Az öregségi nyugdíj saját jogú nyugellátás, amelyet meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén állapítanak meg. A jelenlegi öregségi nyugdíjkorhatárokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény határozza meg, amely 1998. január 1-jével lépett hatályba. 1994. december 31-ig az egyéb feltételek fennállása esetén öregségi teljes nyugdíjra a 60. életévét betöltött férfi és az 55. életévét betöltött nő volt jogosult.

Öregségi nyugdíjkorhatár

Öregségi teljes nyugdíjra az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét betölti, és legalább 20 év szolgálati időt szerez. Ettől eltérően öregségi teljes nyugdíjra jogosult az 1991. január 1. előtt az 55. életévét betöltött nő, illetve a 60. életévét betöltött férfi, ha eddig az időpontig legalább 10 évi szolgálati időt szerzett.

Öregségi résznyugdíj

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a nő, illetve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati időt szerzett, azonban

- az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét 1990. december 31-ét követően és 1993. július 1-jét megelőzően töltötte be, és eddig az időpontig legalább 10 évi szolgálati időt szerzett, valamint az, aki

- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-jét megelőzően eléri, és eddig az időpontig legalább 15 év szolgálati időt szerez.

Kivételes nyugdíjkorhatárok

Az 1946. december 31-ét követően született nő és az 1938. december 31-ét követően született férfi öregségi nyugdíjkorhatára a 62. betöltött életév.

Nők

A fentiektől eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben

- 1940. január 1. előtt született, az 55.,

- 1940-ben született, az 56.,

- 1941-ben született, az 57.,

- 1942-ben született, az 57.,

- 1943-ban született, az 58.,

- 1944-ben született, az 59.,

- 1945-ben született, a 60.,

- 1946-ban született, a 61. betöltött életév.

Férfiak

A férfi öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben

- 1938. január 1. előtt született, a 60.,

- 1938-ban született, a 61. betöltött életév.

Előrehozott öregségi nyugdíj

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény meghatározott feltételek megléte esetén lehetőséget ad a 62. életévet megelőzően is a nyugdíjba vonulásra.

Nők előrehozott nyugdíja

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki

- 1945. december 31. után született és legalább 38 év,

- 1945-ben született és legalább 37 év,

- 1944-ben született és legalább 36 év,

- 1943-ban született és legalább 35 év,

- 1943. január 1. előtt született és legalább 34 év szolgálati időt szerzett.

Férfiak előrehozott nyugdíja

Férfi nyugdíjigénylő részére a jogosultsághoz előírt öregségi nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíj jár, ha

- 1939. január 1. előtt született és legalább 37 év,

- 1938. december 31. után született és legalább 38 év szolgálati időt szerzett.

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a személynek, akinek a reá irányadó előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejéből legfeljebb öt év hiányzik. A hiányzó szolgálati idő arányában a nyugdíjat csökkenteni kell.

A csökkentés mértéke

A csökkentés mértéke annak, aki

- az előírtnál 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,1 százalék,

- az előírtnál 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,2 százalék,

- az előírtnál 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,3 százalék,

- az előírtnál 1096-1460 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, anynyiszor 0,4 százalék,

- az előírtnál 1461-1825 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,5 százalék, ahányszor 30 nap hiányzik a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez.

A feniteket a következő példával illusztráljuk: az 1946. december 1-jén született nőnek az előrehozott öregségi nyugdíjhoz 38 év szolgálati idővel kellene rendelkeznie. Ezzel szemben csak 36 év 100 nap szolgálati ideje van. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra 2002. december 1-jétől jogosult. A csökkentés mértéke a 630 nappal rövidebb szolgálati idő alapján 12 százalékos mértékű. Minél későbbi időponttól kéri a nyugdíj megállapítását, annál kevesebb a csökkentés mértéke.

Kedvezmények a nyugdíjszámításnál

A jogosultsághoz szükséges szolgálati idő számításánál gyermekenként egy évet, tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermekenként másfél évet szolgálati időként kell elismerni annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt.

A háztartásban nevelt gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki iskolai tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése miatt átmenetileg tartózkodik háztartáson kívül. A kedvezmény az örökbe fogadott és a nevelt gyermek után is jár, kivéve a hivatásos nevelőszülő gondozásában lévő gyereket. A kedvezmény külön-külön megilleti a gyermeket szülő nőt és a gyermeket felnevelő személyt is. Ugyanazon gyermek után ugyanazon személy a kedvezményt csak egy jogcímen veheti igénybe. A szolgálatiidő-kedvezmény megállapításánál legfeljebb három gyermek vehető figyelembe.

Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

A szolgálatiidő-kedvezménnyel megállapított előrehozott öregségi nyugdíj összegének kiszámítása a tényleges - kedvezmény nélküli - szolgálati idő alapján történik.

A korkedvezményt szerzett személynek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban - a korkedvezményre jogosultság nélkül - az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné.

Az öregségi nyugdíj összege

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ.

Szolgálati Havi átlagkereset

idő (év) százaléka

10 33,0

11 35,0

12 37,0

13 39,0

14 41,0

15 43,0

16 45,0

17 47,0

18 49,0

19 51,0

20 53,0

21 55,0

22 57,0

23 59,0

24 61,0

25 63,0

26 64,0

27 65,0

28 66,0

29 67,0

30 68,0

31 69,0

32 70,0

33 71,0

34 72,0

35 73,0

36 74,0

37 75,5

38 77,0

39 78,5

40 80,0

Minden további évre 1,5-1,5 százalék.

Nyugdíjminimum

A 2002. december 31-ét követő, de 2004. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 21 800 forint. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset ezt az összeget nem éri el, akkor az öregségi teljes nyugdíj összege azonos a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegével.

Az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha ez nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

Magán-nyugdíjpénztári tag nyugdíja

Ha a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, és az egyéni számláján lévő összeget nem utaltatta át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az öregségi nyugdíj összege a nyugdíjként kiszámított összeg 75 százaléka.

Jövedelemszámítás

Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért - a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Az 1987. december 31-ét követően elért kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként a személyi jövedelemadónak erre az összegre képzett összegével csökkenteni kell.

A havi átlagkereset megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári években elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A nyugellátásra jogosultság kezdő időpontja

A nyugellátás attól a naptól állapítható meg, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek - egyidejűleg - bekövetkeznek.

A rokkantsági nyugdíjas és a baleseti rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult. Az öregségi nyugdíjra jogosultságot a baleseti rokkantsági nyugdíj abban az esetben zárja ki, ha a baleseti rokkantsági nyugdíj összegét szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset alapján állapították meg.

Ha az igénylő részére munkanélküli-járadékot, keresetpótló juttatást folyósítanak, a nyugellátást legkorábban a fenti ellátások folyósítása megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Nyugdíj a munkaviszony alatt

Az Alkotmánybíróság a 45/1996. (X. 22.) AB határozatában 1996. október 22-i hatállyal megsemmisítette azt a rendelkezést, mely szerint a nyugdíjat legkorábban a munkaviszony megszűnését követő naptól lehet megállapítani. Ennek következtében 1996. október 21-ét követő időponttól az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha a munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony stb. nem szűnik meg.

A nyugdíjigény érvényesítése

Az öregségi nyugdíj iránti igény alapvető feltételei:

- az igénylőre irányadó nyugdíjkorhatár betöltése, illetve ha azt az igénylő rövid időn belül betölti,

- a nyugdíjra jogosító szolgálati idő megszerzése.

Igénybejelentő lap

Az igényérvényesítés általános szabályainak megfelelően az öregséginyugdíj-igényt írásban, az erre rendszeresített igénybejelentő lapon kell benyújtani.

Igazolások

Az igénybejelentéshez csatolni kell a foglalkoztató igazolását arról, hogy mikortól, meddig állt fenn az utolsó jogviszony, a tartozási kivonatot és a társadalombiztosítási igazolványt.

Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap

Az igénybejelentéssel egyidejűleg a foglalkoztató köteles csatolni a nála vezetett és lezárt Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapot.

Az elbíráló igazgatóság

A nyugellátás iránti igény elbírálásában az esetek jelentős részében az igénylő lakóhelye szerinti megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóság (kirendeltség) az illetékes.

Nyugdíjkorhatár átmeneti járadékban, elő-, illetve korengedményes nyugdíjban részesülőknél A 2001. január 1-jétől hatályos 1997. évi LXXXI. törvény 101. §-ának (4) bekezdése szerint annak a személynek, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény 21. §-ának (7) bekezdése alapján megállapított átmeneti járadékot, előnyugdíjat vagy korengedményes nyugdíjat folyósítanak vagy folyósítottak, az öregségi, illetőleg az özvegyi nyugdíja megállapításánál az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár alatt az ott meghatározott életkorokat kell érteni. Az 1996. évi LIX. törvény 21. §-ának (7) bekezdése a következőképpen rendelkezett: Annak a nőnek, aki 1996. december 31-ig előnyugdíjra, korengedményes nyugdíjra, átmeneti járadékra jogosultságot szerzett, illetőleg szerez, az öregségi nyugdíjkorhatára változatlanul 55 év. Annak a nőnek, aki 1997. január 1. és december 31. közötti időszakban szerez előnyugdíjra jogosultságot, az öregségi nyugdíjkorhatára 57 év. Annak a férfinak, aki 1997. december 31-ig előnyugdíjra, korengedményes nyugdíjra, átmeneti járadékra jogosultságot szerzett, illetőleg szerez, az öregségi nyugdíjkorhatára változatlanul 60 év