A Tao. törvény a legtöbb vonatkozásban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényen keresztül kapcsolódik az uniós szabályokhoz. Kis túlzással azt mondhatjuk: ahol véget ér a számviteli törvény, ott kezdődik a Tao. törvény, legalábbis a társasági adó számításának menetében. A számviteli törvény alapján meghatározott adózás előtti eredményt eltérítik a Tao. törvény módosító, növelő és csökkentő tételei. Az így meghatározott adóalapból kiszámított adót adókedvezmények módosítják. A Tao. törvényt tehát a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire tekintettel kell értelmezni.
Adózás előtti eredményt csökkentő tételek
Összevont kedvezmény
Az adózás előtti nyereség maximum 50 százalékáig számolhat el a vállalkozó adóalap-kedvezményt az alábbi három jogcím együttes értékéből.
Tőzsdeügyletek
A tőkepiaci törvény szerint elismert, szabályozott piacon (vagyis a magyar tőzsdén) kötött ügylet alapján, az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel, vagyis az árfolyamnyereség 50 százaléka csökkentheti az adóalapot a gazdasági társaságok, szövetkezetek és külföldi vállalkozások esetén. A biztosító, a pénzügyi intézmény, a befektetési vállalkozás és a kockázatitőke-társaság azonban nem élhet ezzel a kedvezménnyel.
Kamatnyereség elszámolása
A kapcsolt vállalkozások között lehetnek olyanok, amelyek kapnak kamatot és fizetnek is kamatot a cégcsoport cégeinek. Amennyiben az említett vállalkozások az adóévben a cégcsoport cégeitől ráfordításokat meghaladóan kaptak kamatot (amely kamatba a meg nem kapott, de járó kamat is beleszámít), vagyis úgynevezett nettó kamatnyereséget értek el, a nyereség felével csökkenthetik az adó alapját. Ezt a korrekciót nem alkalmazhatják a kisvállalkozások, a biztosítók, a pénzügyi intézmények, a befektetési vállalkozások és kockázatitőke-társaságok.
Jogdíjak
Az adózás előtti eredményt csökkentheti az adóévben jogdíj címén elszámolt bevétel 50 százaléka.
Szakmunkástanuló-képzés
Az iskolarendszerű szakmunkástanuló-képzés gyakorlati részét biztosító vállalkozások tanulónként havonta a minimálbér 20 százalékának megfelelő összeggel (a jelenlegi 53 000 forint összegű minimálbér esetén ez 10 600 forint) csökkenthetik adóalapjukat. A csökkentés további feltétele, hogy a vállalkozás a gyakorlati képzésben részt vevő szakképző iskolai tanulóval jogszabályban meghatározott tanulószerződést kössön. Amennyiben az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a vállalkozás a gyakorlati oktatást, akkor az érvényes minimálbér 12 százaléka – azaz 6360 forint – vonható le az adóalapból.
Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességűeknek kifizetett munkabér összege – de legfeljebb az érvényes minimálbér – levonható az adóalapból. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő kedvezményt azok a vállalkozások vehetik igénybe, ahol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.
Behajthatatlan követelés
A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a)-e) alpontjai szerint elszámolt, értékvesztésként és behajthatatlan követelésként leírt összeg csökkenti az adózás előtti eredményt. A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja f)-g) alpontjai szerint a behajthatatlan követelés a leírás évében nem csökkenti az adózás előtti eredményt.
A hivatkozott paragrafus 10. pontjának a)-e) alpontjai és f)-g) alpontjai szerint elszámolt értékvesztés és behajthatatlannak minősülő követelés összege viszont növeli az adózás előtti eredményt. Tehát kivétel az f)-g) alpontok esetén van. Ezeket a követeléseket az f) alpont szerint nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, illetve a g) alpont szerint a hatályos jogszabályok alapján elévültek. Az adótörvény nem fogadja el ezeket a követeléseket az adóalapnál érvényesíthető ráfordításoknak, arra való hivatkozással, hogy ezekben az esetekben a vállalkozás nem járt el kellő körültekintéssel a követelés behajtása érdekében.
Ha a vállalkozás elszámolta ráfordításként, az adótörvény viszont az adóalapot megemeltette ezekkel az összegekkel, később pedig mégis befolyt összeg ezekre a követelésekre, akkor indokolatlan volt a követelés leírása és az adóalap-növelés is, ezért az ilyen követelésekre befolyt összeg csökkentheti az adó alapját.
Követelések átruházása
2004-től lehetőség van arra, hogy az adóalapot csökkenteni lehet a követelés átruházásakor a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétellel. Amennyiben olyan követelést értékesítenek, amelyre korábban értékvesztést is elszámoltak, és ebből a behajthatatlanságra tekintettel már az adóalap csökkentésénél számoltak el egy részt, akkor ezt a részt az adóalap csökkentésekor le kell vonni a követelés könyv szerinti értékét meghaladó bevételből.
A "köztartozás-mentesség" kedvezménye
Az idei évtől kedvezménnyel élhetnek azok a vállalkozók, amelyeknek az adóév végén nincs köztartozásuk. A helyi iparűzési adóról szóló törvény előírásai szerint kiszámított és ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adó 25 százaléka az adózás előtti eredményt csökkenti. A kedvezmény igénybevételéhez három feltételnek kell tehát megfelelni, azaz
– helyesen kell kiszámítani az iparűzési adót és annak 25 százalékát,
– ráfordításként el kell számolni az adó összegét, tehát annak könyvelését követően is nyereséges legyen a vállalkozás, továbbá
– legkésőbb az adóév végéig minden köztartozását rendezze a kedvezménnyel élni kívánó vállalkozás.
"Csekély összegű" támogatásokAz uniós szabályok szerint a vállalkozások által igénybe vett támogatások összevont értékét meg kell határozni, ami nem haladhat meg egy meghatározott összeget. Ebbe a keretbe nem kell beleszámítani az ún. "csekély összegű" (de minimis) támogatásokat. A támogatás akkor minősül csekély összegűnek, ha az három egymást követő évben nem haladja meg a 100 ezer eurót (illetőleg az ennek megfelelő forintösszeget). Jogszabályban kell meghatározni azt, hogy mely támogatásfajták kerülhetnek be a "csekély összegű" körbe. Nem nyújtható csekély összegű körbe tartozó támogatás a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt eszközre. A kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezményéből ezért ezek az eszközök ki vannak zárva. Ugyancsak nem nyújtható csekély összegű támogatás a mezőgazdasági, az erdő- és vadgazdálkodási, halászati ágazatba tartozó vállalkozásnak. A csekély összegű támogatások közé kell számítani a kis- és középvállalkozások által végzett beruházások adóalap-kedvezményét, és a kutatás és kísérleti fejlesztés ösztönzésére szolgáló adóalap-kedvezményt. Az adóalapból levont kedvezmények 16 százalékos adókulccsal számított összege számít a csekély összegű keretbe. Az adókedvezmények között a kis- és középvállalkozások által a tárgyi eszközök beszerzéséhez, előállításához felvett hitelek utáni kamatra érvényesíthető adókedvezmény is beszámít a "csekély összegű támogatás" körébe. Az adókedvezmény igénybevételének feltételei írásunk adókedvezmények témakörénél találhatók. |
A kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye
Az idei évtől több ponton változott az alkalmazható kedvezmény.
Kedvezményezettek
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény előírásai tartalmazták a kis- és középvállalkozások fogalmát. 2004-től ezt a meghatározást a Tao. törvény 4. §-ának 24. pontja is tartalmazza, illetve itt előírásokat találunk a kedvezményezett mikro-, kis- és középvállalkozási körre.
Kizáró feltételek
A részvénytársaság akkor nem tekinthető mikro- és kisvállalkozásnak, ha bemutatóra szóló részvényt bocsát ki. A kedvezményt azok az adózók alkalmazhatják, amelyeknek az adóév egészében valamennyi tulajdonosa magánszemély. Az említett vonatkozásban magánszemélynek minősül az MRP-szervezet is. A visszavásárolt üzletrészt és részvényt a tulajdonosi kör megállapításához nem kell figyelembe venni.
A Tao. törvény alanyai közül az alapítványok, közalapítványok, a társadalmi szervezetek, a köztestületek, az egyházak, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a kockázatitőke-alapok, a külföldi vállalkozók nem alkalmazhatják az adóalap-csökkentési lehetőséget. Az adóalap-kedvezménnyel nem élhetnek továbbá a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágazatba sorolt adózók sem.
Kedvezményre jogosító beruházások
A kedvezmény az adóévben megvalósított, korábban még használatba nem vett ingatlanok, valamint a korábban még használatba nem vett műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolt tárgyi eszközök adóévi ráfordításainak adóalapból történő levonására terjed ki.
Az adóalap-kedvezmény mértékének maximuma 30 millió forint, és az nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt sem.
A tárgyi eszköz besorolását a vállalkozás tevékenysége határozza meg. A tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódó, folyamatosan használt gép, berendezés és jármű beszerzési költségei számolhatók el adóalap-csökkentő tételként.
Ingatlanberuházások
Azoknak az ingatlan-beruházásoknak az értékét lehet adóalap-csökkentő tételként figyelembe venni, amelyek közvetlenül szolgálják a vállalkozás érdekeit. Az üzemkörön kívüli (például a jóléti, szociális, lakóépületek stb.) ingatlanok nem tartoznak a kedvezményezett körbe. A több funkciót ellátó épületek beruházása esetén akkor lehet a kedvezménnyel élni, ha a használatbavételi engedély szerint és az ingatlan-nyilvántartásban a funkciókat egyaránt elkülönítették, és a bekerülési érték is ilyen formában elkülöníthető. A használt ingatlan bekerülési értékét növelő felújításnak, illetve a bővítés, rendeltetésváltozás, átalakítás miatt beruházásnak minősülő ráfordítások is csökkenthetik az adó alapját.
Műszaki gépek, berendezések
A vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló műszaki gépek, berendezések, járművek közé sorolt tárgyi eszközök beszerzési értékét lehet az adóalap-csökkentő tételek között figyelembe venni.
Szellemi termékek
A kedvezmény a korábban még használatba nem vett, új szellemi termékek esetében is igénybe vehető.
Amivel az adóalap nem csökkenthető
Nem lehet csökkenteni az adóalapot, a tárgyi eszközök között állományba vett tenyészállatok és az ültetvény értékével.
Szankció
A használatbavétel hiánya
Az adóalap-kedvezmény kétszeresével kell növelni az adóalapot, ha a beruházást vagy a szellemi terméket a kedvezmény igénybevevője az adóalap csökkentését követő negyedik adóév végéig nem veszi használatba, illetve azt nem helyezi üzembe. Amennyiben elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el a használatbavétel (üzembe helyezés), úgy az említett szankciót nem kell alkalmazni.
Átsorolás
Az előzőekben ismertetett szankciót kell alkalmazni abban az adóévben, amelyben a beruházást a műszaki gépek, berendezések, járművek helyett az egyéb gépek, berendezések, járművek csoportban helyezik üzembe, vagy átsorolják nem kedvezményezett körbe. Amennyiben a vállalkozás az első üzembe helyezéskor a kedvezménynek megfelelően csoportosította az eszközt, azonban üzemkörön kívüli ingatlanként használja, vagy átsorolja az ún. egyéb gépek, berendezések, felszerelések, járművek vagy a forgóeszközök közé, úgy a kedvezmény igénybevételét követő négy adóéven belül az adóalap növelését ugyancsak alkalmazni kell. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a vállalkozás a szellemi terméket sorolja át forgóeszközzé.
Kedvezményezett eszköz elidegenítése
Az adóalap-növelést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vállalkozás elidegeníti a kedvezményezett eszközöket. Elidegenítésnek számít ebben a tekintetben a természetbeni juttatásként történő átadás, értékesítés, apportálás, valamint a térítés nélküli átadás is. Amennyiben a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel vagy halasztott fizetéssel átvett eszközt visszaadja a vállalkozó, ugyancsak növelni kell az adóalapot – természetesen azonban csak abban az esetben, ha a visszaadás az adóalap-kedvezmény igénybevételét követő négy adóéven belül történik.
Lényeges, hogy a jótállási időn belül kicserélt eszköz esetében nem kell növelni az adóalapot, a négyéves használati időt az eredeti, visszaadott eszköz használatbavételétől kell számítani.
Meghatározások az adóalap-kedvezményhezVállalkozás Vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szervezet, a szövetkezet, az egyesülés, a közhasznú társaság, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat. A kis- és középvállalkozásokról és fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint az ügyvédi irodák, a szabadalmi ügyvivő irodák, a végrehajtói irodák, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségei nem minősülnek kis- és középvállalkozásnak. A Tao. törvény azonban lehetővé teszi, hogy ezeknek az irodáknak és munkaközösségeknek is lehetőségük legyen az adóalap-kedvezmény alkalmazására. Mikrovállalkozás Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, ahol – 10 főnél kevesebb a foglalkoztatottak összlétszáma, – az éves nettó árbevétel legfeljebb 700 millió forint, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió forint. Kisvállalkozás Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynél – 50 főnél kevesebb a foglalkoztatottak összlétszáma, – az éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió forint. Középvállalkozás Középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynél – az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, – éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió forint, vagy a mérleg főösszege legfeljebb 2700 millió forint. A létszám-, bevétel- és mérlegfőösszeg-korlátokat az utolsó éves beszámoló adatai szerint kell figyelembe venni. A 2004. évi adóalap meghatározásához tehát a 2003. évi beszámoló adatait kell minősíteni. Amennyiben a megelőző üzleti év egy évnél rövidebb volt, az adatokat éves szintre kell átszámítani. Újonnan alakult vállalkozásoknál az előző évi hiányban az üzleti terv alapján kell az adatokat figyelembe venni. |
A kutatás és kísérleti fejlesztés adóalap-kedvezményei
A Tao. törvény már korábban is tartalmazta az ún. K+F ráfordítások adóalap-kedvezményét – Tao. törvény 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja. 2004-től a törvény a K+F ösztönzését újabb adóalap-kedvezménnyel bővítette – Tao. törvény 7. §-ának (11) bekezdése. Fontos, hogy csak ez az új kedvezmény tartozik az ún. "csekély összegű" támogatások kategóriájába.
Az új adóalap-kedvezmény a korábban is érvényben lévő kedvezmény szerint meghatározott K+F ráfordításokon alapul.
A korábban is létező K+F ösztönző kedvezmény
A korábban is létező K+F ösztönző kedvezmény nem tartozik az ún. "csekély összegű" támogatások közé. Az alapkutatást, alkalmazott kutatást, illetve a kísérleti fejlesztést folytató vállalkozó már korábban is élhetett a Tao. törvény 7. §-ának t) pontja szerinti kedvezménnyel.
Az adóalap-kedvezmény alapján a K+F ráfordítások teljes összegét le lehet vonni az adózás előtti eredményből. Kétszer engedi így a törvény a K+F ráfordítások elszámolását. Először a ráfordítások között, másodszor pedig az adózás előtti eredményből. Az adóalap-kedvezmény összegében nem lehet figyelembe venni a más belföldi társaságiadó-alanytól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől és az egyéni vállalkozótól igénybe vett K+F szolgáltatások ellenértékét.
Választási lehetőség
Az adóalany az adóévben az alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre fordított közvetlen költségek összegét elszámolhatja – a tárgyévről készített adóbevallásban -, mégpedig adózás előtti eredményt csökkentő tételként. Választhatja azonban azt is, hogy a kísérleti fejlesztés aktivált értékét állományba veszi (azaz aktiválja), és arra értékcsökkenést számol el. Ebben az esetben az adóévben elszámolt értékcsökkenés összegének megfelelő adóalap-csökkentéssel él, amíg a leírás tart.
Csökkentési tilalom
Nem lehet csökkenteni az adózás előtti eredményt azzal a támogatási összeggel, amelyet a vállalkozás a fejlesztés céljára, avagy a tevékenység költségeinek ellentételezésére, a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt vagy kapott. Ha a kísérleti fejlesztés értékét aktiválta, akkor a kapott támogatást – időbeli elhatárolásként – a leírás idejére fel kell osztani. Ebben az esetben az időbeli elhatárolás alapján adóévi bevételként elszámolt összegeket kell támogatásként minősíteni, és ezt az összeget nem lehet adóalap-csökkentő tételként figyelembe venni.
Levonható költségek
Az adózás előtti eredményből a K+F közvetlen költségeit lehet levonni. Hangsúlyozzuk, hogy csak a közvetlen költségeket lehet az adóalap-kedvezménynél érvényesíteni, amelyeket a vállalkozás számviteli politikájában kell meghatározni. Ilyen költségek lehetnek:
– a fejlesztéssel közvetlen kapcsolatban lévő tárgyi eszközök, szellemi termékek, egyéb immateiális jószágok értékcsökkenési leírása (olyan eszközök, amelyekkel a fejlesztést végzik, esetleg amin a fejlesztés tárgyát képezi),
– a fejlesztésben közvetlenül részt vevők bére, a bérek utáni járulékok (tb-járulék, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás stb.),
– a fejlesztéshez felhasznált anyagok értéke, valamint
– a szakértői és egyéb szolgáltatási díjak.
"Csekély összegű" támogatásnak minősülő adóalap-kedvezmény
A Tao. törvény 7. §-ának (17) bekezdése is az előző kedvezmény alapjául szolgáló K+F költségeken alapul.
Az egyetemek, főiskolák és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézetek, valamint a vállalkozások együttműködését ösztönzi ez a támogatási forma. Az említett intézmények kezelésében lévő területen működő, és ott alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést végző adózók élhetnek a kedvezménnyel. A fenti pont szerint részletezett K+F költségeinek háromszorosát vonhatja le az adó alapjából a kedvezményezett. Ez az összeg azonban nem lehet több 50 millió forintnál. Az adóalap-kedvezmény alapján a 16 százalékos adókulccsal számított összeg a "csekély összegű" támogatások közé tartozik.
Fejlesztési kedvezmények fogalomtáraAlapkutatás Alapkutatásnak minősül az új ismeretek szerzése, a jelenségek lényegének, tényeinek megfigyelése. Jellemző, hogy az alapkutatás során konkrét alkalmazási és felhasználási cél nélkül végzik a munkát. Alkalmazott kutatás Alkalmazott kutatás a konkrét gyakorlati cél érdekében végzett, új ismeretek megszerzésére irányuló vizsgálat. Kísérleti fejlesztés Kísérleti fejlesztés a kutatáson, tapasztalatokon, valamint a már létező tudáson alapuló munka, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, módszerek kidolgozása, vagy a meglévők javítása. |
Osztalék
A kapott részesedést, osztalékot a Tao. törvény általában engedi levonni az adózás előtti eredményből. Az adóparadicsomokban lévő, ún. off-shore cégektől kapott osztalék levonását az adótörvény azonban nem minden esetben engedi meg. Ezeket az off-shore cégeket "ellenőrzött külföldi vállalat"-nak minősíti akkor, ha ezekben az adóparadicsomi államokban a tényleges adóterhelés nem éri el a társasági adó kétharmadát, azaz jelenleg a 10,67 százalékot. Nem kell az említett korlátozást alkalmazni, ha ebben az államban a külföldi vállalkozás valódi gazdasági jelenléttel bír. 2004-től nemcsak a külföldi államban bejegyzett cég, hanem annak telephelye is ellenőrzött külföldi vállalatnak minősül. Valós gazdasági jelenlétnek pedig az számít, ha a külföldi személy az adott államban saját eszközökkel, vagy alkalmazottal terméket állít elő, vagy szolgáltat.
Veszteségelhatárolás
A 2004-től keletkezett negatív adóalapot a vállalkozások – az általános rendelkezés értelmében – korlátlan ideig elhatárolhatják. Megszűnt tehát a korábbi ötéves elhatárolási időtartam. A 2004 előtt keletkezett veszteségekre a veszteség keletkezésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni. A 2004 előtt keletkezett negatív adóalapot tehát – a korábbi szabályoknak megfelelően – öt év alatt lehet elhatárolni. Az egyes adóévekben elhatárolt veszteségről a vállalkozás saját hatáskörben dönt. Nem szükséges öt év alatt egyenlő részletekben megszüntetni a veszteséget. A veszteség elhatárolása nem a negatív mérleg szerinti eredmény elhatárolását jelenti, és nem a szokásos időbeli elhatárolásokat kell alkalmazni. A veszteségelhatárolás tényleges tartalma ennek megfelelően: a negatív adóalap szétosztása a következő évek pozitív adóalapja terhére. Tehát nem a mérlegben kimutatott negatív mérleg szerinti eredmény, illetőleg negatív eredménytartalék összege az elhatárolandó veszteség. Az elhatárolandó veszteség – valójában negatív adóalap – nyilvántartását a társaságiadó-számítás mellékletét képező analitikában kell évről évre, az elhatárolásnak, szétosztásnak megfelelően vezetni. Az elhatárolás a korábban kimutatott veszteség kigazdálkodására ad lehetőséget.
Az elhatárolt veszteség mértéke
Az elhatárolt veszteséget legfeljebb a pozitív adóalap összegéig lehet figyelembe venni azzal, hogy mindig a legrégebben elhatárolt veszteséget kell megszüntetni.
Elhatárolás az adóhatóság engedélyével
A veszteségek korlátlan idejű elhatárolását a Tao. törvény nem minden esetben engedi meg. Először a 2004-ben keletkezett negatív adóalap esetén kell alkalmazni az új szabályokat.
Mindezek alapján az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalap vesztesége csak az adóhatóság engedélye alapján határolható el korlátlan időre, akkor, ha
– az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek 50 százalékát, vagy
– az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt.
Átalakulással létrejött adózónál, a jogelőd adókötelezettségének kezdeti évétől kell számítani a négy évet.
Eljárási szabályok
Az adóhatóság felé az engedély iránti kérelmet az adóévről kiállított bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Önellenőrzés esetén ugyancsak a bevallás benyújtásának a napján kell a kérelmet beterjeszteni. Ellenőrzéskor pedig az ellenőrzésről készített adóhatósági határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell benyújtani a kérelmet. Az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata, valamint a felügyeleti intézkedés kapcsán lefolytatott vizsgálat esetén az eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül kell benyújtani a kérelmet. A határidő elmulasztását igazolási kérelem előterjesztésével sem lehet kimenteni.
Az adóhatóság akkor adja meg az engedélyt, ha a veszteség elháríthatatlan külső ok miatt keletkezett, valamint az adózó a negatív adóalap elkerülése, mérséklése érdekében minden tőle elvárhatót megtett.
Az átalakuló vállalkozások 2004-től keletkezett veszteségét az adóhatóság engedélye alapján lehet elhatárolni, elszámolni. Ugyancsak engedély alapján lehet – kedvezményezett eszközátruházásnál – az átruházó társaság önálló szervezeti egységénél képződött veszteséget az átvevőnek elszámolni. Az önálló szervezeti egységgel átadott elhatárolt veszteséget az átruházó már nem számolhatja el.
Értékcsökkenési leírás
Az immateriális javak és tárgyi eszközök használati ideje általában meghaladja az egy évet. A költségek között érvényesített értékcsökkenési leíráson keresztül az immateriális javak és tárgyi eszközök bekerülési értéke a használati idő alatt térül meg. A gyakorlatban megkülönböztetjük a számviteli törvény alapján a tényleges használati idő alatt elszámolt értékcsökkenést, valamint az adópolitika preferenciái és díszpreferenciái által a Tao. törvény szerint elszámolható értékcsökkenést.
A számviteli törvény alapján – minden esetben a vállalkozás sajátosságaihoz igazodva – az elszámolt amortizáció biztosítja, hogy a befektetett eszközök költségét az általa elért eredményekhez a használati idő vagy teljesítmény arányai szerint rendeljük hozzá.
Az adótörvény alapján elszámolható amortizáció általában eltéríti a számviteli törvény szerinti arányos értékcsökkenési elszámolást. Módszere szerint a számviteli törvény alapján elszámolt amortizációs költségekkel megemeli az adózás előtti eredményt, a Tao. törvény által elfogadott leírási kulcsok alapján pedig megengedi az adóalap csökkentését. Az értékcsökkenést a használati idő napjaira kell kiszámítani.
Társaságok egyesülése
A 2004-es változások néhány ponton érintették az értékcsökkenési leírást is. A módosítások egyik csoportja, amikor egy társaság a könyveiben üzleti és cégértéket mutat ki, majd ezt követően egyesül más társasággal. Az egyesülésig az üzleti és cégérték kapcsán elszámolt értékcsökkenést elismeri a Tao, ha az egyesülés során a megvásárolt társaság az eszközeit nem értékeli át piaci értékre.
Film- és videogyártás
A film- és videogyártás az idei évtől előnyöket szerzett, mivel 2004-től a kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépeknél és berendezéseknél 50 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető. A film- és videogyártást szolgáló építmény 15 százalékkal írható le az adóalapból.
Mezőgazdasági építmények
A mezőgazdasági építmények közül az önálló támrendszer elszámolhatósága változott előnyösen. A mezőgazdasági építményekre általában jellemző 3 százalékos leírás helyett 15 százalékos kulcs érvényesíthető 2004-től.
Az adózás előtti eredményt növelő tételek
Az adózás előtti eredményt növelő tételek változásai közül többet már érintettünk a csökkentő tételek tárgyalásakor. A kis- és középvállalkozások által igénybe vett adóalap-kedvezmény szankciója a növelő tételek között található. Ugyancsak tárgyaltuk a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott kamatok adóalap kedvezményének "másik oldalát" is. A behajthatatlan követelések közül az adóalap-csökkentésnél figyelembe nem vehető tételek is növelik az adóalapot.
Ellenőrzött külföldi társaság
Az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre elszámolt értékvesztéssel, árfolyamveszteséggel kapcsolatban az elszámolt bevételt meghaladóan elszámolt ráfordításrésszel az adóalapot növelni kell. Ezt a korábban is érvényben lévő szabályt a 2004-es változások kiegészítették azzal, hogy ellenőrzött külföldi társaságnak minősül egy külföldi személy olyan telephelye is, amelyben jogszabály nem ír elő társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az adó és az adózás előtti eredménynek megfelelő összeg hányadosa nem éri el a magyar adókulcs kétharmadát. Gazdasági jelenlétnek számít, ha a külföldi személy saját eszközzel és alkalmazottal végez termék-előállítást, vagy nyújt szolgáltatást.
Változások az osztalékadózásban
Adómérték
Az osztalékadó mértéke 20 százalék. Kettős adózás elkerülésére irányuló szerződés esetén, ha a megállapodás kisebb mértékű adó érvényesítését engedi meg, az adót a kisebb mérték alapján kell kiszámítani. Amennyiben az adómérték a nemzetközi egyezmény szerint alacsonyabb, az adóelőleg is az alacsonyabb mértékkel vonható le. Ebben az esetben a külföldi illetőségigazolással igazolja a kifizetőnek az illetőségét.
Adómentesség
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától az adómentesség szabályai változni fognak. A változás szerint mentesség illeti meg a tagállamok valamelyikében illetőséggel bíró társaságot a csatlakozást követően realizált osztalékra akkor, ha már két éve folyamatosan legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik az osztalékot fizető belföldi társaságban.
A vállalkozás érdekében felmerült ráfordítások változásai2004-től megszűnt a személygépkocsik 6 millió forint feletti bekerülési értékére jutó amortizáció, valamint a javítási, fenntartási, biztosítási költségek hátrányos megkülönböztetése. Korábban ezek a költségek nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításoknak minősültek. 2004-től az e jogcímen elszámolt költségek nem növelik az adózás előtti eredményt. A személygépkocsival kapcsolatban (értékhatártól függetlenül) a korábbiaknak megfelelően vizsgálni kell, hogy azt a vállalkozás érdekében használják-e, vagy sem. Az ehhez kapcsolódó szabályok nem változtak. Változott az oktatási, képzési költségek minősítése. 2004-től minden érvényes szerződésre (tehát a korábban megkötött, de 2004-ben érvényes munkaszerződésekre, tanulmányi szerződésekre is) alkalmazni kell. Elismert költségnek a munkáltató által elrendelt, a kifizető tevékenységéhez kapcsolódó, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését szolgáló képzési költségek minősülnek. Nemcsak a munkavállaló, hanem a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tag képzési költségei is elszámolhatók. A kifizetői feladatok ellátásához igénybe vett külső magányszemély (alvállalkozó, üzleti partner, szakértő) felkészítéséhez szükséges költségek is a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősülnek. Az iskolai rendszerű képzés költségei azonban nem tekinthetők elismert költségnek. 2004-től nemcsak a természetbeni juttatásnak minősülő költségek, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összegek is a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősülnek. A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a juttatóval munkaviszonyban álló magánszemélynek, vezető tisztségviselőnek, a tevékenységben személyesen közreműködő tagnak, a vele korábban munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak, vagy az előzőek közeli hozzátartozójának adott, következőkben megjelölt kifizetések és az ezekhez kapcsolódó, az államháztartás valamely alrendszere (társadalombiztosítás, munkaadói járulék stb.) számára történő kötelező befizetések is: a szerzői jogdíj, a lakhatásra tekintettel adott albérleti, lakásbérleti költségtérítés; a kedvezményes kamatozású lakásépítési kölcsön munkáltató által átvállalt kezelési költsége; a természetben, pénz vagy jegy formájában adott étkezési hozzájárulások (ideértve az adómentesen nyújtható határ feletti hozzájárulás terheit is); a jubileumi, törzsgárda és egyéb tárgyjutalmak, ruházati költségtérítés; az üdülési hozzájárulás, a térítésmentesen nyújtott üdülés és azok átvállalt szja-ja; a cégautó magáncélú használatával kapcsolatos, a magánszemély által meg nem térített jövedelem; a ruházati költségtérítés; a betegszabadság, táppénz-kiegészítés; a jóléti és kulturális költségek, valamint a végkielégítés, korengedményes nyugdíjhoz adott munkáltatói hozzájárulás, belföldi napidíj stb. Az adózóval munkaviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, a tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy a jogszabály alapján meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő szakképző iskolai tanuló biztosítottal kapcsolatban kifizetett biztosítási díj minősül 2004-től elismert költségnek. A 2003. december 31-éig megkötött szerződés alapján az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja és az előbb felsorolt személyek közeli hozzátartozója – mint kedvezményezett – javára kötött biztosítási díjára a 2003. december 31-én hatályos rendelkezést kell alkalmazni. Az adóalap meghatározásánál elismert költségnek számít a szakszervezeti tisztségviselők számára törvényesen biztosított, de igénybe nem vett munkaidő-kedvezmény címen a szakszervezetnek átutalt összeg is |
