×

Dolgozói tulajdon

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 73. számában (2004. március 15.)
A rendszerváltozás kezdetén a dolgozók sajátos módon szerezhettek tulajdont a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében. A más országokban is alkalmazott eljárást törvény szabályozza, melynek legutóbbi módosítása január végétől hatályos. Az alapelvek e szerint nem változtak, viszont a jogszabály a törvényalkotók célja szerint gátat szabhat az eddig gyakori visszaéléseknek.

Az Országgyűlés tavaly decemberi szavazását követően az idén január 21-én hatályba lépett a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény módosítása. Emlékezetes, hogy 1992-ben az akkori parlament azzal a céllal hívta életre az újfajta privatizációs technikáról rendelkező MRP-t, hogy annak keretében a munkavállalók részvény vagy üzletrész formájában tulajdonrészhez juthassanak annál a társaságnál, amelynek alkalmazottai. Az úgynevezett MRP-törvény ennek adott jogszabályi kereteket.

Túlhaladott rendelkezések

A törvény egyes rendelkezései mára gyakorlatilag túlhaladottá váltak, egyebek között azért is, mert időközben a privatizálandó állami vagyon is alaposan megfogyatkozott. A jogszabály megváltoztatását ugyanakkor az is motiválta, hogy gátat vessen az e privatizációs technikával történő visszaéléseknek.

Tapasztalatok szerint a legsúlyosabb problémák két területen jelentkeztek. Gyakorivá vált, hogy a munkavállalói tulajdonrészeket a menedzsment úgymond kisajátította, a másik esetben a spekulánsok vásárolták fel az elaprózott részvénycsomagokat. Az a körülmény ugyanis, hogy ha a munkavállalók kiléptek a cégtől, ami egyúttal az MRP-tagság megszűnését is jelentette, lehetővé tette, hogy egyes vezetők úgy juthattak kedvezményes, olcsó hitellel vagyonrészhez, hogy a törlesztés változatlanul az összes dolgozó által megtermelt nyereségből történt. Ezentúl a munkavállaló megtarthatja MRP-s tagságát, ha a gazdasági társaságot – ahol az illető MRP-tag – a szavazatok több mint fele megilleti a leválasztott társaságban – tehát az csak formálisan külön társaság.

A nyugdíjas ezután maga dönt MRP-tagsága fenntartásáról, és számára, ha tag marad, csökkentett részesedést és ugyanilyen arányú szavazati jogot is kell biztosítani. A múltbéli igazságtalanságok legalább részleges jóvátételére az MRP-törvény módosítása azt is előírja, hogy a volt MRP-tag kérelmére az MRP-szervezet köteles helyreállítani tagságát.

Változatlan maradt ugyanakkor az a szabály, amely szerint az MRP-ben a társaságnál a törvényes munkaidő legalább felében foglalkoztatott minden dolgozó részt vehet, akinek munkaviszonya legalább hat hónapja fennáll.

Vásárlási kedvezmények

Nem érinti a módosítás azt a rendelkezést sem, amely szerint az állam vállalkozói vagyonát kezelő szervezet által értékesítendő részvények, üzletrészek megvásárlásához kedvezményes kamatozású privatizációs hitel vagy részletfizetési kedvezmény, adókedvezmény (például befektetési, társaságiadóalap-kedvezmény) vehető igénybe.

Lényeges, hogy a vagyonrészek megvásárlásával a tulajdonjog az MRP-szervezetet illeti meg, amely ezeket fokozatosan – a hiteltörlesztés, illetve részletfizetés ütemében -, a szervezetben részt vevő munkavállalók tulajdonába adja át.

Magyarországon a legutóbbi, 2000-ben végzett felmérések szerint mintegy 70-80 ezren dolgoztak az alkalmazottak tulajdonában lévő társaságoknál – tudtuk meg Mocsáry Józseftől, az MRP-s Szervezetek Országos Szövetségének főtitkárától. Elmondta: ez a létszámot tekintve a gazdasági társaságok csupán 5-6 százaléka, a hazai magántulajdonban lévő társaságoknak viszont 11-13 százaléka.

Az MRP-s társaságok összes jegyzett tőkéje eléri a 260 milliárd forintot, a saját tőke pedig a 610-690 milliárd forintot, azaz a működő gazdasági társaságok jegyzett tőkéjének 4-4,5, míg saját tőkéjének 5,8-6,6 százalékát; s az elért eredmény 6-6,8 százaléka itt összpontosul.

A főtitkár megállapítása szerint a munkavállalók és a menedzserek társtulajdonában lévő cégek eredményeinek átlaga jobb, mint a nem alkalmazotti tulajdonban lévő, hazai magántulajdonú vállalkozásoké. Az utolsó feldolgozott gazdasági évben, 2000-ben az egy főre jutó évi bérjövedelem a gazdasági társaságok átlagában 890 ezer forint volt, az MRP-s cégeknél ez az összeg meghaladta az egymillió 286 ezer forintot.

Új piacok, új termékek

Azt a feltételezést a főtitkár visszautasította, hogy az alkalmazotti társtulajdonú vállalatok azért tudtak több bért fizetni, mert "minden pénzt kiosztottak". Kifejtette: versenyképességüket mutatja, hogy míg a gazdasági társaságokká alakult állami vállalatok 29 százalékát számolták fel, az alkalmazottak társaságaiból csak tizenegy cég, az összesnek csupán öt százaléka jutott erre a sorsra.

Mocsáry azt állítja: eredményeikben nagy szerepet játszott, hogy e cégeknél nem volt vezetési válság. Helyén maradt a menedzsment, és nem voltak kitéve az új, tőkésmúlt nélküli tulajdonosok tőkekivonó luxusfogyasztásának. Bár – mint hangsúlyozta – nem tagadható, hogy közöttük is akadnak nehéz helyzetben lévő, kivásárlásnak kitett vállalkozások. Példaként említette, hogy a Skála megszerezte a Centrum áruházláncot, a Bankár Rt. kivásárolta a Nagykanizsai Sörgyárat és az MMG-t. A probléma lényege ugyanis az, hogy a munkavállalói és menedzseri tulajdon sincs védve a piac hullámzásai és a gyenge menedzsment ellen.

Elosztási elvek

A mostani törvényi változtatás vélhetően megakadályozza azon visszaélési módszer alkalmazását is, amelyre az MRP-ben kedvezményesen vásárolt és ezen belül az ingyen juttatott vagyon szétosztásának belső szabályozatlansága adott alkalmat. A jogszabály eddig lehetővé tette, hogy jelentős részben vagy akár egészében nem a cégtől szerzett jövedelem, szolgálati idő szerint, hanem a vásárláshoz adott készpénz alapján osszák szét a megvásárolt cég nyereségéből letörlesztett részvényeket. A tájékozatlan munkavállalók ugyanis könnyen lebeszélhetők voltak a nagyobb készpénz-hozzájárulásról, így egy jól tájékozott, viszonylag szűk kör a vagyon aránytalanul nagy részét szerezhette meg – emlékezett a főtitkár.

Most már a törvény módosítása előírja, hogy a gazdasági társaság eredményéből kifizetett vagyonrészeket olyan arányban kell szétosztani a tagok között, amilyen arányú az egyes tagok munkabére az összes munkabérben, amitől legfeljebb 25 százalékkal lehet eltérni.

A másik korlátozó szabály, hogy a tulajdonszerzés időpontjában az egy résztvevőre átlagosan jutó és az általa ténylegesen megszerezhető vagyonrész legnagyobb mértéke között tizenötszörösnél nagyobb különbség nem keletkezhet. Az új szabályozás szerint a közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatal során minden résztvevő egy szavazattal rendelkezik, és szavazati jogát csak személyesen gyakorolja.

Szabályozási hibák

Az immár tizenkét éve megalkotott törvény szabályozási hibájának tartják a szakértők, hogy lehetővé tette a munkavállalói tulajdon menedzsment általi kisajátítását azáltal, hogy ha a munkavállaló alkalmazása megszűnt az MRP-s gazdasági társaságban, abban az esetben kötelező volt kiválása az MRP-ből is. Gyakorivá vált az utóbbi időben, hogy a cégek egységeit – üzemrészeket, tevékenységeket – önálló társaságokba szervezték, s átléptették oda a munkavállalókat, akiknek ezzel megszűnt az MRP-s tagsága is.

Neumann László munkaügyi kutató – a téma egyik szaktekintélye – szerint viszonylag kis hatókörű, technikai módosításnak tekinthető a mostani változtatás, amely koncepcionálisan nem nyúl hozzá a törvényhez, csupán néhány olyan dolgot igyekszik "helyre tenni", amiről időközben kiderült, hogy visszaélésekre ad alkalmat.

A tapasztalatok szerint gyakorlattá vált, hogy ha egy vállalatot "kiszerveztek", kft.-kbe vittek, a dolgozók elveszítették részvényeiket, mert arra csak az anyacég munkavállalói voltak jogosultak.

Hasonlóképpen az is automatikusan elvesztette MRP-részesedését, aki nyugdíjba vonult. A módosítás most ezt próbálja korrigálni. Neumann azonban úgy véli, időszerű lenne a mai gazdasági viszonyokhoz igazítani az MRP-törvényt, amely jelenleg a még a privatizációs időkben vásárolt, kifutó MRP-s vállalatokra vonatkozik.

Emberi tényezők

Azt a munkaügyi kutató is elismeri, hogy mára igen megfogyatkozott azoknak a cégeknek a száma, ahol a tulajdonosok között munkavállalók is vannak. Míg a privatizáció "fénykorában" csaknem 300 vállalkozást tartottak nyilván, mára alig több mint a fele működik munkavállalói résztulajdonlás formájában.

A kutatások szerint az MRP-ben részt vevő, többségében kis-, illetve középkategóriás cégekre a tőkeszegénység volt a jellemző. Ezzel is magyarázható, hogy amikor a tőkeerős multinacionális vállalkozások megjelentek Magyarországon is, előbbiek nem tudták felvenni a versenyt a külföldi tulajdonúakkal, s nagyon hamar végük lett. Ebből is megállapítható, hogy az MRP akkor tudott igazából megmaradni, ha viszonylag szűk szegmensben dolgozott – helyi piacra termelt -, vagy pedig olyan tevékenységet végzett, amely nagyon munkaigényes. Vagyis ha a siker nem az eszközökön, hanem az embereken múlt.

Arra a kérdésre, hogy valójában miért probléma az, ha a vállalattól távozó dolgozónak meg kell válnia a tulajdonlást jelképező részvényeitől, a szakértő azt mondta: a tapasztalatok azt jelzik, hogy az érintett nem képes reális piaci áron megválni a részvényeitől, hiszen a legtöbb esetben nem nyilvánosan jegyzett részvényekről van szó. Az árfolyamot így az MRP-s szervezetek eléggé önkényesen állapítják meg. A dolgozó számára ez mindenképpen anyagi, a nyugdíjasok esetében erkölcsi veszteség is.

Tulajdonosi szemlélet

Arról, hogy a mostani törvénymódosítás segíti-e a dolgozók munkaviszonyának megőrzését, az álláshelyek megtartását, Neumann azt gondolja, hogy ilyen szerepe nincs, az érintett cég eredményességén viszont sokat lendít, ha a dolgozók tulajdonosi szemlélettel vesznek részt a munkában.

Jó példa erre az MRP zászlóshajójának is tekintett Herendi Porcelán Manufaktúra Rt., amelynek dolgozói az elsők között válhattak tulajdonosaivá a nemzetközi hírű vállalkozásnak, s jelenleg is 75 százalékban részesei. A szinte teljesen exportra termelő cég sikerét mutatja, hogy árbevétele 2001-ben meghaladta a 7,8 milliárd forintot, nyeresége pedig 1,4 milliárd forint volt.

Palkovics Imre, a részvénytársaság igazgatótanácsának tagja az eredményt annak tudja be, hogy Herend többségi dolgozói tulajdonban maradt, s más cégektől eltérően itt nem került sor menedzseri kivásárlásra. Az elmúlt tíz évben osztalékot kaptak, és országos átlagos bér is jutott a tulajdonos munkavállalóknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy óriási beruházásokat hajthattak végre, "rendbe tették" a céget.

Gondot a világgazdasági dekonjunktúra, a turizmus visszaesése okoz Herendnek, mert befolyásolja a luxuspiacon történő megmaradását, illetve pozícióinak megtartását.

Foglalkoztatási biztonság

Az igazgatósági tag szerint a munkavállalói tulajdonlási forma foglalkoztatási biztonságot jelent abban az értelemben, hogy – bár a közgazdasági racionalitás határait valóban nem lehet átlépni – nem kizárólag a munkavállalók rovására történhetnek intézkedések, ha egy vállalat nehéz helyzetbe kerül. A dolgozóknak ugyanis beleszólásuk van a döntésekbe, s ők maguk is hangsúlyozottabban keresik a megoldásokat cégük rendbetételére, mint általában ez más részvénytársaságok esetében történik, ahol – a legkisebb ellenállás irányába mozdulva – az első a bérköltségek lefaragása. Az MRP-s cégeknél árnyaltabb a kép: ott ugyanis a dolgozók a cégek tulajdonosai és munkavállalói is egyben, akik egy jól működő társaság esetében nemcsak bért kapnak, hanem osztalékról, tőkejövedelemről rendelkeznek, s így eleve nem érdekeltek abban, hogy a költségek oldalán növeljék a cég terheit.

Palkovics utalt arra, hogy a most hatályba lépett törvénymódosítás eredetileg azt célozta meg, hogy gátat szabjon a menedzserkivásárlásnak, amely az elmúlt években sajátos módon jellemző volt e privatizációs technikára.

A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a részvénnyel, illetve üzletrésszel rendelkező munkavállalók nehezen tudják beleélni magukat tulajdonosi szerepükbe, s nem igazán érzik befolyásukat – különösen veszteséges cégeknél -, illetve nem élnek jogaikkal. Néhány szemfüles ezt kihasználva – például döntéshozó küldöttgyűlés előtt – a szavazatok összegyűjtésével úgy formálja a cég sorsát, ahogy az adott esetben egy befektetői csoportnak vagy az adott cég menedzsmentjének hasznos.

Ezt kívánta megakadályozni a törvényi változtatás, s ez részben meg is történt, bár a technikai módosítás – legalábbis Palkovics szerint – a menedzsment cégkivásárlási lehetőségét nem fékezte meg.

Hiányolja azt is, hogy a törvényi szabályozás nem terjed ki a magáncégek privatizálására. Erre pedig szerinte szükség lenne, mert az állami vagyont érintő privatizációs hullám véget ért, s az adókedvezmények, a hitelfelvételi lehetőségek, illetve a magyarországi cégek tőkeereje kedvezőtlenül befolyásolják, hogy bárki magánkézből a foglalkoztatottak tulajdonába adja a vállalkozás részvényeit.

Az 1993-as privatizációja óta a menedzsment és a dolgozók tulajdonában áll a Középület-építő Rt. is, amelynek eredményességéhez jelentősen hozzájárult, hogy mások mellett a Sándor-palota, a Szent István-bazilika, illetve a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójában is részt vett. Kemecsei József, az Építők Szakszervezetének helyi titkára ugyan ma még perben áll a munkáltatóval, mert korábban úgy tették ki kft.-kbe a munkavállalókat, hogy megszűntek részvényesi jogaik is. Az előzményekről az érdekvédő elmondta: olyan helyzetbe próbálta hozni az MRP-t a munkáltató, hogy az időközben visszatérők már ne rendelkezhessenek a vagyon fölött.

Beleszólás a közös ügyekbe

A munkavállalói résztulajdonlást a szakszervezeti vezető úgy ítéli meg: maga az a tény, hogy 25 százalékban tulajdonosaivá váltak a cégnek, nem segítette a dolgozók foglalkoztatási biztonságát, sőt "gyanússá" is váltak. A menedzsment ugyanis nem nagyon örült az MRP-tulajdonlásnak.

A Középület-építőnél egyébként az MRP indulásakor, 1993-ban még 870 munkavállalói részvényes dolgozott, tavaly októberben viszont már csak harmincegyen voltak amiatt, hogy megszűnt a kft.-kbe kerültek jogviszonya. (A 25 gazdasági társaságnál még ma is 450 volt részvényest alkalmaznak.) Ez is azt igazolja, hogy a tulajdonlás nem segítette a munkaviszony, a munkahely biztonságosabb megőrzését – fogalmazott Kemecsei József.

A szakszervezeti titkár problémának tartja: bár 1997-ben úgy módosult a Munka Törvénykönyve, hogy bevezették a jogutódlás intézményét – s ennek következtében az anyavállalattól a kft.-be került munkavállaló köteles helyzetét elfogadni, hiszen magával viszi korábban megszerzett jogait -, a változtatás nem teremtette meg az összhangot az MRP-törvénnyel. Ennek következtében a dolgozó kimutathatóan is anyagi hátrányokat szenvedett el.

Szerzett jogok

A törvénymódosítás most azon változtatott, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló olyan társaságnál dolgozik tovább, ahol az anyavállalat megőrzi többségét az irányító szervezetben, akkor a munkavállaló megtarthatja részvételi jogviszonyát az MRP-ben.

Az érdekvédő tapasztalatai szerint egyébként a munkajogviszony-utódlás is csak látszólag előnyös a dolgozó számára, hiszen, bár papíron minden jogot – végkielégítést, felmondási időt – magával visz az új gazdasági társaságba, azok fedezete azonban korlátozott. Azokért ugyanis csak egy évig vállal szavatosságot a korlátozott felelősségű társaság, attól kezdve saját törzstőkéjéből, eredményéből kell a fedezetet előteremtenie. Így előfordul, hogy a fizetésképtelenné váló kft. olyan helyzetbe hozza a munkavállalót, hogy távozzon.

Az Európai Unióban azonban – a bírósági döntésekből láthatóan – bizonyos előírások vannak arra vonatkozóan, hogy a munkavállalók szerzett jogai nem veszhetnek el, illetve azokat kellő garanciákkal kell védeni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem