×

Foglalkoztatási esélyek – 2004

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 71. számában (2004. január 15.)
A munkaügyi kormányzat szerint 2004 az építkezés éve lesz a munka világában is: javul a versenyképesség, várhatóan tovább bővül a foglalkoztatás, és nem növekszik a munkanélküliség. A munkaerőpiac szereplői azonban nem osztják ezt az optimizmust. A munkaadók szerint a felemásra sikerült adórendszer nem javítja a vállalkozások versenyképességét, ráadásul a cégek az uniós csatlakozással az eddiginél sokkal kíméletlenebb versenyhelyzetben találják magukat. A szakszervezetek pedig attól tartanak, hogy az idén romlik a dolgozók anyagi helyzete, s a csatlakozás után bővülhet az állástalanok köre. A szociális partnerek úgy vélik, a kormány szerény eredményeket ért el a foglalkoztatás bővítésében, és a most elkészült stratégia sem tartalmaz konkrét intézkedéseket.

Októberre elkészül az Unióhoz benyújtandó Akcióterv

2004 az építkezés éve lesz a munka világában

Az idei adótörvények összességében kedvezően befolyásolják a vállalkozások versenyképességét, s ezáltal a foglalkoztatást – vélekedik Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A társasági adó 16 százalékra csökkentése, a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek javítása vagy az eva értékhatárának 25 millió forintra emelése mind olyan lépések, amelyek közvetlenül javítják a versenyképességet, a befektetői klímát. Ráadásul a kormány tartani tudta azt az ígéretét, hogy adómentes marad az 53 ezer forintra emelt minimálbér, s vállalta azt is, hogy 2006-ig két lépcsőben megszünteti a fix összegű egészségügyi hozzájárulást.

Burány Sándor szerint 2004 az építkezés éve lesz a munka világában is. A fő cél a foglalkoztatottak számának növelése, a munkanélküliség minél alacsonyabb szinten tartása. Az idei költségvetés az uniós támogatásokkal kiegészítve sokkal több forrást kínál a foglalkoztatás bővítésére, mint a tavalyi. Erre a célra közvetlenül 62,6 milliárd forint jut 2004-ben, amiből 13 milliárd forintot nyújt a magyar büdzsé.

A versenyképesség javítása érdekében jelentős összeget fordít a költségvetés a felnőttképzés fejlesztésére. Többszörösére emelkedik a szakképzettséggel nem rendelkezők és a fogyatékosok támogatása: a tavalyi 475 millió forinttal szemben az idén 2,9 milliárdra. 2004-ben számos új adókedvezmény is ösztönzi a foglalkoztatás bővítését. Ezek között a gyesen és gyeden lévők és az 50 éven felüli tartós munkanélküliek foglalkoztatása esetén nem kell a fix összegű egészségügyi hozzájárulást befizetni. A tapasztalatok szerint különösen a hátrányos helyzetű régiókban óriási az igény a közmunkára, ezért a kormány a tavalyi hárommilliárd forinttal szemben az idén négymilliárd forintot költ erre a célra, amit hárommilliárdos PHARE-támogatás egészít ki. A keretből több mint 10 ezer ember megélhetését segítik. Az önkormányzatok által szervezett közcélú munkára 15,2 milliárd forint jut.

A munkaügyi kormányzat éppen ezért arra számít, hogy a munkaerőpiacon tavaly megindult kedvező trendek az idén is folytatódnak, s a foglalkoztatási mutatók enyhén tovább javulnak. Ennek ellenére tény, hogy Magyarországon még mindig csupán az aktív népesség 54-56 százalékának van munkahelye, s nagyon magas az inaktívak aránya. A szaktárca a problémák megoldása érdekében még 2003 végén stratégiai programot készített a kormány számára.

Az előterjesztés szerint a hatékony foglalkoztatáspolitika érdekében ki kell építeni a munkaerő-piaci prognózisok rendszerét, hogy ne csak a folyamatokat lehessen követni. Emellett meg kell vizsgálni, hogy a közterhek csökkentésével hogyan lehetne bővíteni a foglalkoztatást, valamint szinkronba kell hozni a szakképzést a munkaerőpiac igényeivel. A Munka Törvénykönyvének felülvizsgálata során pedig arra kell törekedni, hogy a jogszabályok segítsék elő a rugalmasabb foglalkoztatási formák terjedését. Mindezeket az intézkedéseket a szaktárca a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben fogja rögzíteni, amelyet 2004 októberéig kell benyújtania az Európai Bizottságnak.

Nem javul a vállalkozások versenyképessége

Az idén nagyon felemás helyzetben találják magukat a hazai vállalkozások. Az adózás terén történtek ugyan pozitív lépések is, például a társasági adó csökkentése, ami azonban nem hoz átütő változást a vállalkozások versenyképességének szempontjából. Ráadásul ennek pozitív hatását számos kisebb kedvezőtlen korrekció ellensúlyozza az adórendszerben, elsősorban az új adónemek, például az innovációs hozzájárulás és az ökoadó bevezetése. De hátrányosan érinti a cégeket a természetbeni juttatások körének szűkülése is, amely tovább drágítja a munkaerő költségét – véli Rolek Ferenc.

A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ebben a helyzetben úgy látja, hogy az idén nem javul a vállalkozások versenyképessége. A munkaadók elvárták volna a kormánytól, hogy – ígéretéhez híven – az idén tovább csökkentse az élőmunka költségét, például azzal, hogy mérsékelje a társadalombiztosítási járulékokat, és már ebben az évben csökkentse a fix összegű egészségügyi hozzájárulást. Minderre azért is nagy szükség lett volna, mivel az uniós csatlakozás után a cégeknek még keményebb versenyhelyzettel kell szembesülniük, s a magyar gazdaságnak nemcsak a jelenlegi tagállamokkal, hanem a velünk együtt csatlakozó országokkal is fel kell venniük a küzdelmet. Utóbbiak azonban különösen kemény versenytársak, hiszen nagyon hasonló gazdasági helyzetben vannak, s ugyanazokra a piacokra próbálnak betörni nagyon hasonló termékekkel és szolgáltatásokkal.

Rolek Ferenc szerint éppen az elmaradt versenyképesség-javító intézkedések hiányát tükrözték vissza a pénzpiacok a forint körüli mizériában. Ráadásul a pénzügyi válság még tovább rontotta a cégek helyzetét, hiszen sokkal magasabb kamatszinttel kell dolgozniuk, ami jelentősen megdrágítja a beruházásokat, ami természetesen kihat a foglalkoztatásra is. A velünk együtt csatlakozó országok kamatszintje ugyanakkor jóval alacsonyabb, vagyis Magyarország versenyhátránya tovább nőtt.

Az MGYOSZ alelnöke abban az előterjesztésben sem lát egyelőre biztató jeleket, amelyet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium készített a kormány számára a foglalkoztatás elősegítéséhez szükséges lépésekről. Az anyag ugyanis semmilyen konkrét intézkedést nem tartalmaz, amely javítana a versenyképességen, csupán helyzetelemzést tartalmaz, és jövőbeni programok kidolgozását javasolja. A jelen helyzetben azonban már konkrét lépésekre volna szükség. A versenyképesség javításának pedig elengedhetetlen feltétele lenne az adók és járulékok csökkentése – hangsúlyozza Rolek Ferenc.

Az idén romlik a munkavállalók helyzete

Az adók és járulékok a munkavállalók számára nem túl előnyösen alakulnak 2004-ben. Hiába csökken a személyi jövedelemadó, hiszen a megemelkedő egészségbiztosítási járulék, az egyéni nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj megszüntetett adókedvezménye és a növekvő áfakulcsok miatt bekövetkező áremelkedések sok pénzt kivesznek a munkavállalók zsebéből – vélekedik Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A szakszervezetek aggodalommal vették tudomásul, hogy a bérfelzárkóztatás lényegében lekerült a napirendről. Bár a kormány programjában ígéretet tett arra, hogy tervet készít a hazai bérek felzárkóztatása érdekében, most mégis inkább spontán folyamatokra bízná a dolgot. A szakszervezetek nem tartják célravezetőnek, hogy a kabinet csupán a 2008-ra tervezett eurózónához való csatlakozásra fokuszál, s ennek érdekében mindenáron a költségvetési hiány és az infláció leszorítására törekszik. Borsik János szerint félő, hogy ezért a célért a munkavállalóknak túl nagy árat kell majd fizetniük.

Ráadásul vállalati szakszervezeti forrásokból olyan információk érkeztek, hogy a munkaadók nagy része nem tartja magát az Országos Érdekegyeztető Tanács 2004-re javasolt bruttó 7-8 százalékos bérajánlásához, s legfeljebb 5-6 százalékkal hajlandó emelni a kereseteket, ami legfeljebb a reálkeresetek szinten tartásához elég, de számos munkaadó még ennyit sem tud ajánlani a szakszervezeteknek. Emiatt a közszférában és a gazdaság más ágazataiban már a tavalyi év végén kiéleződtek a feszültségek, s az általában tavaszig is elhúzódó bértárgyalások során várhatóan még további konfliktusokra lehet számítani, elsősorban a közlekedési szektorban – hangsúlyozza Borsik János.

A foglalkoztatáspolitika területén egyelőre elég szerény eredményeket ért el a kormány. Még mindig nagyon alacsony a foglalkoztatottság Magyarországon: az aktív korú népesség 56 százaléka dolgozik, míg az Európai Unióban ez az arány 64 százalék. Arról nem is beszélve, hogy számolni kell az uniós csatlakozás hazai munkaerőpiacra gyakorolt hatásaival. Nem kizárt, hogy Magyarországon ismét növekedni fog a munkanélküliség. Ha a csatlakozás után azonnali jelentős változásokkal nem is, de három-négy évre elhúzódó kedvezőtlen hatásokkal mindenképpen számolnunk kell.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem