×

Egyéni vállalkozók adózása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 72. számában (2004. február 15.)
Az egyéni vállalkozó fogalma – más jogszabályi változások miatt – módosult. Egyéni vállalkozónak 2004-től az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy számít, de csak az igazolványban feltüntetett vállalkozói tevékenysége tekintetében. Vállalkozói igazolvány nélkül is egyéni vállalkozó a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvéd, a magánállatorvos és a magángyógyszerész is. Az Unióhoz történő csatlakozás után az európai közösségi jogász is egyéni vállalkozónak minősül majd akkor, ha nem ügyvédi társulás tagja, vagy nem alkalmazott.

Vállalkozói jövedelemadó

2004-től a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke – a társasági adó mértékével összhangban – 18 százalékról 16 százalékra mérséklődik.

Vállalkozói kivét

Vállalkozói kivétnek eddig a személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg számított. Ez kiegészült minden olyan vállalkozói költségként elszámolt kiadással, amely – akárcsak részben is – a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja, abban az esetben, ha a törvény melléklete nem nevesíti jellemzően előforduló költségként.

A jövedelemszerzés időpontja

A jövedelem megszerzésének időpontja a vállalkozói alapnyilvántartásban költségként való elszámolásának a napja, de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének a napja. Ha a vállalkozói kivét "felvételét" az adóhatóság ellenőrzés során tárja fel, akkor a kivét megszerzésének időpontja az elszámolás adóévének utolsó napja lesz.

Költségelszámolás

Az új szabályozás szerint nem tiltott a személyes, családi szükséglettel kapcsolatos költség elszámolása, azonban ez egyben vállalkozó kivét is, amely után progresszív adót kell fizetni. Új költségnemként jelent meg a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás. A támogatás jogszerű felhasználásának az a része vonható le a bevételből, amelyre a támogatás fedezetet nyújt. Ha a támogatásból a vállalkozó tárgyi eszközt, nem anyagi jószágot vásárol, akkor a támogatással egyező beszerzési ár költségnek számít, további értékcsökkenést csak akkor lehet elszámolni, ha a tárgyi eszköz, immateriális jószág kizárólag üzleti célt szolgál. Kedvező szabály, hogy az egyéni vállalkozó a kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50 százalékos, a kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény után 15 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

Pénztartalék

Hosszú évek óta tartalmaz a jövedelemadó-törvény rendelkezést az egyéni vállalkozók pénztartalékolási lehetőségére, azonban ezzel csak néhány vállalkozó élt. Ezért ezt a rendelkezést a módosítás hatályon kívül helyezte azzal, hogy aki 2003-ban képez pénztartalékot, annál ez az összeg még növeli az osztalékalapot.

Veszteségelhatárolás

Kedvező és szigorító változásokat is tartalmaz a módosított törvény az elhatárolt veszteségre vonatkozóan. Megszűnt az eddigi ötéves korlát, így a negatív adóalap bármely későbbi adóév vállalkozói bevételével szemben elszámolható. Viszont a vállalkozói tevékenység megkezdésének évét követő negyedik évtől kezdődően keletkezett elhatárolt veszteség továbbviteléhez – a már megszokotton túl – akkor is adóhatósági engedély szükséges, ha az egyéni vállalkozó egymást követő két adóévben veszteséges.

Az engedély iránti kérelmet az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell benyújtani, ez a határidő jogvesztő. Ha a kérelmet az adóhatóság a határidő lejártáig nem utasítja el, akkor azt megadottnak kell tekinteni. Az APEH az engedélyt akkor adja meg, ha a veszteség elháríthatatlan külső ok miatt keletkezett, illetve akkor, ha az egyéni vállalkozó a veszteség mérséklése körében úgy járt el, ahogy adott helyzetben az elvárható.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Duplájára emelkedett a megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatásához kapcsolódó bevételcsökkentő kedvezmény. A vállalkozói bevétel a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel csökkenthető.

Szakképző iskolai tanuló

A szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 20 százalékával, míg a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával csökkenthető a bevétel. Emlékeztetőül: 2003-ban ez a kedvezmény havi 6 ezer forint volt.

Helyi iparűzési adó figyelembevétele

2004-től az egyéni vállalkozó bevételét csökkentheti a megfizetett iparűzési adó 25 százalékával, feltéve hogy a vállalkozónak az adóév utolsó napján nincs nyilvántartott köztartozása. Ennél a szabálynál ügyelni kell arra, hogy a kedvezmény csak a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint helyesen kiszámított és megfizetett iparűzési adóra érvényesíthető.

Alapkutatás, alkalmazott kutatás

Bővült az alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény, amely eddig az ezzel összefüggésben elszámolt költség volt. Emellett a felsőoktatási intézmény vagy a Magyar Tudományos Akadémia területén működő egyéni vállalkozónak az alapkutatás, alkalmazott kutatás, illetve kísérleti fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségek háromszorosa, de legfeljebb évi 50 millió forint csökkenti a vállalkozói bevételt. Ez a kedvezmény – a 16 százalékos adókulccsal számolva – a közösségi szabályok szerint úgynevezett csekély összegű (de minimis) támogatásnak számít.

Kizárás a kedvezményből

A kedvezményt – uniós előírás miatt – nem vehetik igénybe a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba, illetőleg a halászati ágba sorolt adózók.

 

Átalakulás egyéni cégnél

Az egyéni cég átalakulásánál végleges átalakulási vagyonmérleget kell készíteni a számviteli törvény szerint. Az itt kimutatott átértékelési különbözetet az átalakulás napján megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe venni.

Az átalakuláskor meg kell állapítani a megszűnési szabályok nélkül és a megszűnési szabályok szerint is az adóalapot, az osztalékalapot és ezek adóját.

A megszűnési szabályok szerinti számításnál az osztalékalapot a megszűnési szabályok nélkül meghatározott vállalkozói személyi jövedelemadóval lehet csökkenteni. Az osztalékalap megszűnési szabályok szerinti pozitív különbsége nem tekinthető a jogutód gazdasági társaságban megszerzett vagyoni értéknek.

Ha az átalakuláskor nem minden eszköz képezi majd a gazdasági társaság tulajdonát, akkor az át nem adott eszközök együttes vagyonértékelés szerinti értékének az a része, amely nem haladja meg a kétféle módon megállapított vállalkozói osztalékalapok különbségét, a magánszemély jövedelmének számít, az adó mértéke pedig 25 százalék.

Kisvállalkozások kedvezménye

Adóalap-csökkentési lehetőség

Változott a kisvállalkozók adóalap-csökkentési lehetőségére vonatkozó szabály. Kedvező, hogy a kedvezményt már nemcsak az 50 főnél, hanem a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozások is igénybe vehetik azzal, hogy a kedvezmény összegének a 16 százalékkal számított része a közösségi szabályok alapján úgynevezett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Uniós tiltás miatt nem vehetik igénybe azonban a kedvezményt a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba, illetve a halászati ágba sorolt adózók. (A felsorolt ágazatba tartozók csak közvetlen támogatást kaphatnak.) Ugyancsak uniós szabály miatt nem érvényesíthetik a kedvezményt a szállítási tevékenységet végzők a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt tárgyi eszköz alapján.

Amennyiben a beruházást nem a cél szerint valósítják meg, illetve használják fel, akkor továbbra is a korábban bevétel csökkentéseként figyelembe vett összeg kétszerese növeli az adóalapot. Könnyítés azonban, hogy a törvény felmentést ad az adóalap növelése alól abban az esetben, ha hibás teljesítésből adódik a beruházás megvalósításának késedelme, vagy emiatt kerül ki az eredeti tárgyi eszköz a vállalkozó tulajdonából, de természetesen a hibás teljesítés miatt jótállási időn belül visszaküldött tárgyi eszköz cseréje során kapott eszközre már nem vehető figyelembe az adóalap-csökkentő kedvezmény.

Beruházásihitel-kamathoz kapcsolódó adókedvezmény

Nőtt a kisvállalkozások beruházásihitel-kamatához kapcsolódó adókedvezménye az eddigi 5 millió forintról 6 millió forintra. Ezt a kedvezményt sem érvényesíthetik a már felsorolt ágazatba tartozó vállalkozások, valamint a szállítási tevékenységet végzők a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt tárgyi eszközre vonatkozóan. A kis- és középvállalkozások adókedvezménye is csekély mértékű (de minimis) kedvezménynek minősül. A de minimis támogatás összege három év alatt nem lehet több, mint 100 ezer euró, ezt az előírást alkalmazni kell a kisvállalkozói kedvezmény, a beruházási hitel kamatához kapcsolódó adókedvezmény, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény esetében is.

Kettős adózás elkerülése

Az eddigi szabályok az egyéni vállalkozók esetében nem tartalmaztak rendelkezést a kettős adóztatás elkerülésére. A nemzetközi egyezmények két módszert alkalmaznak, vagy a mentesítés, vagy a beszámítás módszerét. Ha az egyezmény mentesít az adózás alól, és a vállalkozónak külföldön is van telephelye (állandó bázis), akkor a megállapított jövedelmet csökkenti a külföldön adóztatható rész. Amennyiben nincs egyezmény, vagy a nemzetközi egyezmény a beszámítás módszerét rendeli alkalmazni, akkor a megfizetett adó 90 százaléka csökkenti a vállalkozói személyi jövedelemadót. A csökkentés azonban nem lehet több a vállalkozói jövedelemre az átlagos vállalkozói jövedelemadóval számított résznél. Az átlagos vállalkozói szja-t a kedvezményekkel csökkentett adó és a vállalkozói adóalap hányadosaként kell megállapítani, a számításkor két tizedesre kell kerekíteni.

Átalányadó változása

Az átalányadózó vállalkozónál is rendezni kell a jogszabály, vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatásokat. Ezek nem számítanak a vállalkozás bevételébe, költséget a támogatással szemben az önálló tevékenység szabályai szerint kell elszámolni. A 80 százalékos költséget vélelmező tevékenységi körökben csak formai és nem tartalmi változás következik be. Itt is megjelenik a külföldi telephelynek betudható jövedelem mentesítése vagy beszámítása. Ha a nemzetközi szerződés mentesítést ír elő, akkor a számított átalányadóból levonható a külföldi jövedelemre eső átalányadó. Amennyiben nincs egyezmény, vagy az egyezmény beszámításról rendelkezik, akkor az átalányadót csökkenti a bevétel alapján meghatározott jövedelemre a külföldön megfizetett adó 90 százaléka, legfeljebb a külföldi jövedelemre eső átalányadó.

Mezőgazdasági őstermelők

A mezőgazdasági őstermelők is alkalmazhatják az iparűzési adó beszámításával, a megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatásához kapcsolódó és a szakképző iskolai tanulók utáni kedvezménnyel, valamint az elhatárolt veszteséggel kapcsolatban már említett változott szabályokat. Emelkedik az adómentes bevételi határ is, 400 ezer forintról 600 ezer forintra. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő az egyszerűsített bevallási nyilatkozatot megteheti az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása mellé is. A kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelők a jövőben jogosulttá válnak – az egyéni vállalkozói szabályok szerint – az értékcsökkenési leírás alkalmazására, sőt – hasonlóan a családi gazdálkodókhoz – a tárgyi eszköz – ez lehet a termőföld is – beruházási költségének egyösszegű elszámolására is.

Támogatások elszámolása

Új szabályozás vonatkozik a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségek fedezetére vagy fejlesztésre, illetve az önálló tevékenységhez vagy vállalkozáshoz folyósított támogatásokra. A támogatások (és azok elszámolása) között alapvető különbség van aszerint, hogy azt utófinanszírozásban vagy előfinanszírozásban folyósítják-e, illetve ez utóbbin belül aszerint, hogy visszafizetési kötelezettség kapcsolódik-e hozzá, avagy sem. A támogatásokkal összefüggő nyilvántartások során figyelembe kell venni az azt előíró jogszabály, nemzetközi szerződés nyilvántartásra vonatkozó szabályait is. A vezetett nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy abból a támogatás felhasználása és jogszerűsége ellenőrizhető legyen. Fontos, hogy ha a támogatás folyósítása 2003. december 31-éig megtörtént, vagy a támogatás iránti igényt eddig benyújtották, akkor még a régi szabályokat kell alkalmazni.

Utólag folyósított támogatás

A cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg vagy azt követően, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni, ezzel szemben azonban költséget, értékcsökkenési leírást sem lehet elszámolni. Költség, értékcsökkenés elszámolására akkor van lehetőség, ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra.

Előre folyósított támogatás

Az előfinanszírozással kapott támogatás – akár visszafizetési kötelezettséggel, vagy a nélkül kapta az adózó – esetében a támogatásnak az a része számít bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített költséggel, ideértve az értékcsökkenési leírást is. A visszafizetendő támogatás esetében a korábban a költségekkel párhuzamosan elszámolt támogatás visszafizetésekor a korábban elszámolt bevételt önellenőrzéssel lehet kivenni az adóalapból. Az önellenőrzéshez kapcsolódó visszafizetés miatt azonban sem késedelmi kamatot, sem késedelmi pótlékot vagy más hasonló jogkövetkezményt nem lehet költségként elszámolni. Ha a támogatás költségnek nem minősülő kiadás fedezetére is felhasználható, akkor az adóévben ilyen jogcímen elszámolt kiadással egyező összeget bevételként kell figyelembe venni. Amennyiben a támogatás részben vagy egészben családi vagy személyes szükséglet kielégítésére is elszámolható, akkor ez elismert költség a jövedelemadóban is. Ha azonban a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor csak a támogatásból fedezett rész az, ami költségnek számít.

Nyilvántartások

A törvény nyilvántartásokat szabályozó mellékletét a módosítás újrafogalmazta, részletesen meghatározva az alapnyilvántartások típusait, és azt, hogy kik, milyen feltételekkel vezethetik az egyes nyilvántartásokat.

A törvény külön meghatározza azoknak a bizonylatoknak a kötelező adattartalmát, amelyre az áfatörvény nem tartalmaz előírást.

Pénztárkönyv

Pénztárkönyvet – választás szerint naplófőkönyvet – annak kell vezetni, aki nem jogosult más alapnyilvántartásra. A már megkezdett pénztárkönyvet vezetőknek gondot okozhat, hogy a módosítás új rovatok – például gazdasági esemény időpontja, kiadásoknak két oszlop stb. – vezetését is előírja.

Bevételi és költségnyilvántartás

Bevételi és költségnyilvántartást annak kell vezetni, aki áfa levonására nem jogosult, és a helyi iparűzési adót is egyszerűsítve állapítja meg. Bevételi nyilvántartást vezethet az átalányadózó egyéni vállalkozó és az önálló tevékenységet folytató magánszemély, ha jövedelmét költséghányaddal állapítja meg. Az ő esetében bevételi nyilvántartásnak számít, ha a kifizetői bizonylatokat megőrzi.

Értékesítési betétlap

Az értékesítési betétlapot a mezőgazdasági őstermelő választhatja a bevételi alapnyilvántartás helyett, amelyet az őstermelői igazolvány mellékleteként kell őrizni.

Fejlesztési tartalék egyéni vállalkozóknál

Új adóalap-csökkentési lehetőséget, úgynevezett fejlesztési tartalékot vezetett be a módosított törvény azoknál az egyéni vállalkozóknál, akik nyereségesek az adóévben.

Az új szabály szerint a vállalkozói jövedelem csökkenthető a belföldi bankszámlán az év utolsó napján lekötött pénzösszeggel, de legfeljebb az adóévi bevételek és költségek különbségének 25 százalékával, maximum 500 ezer forinttal. Az így lekötött összeget a lekötés évét követő négy adóév során kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz megszerzésére, előállítására kell fordítani (így anyagi jószágra nem költhető).

A lekötés beruházás megvalósulásával oldható fel, ha azonban mégsem beruházás érdekében oldják fel, akkor a meg nem fizetett adókat – vállalkozói személyi jövedelemadót, osztalékadót – az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint, de késedelmi pótlékot felszámítva a feloldást követő 30 napon belül meg kell fizetni. Amennyiben a fejlesztési tartalékot a lekötést követő negyedik adóév végéig nem oldják fel, akkor a vállalkozónak a korábban meg nem fizetett adókat késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie az adóévet követő hónap végéig.

Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha a vállalkozó megszűnik egyéni vállalkozó lenni, kivéve ha meghal, és tevékenységét özvegye, örököse folytatja.

A fejlesztési tartalékból megvalósított, beszerzett tárgyi eszköz értékcsökkenésének minősül a megvalósításkor a lekötött számlakövetelésből feloldott rész.

A vállalkozói alapnyilvántartásban és az egyedi beruházási- és felújításiköltség-nyilvántartásban is rögzíteni kell a fejlesztési tartalék feloldásával megvalósított beruházásokat.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem