Átfogó és rendezett szabályozás
A köznapi szóhasználatban sokan összemossák a munkaruha és a védőruha fogalmát, holott a kettő között óriási különbségek vannak; törvényi szabályozásuk és funkciójuk egyaránt eltér egymástól – mondja Eöri Tiborné, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkabiztonsági főosztályának helyettes vezetője.
A munkaruha például a Munka Törvénykönyve alapján néhány kivételtől eltekintve csupán adható, aminek rendjét a vállalati kollektív szerződések rögzítik. A védőruháról ezzel szemben a munkavédelmi törvény alapján – meghatározott esetekben – gondoskodniuk kell a munkáltatóknak. Külön rendeletek szabályozzák vizsgálatukat és tanúsításukat, illetve használatukat. Mindamellett a védőruha csak egy az egyéni védőeszközök sorában, ebbe a kategóriába tartozik a védőszemüveg csakúgy, mint a hallásvédő vagy a sisak.
Baleseti kockázatok
A munka- és a védőruha juttatásának szabályozása tehát alapvetően eltér egymástól, és lényeges különbségek vannak a vizsgálat, a tanúsítás, illetve természetesen a használat tekintetében is. A munkaruhákat például nem kell előzetesen "bevizsgálni", míg az egyéni védőeszközöket igen. A gyártók és a forgalmazók mindkét termékkörrel foglalkozhatnak, a felhasználóknak azonban nem szabad összekeverniük ezeket.
A balesetikockázat-értékeléssel általában nincs gond, legalábbis a nagy, illetve a multinacionális cégek esetében. E vállalatok vezetői ugyanis felismerték az egyéni védőeszközök jelentőségét, és azt, hogy a juttatás rendjének kimunkálásához szakembereket kell igénybe venniük. A nagy cégek eleget tesznek a törvény előírásainak oly módon is, hogy például elkészítették a balesetikockázat-értékeléseket. Ezekből kiderül, hogy ha a dolgozók valamilyen munkahelyi kockázatnak vannak kitéve, és a védelemre nincs más műszaki megoldás, mint az egyéni védőeszköz, akkor arról a munkáltatónak kell gondoskodnia.
Uniós irányelvek
A szabályozás – mondja a szakértő – Magyarországon átfogó, és lényegében rendezettnek tekinthető. Az egyéni védőeszközök esetében két irányelv létezik az Európai Unióban, mindkettő honosítva lett Magyarországon. Az egyik az eszközök gyártásáról, vizsgálatáról, tanúsításáról és megfelelő dokumentálásáról szól, a másik a használatbavételükre vonatkozik. Az előbbivel kapcsolatos munkaügyi miniszteri rendelet új változata már elkészült – és a csatlakozással hatályba lép -, az egészségügyi tárca rendelete azonban még igazítható.
Az illetékes szaktárcák által alkotott szabályok az ágazatokra és szakmákra írják elő a kötelezettségeket, például azt, hogy a hegesztőknek munka közben milyen egyéni védőeszközöket kell viselniük. Konkrétan azonban a munkahelyeknek kell meghatározniuk az eszközöket, használatuk helyét, módját: munkakörönként, tevékenységenként, ha kell, akár műhelyenként. Ez munkabiztonsági szaktevékenység, aminek elvégzésére a munkáltatóknak erre jogosult szakembereket kell igénybe venniük: vagy főfoglalkozásban, vagy külső szakértőként, szerződéssel alkalmazva őket.
Egyéni védőeszközként ma azt a terméket lehet forgalmazni Magyarországon, amelyik minősítő bizonyítvánnyal rendelkezik – hangsúlyozza Eöri Tiborné. Ezt a tanúsítást az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség adja ki, a kijelölt laboratóriumok vizsgálati jegyzőkönyve alapján. A minősítő bizonyítványról a védőeszköz "első magyar érintőjének", tehát a gyártónak vagy az importőrnek kell gondoskodnia.
Minősített eszközök
Jelenleg 4300 minősítő bizonyítvánnyal rendelkező védőeszköz van Magyarországon, ebből 900 engedély vonatkozik hazai késztermékre. Jelenleg mintegy 300 gyártó foglalkozik nálunk védőeszközök előállításával. A forgalmazott cikkek döntő többsége külföldről származik, Európa szinte minden országából, de kapható a szaküzletekben kínai, sőt a Fülöp-szigetekről származó védőeszköz is. A hazaiak mindenesetre felveszik a versenyt a külföldiekkel. Az ellátottságra nem lehet panasz, jó minőségű, sokat "tudó" eszközök kaphatók széles választékban és nyilván különböző áron, nincs hiány semmiből.
A szakterület jelentőségét érzékeltetve a főosztályvezető-helyettes megjegyzi: ma Magyarországon 187, védőeszközzel kapcsolatos szabvány van forgalomban. Ezek mind európai uniós harmonizált, honosított szabványok. Az uniós követelményekkel tehát megteremtődött az összhang, olyannyira, hogy ha a forgalmazók a tagállamokból hoznak be tanúsítványokkal rendelkező védőeszközöket, akkor azokat a hazai hatóságok elfogadják, eltekintenek a bevizsgálásuktól. Talán nem közismert, de ez a gyakorlat nem mostanában, hanem fokozatosan, már 1985-től alakult ki.
Ellenőrzési tapasztalatok
A munkavédelmi követelmények teljesítését illetően nem tapasztalható lényeges változás az utóbbi években, a színvonal – döntően – a munkáltatók gazdasági helyzetének függvénye. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) összesítése szerint tavaly valamelyest csökkent a munkabalesetek száma, ami az egyéni védőeszközök szélesebb körű használatának is betudható.
Bővülő forgalmazói kör
Mindennek nem mond ellent, hogy a felügyelők számos hiányosságot tapasztaltak, és szabtak ki komoly büntetéseket. Az erdőgazdálkodás álláshelyeinek túlnyomó többségénél például hiányoztak az egyéni védőeszközök, és – a korábbi évekhez hasonlóan – ugyanez volt a jellemző az építőiparra is. A faiparban, a textil-, a konfekció- és a cipőiparban szoros összefüggést lehetett kimutatni a munkahelyi balesetek és a mellőzött védőeszközök között, miként a vegyiparban előfordult kevés baleset is ezzel volt magyarázható.
A kínálattal nem volt baj. Az ellenőrzések tapasztalatait összegezve a főfelügyelőség megállapította: kellő szakértelemmel minden munkáltató beszerezhette volna a legkülönbözőbb védelmi célnak megfelelő egyéni védőeszközt. Kisebb gondot talán csak egy-egy szélsőséges méret, vagy a raktáron nem tartott drágább eszköz beszerzése jelenthetett. Az utóbbi években azonban jelentősen bővült a forgalmazók köre, akik rugalmasan alkalmazkodnak a felhasználási igényekhez.
A felügyelők külön felhívták a figyelmet a közhasznú munkát végzők veszélyeztetett helyzetére. Ők a leggyakrabban az utak mentén dolgoznak, padkát igazítanak, árkot takarítanak – minden védőeszköz nélkül. De nem érezhetik nagyobb biztonságban magukat az építési-bontási munkában részt vevők vagy a fakitermelésen dolgozók sem.
Technikai háttér
Berta László, az OMMF Pest Megyei Felügyelőségének igazgatója harminc éve dolgozik a szakmában, húsz éve igazgató. Tíz évig maga is felügyelőként tevékenykedett. Pest megye üzemeit úgy ismeri, mint a tenyerét. Személyes tapasztalatai is azt igazolják, hogy a cégek munkavédelmi szempontból két csoportra oszthatók. Az egyik körhöz a fejlett vagy viszonylag fejlett technikát képviselők, a multinacionális vállalatok tartoznak, mely cégek folyamatosan építették ki – vagy hozták magukkal – a fejlett technikát. A másik csoportot – és ez a nagyobb – a régi, az elavult technikát használó kisvállalkozások, kényszervállalkozások alkotják.
E csoportosításnak felel meg a védőeszközök, vagy az igazgató szóhasználatával élve a kiegészítő eszközök ellátottsága és használata is. Berta László hangsúlyozza: a munkavédelem alapvető védőeszköze a biztonságos technológia, az ergonómiailag is megtervezett, korszerű technika, amely nem engedi a veszélyforrásokhoz jutni az embert, s eleve és nagy valószínűséggel kizárja a baleseteket. A védőeszközök ilyen környezetben csak kiegészítő szerepet töltenek be. Persze, ritka az ilyen munkahelyi környezet, még Pest megyében is, amely pedig az ország fejlettebb területei közé tartozik.
Sok helyütt a kiegészítő eszközök is hiányoznak, ezért meglehetősen gyakoriak a különböző okokból kirótt kemény bírságok. Noha sokszor hallani, hogy a büntetések hatástalanok, ám a munkavállalókat sújtó 5-10 ezer forintos bírságok – még ha önmagukban csekélyek is – az 50 ezer forintból élőknek tetemes összegek. A munkáltatók bírságai már jóval nagyobbak, és egészében nem is eredménytelenek. Újabban a korábbinál szigorúbban követelik meg a balesetikockázat-elemzést is, és vizsgálati szempont a törvény előírta munkabiztonsági szakértők alkalmazása is.
A munkavédelmi törvény szerint bizonyos alkalmazotti létszám – leginkább 100 fő – fölött meghatározott szakfeladatokat csak szakértők láthatnak el. Ilyen feladatkör az egyéni védőeszköz-gazdálkodás. Akár saját állományban, akár megbízással alkalmazzák a szakértőket a munkáltatók, az a lényeg, hogy a helyükön legyenek. Pest megyében tavaly mintha mozdult volna valami, a felügyelők sok kitűnő szakemberrel találkoztak, és munkájuk eredménye is mindinkább mérhető.
Halálos balesetek
Az is tény, hogy több munkahelyen még nem ismerték fel a szakavatott munkatársak szerepét. Pedig egy rossz, hamis védőeszköz álvédelmet jelent, és ez a semminél is veszélyesebb lehet, mert a biztonság érzetét kelti. Növeli a veszélyt, hogy számos piacon – nem a szakpiacokon! – manapság biznisz a védőeszköz-forgalmazás, s boldog-boldogtalan foglalkozik vele. Esetenként e bóvlik is vevőre találnak, persze akkor, ha a vásárló nem a munkavédelemhez értő szakember.
Pest megyében a felügyelők szeretnék megelőzni a nagyobb gondokat, ezért következetesen számon kérik a védőeszközök hivatalos bizonyítványait is. Megnézik azt is, hogy ezek az adott munkára minősítettek-e. Főként az építkezéseken, és Dél-Pest megye mezőgazdasági üzemeiben találkoznak alkalmatlan eszközökkel, ha egyáltalán találkoznak valamivel. Olyan vállalkozókkal is összeakadnak, akik a munkavédelemben teljesen tájékozatlanok.
Berta Lászlótól távol áll, hogy a valósnál sötétebbre fesse Pest megye munkavédelmi helyzetét, de a kép kétségtelenül sokszínű. A főváros környékén, Budaörsön, Törökbálinton, Dunaharasztin egymást érik a nagy kereskedelmi világcégek központjai. Raktárbázisok képeznek gyűrűt Budapest körül, míg régi, patinás vállalatok sorakoznak Vácott, Gödöllőn, s távolabb Cegléden, Nagykőrösön. És a megyében van Százhalombatta, a korszerű kőolajváros is. A Mol Rt.-nél például olyan biztonságtechnikai szervezetet építettek ki, hogy időnként még a nagy tapasztalattal rendelkező Berta László is kimegy hozzájuk, hogy ellesse a legújabb szakmai fogásokat.
Az OMMF megyei felügyelőségei – a Pest megyei is – évente külön vizsgálják az egyéni védőeszközök használatát. Volt rá példa, hogy az egyik építkezésen három ácsot, egy mentőövet és két sisakot találtak a felügyelők. A megyében tavaly a korábbi évekhez hasonlóan 25 halálos munkahelyi baleset fordult elő. A vizsgálatok kimutatták, a tragédiákban minden ötödik esetben az egyéni védőeszköz hiánya játszott szerepet.
A munka törvénykönyve a munkaruhárólA Munka Törvénykönyve "Szociális juttatások" című fejezete, a 165. § (2) pontja a következőket tartalmazza: "Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani." A törvény a munkaruha-juttatás kötelező eseteit fogalmazza meg, ezért az erre vonatkozó további szabályozást is célszerű a kollektív szerződésben rendezni. Ebben nevesíteni kell azokat a munkaköröket, amelyek munkaruha-juttatásra jogosítanak. Rögzíteni kell továbbá, hogy milyen ruhafajták adhatók, mennyi azok kihordási ideje, illetve a munkaviszonyba lépéstől számítva mely időponttól jogosult rá a munkavállaló. |
Bő kínálat, éles verseny
múlt rendszerben két nagyvállalat volt jelen a munkaruhák és védőeszközök piacán, ma viszont a forgalmazók száma – becslések szerint – megközelíti a háromszázat. A legnagyobb világcégek ugyanúgy jelen vannak, mint a magyar kis- és nagyvállalkozások. Cégtáblájukon ott látható: "munka- és védőruha".
Béren kívüli juttatás
Az egyik fővárosi forgalmazó szakembere szerint lehetséges, hogy a munka- és a védőruha – mint termékköri meghatározás – a jogszabályokban és a napi használatban elkülönül egymástól, a "munkaruházati üzletekben" azonban nem. Régi hagyomány, hogy mindkét terméktípust árulják: az áruház egyik felében az egyiket, a másikban a másikat. Egyébként a kereskedők árukészletében is nagyjából fele-fele arányban található a munka- és a védőruha, ez utóbbi alatt értve az egyéni védőeszközöket is.
Bár a forgalomból nehéz egyértelmű következtetéseket levonni, azt tapasztalni lehet, hogy a gazdálkodó szervezetek egy része béren kívüli juttatásként adja dolgozóinak a munkaköpenyt, a csinos blúzt, szoknyát, nadrágot. A cégek mind gyakrabban munkavállalóikra bízzák a vásárlást, s csak a számlákat kérik elszámolásra.
A szakember úgy ítéli meg, mostanában mintha kevesebb munkáltató juttatna munkaruhát alkalmazottainak, és a védőruha-forgalmat sem lehet túlzottnak minősíteni. A 80-as években például volt olyan vállalat, amelyik egymaga több tízezer saválló, és csaknem ugyanannyi lángmentes ruhát forgalmazott évente, ma ugyanaz a cég ezekből alig néhányat ad el. Nyilvánvaló: mindez nem magyarázható a kínálat bővülésével, illetve az ipar szerkezeti átalakulásával.
A hazai munkaruha- és egyénivédőeszköz-gyártás, -forgalmazás meghatározó piaci szereplője a Vektor Munkavédelmi, Műszaki Fejlesztő és Gyártó Szövetkezet, amelyet 1987-ben tizenöt szakember alapított. Többségük előzetesen is a munkavédelem területén tevékenykedett, például az Országos Munkavédelmi és Kutató Intézetben, ahol vállalatok, intézmények megbízásából védőeszközök fejlesztésével és minősítésével foglalkoztak, és részt vettek a hazai és a nemzetközi szabványosításban is.
A munka- és védőruha-készítés komoly szakismeretet igénylő, önálló szakma, állítja Kérdő Sarolta ügyvezető elnök. A munkaruha nagy igénybevételnek van kitéve, és ha a kihordási idő előtt tönkremegy, a dolgozó rövidül meg. A Vektor az általa gyártott és forgalmazott munkaruháinak nagy részét éppen ezért – a védőruhákhoz hasonlóan – minősítteti, illetve a kopásállóság, a tisztíthatóság, a színtartósság stb. szempontjából rendszeresen bevizsgáltatja.
Szolgáltató zöldszámokIngyenes munkavédelmi szolgálat kezdte meg működését az idén azzal a céllal, hogy tájékoztasson a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről. Segítségért, tájékoztatásért, tanácsért és felvilágosításért a következő telefonszámokon lehet a szakemberekhez fordulni: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Telefonszám: 06-80-204-292 Témakör: Munkahelyi biztonság Hívható: hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00 óra, pénteken 8.00-12.00 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Telefonszám: 06-80-204-264 Témakör: Munkahelyi egészség Hívható: hétfőtől csütörtökig 7.45-16.00, pénteken 7.45-11.45 Magyar Bányászati Hivatal (MBH) Telefonszám: 06-80-204-258 Témakör: Bányászati munkavédelem Hívható: hétfőtől csütörtökig 8.00-15.00, pénteken 8.00-12.00 |
Fejlesztési csoport
Mind több cég ítéli meg úgy, hogy a munka- vagy a formaruha az arculatmegjelenítés egyik eszköze, ezért egyre többen látják benne a cég számára a profitnövelő tényezőt.
A Vektornál divattervezőt ugyan még nem foglalkoztatnak, de az általuk tervezett munkaruhák mindinkább közelítenek a szabadidős, a sport-, illetve a civil életben is szívesen használt "szerelésekhez".
A széles áruválasztéknak ugyancsak nagy jelentősége van, hiszen ha ez adott, akkor egyetlen munkáltató sem hivatkozhat arra, miszerint munkavállalóit azért nem látja el védőeszközökkel, mert drágák vagy nem kaphatók. Kérdő Sarolta pontosan látja a munkavédelem fehér foltjait is. Nincs például összhang a kínálat és az egyénivédőeszköz-kereslet között, ami – az alacsony foglalkoztatottsági szint mellett – a cégek, főleg a kisvállalkozások anyagi helyzetére is visszavezethető.
Változó árak
Ez utóbbiak profitja ugyanis csak arra elég, hogy családjuknak kenyér legyen az asztalon, s nyilván nem, vagy csak kevésbé foglalkoznak a munkavédelemmel. Természetesen olyan vállalkozók is akadnak, akik nem gondolják végig, hogy a védőkesztyű megvásárlásának elmulasztása mivel jár, s a néhány tízezer forintos biztonsági heveder hiánya miatt bekövetkező baleset anyagi következményei esetleg az egész vállalkozást megrengethetik.
Ami a védőeszközök árát illeti, változatos a kép. A biztonsági heveder, vagy pontosabban a "munkahelyzet-beállító deréköv" és "testheveder" már külön-külön 6-7000 forintért is kapható, a legmárkásabb kombinált, a hevederzetet és a derékövet is magában foglaló védőfelszerelés ára azonban 20-22 ezer forint. Egy ács teljes felszerelése – jó minőségben, tetőtől talpig – 100 ezer forintba kerül, de ebben a téli védőruha is benne foglaltatik. Az alacsonyabb komfortfokozatú, rövidebb élettartamú termék természetesen olcsóbb, akár 40-50 ezer forintból is futja. E felszerelések általában egy-két évig kitartanak, függően a minőségtől, az ártól, és természetesen attól, hogy milyen igénybevételnek vannak kitéve.
Ami általában a védőeszközöket illeti, nettó áron 800 és 2000 forint között kínálnak védősisakokat, függően az alapanyagtól, a funkciótól, a belső kiképzéstől – ahogy a szakemberek mondják -, a komforttól. Védősapkák, golfsapkák 600-ért kaphatók. Az UVEX védőszemüvegek 880 forintnál kezdődnek; a sima látómezősek 1800-2000 forintba kerülnek, s 2200-ért azok vásárolhatók meg, amelyek napszemüvegként is használhatók. Egy zajvédő füldugót már 30-40 forintért lehet kapni, a fülvédők 1500-2500 forintba kerülnek, de van beszélgetésre is alkalmas, mikrofonnal és sztereó rádióval is ellátott, ennek ára 20 ezer forint körül van.
Ugyancsak bőséges a védőbakancsok kínálata. Az árak 5500-6000 forinttól indulnak, és egészen 40 ezerig terjednek. Igaz, ez utóbbiak megállják a helyüket az Alpok legelőkelőbb üdülőhelyein is, nem csak a munkában. A bakancsok között speciális vízállók, savállók, csúszásmentesítettek, hőállók, ütésállók, kombináltak, szinte mindentudók is találhatók. A védőkesztyűk ára 2000 5000 forintig terjed. Mivel azonban különböző célból más és más anyagból készültek, így az összehasonlításuk is nehéz.
Drága beruházás a munkavédelem
A Herz Szalámigyár Rt. speciális húsipari vállalat, csak szárazárut állít elő, ebből viszont a teljes termékskálát. A több mint 400 fős budapesti, Gubacsi úti üzemben nem foglalkoznak élő állattal, a technológiai folyamat a félsertés fogadásával kezdődik. Az üzemi tevékenység során sok veszélyes mozzanat kiesik tehát, de Juhász Gyula vezérigazgató szerint marad még elég. A technológiának nincsen olyan fázisa, amikor a dolgozóknak ne kellene egy vagy több védőeszközt használniuk.
Minősítő bizonyítványokAz egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványát az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség adja ki. A minősítő bizonyítványok kiadásához szükséges vizsgálatok elvégzésére jogosult szervek: – Notifikált szerv: ilyen vizsgálóhely csak az Európai Unió országai tekintetében értelmezhető, és az általa kiadott vizsgálati jegyzőkönyv alapján a minősítő bizonyítvány további vizsgálatok nélkül is kiadható. Kijelölt szervek: a 7/1999. (XI. 3.) SZCsM rendelet szerint, az MSZ EN 45 000 szabványsorozat alapján, az OMMF által kijelölt, kizárólag hazai vizsgálóhelyek. – Mádi és Társa Általános Műszaki, Biztonságtechnikai és Szolgáltató Kft. Vizsgálólaboratórium, – BIMEO Vizsgáló és Kutató-Fejlesztő Kft., – RESPIRÁTOR Rt. Vizsgálólaboratórium, – INNOVATEXT Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet Rt. Textil Anyagvizsgáló és Munkavédelmi Gépvizsgáló Laboratórium, – Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány Munkakörnyezeti Vizsgáló Laboratórium. Az egyéni védőeszközök esetében – néhány kivételtől eltekintve – a hazai műszaki szempontú vizsgálaton túl egészségügyi szempontú vizsgálat is szükséges. Jogosult szerv: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ. |
Külsős szakember
A védőruha, a -cipő, a fejfedő mindenki számára kötelező, de előfordul a többi között védősisak, -kesztyű, -szemüveg, esetenként füldugó is. A hús fogadásától a bélbetöltésig terjedő szakaszon, az úgynevezett "fehér oldalon" a kollégák fehér védőruhában, például a legkorszerűbb, rejtett zsebű és gombolású köpenyben végzik munkájukat, a többi egységükben azonban színesben, vagy ahogy a gyárban mondják: fekete védőruhában dolgoznak.
A Herz teljes állású, profi munka- és tűzvédelmi vezetőt alkalmaz egy, a munkavédelemre szakosodott cég, a Pyro-Man Bt.-vel kötött megbízási szerződés alapján. Lassan tízéves gyakorlat ez, amit a vezérigazgató nagyon jó módszernek tart. Egy külsős szakember ugyanis jobban érvényt szerezhet az előírásoknak, mint aki a gyár vezetőitől közvetlenül függ. Időnként némi szigor ugyanis – Juhász Gyula szerint – még ott sem árt, ahol a vezetők pontosan tisztában vannak a munkavédelem jelentőségével, csak – mivel a védőeszközök drágák, s évente sok tíz-, sőt százmillióba kerülnek – hajlamosak e téren takarékoskodni.
A Herz Szalámigyár Rt.-nél nem szórják a pénzt, a vezérigazgató azonban azt vallja, hogy ami szükséges, arra költeni kell. A munkavédelemmel foglalkozó szakembert azért fizetik, hogy minden rendben legyen, s lényegében rendben is van. Ez derült ki például tavaly, az OMMF Fővárosi Felügyelőségének előre bejelentett, egyeztetett ellenőrzésekor is. Négy, a húsipari munkavédelemben különösképpen felkészült felügyelő csaknem egy teljes hétig vizsgálódott náluk. A legapróbb részletekig mindent megnéztek, kezdve a munkavédelmi szabályzatnál, de nagyobb hiányosságot nem találtak.
Mivel a húsipar veszélyes üzem, a védőeszközökre kiadott összeg – a vezérigazgató szerint – nemcsak a testi épséget, az egészséget, hanem egyben a higiénét is szolgálja. A munkaeszközök, így a védőeszközök beszerzése, és a legpedánsabb háziasszony igényeinek is megfelelő rendben tartása kétségtelenül sokba kerül, komoly figyelmet és energiát követel.
Központi beszerzés
Horváth Károly munka- és tűzvédelmi vezető, valamint munkatársa, Szanyi Gyöngyi igazolják: a Herz Szalámigyár Rt. és cégük közötti szerződéses kapcsolat számukra nagyfokú függetlenséget biztosít, amiből a gyár profitál. A használt védőeszközöket, minőségüket, alkalmazásukat az ötévenként kidolgozandó és az évenként felülvizsgált munkavédelmi szabályzatban rögzítették. Ennek része a munkaeszköz-juttatási jegyzék, amely munkakörönként tartalmazza a kötelező védőeszközöket.
A Herz Szalámigyár Rt.-nél csak az illetékes szakmai szervezet által bevizsgált, és az OMMF által jóváhagyott védőeszközt használnak, magánvarrodától vagy a kínai piacokról nem vásárolnak. Mivel a Herz és a Pick Szeged Rt. (a RINGA Húsipari Rt.-vel és a Szegedi Paprika Rt.-vel) azonos tulajdonosi körhöz tartozik, a négy gyár gazdasági megfontolásokból központilag, egy helyről szerzi be az eszközök nagy részét. Egyébként több mint százféle védőeszközzel dolgoznak a gyárban, és figyelemmel a foglalkoztatottak számára, illetve az öltözetek kopására, évente több ezer munkaruhát szereznek be és használnak.
A minőség is változik
Különös eszközök a védőbakancsok is, amelyekkel szemben nem csak a kényelem a követelmény. Ezenkívül fontos, hogy vízállók, savállók, ütésállók legyenek – melyiket mire használják. A bakancsokat illetően nagy a fejlődés – mondják a szakemberek. Néhány évvel ezelőtt még gyakorta előfordult, hogy a talpuk eltörött, elolvadt, vagy egyszerűen szétesett.
Más termékek esetében is fejlődés tapasztalható. Ma már a csontozók számára sem különösebb gond az alkarvédők, a lánckesztyűk, a lánckötények beszerzése. Sajátosan élelmiszer-ipari védőeszközök még a hűtőgépházban használatos védőmaszkok és a friss levegős oxigénberendezések is. Ez utóbbiak ára 250 ezer forint körül mozog. A Herznél négyet is használnak ezekből, igaz, kellő karbantartás mellett húsz évig is eltartanak. Forgalmazásukra néhány cég specializálódott, ezek az egész piacot ellátják.
Nemcsak a kínálat bővül, de a minőség is folyamatosan javul, illetve szélesedik a méretválaszték – mondja a munkavédelmi vezető. Ma már alacsony termetre s teltebb alakra is kapható védőruha, s 40-es és 45-ös lábra is vásárolható cipő. Egy időben – hosszú évekig – mintegy a munkavédelem ellenreklámjaként szolgáltak a védőkesztyűk. Ormótlanok voltak, sprőd anyagból készültek, és valamennyit egyazon nagyságra méretezték a szabók. Ma "ezerféle" kapható a piacon: különböző színűek, méretűek, anyagúak, s más-más célnak is megfelelők. Természetesen az áruk is különböző. Horváth Károly a közelmúltban járt egy beszállítónál, aki juh-, borjú- és kecskebőr védőkesztyűket kínált.
Több száz forgalmazó kínálja termékeitA munka- és védőruházat kínálati piacán tapasztalható kiélezett versenyt bizonyítja az a katalógusdömping, amellyel a cégek elárasztják a munkáltatókat. A gyártók és forgalmazók nemcsak a szakmai tanácskozások s a konferenciák lehetőségeit ragadják meg termékeik bemutatására, de több oldalon sorakoznak a vállalatok nevei a szakmai telefonkönyvben, s mind szélesebb körű tájékoztatást nyújtanak az internetes weboldalakon is. A gyártók és forgalmazók teljes listája a www.mvkepviselo.hu internetes oldalon, az egyéni védőeszköz elnevezésű ablak megnyitásával érhető el. A cégekről – pontos címük és telefonszámuk mellett – az is megtudható, hogy a védőeszközök mely csoportját forgalmazzák. E termékkategóriák: a fej-, az arc-, a szem-, a légzés-, a hallás-, a kéz-, valamint a lábvédő és a leesés ellen védelmet nyújtó eszközök, továbbá a védőruhák, illetve az egész testet és szervezetet megóvó védőöltözetek. |
Kockázatértékelés ellentmondásokkal
A munkavédelmi törvény előírásai szerint a vállalatoknak 2002 végéig baleseti kockázatértékelést kellett készíteniük. Horváth Károly szerint a törvény és a kissé késve született végrehajtási utasítás egyaránt kellő részletességgel szólt a tennivalókról, csak talán az nem eléggé egyértelmű, hogy a hatalmas munka elvégzése egy-egy vállalaton belül kinek a feladata.
Az OMMF tavaly született állásfoglalásából a szakemberek például azt olvasták ki, hogy a kockázatértékelés nem munkavédelmi szaktevékenység, viszont elvégzéséhez nélkülözhetetlen a munkavédelmi szakismeret.
Mivel a kockázatértékelés egy, a Herz Szalámigyár Rt.-hez hasonló nagyságú vállalatnál valóban hatalmas munka, ezért munkacsoportot alakítottak, majd az OMMF által javasolt számítógépes programokat megvásárolva ennek alapján határozták meg a szempontokat, s vitték fel gépre a szükséges adatokat.
A munka nagyságát jellemzi, hogy a Herz kockázatelemzése több ezer oldalt tesz ki, hiszen a gyárban több száz géppel dolgoznak, és szerteágazó a technológia. Horváth Károly mindezt azért hozta szóba, mert tapasztalata szerint sok helyütt egyszerűen kiadták a feladatot a rendszerint egyetlen munkavédelmi szakembernek. Többek véleménye szerint ez és az efféle ellentmondások a nem teljesen egyértelmű rendeletszövegezésből adódnak.
Pontatlan rendelet
Szanyi Gyöngyi egy más jellegű, de azonos tőről fakadó példára hívja fel a figyelmet. Rendeletre hivatkozik, amely szerint a munkáltatóknak – ha a hőmérséklet bizonyos értéket meghalad – ivóvíz-minőségű vizet kell biztosítaniuk a dolgozóknak, zárt és külső térben egyaránt, korlátlan mennyiségben.
Egyes munkahelyeken azonban komoly nézeteltérések támadnak akörül, hogy "ivóvíz-minőségű-e" a csapból folyó víz. A dolgozók megkérdőjelezik ezt, mert sokukban felsejlik a régi rendelet, amely védőitalként "ásványi sókkal dúsított" vizet, tehát értelmezésük szerint ásványvizet írt elő. Egyes munkáltatók viszont ragaszkodnak a mostani törvény szövegéhez, mert sokallják az ásványvíz költségeit.
A jogszabály a meleg védőitalra vonatkozóan most is részletezi, hogy hány gramm cukrot tartalmazzon, milyenfajta teából készüljön és így tovább, de a "hideg" védőital összetétele már kimaradt a rendeletből.
A munkavédelmi szakemberek számára korábban egyértelmű volt, hogy mi szolgált védőitalként a munkahelyeken, ma a rendeletalkotók jóvoltából tanácstalanok.
A fejlett világban más a módiLondonban a világ természetesebb dolga, hogy a mérnök az építkezés helyszínén kiveszi autója csomagtartójából az e terepre készült, jól megkülönböztethető, feltűnő színű, fluoreszkáló kabátját, felölti magára, és úgy megy be a toronydaruk, a betonelemek közé. Németországban pedig az a módi, hogy például a defektet kapott Mercedesből kiszálló fiatal vezető ugyanilyen típusú, fluoreszkáló mellényt ölt magára, s csak ekkor kezd hozzá az út széli kerékcseréhez. Magyarországon a közelmúltban az egyik neves munka- és védőruházati cég vezetője részt vett az egyik rádió közlekedési műsorában, és reklámként – ingyenesen – felajánlott százötven ilyen jól látható mellényt, hogy osszák ki az autósoknak. Remélik, hogy – szükség esetén – legalább a harmaduk használni fogja |
