét. Az összesítő jelentés – az áfabevalláshoz hasonlóan – pótolható és javítható

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem