×

Természetbeni bérkiegészítések

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 70. számában (2003. december 15.)
Felmérések szerint a magyar munkavállalók a különböző bérezési formák közül változatlanul a hagyományos javadalmazási konstrukciót részesítik előnyben, noha a munkáltatók mind szélesebb köre alkalmazza az anyagi ösztönzés – a fejlett piacgazdaságokban elterjedt – más formáit is. Ez tükröződik a 2004. január 1-jével változó adójogszabályokban, amelyekben külön bekezdések foglalkoznak a természetbeni juttatásokkal, illetve az adómentes bevételekkel. A módosítások a munkavállalókat és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt érintik.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény január 1-jén hatályba lépő módosításai nemcsak érintik, hanem át is alakítják a magánszemély által természetben megszerzett vagyoni érték utáni adókötelezettséget – mondja dr. Andrási Jánosné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) vezető főtanácsosa. A szakember emlékeztet arra, hogy az átalakítás tulajdonképpen már az idei, január elsejei módosítással megkezdődött, amikor kikerült a természetbeli juttatások köréből az értékpapír formájában nyújtott jövedelem.

Emelkedő értékhatár

Az új szabályozás most tovább szűkíti a jövedelemszerzés természetbeni juttatásokkal összefüggő módját. A törvény fő szabályként mondja ki, hogy az adókötelezettség jogcímét a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszony határozza meg, ami azt jelenti, hogy az adófizetési kötelezettség általában a jövedelmet szerző magánszemélyt terheli. A juttató adófizetési kötelezettségére vonatkozó eseteket a jogszabály külön, tételesen sorolja fel.

A módosított törvény az eddigitől alapvetően eltérő módon közelít a kérdéshez. A jelenleg még érvényes rendelkezés szerint a kifizető által természetben juttatott jövedelem tekinthető – a törvényben meghatározott kivételekkel – természetbeni juttatásnak, a január 1-jén hatályba lépő módosítás szerint pedig csak a törvényben, annak is a 69. §-ának (1) bekezdésében tételesen felsorolt jövedelemszerzési esetek minősülnek annak.

A törvény tizenkét pontban írja körül, határozza meg a lehetséges eseteket, a korábbinál pontosabban fogalmazva és némiképp szűkítve a kört. A magánszemély, a munkavállaló számára kedvező adózású jövedelemszerzési lehetőségek azonban még mindig meglehetősen jelentős mértékűek maradnak – hangsúlyozza a vezető főtanácsos. Január elsejétől bővül viszont az adómentes természetbeni juttatások köre, és a már ismert adómentes jogcímen adható természetbeni juttatások értékhatára több esetben emelkedik.

Étkezési hozzájárulás

A legelterjedtebb a természetbeni étkeztetés formájában juttatott jövedelem. Az azonnal fogyasztható élelmiszer vásárlására jogosító utalvány esetén az adómentesség értékhatára az eddigi 2000 forintról 3500 forintra, míg az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, a közétkeztetés formájában biztosított természetbeni étkeztetésnél az adómentesség értékhatára 4000 forintról 6000 forintra emelkedik. A szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványok adómentes természetbeni juttatásnak minősülnek.

A szakember rámutat arra, hogy a módosított rendelkezések nem kötik különös feltételekhez a 6000 forintig terjedő adómentes juttatási lehetőséget, és ezzel az eljárás jelentősen egyszerűsödik. Ugyanakkor a szakképző iskolai tanuló, a kötelező szakmai gyakorlat időtartama alatt a hallgató, valamint a nyugdíjas is a munkavállalóval esik egy tekintet alá, ha a juttatás a volt munkáltatójától vagy annak jogutódjától származik. Jó tudni, hogy egy adott hónapon belül ezentúl is csak egyféle étkeztetési kedvezményt lehet adómentesen igénybe venni.

Fontos további változás, hogy tízszeresére, az eddigi 500 forintról 5000 forintra emelkedik a magánszemélynek – kifizetőnként – legfeljebb évi három alkalommal adómentesen adható, az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott "kis értékű ajándék".

Üdülési kedvezmény

Az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára ugyancsak emelkedik, az eddigi 10 ezer forintról 15 ezerre. A juttatási feltételek nem változnak, vagyis ezt az összeget továbbra is a munkáltató, a bér kifizetője adhatja a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a családi pótlékra jogosult szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján: a tanév első napját megelőző 60 napon és az azt követő 30 napon belül. A juttatás tankönyv, taneszköz, ruházat megvásárlásával, vagy kizárólag az ezek vásárlására jogosító utalvány biztosításával történhet.

Január 1-jétől adómentes természetbeni juttatásnak minősül a munkavállaló és a vele együtt üdülő közeli hozzátartozója részére juttatott, személyenként az év első napján érvényes havi minimálbérnek (ez 2004-ben 53 ezer forint lesz) megfelelő támogatás, ha az a munkáltató vagy a szakszervezet tulajdonában, kezelésében lévő belföldi üdülőben a pihenést szolgálja. Ugyanez érvényes a nyugdíjban lévő munkavállalóra is, ha a szolgáltatást volt munkáltatója, annak jogutódja vagy a szakszervezet nyújtja a részére. Nem adómentes természetbeni juttatás az üdültetés, ha a munkáltató üdülési csekk formájában is nyújt adómentes természetbeni juttatást.

Szerződésben rögzítik

A munkáltatók nem titkolják, hogy a jövő évi adótörvények bőséggel kínálnak számukra elemeznivalót, talán nem is feltétlenül a béren kívüli juttatások körében, bár ezek jelentőségét egy pillanatig sem vonják kétségbe.

A Matávnál – sok más nagyvállalathoz hasonlóan – a személyi alapbérek mellett a béren kívüli juttatásoknak is nagy a szerepük. E kedvezményekből a kollektív szerződésben szabályozott módon részesülnek a munkavállalók. Lehel Attila, a csoportadózási osztály munkatársa úgy véli, hogy e juttatások a munkáltató és a munkavállaló szempontjából is előnyösen egészítik ki a javadalmakat.

Az étkezési utalvány például olyan, már-már elmaradhatatlan juttatás a Matávnál, amelynek nagy fontosságot tulajdonítanak. Ez tekinthető ugyanis a legrugalmasabb természetbeni juttatásnak, lévén élelmiszer vásárlására fordítható.

Az úgynevezett előtakarékossági, azaz például az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásokat szintén hasznos juttatási formának tartja a szakértő. Folyamatosan élnek az üdülési kedvezmény nyújtotta lehetőségekkel is. Sokak számára ugyanis így elérhető közelségbe kerül a nyaralás, és a munkavállalók pihenése, regenerálódása a társaság számára is kívánatos.

Kölcsönös előnyök

Nem szorul bizonyításra, hogy a természetbeni juttatások előnyösek a munkavállalóknak – véli a szakember -, ugyanakkor a munkáltatók is szívesen alkalmazzák e konstrukciókat. Lehel Attila szavaiból az derül ki, hogy a január 1-jével hatályba lépő adótörvények eget rengető nagy módosításokat nem tartalmaznak, hiszen a bővülő kedvezményeket nagyjából kiegyenlítik, vagy esetleg túl is kompenzálják a megszorítások.

Vitathatatlanul kedvező változást jelent az étkezési hozzájárulás, a munkáltató által a magánszemélynek nyugdíjba vonuláskor adható ajándék, valamint az iskolakezdési támogatás adómentes határának a megemelése, és lényegesen magasabb a foglalkoztató által legfeljebb három alkalommal adómentesen biztosítható ajándék összege is. Egyértelmű viszont az is, hogy egyes juttatások a jövőben többe kerülnek a cégnek.

A természetbeni juttatások után eddig a munkáltatók adóztak, a foglalkoztatottak nem. Új fejlemény, hogy januártól a magánszemélyhez köthető természetbeni juttatások – az adómentesek kivételével – a munkavállaló munkaviszonyos jövedelmét képezik, ami után az adófizetési kötelezettség is a magánszemélyt terheli.

Alaposabb tanulmányozást érdemelnek azok az esetek, amelyeket a törvény természetbeni juttatásként ténylegesen felsorol. A jövőben e szerint adóznak ugyanis a foglalkoztatók által valamennyi dolgozó részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított termékek vagy szolgáltatások, feltéve hogy azok minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhetők.

Munkakör szerint

Ugyancsak természetbeni juttatásnak minősülnek a munkáltatók által több foglalkoztatott részére a kollektív szerződésben rögzítetten, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adott termékek vagy szolgáltatások, ha a juttatásra jogosultak körét a kollektív szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg.

Természetbeni juttatásként adózik továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, a reprezentáció, a csoportos biztosítás és az egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott szolgáltatás, átadott termék, például a nem hivatali eseményekhez kapcsolódó munkahelyi rendezvények során nyújtott vendéglátás.

Bizonyára sok vállalatot fog kedvezőtlenül érinteni, hogy a természetbeni juttatás utáni adót a jövőben – az áfás beszerzési ár (vagy saját termék, szolgáltatás esetén a bizonylattal igazolt, áfával növelt közvetlen költség) helyett – a juttatás időpontjára megállapított piaci érték után kell megfizetni.

Alapítványi hozzájárulás

Az Egyesült Vegyiművek Rt. sikeresen vívta meg piaci harcát az utóbbi években. Pénzügyi befektetőkre talált, a menedzsment felülvizsgálta a termékek körét, határozott intézkedéseket hozott a hatékonyság érdekében, és jelentős leépítések mellett is döntött.

Ma a 350 fős vállalatnál napirenden vannak a termék- és kereskedelmi fejlesztések, s időnként új munkaerő felvételére írnak ki pályázatot – nem is rossz fizetésekkel. Az EVM bérei nem lebecsülendőek, nem utolsósorban a különböző kereseten kívüli juttatások miatt. Konecsnyiné Hajós Marianna humánpolitikai vezető szerint – mint annyi más cégnél – a javadalmazás középpontjában náluk is a személyi alapbérek állnak; a kereseten kívüli juttatásokat egy kicsit természetesnek tekintik a dolgozók.

A foglalkoztatottak számára az EVM-nél úgynevezett hidegétkezési utalványokat vásárolnak, nyugdíj- és egészségpénztárba fizetik be dolgozóikat, s – a kollektív szerződés szerint – pénzzel jutalmazzák a legjobbakat. Az igénylők üdülési csekket kapnak. Jól bevált forma a szakszervezeti alapítványi hozzájárulás. A vállalat évente egymilliót meghaladó tekintélyes összeget fizet be az alapítványba, ily módon segítve többek között a nyugdíjasokat, a természetbarátokat és a segélyezésre rászorulókat.

Az adótörvényeket tartalmazó közlöny az EVM-nél is kapós olvasmány. Konecsnyiné Hajós Marianna egyetértően regisztrálta, hogy az adómentesen adható étkezési utalványok értéke megemelkedett, a lehetőséggel minden bizonnyal élni fognak, de döntés erről még nem született. Áttekintik majd a többi természetbeni juttatást is, szeretnék, ha az általuk adandó kedvezmények körét bővíteni tudnák. A tapasztalatok szerint a munkavállalók örülnek, ha a jelképes borítékba ilyen-olyan úton-módon több kerül, pillanatnyilag azonban az érdekli őket, hogy január 1-jétől emelkedik-e a fizetésük.

A mintegy félszáz munkavállalót foglalkoztató kisvállalkozás, a vecsési székhelyű Brunner Fémmegmunkáló Kft. cégvezetője, Brunner Ferenc tisztában van a fejlett piacgazdasági bérformákkal és még inkább a bérekkel. Már csak azért is, mert vállalkozása eredményességéhez alapvető követelmény a minőség, ami viszont a jól megfizetett, jó szakemberekkel érhető el.

Megbecsült dolgozók

A cégvezető évek óta bevált eszközként alkalmazza az étkezési hozzájárulás – mint béren felüli, kiegészítő juttatás – lehetőségét. Az adómentes keretek emelését örvendetesnek tartja. Személy szerint azonban elsősorban az elvégzett munkát szeretné megfelelőbben honorálni. Egy adott terméknek megvan az ára, és azt meg kell fizetni. Ezen lehet igazítgatni adómentességgel, elnevezésekkel, törvénymódosításokkal, egyébbel, de a termék értékét végül mégiscsak hiánytalanul ki kell egyenlíteni. Ilyen termék a munka is, azt kellene értékén megbecsülni.

Szilágyi Sándor, a SÁMA Építő, Szerelő és Szolgáltató Kft. ügyvezetője a vecsési vállalkozóhoz hasonlóan vélekedik a különböző béren felüli elismerési formákról. Az 1991-ben kisvállalkozásként alakult kft. tevékenységét a magas- és mélyépítészet, az épületgépészet, valamint az ipari csőszerelés határozza meg, minőségét pedig a nemzetközi piac.

A kft. jelenleg csaknem száz emberével van jelen Németországban, és ötven itthon dolgozik. Állandó külföldi kirendeltségük éves árbevétele megközelíti a 700 milliót. Mindehhez mérten keresnek a cég alkalmazottai – mondja az ügyvezető. Mérnökeik havi jövedelme például eléri a 250 ezer forintot, és 100 ezer körül mozog a fizikai dolgozóké is.

A cégvezető hasznos lehetőségként tartja számon a béren felüli juttatásokat, nemkülönben a hozzájuk kapcsolódó adókedvezményeket. Mindezen eszközök hozzájárulnak a szakemberek munkájának megbecsüléséhez.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem