×

Cégtervek a béremelésre

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 73. számában (2004. március 15.)
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) bruttó hét-nyolc százalékos keresetemelési ajánlást fogadott el az idei évre, s határozat született arról is, hogy a minimálbér 53 ezer forintra emelkedik. Összeállításunkból kiderül, hogy az egyes ágazatok – s azon belül is a cégek – béremelési lehetőségei egymástól különbözőek. Nemcsak a versenyszférában, hanem az állami szektorban is követelmény, hogy a keresetek a termelékenység s a hatékonyság javulása esetén növekedhetnek.

Kétségeim vannak afelől, hogy a körünkbe tartozó vállalkozások többsége végre tudja hajtani az ajánlott 7-8 százalékos keresetfejlesztést. A minimálbér-emelést természetesen mindenki teljesíteni fogja – mondta lapunk érdeklődésére Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Hozzátette, hogy az OÉT-ajánlás elfogadása után, november-decemberben is történtek olyan események a magyar gazdaságban, amelyek negatívan érintették a kis- és középvállalkozások gazdálkodását.

Takarékossági programok

Az elnök a forint körüli spekulációkra, az árfolyamhullámzásra, valamint a hitelkamatok emelésére utalt. Ez utóbbi különösen azokat a vállalkozásokat érintette érzékenyen, amelyek fejlesztéseik megvalósításához hitelt vettek fel, s kamatterheik – előre nem látható módon – növekedtek. Így számos vállalkozásnak kell szembenéznie azzal, hogy a tervezettnél kevesebb szabad forrása marad. Ez pedig nemcsak a beruházási, hanem a bérfejlesztési lehetőségeket is behatárolja.

Az IPOSZ érdekkörébe tartozó vállalkozók többsége a szolgáltatási szektorban tevékenykedik, ezért számukra fontos, hogy miként alakul a lakossági fizetőképes kereslet. A kormány által meghirdetett takarékossági programok negatívan befolyásolhatják ezt. A kisvállalkozók gazdálkodására ugyanakkor hatással lehet az is, hogy a lakáshitelek szigorítása mennyire veti majd vissza az építőipar teljesítményét. Szűcs György szerint úgy látszik: az idei esztendő a kétségek éve lesz. A gazdaság nem úgy működik, mint egy kazán, ahol a felfűtési és a lehűtési szakaszok váltogatják egymást – tette hozzá.

Előnyös adóváltozások

Optimistábban ítéli meg az idei béremelési lehetőségeket Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke. Elmondta: az ágazati párbeszédbizottságon belül – amely a Kereskedelmi Szakszervezet, az ÁFEOSZ és az OKSZ képviselőit tömöríti – az a megállapodás született, hogy a kebelükbe tartozó vállalkozások az OÉT-ajánlás felső határát, a nyolcszázalékos fizetésemelést hajtsák végre az idén.

Antalffy Gábor szerint erre azért is lehetőség van, mert az adórendszer egyes elemei kedvezően változtak, ráadásul a kiskereskedelmi forgalom is emelkedett, aminek a jövedelmekben is jelentkeznie kell. Ugyanakkor azonban ma már az is látható, hogy a tavaly őszi prognózishoz képest az idei infláció magasabb lesz. Az uniós bérekhez képest itthon a vendéglátásban, a kiskereskedelemben és az idegenforgalomban alacsonyabbak a keresetek, nem véletlen, hogy sokan vállalnak munkát Ausztriában, Németországban.

Persze nem lehet elfeledkezni arról sem, hogy Nyugat-Európában a munkaadók fegyelmezettebb munkát követelnek a dolgozóktól. S a képhez az is hozzátartozik, hogy a magyar kis- és nagykereskedelmi árrés elmarad a nyugat-európaitól, így az itteni vállalkozók mozgástere is szűkebb.

Hiányzik a mobilitás

A nyomdaiparon belül meglehetősen nagy az eltérés az egyes cégek béremelési lehetőségei között – emelte ki Peller Katalin, a Magyar Nyomdász Szövetség főtitkára. Szerinte a béremelés mértéke természetesen függ egy-egy cég eredményességétől, ezért a nehéz helyzetben lévő nyomdák várhatóan nem képesek eleget tenni a 7-8 százalékos keresetnövelési ajánlásnak. Akad olyan magyarországi nyomda, ahol már tavaly sem tudtak bért emelni. A főtitkár asszony úgy látja, hogy a gazdasági problémákkal küszködő nyomdákban dolgozók többsége lojális a munkaadójához, s a fizetésemelés elmaradása miatt nem hagyja el a céget.

Jellemző az is, hogy a magyar munkaerő nem mobil. Ha nem kap fizetésemelést, akkor sem költözik mondjuk Debrecenből Szombathelyre csak azért, mert ott esetleg kedvezőbbek a javadalmazási feltételek. Peller Katalin úgy véli, hogy a jó szakembereknek nem nehéz munkahelyet találniuk.

A KSH 2002. évi adatai szerint a magyar nyomdaiparban a fizikaiaknál a bruttó éves átlagkereset 89 052 forint volt, a szellemi foglalkozásúak körében pedig 137 400 forint. Az átlagfizetés 101 860 forint volt, ám a több műszakban dolgozó lapnyomdáknál ez az összeg 173 797 forintra rúgott. Ez a többi ágazathoz viszonyítva kedvező képet mutat, az uniós átlaghoz képest azonban jelentős elmaradást jelez. A magyarországi nyomdászok keresete nem éri el a portugál és görög szaktársakét, a nyugat-európai bérek pedig "fényévnyi" távolságra vannak. Noha az uniós országokban tartanak attól, hogy a csatlakozó államok dolgozói nagy számban jelennek majd meg az ottani munkaerőpiacon, azonban a nyomdaiparban ez a veszély nem fenyegeti a nyugat-európai államokat. Annak ellenére, hogy a magyar nyomdászok szakmailag felkészültek arra, hogy megállják a helyüket bármelyik európai nyomdában, de gátat jelenthet a megfelelő nyelvtudás, illetve a mobilitás hiánya.

Előtérben a versenyképesség

Általános tapasztalat, hogy a versenyszférában működő cégek igyekeznek figyelembe venni az OÉT ajánlását, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy csak olyan mértékű lehet a keresetfejlesztés, amely mellett nem csökken a cégnél a versenyképesség és a hatékonyság. Ezt hangsúlyozta a német Kunert-csoport kebelébe tartozó Halaspack Csomagolóanyag Bt. elnök-vezérigazgatója, Bodrogi József is. Esetükben a béremelés ügyében még egyeztetni kell a tulajdonossal és a helyi szakszervezettel is.

A társaság célja, hogy a vállalatnál évről évre emelkedjék a dolgozók reáljövedelme. A törzsállományt nem érinti a minimálbér emelése, a szerződéses dolgozóknál ugyanakkor előfordul a legalacsonyabb kereset. Igyekeznek az egyéb lehetőségeket – például nyugdíj-biztosítási összeg emelése, adómentes étkezési utalványok biztosítása – is kihasználni, mivel a munkatársak esetében ezek is bérjellegű juttatásnak számítanak. A vezérigazgató úgy véli, városi összehasonlításban cégük felveszi a versenyt a többi munkáltatóval.

Kiskunhalason a munkanélküliségi ráta az országos átlaghoz hasonlóan alakul. Gondot jelent viszont a szakképzetlen, alulképzett dolgozók magas száma. A tulajdonos Kunert-csoportnak Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Svájcban és Indonéziában vannak gyárai. Az európai országokban lévő cégeknél dolgozók keresete ötszöröse, hatszorosa a magyarokénak. Bodrogi József ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: tudomásul kell venni, hogy a meglévő különbségeket nem lehet máról holnapra megszüntetni. A differenciát szerinte csak egy módon lehet mérsékelni, nevezetesen ha a magyarországi gyárban is sikerül javítani a hatékonyságot. Ez a Halaspack fő törekvése is, ám ennek technikai, szervezési s emberi oldala egyaránt van.

 

Topmenedzserek fizetése

A hazai topmenedzseri réteg jövedelme a bruttó hazai termék (GDP) idei növekedési ütemét meghaladó mértékben emelkedhet 2004-ben – valószínűsítik a szakértők. A magyarországi trend némiképp eltér a nyugat-európaitól, mivel az Unió országaiban évek óta csak minimális mértékben emelkednek a felső vezetői jövedelmek. Becslések szerint Magyarországon 2004-ben a prognosztizált GDP-növekedést három, maximum négy százalékponttal haladja meg a topmenedzseri jövedelmek bővülése.

Az ágazatok között jelentős eltérések lehetnek. A prognózisok szerint az informatikai és a távközlési szektorban a felső vezetői fizetések emelkedése elmaradhat a korábbi években tapasztalt dinamikus ütemtől. A lapunk által megkérdezett cégvezetők közlése alapján elmondható, hogy a magyar magántulajdonban lévő, nem tőzsdei nagy- és középvállalatoknál a javadalmazás az alapbérből és a vállalat, illetve az egyén teljesítményétől függő prémiumból tevődik össze. A jól teljesítő cégeknél az elmúlt években az inflációt meghaladó mértékben emelték a vezetők bérét.

Egyeztetés a bérekről

Két év után először január elsejétől 11 százalékos béremelésben részesültek az ASG Gépgyár alkalmazottai – mondta lapunknak Sólyom Ferenc ügyvezető igazgató. Ehhez járul egy érdekeltségi rendszer is, ami azt jelenti, hogy a cég eredményes működése esetén többletjövedelemhez juthatnak az alkalmazottak.

A kiszolgáló személyzet hétszázalékos emelésben részesült, míg a termelőegységek dolgozóival még folynak az egyeztetések. Az e területen dolgozók annyi százalékos alapbéremelést kaphatnak majd, ahány százalékkal sikerül növelni a termelékenységet.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy csak a termelékenységnövelés adhat alapot a béremeléshez, hiszen a gépiparban még nincs konjunktúra, az alapanyagok árai növekednek, ugyanakkor egy-egy megrendelést nyomott áron lehet elvállalni.

A termelékenység növelésénél természetesen sokat számít a dolgozók mentalitása; hozzáállásuk nagyban befolyásolja e mutató alakulását. A tapasztalat az, hogy a dolgozók többségét nem mindig könnyű meggyőzni arról, hogy egy-egy munka rövidebb idő alatti teljesítése az ő érdekük is. Az igazgató nem titkolta, hogy az alkalmazottak körében rossz hangulatot okozott, hogy két évig nem volt béremelés a cégnél. Ennek az a veszélye, hogy a társaság elveszítheti értékes munkatársait.

Jóléti juttatások

A Magyar Posta Rt. dolgozóinak átlagkeresete nyolc százalékkal nő 2004-ben. Erről január végén állapodott meg a vállalat vezetése a társaságnál működő érdekképviseletekkel – tájékoztatta lapunkat Tomecskó Tamás szóvivő. A december végén elkezdődött egyeztetések során nyolc alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz a felek. A béralku során a munkáltató alapkérdésnek tekintette a 2003-ban megkezdett hároméves bérfelzárkóztatási program folytatását. A tavaly novemberben 38 ezer postásnak első alkalommal kifizetett 13. havi alapbér megfelelő bizalmi alapot teremtett ahhoz, hogy az érdekképviseletek az egyeztetések során partnerként tárgyaljanak a munkáltatóval.

Az idei évi bérmegállapodásban a munkáltató 6,5 százalékos automatikus alapbérfejlesztésről és a 13. havi alapbér novemberi kifizetéséről egyezett meg az érdekképviseletekkel. Ugyanakkor a tavalyi jóléti juttatások mértékét is sikerült megőrizni.

Ebben az évben szintén két ütemben valósul meg a keresetfejlesztés a postánál. Az első ütemben az alapbéremelésen felül kiemelt keresetfejlesztésben részesülnek a fővárosban és az agglomerációban dolgozó egyesített- és táviratkézbesítők, valamint az üzletházi posták munkatársai. Ezenkívül kiemelten kezelik a társaság gépkocsivezetőit és csomagkézbesítőit, valamint az Országos Logisztikai Központ budaörsi telephelyén munkát vállaló kollégákat.

Új típusú ösztönzés

Tomecskó Tamás hangsúlyozta, hogy a Magyar Posta Rt. is egyre inkább piaci körülmények között működik, ezért az idei évtől áttért a relatív bértömeg-gazdálkodásra. Ez a piaci körülmények között működő társaságoknál elfogadott és alkalmazott bérgazdálkodási forma a magasabb bevétel elérésére ösztönzi a munkatársakat. Amennyiben a cég árbevétele 3,5 milliárd forinttal meghaladja a 151,5 milliárd forintos tervezett árbevételt, úgy további 3,5 százalékos keresetfejlesztésre lesz lehetőség 2004-ben. Ha ez megvalósul, akkor a Magyar Postánál jelentős, az országos átlagot meghaladó, 11,5 százalékos átlagkereset-fejlesztésre kerül sor az idén.

A munkáltató azt is vállalta, hogy február végéig kidolgozza a szakszervezetek által igényelt egységes társasági ösztönzési rendszert. Ez 29 ezer postást érint. Újdonság, hogy a 2,1 milliárd forintos ösztönzési keretből negyedévente azok a forgalomban dolgozó kézbesítők és felvevők részesülnek egy eladásösztön-zési pontrendszer alapján, akik értékesítési munkájukkal közvetlenül hozzájárulnak az árbevétel növekedéséhez.

Az elmúlt években nem volt példa arra, hogy a munkáltató és az érdekképviseletek az év első hónapjában megállapodjanak a keresetfejlesztés mértékéről és elveiről. Ezért az aláírt megállapodások kiemelt jelentőségűek a Posta Rt. életében, és hosszú távon biztosítják a munkabékét a társaságnál.

Cafeteria-rendszer

Magyarország legnagyobb foglalkoztatójánál, a MÁV Rt.-nél december végén írták alá a vasúttársaság vezetői és a reprezentatív szakszervezetek képviselői a 11 százalékos keresetemelésről szóló megállapodást.

A béregyezség 7,5 százalékos alanyi jogú személyi alapbéremelést, valamint 3,5 százalékos reformprémiumot tartalmaz. A vasúttársaság 2004. január elsejétől bevezette az úgynevezett választható béren kívüli juttatások (cafeteria) rendszerét is. Ezáltal 1,2 milliárd forinttal juttat többet munkavállalói számára, s 45 ezer vasutasnak teremt az eddiginél kedvezőbb feltételeket.

A cafeteria keretösszege munkavállalónként évi 150 ezer forint, ami – jövedelemtől függően – akár 15 százalékos bérnövekedést is jelenthet.

Bértrendek az uniós csatlakozás után

Az uniós csatlakozás után is elsősorban a gazdaság alakulása határozza majd meg a bérek növekedését, ami azt jelenti, hogy csupán a tagság tényéből adódóan nem számíthatunk jelentős keresetnövekedésre – derül ki a Hay Group Menedzsment Tanácsadók felméréséből. A görög, portugál és spanyol tapasztalatok is azt mutatják, hogy a csatlakozás a gazdasági folyamatokra hatott, s az élénkülés vezetett bérnövekedéshez. Az előrejelzések szerint az infláció mértéke és a GDP növekedési üteme jelentősen nem fog változni. Mivel azonban a magyar gazdaság bővülési üteme dinamikusabb az uniós átlagnál, ezért várható, hogy az Unió átlagos szintjéhez képest a bérkülönbségek csökkenni fognak.

Egyes vizsgálatok szerint a multinacionális cégek Magyarországon alkalmazott munkavállalóinak foglalkoztatási költségei az anyaországbelieknek mintegy harminc százalékát teszik ki, ugyanakkor a termelékenységi szint a külföldinek 50-60 százalékát éri el. A nemzetközi vállalatok nagy valószínűséggel mégis csak akkor fogják jelentősen növelni a keresetek színvonalát reálértékben, ha a termelékenységi mutatók is javulnak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem