Szakképzési hozzájárulás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 15.) vegye figyelembe!

Új törvény január 1-jétől

Megjelent A Munkaadó Lapja 71. számában (2004. január 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Január 1-jétől új törvény lépett a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény helyébe. Cikkünkben átfogóan ismertetjük a 2003. évi LXXXVI. törvény passzusait.

Az új szakképzési törvény célja - a jogszabály bevezető rendelkezése szerint - a nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom igényeihez igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer fejlesztési forrásainak biztosítása, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása.

A szakképzési hozzájárulás célja

A szakképzés költségeinek egyik fedezete a szakképzési hozzájárulás, amelynek törvényi célja

- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szt.) hatálya alá tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, állam által elismert szakképesítés, továbbá munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzését, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását biztosító iskolai és iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzés,

- a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (Ftv.) hatálya alá tartozó gyakorlati képzés,

- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) által szabályozott és a szakképzési tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján történő beszámítás tekintetében a szakiskolai pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás, a szakközépiskolai szakmai orientáció, gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, továbbá

- a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás

támogatása, valamint a gyakorlati képzés fejlesztésének támogatása.

A szakképzési hozzájárulás célja az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján történő támogatása, valamint a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása.

Ki köteles szakképzési hozzájárulást fizetni?

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű

- gazdasági társaság,

- szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot,

- állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - a víziközmű-társulat kivételével -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,

- ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,

- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizető egyéni vállalkozó kivételével.

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

Átalányadózók

Az átalányadózónak a szakképzési hozzájárulás tekintetében a törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

Evaalanyok

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az evatörvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét. (Ezzel kapcsolatban lásd Adósarok rovatunkat!)

Mentesség a szakképzési hozzájárulás alól

Nem köteles szakképzési hozzájárulásra

- a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, valamint

- az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátása során kifizetett bérköltsége tekintetében.

A szakképzési hozzájárulás alapja

A szakképzési hozzájárulás alapja

- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. §-ának (2) bekezdése által meghatározott bérköltség,

- az egyszeres könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél a számvitelről szóló törvény 111. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott (a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt) bérköltség.

A szakképzési hozzájárulás alapja a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó, hozzájárulás fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltség.

A szakképzési hozzájárulás mértéke

A szakképzési hozzájárulás mértéke a bérköltség 1,5 százaléka (ez az úgynevezett bruttó kötelezettség).

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét, és fizet előleget.

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bekövetkezett - az üzleti évről készült bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be, és fizeti meg.

A szakképzési hozzájárulás teljesítése

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - a törvény keretei között - a hozzájárulásra kötelezett választja meg.

Gyakorlati képzés

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető

- az Szt. 19. §-a és 27. §-a alapján kötött együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakközépiskolai és szakiskolai (szakképző iskola) tanuló gyakorlati képzésének - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - megszervezésével,

- az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésnek a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon történő megszervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben közreműködő hozzájárulásra kötelezett együttműködési megállapodást kötött.

Gyakorlati képzés az Szt. hatálya alá tartozó, a gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét, a szükséges eszközök minimumát az iskolai rendszerű szakképzésben a központi program (tanterv) tartalmazza.

Gyakorlati képzés az Ftv. hatálya alá tartozó képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma is, amely a hallgatókat munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a szükséges eszközökön sajátítanak el. A képzés az ehhez szükséges tantervek (tantárgyi programok), képzési programok alapján az ehhez szükséges speciális helyszíneken folyik.

A bruttó kötelezettség csökkentése

A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét (legfeljebb annak mértékéig) csökkentheti

- a tárgyévben elszámolt (kifizetett) költségek (kiadások) összegével,

- a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, az Flt.-ben meghatározott Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatás értékével csökkentett összeggel,

- a szakmai alapképzés céljait is szolgáló, az Szt. 54/B §-ának 22. pontja szerinti tanműhely bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára a tárgyévben fordított, ellenőrizhető és arányos költségek összegével, továbbá

- a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre - tanulónként és évenként - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 20 százalékának megfelelő ellenőrizhető összeggel.

Tárgyi eszköz a számvitelről szóló törvény 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tárgyi eszköz - a tárgyi eszközök értékhelyesbítése kivételével -, valamint az agrártevékenység tekintetében a biológiai alapok, tenyészállatok és szaporítóanyagok is.

Üzemközi tanműhely

A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, közös tulajdonukban lévő, vagy általuk közösen bérelt gyakorlati képzési célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) történő megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett a fenti tételekkel - közös megállapodás alapján a saját tanulója arányában - csökkentheti a bruttó kötelezettségét.

Költség-hozzájárulás

Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett számára - az általa végzett kiegészítő gyakorlati képzésnek - a fentiek szerint elszámolható költségeihez (kiadásaihoz) hozzájárulást ad át, melyet a költség-hozzájárulásban részesített csak a bruttó kötelezettség csökkentésére alkalmas kiadások felsorolásában az első három bekezdésben megjelölt a következő tételek fedezetére használhat fel.

Ebben az esetben a hozzájárulásra kötelezett - amennyiben a bruttó kötelezettségének az átadott összeggel csökkentett része még fedezetet nyújt - az alábbiakban ismertetett eseteknek megfelelő tételekkel csökkenti a bruttó kötelezettségét. A költség-hozzájárulásban részesített nem veheti figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként azt a költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodás alapján megtérített.

Felnőttképzési szerződés, tanulmányi szerződés

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a fentebb ismertetett csökkentésekkel tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét a saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés költségeinek elszámolásával teljesítheti. Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettségének 33 százalékát. (Az OKJ-ben nem szereplő képzéseknek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolhatóságáról a munkaügyi tanács dönt.)

A fennmaradó rész befizetése

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a fenti módon tett eleget, a fennmaradó kötelezettsége még nem teljesített részét (a bruttó kötelezettsége legfeljebb 20 százalékát) be kell fizetnie a Munkaerő-piaci Alap számlájára, amit a Magyar Államkincstár vezet.

Fejlesztési támogatás

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének a fentiek szerint nem teljes egészében tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét - fejlesztési megállapodás alapján - szakképző iskola számára a szakmai alapképzés, valamint felsőoktatási intézmény számára az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatással (úgynevezett fejlesztési támogatással) is teljesítheti.

A fejlesztési támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. Összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. (A felsőoktatási intézmények számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 37,5 százaléka lehet.)

A fejlesztési támogatásból megvalósított, a szakképző iskolában szervezett szakmai alapképzést, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb 15 százaléka használható fel.

Fejlesztési támogatásként a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz is átadható. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz jogszabályon alapuló eszközátadásnak minősül. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköznek legfeljebb az átadáskori könyv szerinti értékét lehet a bérjárulékok közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni.

Nettó kötelezettség

Amennyiben a kötelezettségcsökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (ez a nettó kötelezettség) a tárgyévet követő február 15-éig kell befizetni a Munkaerő-piaci Alap számlájára.

Bejelentkezés, bevallás

A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettsége van az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságával szemben. A hozzájárulásra kötelezett elszámolása alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az oktatási miniszter megbízásából az OM Alapkezelő ellenőrizheti.

A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint ellenőrzi.

Visszaigénylés

Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett hozzájárulási kötelezettségét kizárólag gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti, és a tárgyévben kifizetett melléklet szerinti elszámolható költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettséget, akkor az azt meghaladó részt az alaprészből visszaigényelheti, amelyet az alaprészből a rendelkezésre álló összeg, illetőleg a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig ki kell elégíteni. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

A visszatérítési igény negyedévenként is benyújtható, ha az előzőekben írt feltétel várhatóan éves szinten teljesül. Amennyiben a visszatérítési igény mértéke kettő egymást követő negyedévben eléri az 1 millió forintot, akkor a visszatérítési igény e feltétel fennállásáig havonta is benyújtható.

A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a fentiek szerinti visszatérítés.

Ha a hozzájárulásra kötelezett utólagos ellenőrzéssel feltárja, hogy éves elszámolását, illetőleg a visszaigénylését helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet közvetlenül a Munkaerő-piaci Alap számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie.

A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzésen kívül

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles a bruttó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni.

A bruttó kötelezettség csökkentése

A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét - annak legfeljebb 80 százalékos mértékéig - az alábbiakkal csökkentheti:

- a szakképző iskola, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 37,5 százaléka lehet;

- a saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig. (Az OKJ-ben nem szereplő képzések hozzájárulási kötelezettség terhére történő elszámolhatóságáról a munkaügyi tanács dönt).

Amennyiben a fejlesztési támogatás és a kötelezettségcsökkentő tételek összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 80 százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt 20 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.

Bevallás

A hozzájárulásra kötelezett

- a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,

- az elszámolható kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét,

- az éves bruttó kötelezettség és kötelezettségcsökkentő tételek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét

maga állapítja meg és vallja be az adóévet követő február 15-éig az állami adóhatóságnak.

Előleg

A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett az első félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség azzal, hogy a kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan kifizetett része az előleg befizetésénél figyelembe vehető.

Az előleg összegét a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg és vallja be az adózás rendje szerint rá vonatkozóan előírt időpontban elkészített havi, évközi bevallásban.

Az előleget az állami adóhatóságnál vezetett szakképzésihozzájárulás-beszedési számlára a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell befizetni.

Különbözet

A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő február 15-éig kell befizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Elszámolás

A törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni.

Egyéni vállalkozó

A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében a fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint - számított nettó értékét lehet a bérköltségek közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni. A fejlesztési támogatást a tárgyév utolsó napjáig lehet nyújtani.

Gyakorlati képzés szervezésének teljes megszűnése vagy egy oktatási évnél hosszabb szünetelése esetén a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére és a törvény szerint nyújtott támogatással korábban beszerzett, a megszűnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszköz és beruházás - a megszűnés időpontjában fennálló - könyv szerinti értéke a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékét növeli, és legkésőbb a megszűnéssel egyidejűleg - szüneteltetés esetén a tanítási év letelte előtt - be kell fizetni a Munkaerő-piaci Alap számlájára.

Támogatások

Támogatható

- a hozzájárulásra kötelezettnél,

- a szakképző iskolában,

- a munkaerő-fejlesztő és -képző központban, illetve

- a felsőoktatási intézményben szakképesítést nyújtó képzés, valamint

- a szakképzési tanulmányokba beszámítható szakmai alapozás keretében folytatott gyakorlati képzés, továbbá

- a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás korszerű ellátásához szükséges tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás (beruházási célú támogatás).

Utóbbi odaítélése nyilvános pályázat alapján történik.

Kérelemre támogatás nyújtható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett tanműhelyében tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló szakmai alapképzése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint a tanulót megillető pénzbeli juttatásra, amelyet a támogatott visszaigénylés esetén nem érvényesíthet. (Az ilyen támogatást bevételként kell elszámolni.)

Támogatási szerződés

A támogatás nyújtásának részletes feltételeiről szerződésben kell megállapodni. A szerződést az OM Alapkezelő köti meg.

A beruházási célú támogatást tőketartalékba kell helyezni, majd azt lekötött tartalékként kell kimutatni. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

A beruházási célú támogatásból vásárolt nagy értékű ingó(k)ra és a támogatással létrehozott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára a támogatás mértékéig. A jelzálogjog megszűnésének feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

Szankció

Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatással megvalósított létesítményt a szerződésben meghatározott idő előtt megszünteti, illetőleg azt nem a támogatási szerződésben meghatározott rendeltetésének megfelelően használja, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben vissza kell fizetni. A visszafizetett támogatás összegével a tőketartalékot - a lekötött tartalék megszüntetése után - kell csökkenteni.

Elővásárlási jog

A beruházási célú támogatással megvalósított, gyakorlati képzést szolgáló létesítményt, ha annak ilyen célú további működtetése nélkülözhetetlen, és az önállóan működtethető, akkor azt az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni nem lehet. Amennyiben a gyakorlati képzést szolgáló létesítmény további működtetése nem biztosítható, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti az érintett szakképző iskola fenntartóját, feltéve hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. Amennyiben az elővásárlási joggal nem élnek, akkor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, aki a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi, feltéve hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. Ha az elővásárlási joggal nem élnek, akkor az ingatlan vételárából vissza kell fizetni az ingatlanhoz nyújtott támogatást, feltéve hogy a támogatási szerződésben meghatározott időtartam nem telt le. (Az ingatlanra tízéves elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.)

Elszámolható költségek, kiadások

A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható

- a tanulónak az Szt. 33. §-ának (3) bekezdés d) pontja szerinti pénzbeli juttatás és a szorgalmi idő befejezését követő öszszefüggő szakmai gyakorlat időtartamára az Szt. 48. §-a alapján kifizetett díjazás, valamint

- az Ftv. hatálya alá tartozó, e törvény alapján támogatható gyakorlati képzés idejére kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás (amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát),

- a pénzbeli juttatást terhelő - a kifizető által fizetendő - járulék,

- a tanulónak, illetve hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgáztatásával és az ideiglenes átirányításával kapcsolatban felmerült útiköltség-térítés összege számla alapján, illetve a szállásköltség-térítés naponként 1000 Ft/fő összeghatárig,

- az Szt. 15. §-ának (4) bekezdése szerinti szintvizsga szervezésével kapcsolatos igazolt költség;

Elszámolható továbbá a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a rendszeres - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló kormányrendeletben előírt - orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége.

Elszámolható a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó, valamint a tanuló gyakorlati képzésével megbízott egyéb szakember díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. (Ha a főállásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozóhoz beosztott tanulók száma eléri a közoktatási törvényben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott tanulói átlaglétszámot, a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkező dolgozó esetében a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál.)

A fentiek helyett a gyakorlati képzést tanulószerződés alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja

- a tanulónak az Szt. 33. §-ának (3) bekezdés d) pontja szerint járó pénzbeli juttatást (amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát), valamint

- további költségeinek fedezetére tanulónként, évente a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeget

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 15.) vegye figyelembe!

} Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden előfizetőnknek válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Kérdésfeltevés csak előfizetőink számára bizosított, kérjük jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával fent, vagy regisztráljon.