Foglalkoztatottság az EU-ban
Az Európai Unió déli államait a magyarországihoz hasonló 55-57 százalékos foglalkoztatottsági ráta jellemzi, míg az északi államokban e mutató 70 százalék feletti – tudatja a munkaügyi tárca összehasonlító kimutatása. Ezek szerint 2002-ben a hazai foglalkoztatási ráta 56,2, a görögországi 56,9, az olaszországi 55,4, a spanyolországi pedig 58,7 százalékot tett ki. Ezzel szemben Európa északi országaiban, például Dániában 76,4, Hollandiában 74,5, Svédországban 74, s az Egyesült Királyságban 71,5 százalékos volt a foglalkoztatottsági mutató. Franciaországot (62,9), illetve Németországot (65,4) az uniós átlag, a 64 százalék körüli mérték jellemezte.
Nőtt a reálkereset
2003. január és november között – az azt megelőző évi hasonló időszakához képest – 10,1 százalékkal nőtt a reálkereset – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal. A vizsgált időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 133 700 forint volt. Ezen belül a fizikai dolgozók 90 ezer, a szellemi foglalkozásúak pedig 187 200 forintot kerestek. A versenyszférában tevékenykedők átlagosan 124 900 forintos javadalmazásban részesültek, ezen belül a fizikaiak 88 800, a szellemi munkát végzők pedig 197 000 forintot kaptak.
Lezárult a párbeszédprojekt
Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítését, az ágazati érdekegyeztetés fejlesztését segítő, PHARE-támogatással zajló program sikeresen lezárult – hangzott el a projekt januári zárókonferenciáján. A dán szakértők közreműködésével lebonyolított, 2001-ben kezdődött program eredményeként Magyarországon – a szak- és alágazati bizottságokkal együtt – összesen 28 ágazati párbeszédbizottság alakult. E testületek működésének, szervezeti, jogi és pénzügyi feltételeik megteremtését a kormányzat eddig is támogatta és a jövőben is segíti. A bizottságok működésére az idén – a Munkaerő-piaci Alapból – 250 millió forint áll rendelkezésre.
Multiplikátorképzés
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium – az uniós pályázatokon való eredményes részvétel segítésére – multiplikátorképzési programot indít a kis- és középvállalkozások részére. A régiókban és a fővárosban sorra kerülő oktatás keretében a szakmai szövetségek, a kamarák, valamint az érdekképviseletek 225 szakértője sajátítja el a pályázással összefüggő ismereteket. A kurzuson való részvételre további 225 jelentkező aspirálhatott január 28-ig. A képzés február 16-án kezdődik és április 14-ig tart. Az oktatás lebonyolításának jogát – közbeszerzési pályázaton – a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. nyerte el.
Együttműködő közvetítők
A munkaügyi tárca politikai államtitkára januárban tárgyalást folytatott az amerikai Szövetségi Közvetítői és Békéltetői Szolgálat (FMCS) igazgatójával. A felek áttekintették az együttműködés lehetőségeit, s megállapították, hogy az amerikai fél elsősorban az oktatási tapasztalatok, illetve a tanácsadás és a döntőbíráskodás módszerének átadásával segítheti a hazai közvetítői tevékenység fejlesztését. Az FMCS egyébként a kezdetektől támogatta a magyar szolgálat működését: 1997 januárjában például a 63 tagú teljes magyar közvetítői testület egyhetes képzését amerikai oktatók bonyolították le a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet torinói képzőközpontjában.
Szakszervezeti kezdeményezés
A több műszakos dolgozókat tömörítő szakszervezetek – szám szerint tizenhárom érdekképviselet – azt szeretné elérni, hogy a munkavállalók sajátos problémáinak megoldására egy országos szintű érdekvédelmi szövetség alakuljon. A tizenhárom szakszervezet kezdeményezi – mások mellett -, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás intézményét – a nyugdíjreform keretében – terjesszék ki a több műszakos munkavállalókra. Továbbá azt is szeretnék elérni, hogy a fokozott fizikai és pszichés hatások, illetve az egészségi ártalmat okozó munkakörök miatt csökkenjék a több műszakos dolgozók munkaideje.
Rajtol a közmunkapályázat
A foglalkoztatási tárca január 20-án írta ki az idei év első, számos újdonságot is tartalmazó közmunkapályázatát. Jelentős változás lesz, hogy ebben az évben a hagyományos foglalkoztatási formák – ároktisztítás, középületek felújítása, parképítés – mellett az önkormányzati bérlakások építésében, a helyhatóságok mezőgazdasági célú földterületeinek hasznosításában, illetve a kegyeleti helyek rendbetételében is részt vehetnek a közmunkások. Az idén összesen 12-13 ezer ember foglalkoztatására számítanak, s összesen 1 milliárd forintot szánnak a programra. Ebből az összegből 200 millió az egyedül vagy néhány település összefogásával induló pályázóknak, míg 800 millió a nagyobb társulásoknak jut. A közmunkások havi keresete a tevékenység jellege és a képzettség alapján változik majd: a segédmunkások maximum 57, a szakmunkások 75 ezer forintot kereshetnek. A foglalkoztatás időtartama 3-7 hónap.
