×

Vállalati elbocsátások

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 69. számában (2003. november 15.)
Az utóbbi hónapok gyárbezárásai során több ezer ember veszítette el munkahelyét. Az elbocsátások szigorú menetrend szerint mentek végbe, a létszámcsökkentés ugyanis – történjék bármely ágazat bármely cégénél is – csak a törvényben rögzített szigorú feltételek és szoros határidők betartásával hajtható végre. A munkaadókat az elbocsátás során számos kötelezettség terheli, az alkalmazottakat ugyanakkor speciális jogosultságok illetik meg. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a cégek többsége – teherbírásának függvényében – igyekszik gondoskodni elbocsátott dolgozóiról.

Az elmúlt időszak gyárbezárásai elsősorban a könnyűipart érintették, mivel a piacon keményebb lett a verseny, s mérséklődött a kereslet – tájékoztatott Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal irodavezetője. E cégeknek nehéz felvenniük a versenyt a távol-keleti országok gyártóival, ahol olcsóbb munkaerővel állítják elő a termékeket. A könnyűiparon belül főleg a cipőgyárakat, illetve a ruhaiparban érdekelt munkáltatókat érinti hátrányosan a kereslet visszaesése és a verseny erősödése.

Ellentétes tendenciák

A cipőkészítéssel foglalkozó Mary cég három telephelyét is bezárta Magyarországon, s megszűnt a Salamander bonyhádi cipőüzeme is. A húsipari cégek s más vállalatok is üzemeik megszüntetésére készülnek. Nem beszélve arról, hogy a nagyobb vállalatok – például a Magyar Posta, a Matáv, a Mol – évek óta folyamatosan zsugorítják létszámukat.

Más kérdés, hogy az utcára küldött emberekkel miként bánnak a cégek. Akadnak jó példák, amikor a Munka Törvénykönyvében (Mt.) előírtaknál több juttatásban részesülnek a távozók, ám előfordul az is, hogy hosszú viták után, esetleg csak a bírósági ítéletet követően kapják meg járandóságukat. A jó példák közé sorolható például a Matáv és a Mol eljárása, ahol az elbocsátottak a törvényben rögzítettekhez képest többletjuttatásokban részesülnek. Számos tönkrement kis cég viszont a kötelező minimális végkielégítést is alig tudja kifizetni a távozóknak.

Lázár György szerint miközben egyes ágazatokban létszámleépítés zajlik, bizonyos területeken, például az élelmiszer-áruházakban munkaerőhiány tapasztalható. A gomba módra szaporodó nagy üzletek egyre több képzett munkatársat igényelnek. Mivel azonban nem elég a jelentkező, olykor egymástól is elcsábítják a szakembereket. Persze, az aránylag alacsony fizetéseken kívül a túlfeszített munka is okozza, hogy ezekben az élelmiszerüzletekben nagy a fluktuáció.

Csoportos leépítés

Néhány éve még az IBM, a Suzuki és az Audi is létszámhiánnyal küszködött, de ma már ezek is – az Audi kivételével – mérséklik a létszámot, illetve – a székesfehérvári IBM esetében – teljesen megszüntetik magyarországi tevékenységüket. A hazai foglalkoztatás helyzetét elemezve összességében ugyanakkor megállapítható, hogy az utóbbi hónapokban némileg nőtt – augusztusban 3 millió 943 ezer volt – a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta pedig – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – hónapok óta gyakorlatilag változatlan (5,7 százalék).

A munkajog a tömeges elbocsátásokat a csoportos létszámcsökkentés fogalmával határozza meg. Az erre vonatkozó EU-konform szabályokat a Munka Törvénykönyve 2001. július elsejétől hatályos módosítása állapította meg. E szerint csoportos létszámcsökkentésről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató – az erről szóló döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint – húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz; száznál több, de háromszáznál kevesebb dolgozó alkalmazása esetén legalább a munkavállalók 10 százaléka; háromszáz vagy annál több beosztott esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt. A munkaadó működésével összefüggésben számos ok vezethet csoportos elbocsátáshoz, például bizonyos tevékenységek, illetve a korábban ellátott feladatok megszűnése; munkakörök összevonása vagy a költségek megtakarítása.

(Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a munkaviszony megszüntetése nemcsak munkáltatói rendes felmondással, hanem közös megegyezéssel is történhet.)

Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentést tervez, az erről szóló döntését megelőzően legalább tizenöt nappal az üzemi tanáccsal, ennek hiányában a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal konzultációt kell kezdeményeznie. Az egyeztetést a döntés meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig kötelesek folytatni a felek. Ha az elbocsátásokat a munkáltató jogutód nélküli megszűnése indokolja (végelszámolás, felszámolás), a konzultációt a végelszámolónak kell lefolytatnia.

Gondoskodó elbocsátás

A törvény előírja, hogy a konzultáció megkezdése előtt legalább hét nappal a munkáltatónak írásban kell közölni a munkavállalók képviselőivel a létszámcsökkentés okait, az érintett munkavállalók számát foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban, illetve a leépítés időszakában foglalkoztatottak létszámát. Mindezen túlmenően a munkavállalók képviselőit megfelelő időben írásban kell tájékoztatni a leépítés tervezett időtartamáról, ütemezéséről, a kiválasztás szempontjairól, illetve a távozóknak nyújtandó juttatások feltételeiről, mértékéről. A konzultáció célja, hogy a felek között nagyobb eséllyel jöhessen létre megállapodás.

A szakszervezetekkel rendelkező vállalatoknál a munkaadó az érdekvédőkkel konzultál. Ekkor – általában – a dolgozók szempontjából kedvezőbb döntések születnek. Az ilyen cégeknél többnyire kollektív szerződés is létezik, amelyben a felek a Munka Törvénykönyvéhez képest többletjuttatásokról állapodnak meg.

A legnagyobb és nyereséges cégek fontosnak tartják, hogy munkatársaik a lehetőségekhez képest akkor is elégedettek legyenek, ha elbocsátják őket. Ebből a szempontból pozitív példa a Mol, amely a hazai átlaghoz képest jóval több juttatásban részesíti munkatársait, mint mások, s igyekszik gondoskodni a távozókról is. A Matáv az üzemi tanáccsal, illetve a szakszervezettel állapodik meg a tervezett létszámcsökkentésről, s a felek nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy az elbocsátottakról az anyagi juttatásokon túlmenően is gondoskodjanak.

Somorjai Éva, a Matáv emberierőforrás-igazgatója elmondta: a Matáv kollektív szerződése eleve jobb feltételeket teremt a távozóknak, mint az Mt. előírása, de emellett egy úgynevezett "Esély" programot is összeállítottak a leépítésben érintettek számára. Ennek részeként lelki, munkajogi, álláskeresési és képzési segítséget nyújtanak az elküldött kollégáknak, és az elhelyezkedésig nyomon követik sorsukat. Az "Esély" program szolgáltatásait az idén a Matávtól távozók mintegy 80 százaléka vette igénybe, 44 százalékuk jelentkezett kétnapos, csoportos munkaerő-piaci tréningre, illetve több mint 50 százalékuk különféle képzésre. Főleg a nyelvtanulási szándék erős. A Matáv nyelviskolát bízott meg az oktatással, ahol a jelentkezők a nyelvek széles skálájából választhatnak.

Szociális védelem

A munkavállalók szempontjából rosszabb a helyzet azoknál a vállalatoknál, amelyeknél nem létezik kollektív szerződés, s nincs szakszervezet, illetve üzemi tanács. Tovább súlyosbíthatja a dolgot, ha az adott cég veszteséges, s elbocsátott dolgozóinak csak üggyel-bajjal tudja kifizetni a kötelező járandóságot.

E téren a külföldi példák nagyon változatosak. A létszámcsökkentés módját, a végkielégítés mértékét alapvetően az adott ország törvényei határozzák meg, de ezenkívül természetesen a vállalatok kollektív szerződései is fontosak. Általánosságban elmondható, hogy azokban az országokban, s azon cégeknél, ahol erős a szociális háló, s a szakszervezetek jelentős erőt képviselnek, ott a dolgozók is sokkal kedvezőbb feltételekkel távozhatnak el.

Érdekes példa a német távközlési cég, a Deutsche Telekom (DT) esete, ahonnan évek óta folyamatosan bocsátanak el munkatársakat. A DT-nél csak úgy tudják csökkenteni a létszámot – a közalkalmazottakra vonatkozó szabályok miatt -, hogy a munkaadó megegyezik a munkavállalóval, mekkora összegért hajlandó elhagyni a céget. Ha nem sikerül megállapodni, a dolgozó tovább marad a vállalatnál. Ez többnyire az idősebb kollégáknak kedvező, akik nehezebben találnak állást. Általában a fiatalabb és jól képzett szakemberek választják azt a megoldást, hogy egy jelentősebb összeg ellenében távoznak a cégtől.

Előzetes tájékoztatás

Lázár György elmondta: hazánkban a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntés kizárólag a munkavállalói képviselőkkel folytatott konzultáció után hozható meg.

Az érintett dolgozókat a rendes felmondás, illetve határozott idejű munkaviszony esetén az egyoldalú jognyilatkozat közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatni kell. Ennek másolatát meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek, illetve az illetékes munkaügyi központnak is. Ez alól akkor mentesül a munkáltató, ha a munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel történik. Ez azonban ritkán fordul elő, hiszen ez esetben a törvény többletjuttatásokat – például végkielégítést, felmentési időre járó átlagkeresetet – nem garantál.

Elképzelhető azonban, hogy az elbocsátást megelőző konzultáció során a felek a közös megegyezés esetére is valamiféle, a munkahely elvesztését kompenzáló külön díjazásban állapodnak meg. Ha az elbocsátandó dolgozó az előzetes tájékoztatás közlésének időpontjában felmondási védelem alatt áll – például keresőképtelen beteg, szülési szabadságon van, sorkatonai szolgálatát tölti, beteg gyermekét ápolja -, a rendes felmondás csak a védelem megszűnését követően közölhető.

Ellenőrzési feladatok

Rimányiné Somogyi Szilvia, a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ igazgatója kifejtette: a munkaügyi központok feladata a csoportos létszámcsökkentések alkalmával kettős. Egyrészt hatósági, ellenőrző tevékenységet folytatnak, melynek során vizsgálják a jogszabályi előírások betartását, s szükség esetén szankcionálják a munkaadót, másrészt szolgáltatási feladatokat látnak el.

A munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentési szándékáról a telephelye szerint illetékes munkaügyi központot írásban kell értesítenie. Ennek tartalmaznia kell egyebek között a tervezett leépítés okait, az érintett munkavállalók létszámát foglalkoztatási csoportok szerint, az előző féléves időszakban alkalmazott dolgozói létszámot, az elbocsátás végrehajtásának időtartamát és ütemezését, illetve a kiválasztás szempontjait.

A munkaügyi központnak küldött értesítés másolatát a munkavállalók képviselőinek is át kell adni. A csoportos létszámcsökkentésről az illetékes munkaügyi központot a rendes felmondás közlése előtt legalább harminc nappal – az érintett munkavállalókkal egyidejűleg – írásban ismételten tájékoztatni kell. Ebben fel kell tüntetni az érintett kollégák személyi adatait, utolsó munkakörét, szakképzettségét és átlagkeresetét. Az a munkáltató, aki a munkaügyi központnak nem jelenti be ezen adatokat, 100 ezer forintig terjedő rendbírsággal sújtható.

Szolgáltatóirodák

Azon cégekkel, amelyek nagyobb létszámban bocsátanak el dolgozókat, együttműködési megállapodást kötnek a központok – tájékoztatott Rimányiné Somogyi Szilvia. Ennek keretében a létszámcsökkentésben érintett telephelyen kihelyezett munkaügyi szolgáltatóirodát állítanak fel. Az iroda közvetlen kapcsolatban áll az illetékes munkaügyi kirendeltség számítógépes adatbázisával, ily módon az irodát felkereső ügyfelek ugyanazokhoz az aktuális információkhoz juthatnak hozzá, mint amelyek a kirendeltségen is elérhetők.

Csoportos leépítés esetén tipikus forma a munkáltatói rendes felmondás. A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. A felmondási idő a cégnél munkaviszonyban töltött évek számával arányosan növekszik: három év után öt, öt év után tizenöt, nyolc év után húsz, tíz év után huszonöt, tizenöt év után harminc, tizennyolc év után negyven, húsz év után pedig hatvan nappal meghosszabbodik. A munkáltató a rendes felmondási idő felének letelte után köteles a dolgozót felmenteni a munkavégzés alól. A felmentés időtartama alatt a foglalkoztatottat átlagkeresete illeti meg. Rendes felmondás esetén a kollégának végkielégítés jár. Mértéke háromévi munkaviszony után az egyhavi, öt év után a kéthavi, tíz év után a háromhavi, tizenöt év után a négyhavi, húsz év után az öthavi, huszonöt év után a hathavi átlagkereset összege. A törvényileg szabályozott minimális végkielégítésen felül azonban többletjuttatásokban is részesülhet az alkalmazott, amennyiben cége kollektív szerződése ezt biztosítja.

Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal irodavezetője tájékoztatása szerint a létszámcsökkentés – az egyéb feltételek fennállása esetén is – jogellenesnek tekinthető, ha a munkáltató a harmincnapos előzetes tájékoztatási kötelezettségét nem tartja be, illetve ha a felmondás törvényi tilalomba vagy a konzultáció során kötött megállapodásba ütközik.

Segítő programok

A jogellenesség megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik, amely nyolc napon belül, nemperes eljárásban dönt. Jogellenességre eddig csak elvétve volt példa. A leépítést tervező vállalatok általában inkább több munkavállaló elbocsátását jelentik be, mint amennyit végül elküldenek, mert a bejelentett létszámnál kevesebb dolgozót szabad, többet viszont nem lehet elküldeni.

Rimányiné Somogyi Szilvia arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaügyi központok számos szolgáltatást ajánlanak fel az elbocsátott munkavállalóknak. Ezek sorába tartozik a munkaközvetítés, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a pályamegerősítő és impulzusprogram s az álláskeresési technikák oktatása. Emellett foglalkoznak pszichológiai, rehabilitációs, jogi és munkatanácsadással, illetve álláskereső klubot és információs centrumot működtetnek.

Mivel Győr-Moson-Sopron megye munkaerő-piaci helyzete nem rossz, elsősorban állásajánlatokkal állnak az ügyfelek rendelkezésére. A megyében a munkanélküliség aránya jelenleg alacsony, 3,9 százalék (az országos átlag augusztusban 5,7 százalék volt), ami 7753 regisztrált állástalant jelent. Ennél alacsonyabb mutatóval csak Budapest és Pest megye rendelkezik. Ha a munkanélküliek nem találnak a képzettségüknek megfelelő állást, akkor különféle programokat ajánlanak fel számukra. Jelenleg a megyében szakács, könnyűgépkezelői és raktárgazdálkodási, számítógép-kezelői, szoftverüzemeltetői, személy- és vagyonőr, hegesztő, kereskedő és boltvezető, vendéglátó és üzletvezetői, logisztikai ügyintézői szakmákban képzik az érdeklődőket, továbbá különféle nyelvtanfolyamokra várják a jelentkezőket.

Munkapiaci tréningek

A Matáv a már említett "Esély" program keretében leginkább az új álláshelyek felkutatására helyezi a hangsúlyt – közölte Somorjai Éva. A programról tájékoztató információs kiadványban, az "Esély" csomagban mások mellett a munkaviszony megszüntetésének jogi hátterét világítják meg, s felsorolják, milyen és mekkora juttatás jár a távozóknak. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a cégen belül és kívül mely szervezetekhez lehet segítségért fordulni.

A munkahelyek felkutatását, valamint a program koordinálását munkaerő-közvetítő cégekkel együttműködésben a Dimenzió csoport végzi. A kétnapos tréning keretében az elbocsátottak az álláskereséssel kapcsolatos hasznos információkra tehetnek szert, megtanulhatják például, hogy milyen a jó önéletrajz, illetve miként lehet sikeresen szerepelni a felvételi interjúkon. Egy szakértő személyes beszélgetés során segít tájékozódni az álláslehetőségekről, konkrét javaslatokat tesz, esetleg átképzést tanácsol.

Rimányiné Somogyi Szilvia arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküli-járadék maximális időtartama 9 hónap. Erre azok jogosultak, akik az utolsó negyvennyolc hónap alatt legalább 45 hónapig munkaviszonyban álltak. Ennél rövidebb munkaviszony esetén 5 nap után 1 nap munkanélküli-járadék illeti meg a foglalkoztatottakat. Az ellátás csak minimum 200 munkaviszonyban eltöltött nap után adható, ez után 40 nap járadékra lehet jogosultságot szerezni.

Álláskeresési juttatás

A munkanélküli-járadék letelte után, aki legalább 180 napig ellátásban részesült, különmegállapodás alapján álláskeresést ösztönző juttatást kaphat. A munkanélkülinek ebben az esetben szoros együttműködést kell vállalnia a munkaügyi központtal, s igazolnia kell, hogy maga is keres állást. Az az ügyfél, aki a munkanélküli-ellátás után vállalja a közcélú munkát, az önkormányzattól rendszeres szociális segélyt kaphat, ugyanakkor együttműködési kötelezettsége a munkaügyi központtal továbbra is fennáll. Azok az állástalanok, akiknek a nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év maradt hátra, és rendelkeznek az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, valamint korábban legalább 140 napi munkanélküli-járadékot kaptak, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben részesülhetnek.

Aki a munkanélküli-ellátását kimerítette, és más típusú ellátásra nem jogosult, a munkaügyi központtal együttműködve részt vehet a központ által szervezett álláskeresést elősegítő csoportos foglalkozásokon, elhelyezkedése érdekében pedig segítik munkaerő-piaci képzését. Az állástalan foglalkoztatása esetén az őt alkalmazó munkáltatót különféle programok keretében támogathatják.

Létszámhiány után létszámfelesleg

Az utóbbi időszak egyik legnagyobb gyárbezárása a székesfehérvári IBM-é, összesen 3500 dolgozóját bocsátja el. Míg pár esztendővel ezelőtt az IBM, a Suzuki vagy az Audi magyarországi gyára munkaerőhiánnyal küszködött, mára munkatársakat küldenek el, illetve a székesfehérvári székhelyű IBM teljesen megszünteti itteni tevékenységét. E vállalatok korábban arra kényszerültek, hogy munkaerőt kölcsönözzenek az erre specializálódott cégektől. Az IBM csaknem 700 szlovák – szakképzett, de többnyire betanított munkát végző – dolgozót vett fel néhány esztendeje. A külföldi munkavállalókat törvényesen, határozott idejű szerződéssel alkalmazták.

A munkaerő-kölcsönzés gyakorlata régóta divat Nyugat-Európában, s egyre jobban terjed hazánkban is. A munkaadó szempontjából előnyös e konstrukció, hiszen csak bizonyos időre veszik fel a dolgozókat, s ha már nincs szükség rájuk, nem hosszabbítják meg szerződésüket. Amikor csökkent az IBM termékei iránti kereslet, a cég azonnal megkezdte a létszámcsökkentést. Ezt követően tavaly novemberben jelentette be, hogy végleg megszünteti székesfehérvári gyárát, s elbocsátja az ott dolgozó 3500 alkalmazottját. Ebből ténylegesen 1800 ember a vállalat dolgozója, a többi kölcsönzött munkaerő. Az IBM-nél jelenleg is zajlik a létszámleépítés; a tervek szerint a gyárat jövőre zárják be véglegesen.

Az IBM-nél foglalkoztatott dolgozók állandó lakóhelyük alapján összesen 16 megyéből kerültek ki, a legtöbben természetesen Fejér megyeiek. A legnagyobb gondot az okozza, hogy saját lakóhelyükön sokan képtelenek munkát találni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem