Az új jogszabály célja, hogy létrejöjjön a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára egy olyan intézményrendszer, amelyben a támogatottak szakszerű jogi tanácsot és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése és jogvitáik megoldása során. A jogi segítségnyújtás keretében támogatás adható peren kívüli problémák megoldásához és a polgári, illetve büntetőperes eljárásban.
Peren kívüli támogatások
A jogi segítő a fél számára jogi szolgáltatást nyújthat, ennek keretében tanácsot adhat vagy beadványt, illetve egyéb iratot készíthet.
Díj- és költségmentesség
A jogi segítő e tevékenységre vonatkozó munkadíját jogszabály, a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A jogi szolgáltatás díját (munkadíj és költségek) az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi. Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam viseli, e szolgáltatás igénybevétele nem jár költségekkel.
A fentiekre a fél akkor jogosult, ha a rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig nincs.
Rászorultság
A vagyonnal kapcsolatban a törvény megállapítja, hogy nem lehet a rászorultságot megállapítani a jogi szolgáltatás díj- és költségmentességére vonatkozóan, amennyiben a fél olyan vagyonnal rendelkezik, amelynek felhasználásával (értékesítésével, megterhelésével stb.) a szolgáltatás igénybevételének költségeit fedezni tudná. Ugyanakkor a jogosultság elbírálásánál nem vehető figyelembe az a vagyontárgy, amelynek felhasználásával járó veszteség nem áll arányban a jogi szolgáltatás igénybevétele folytán elérhető előnyökkel.
A törvény példálózó felsorolása definiálja, mit nem lehet beszámítani a fél vagyonából rászorultságra való jogosultság megállapításakor. Ezen vagyontárgyak közé tartoznak a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyak, a fél olyan ingatlana, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja, a mozgáskorlátozott személy gépjárműve, és az a gépjármű, amely nélkül a fél foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, továbbá azok a vagyontárgyak, melyek a nyugdíjminimumnál, illetve a minimálbérnél nem magasabb mértékű jövedelem megszerzéséhez szükségesek.
Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki rendszeres szociális segélyben vagy közgyógyellátásban részesül, egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát állapították meg, illetve az átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy. E körbe tartozik továbbá a menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő személy, aki a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.
A jogi segítő díjának állami előlegezése
A jogi szolgáltatás költségeinek az állam által történő viselése melletti másik lehetőség, hogy az állam a díjat megelőlegezi. Az előlegezett díjat a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban megállapított határidőn belül kell az állam részére visszatéríteni. Minderre legfeljebb egyéves határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részteljesítés is engedélyezhető. A jogosultság feltétele, hogy a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladhatja meg a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás alapján járó munkabér mindenkori legkisebb összegét (2004-től 53 000 forint), és vagyonnal a fél – a fentebb írtak figyelembevételével – nem rendelkezik.
Jogosultság rászorultság nélkül
A rászorultságon túlmenően a támogatásban történő részesülés további, az állampolgári jog területét érintő kritériumokat állapít meg a törvény. Támogatásban részesülhet például a magyar állampolgár, az Európai Unió (EU) tagállamának állampolgára. Jogosultságot szerezhet a támogatásra a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező vagy menekültügyi eljárásban részt vevő külföldi személy, illetve az EU-n kívüli államnak az Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára is.
A támogatás területei
A támogatás – többek között – a mindennapi megélhetést közvetlenül érintő kérdésekben, így a munkajoggal összefüggő problémákban biztosítható, melynek keretében a fél megkapja a megfelelő jogi tájékoztatást. Támogatás nyújtható továbbá abban az esetben is, ha a fél olyan jogvitában érintett, mellyel kapcsolatban a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor, és a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra, vagy a későbbi perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség. Támogatás nyújtható a jogvita lezárását szolgáló peren kívüli közvetítésben való részvételhez, és a közvetítést lezáró megállapodás aláírását megelőzően szükséges jogi tanácsadáshoz. A peren kívüli támogatások egy másik formája az a jogi segítségnyújtás, melynek keretében a fél tanácsot kap, hogy jogainak védelme érdekében mely hatóságnál milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése érdekében mely beadvány készítésére van szükség.
A törvény bizonyos szolgáltatások esetében kizárja a támogatás lehetőségét. Így például kizárt a segítségnyújtás a szerződés készítéséhez, kivéve ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és valamennyiük vonatkozásában fennállnak a rászorultság ismertetett feltételei. Egyes kérdésekben a törvény kizárja a jogi tanácsadás támogatását, így például a pénzintézet által folyósított kölcsön felvételének feltételeivel vagy magánszemély vállalkozási jellegű tevékenységével kapcsolatban.
Kizárt a támogatás, ha azt az ügyben a fél korábban már megkapta, vagy az ügyben eljáró közigazgatási szerv a fél beadványának elkészítésében már korábban segítséget nyújtott. Ezen túlmenően például nem adható segítség akkor sem, ha valamely, korábban nyújtott támogatást valótlan adatok szolgáltatása miatt megvontak – a megvonás időpontjától számított két évig.
Támogatások polgári eljárásokban
A jogi segítségnyújtás keretében támogatás adható a különböző perbeli pozíciókban lévő feleknek, így a felperesnek, az alperesnek, a beavatkozónak (perbehívónak), a kérelmezőnek és a kérelmezettnek. A támogatás adható teljes vagy részleges költségmentességgel, ilyen tartalmú költségfeljegyzési joggal, valamint pártfogó ügyvédi képviselettel. A támogatás igénybevételének személyi feltételeire a peren kívüli támogatásoknál írtakat kell általában mértékadónak tekinteni. A fél jövedelmi, vagyoni helyzetére tekintet nélkül jogosult költségfeljegyzési jogra (tárgyi költségfeljegyzési jog) a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (munkaügyi per) esetén. Nem tartoznak e körbe ugyanakkor azok a munkaügyi perek, melyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. A munkavállalói érdek-képviseleti szervezet vagyoni helyzetétől függetlenül költségfeljegyzési jogra rászorultnak tekintendő az általa közérdekből, külön jogszabályi felhatalmazás alapján indított perben.
A polgári eljárásokban, így a munkaügyi perben is kizárt a támogatás például, ha a fél pereskedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik.
A támogatások igénybevétele, folyósítása és visszatérítése
A támogatások engedélyezése iránti kérelmet az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának a fél lakóhelye szerint illetékes megyei hivatala bírálja el. A félnek egy, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell a támogatás engedélyezését kezdeményeznie. A kérelem elbírálásának határideje – ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók – a kérelem személyesen történő benyújtásakor azonnali, az írásban benyújtott kérelem esetén pedig tizenöt nap. Az elutasító határozatot indokolással kell ellátni.
A támogatásról, a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének feltételeiről, a jogi segítők személyéről és elérhetőségéről a megyei hivatal a hozzá forduló ügyfeleket illeték- és díjmentesen tájékoztatja. A támogatási kérelmet elutasító határozat ellen a hierarchiában a megyei hivatalok felett álló országos hivatalhoz lehet fordulni. Mindez irányadó arra az esetre is, ha a már korábban biztosított támogatás megvonásra kerül. A hivatali, jogerőre emelkedett határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, amely a megyei és az országos hivatal mérlegelését felülvizsgálhatja, és ennek során méltányosságot is gyakorolhat.
Az igénybevétel határideje
A peren kívüli támogatásokra vonatkozó különös szabály, hogy a fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban foglalt, egytől három hónapig terjedő határidőn belül kezdheti meg. Amennyiben a jogi szolgáltatás legfeljebb két óra időtartamú, vagy a félnek a legfeljebb négy óra időtartamban nyújtott jogi szolgáltatást haladéktalanul igénybe kell vennie, a fél a jogi szolgáltatás biztosítása érdekében közvetlenül a jogi segítőhöz fordulhat. Polgári eljárásokban, így a munkaügyi perekben nyújtott támogatás esetén az engedélyezést a fél a tárgyalás berekesztéséig kérheti.
Ki lehet jogi segítŐ?Jogi segítői tevékenységet az folytathat, aki az országos hivatal által vezetett névjegyzékben szerepel. E névjegyzék adatai nyilvánosak, azokat a világhálón is közzéteszik. A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő legfontosabb adatait (pl. a név és cím mellett a közreműködői kötelezettség terjedelmét, azoknak az ügyeknek a számát, amelyekben a jogi segítő ténylegesen szolgáltatást nyújtott). A névjegyzékbe történő felvétel feltétele az országos hivatallal történő szolgáltatási szerződés megkötése. Jogi segítői feladatokra e szerződést megkötheti a jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet, alapítvány, kisebbségi önkormányzat vagy jogi oktatást végző egyetem. Szerződést köthet továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, illetve a tevékenységét Magyarországon állandó jelleggel végző európai közösségi jogász, valamint közjegyző is. Jogi segítői szervezet akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel, és ügyvéddel olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, melynek alapján az ügyvéd – legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt – a nevében és megbízásából a szolgáltatást nyújtja. Az említett szolgáltatási szerződésben a jogi segítő kötelezettséget vállal arra, hogy – a közreműködési kötelezettségének terjedelmén belül – a hozzá a törvény alapján forduló felek részére ingyenesen jogi szolgáltatást nyújt. A szolgáltatás lehet peren kívüli, illetve jelentheti a pártfogó ügyvédként történő eljárást. A szolgáltatási szerződésben az országos hivatal kötelezettséget vállal arra, hogy a jogi segítő által nyújtott szolgáltatások díját megfizeti. A szerződés tartama hároméves, módosítására akkor van lehetőség, ha a jogi segítő névjegyzékben szereplő adataiban változás következik be, vagy ha a segítő szakterületét kívánja módosítani, illetve a havonta ellátni vállalt ügyek számát emelni kívánja. A jogi segítő közreműködési kötelezettsége vagy általános jellegű, vagy pedig az általa megjelölt szakterületre, illetve az általa egy hónapra megjelölt számú ügyben történő jogi szolgáltatásra terjed ki. Általános szabály, hogy a jogi segítő – a törvényi feltételek teljesülése esetén – a szolgáltatási szerződésben megjelölt időszakban és területen köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani. Az országos hivatal a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződésre a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadóak azzal, hogy a szerződés megszüntetésének és felbontásának nincs helye. A szerződést az országos hivatal felmondja, ha a jogi segítői névjegyzékbe történő bejegyzés feltételei megszűntek, vagy megállapítja, hogy már a felvételkor sem álltak fenn. A hivatal felmondhatja a szerződést, ha a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a jogi segítő – vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd – fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét megállapították, vagy a segítő a szolgáltatást három alkalommal alaptalanul megtagadta. A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő felvétel feltételei megszűntek, illetve a névjegyzékbe felvett ügyvéd vagy közjegyző igazolja, hogy a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése egyéb tevékenységének végzését lehetetlenné teszi |
